Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-02 / 31. szám

2-ik oldal

SZATMÁRVÁRMEGYE.

31-ik szám.

tálán, de megbotránkoztató is, A magyar király szólhat e más nyelven mint magyarul a kongresszushoz ? A jó urak ugylátszik már elfeled ték, hogy egyházi autonómiájukat a magyar királytól kapták s püspökeik a főrendiház tagjai, Remélhetőleg a kongresszus még kiküszöböli a csorbát 1

A választójogról. A Budapesti Hírlap három nap óta terjedelmes cikksorokat közöl az uj választójog korszakos reformjavaslatról, Természetes a reform minemüségéről, alapelveiről, a választási jogosultság terjedelméről biztosat e lap sem tud, csupán annak várható tartalmát próbálja megrajzolni.

A B. H. szerint a választási reform gerincét a műveltségi cenzus alkotja, így az erkölcsi, szellemi és gazdasági tekintetben túlsúlyban lévő magyar faj szupremációját biztosítja.

A szaimár-mátészaikai vasút megnyitása.

Tegnapelőtt délelőtt volt a szatmár-máté- szalkai h. é. vasút megnyitása. A miltanrendőri bejárásra délelőtt 9 órakor gyülekeztek a szatmári állomáson a hivatalból kiküldött s a meghívott személyiségek.

A kereskedelmi miniszter képviseletében Marzsó Károly vasúti és hajózási főfelügyelő kir. tanácsos jelent meg. Szatmárvármegye köz- igazgatási bizottságát dr. Falussy Árpád főispán és Kacsó Károly műszaki tanácsos, az áll. építészeti hivatal főnöke, — Szatmárvármegyét Mangu Béla tb. főjegyző, Luby Béla orsz. képviselő, Madarassy Dezső, Wagner István biz. tagok — Szatmár városát dr. Vajay Károly polgármester, Körösmezey Antal főjegyző, dr. Antal László főügyész, Erdélyi István főmérnök és Ferencz Ágoston t. tanácsos képviselték.

Továbbá ott voltak Bacsinszky Vladimir debreczeni h. üzletvezető, Mándy Bertalan forg. főnök, Berényi Károly máv. felügyelő, Haich Károly a szabolcsmegyei h. é. vasutak főfelügyelője, Joleschenszky Viktor az uj vasút igazgatója, Banner Antal máv. főmérnök, dr. Gre- gersohn Endre vállalkozó, Strasser Miksa, a vállalat főmérnöke, Balogh Jakab az uj vonal oszt. főmérnöke, Walkó Károly és Sztupkay Dénes oszt. mérnökök, Péchy László szatmári állomásfőnök, Nyárády László folyam főmérnök, dr. Egri Károly, Weisz Károly és Muhy Zsig- mond máv. pályaorvosok, dr. Péchy László mátészalkai főszolgabiró, Bodnár György kir.

bér, a hol ő volt, ott senki sem kérdezte, ki kezdi a verekedést.

— Hm, hát mindig kapcáskodó természetű volt kend ? jegyezte meg a biró.

— Heves ä természetem, nem tagadom, de mindig nyíltan cselekszem. Az alattomosságot sohase vehette be a természetem. Ha összegabalyodtam volna Mózesékkal és odáig hajtanak, lehet, hogy megagyabugyálom, de orrozva gyilkolni sohase volnék képes.

— Milyen konokul tagad; vélekedtek a bírák.

Már beidéztek mindenkit, aki csak híréből is ismerte a fiatal kocsist, de sem a szembesítések, sem a fölmerült vádak nem voltak elégségesek arra, hogy alapul szolgáljanak az Ítélet meghozásához.

Újra összehívták a számbavehetö tanukat, sőt kérdezték a tehenészszel együtt ennek hat esztendős kis öcscsét, a Miska gyereket is. Vájjon nem látta-e ő: hogyan távozott másodszor hazulról Kondor János.

Bevezették a Miska gyereket. Bátor kis kölyök volt.

— Ismerted-e Kondor János bácsit, fiacskám ? kérdezte a közvádló.

— Hogyne ismerném. Sokszor megbotozott, ha kitették a Janika fiukat az udvarra és én addig piszkáltam az orra alatt, amig fölébredt és bőgni kezdett.

— Aztán nagyon megvert János bácsi ezért ?

— Meghiszem azt.

— így hát nem szereted, ugy-e bár?

— De szeretem, mert mikor Pali bátyám a múlt évben dühében belém dobta a bicskáját, ide a combomba, hát Kondor János bácsi húzta ki. Vizet rakott a sebre és azt mondta: „Nem fél az Istentől az a kutyahitü testvérbátyád, hogy igy kínoz, szegény árva?“

tanfelügyelő, Redl Károly az osztr. magyar bank szatmári főnöke, Pethő György, dr. Fechtel János, dr. Veréczy Antal, Uray Károly városi biz. tagok, továbbá igen számosán Szatmárról.

Csöndes, egykedvű dübörgéssel indult el V* 9 órakor Szatmárról a különvonat. Az első állomás Vetés volt, hol a falu nagy része várta a vonatot. A község szép úri leányai hatalmas virágfüzért tartottak kezükben s azzal díszítették fel a gőzgépet. Dr. Képessy László csenged főszolgabiró üdvözölte Marzsó Károlyt a kereskedelmi miniszter képviselőjét, ki szép szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Itt szállt a vonatra Szerdahelyi Ágoston várm. biz. tag, nagybirtokos.

Óváriban a község népe zászlóerdő alatt várta a vonatot. A falu szép lányai sok szép koszorút helyeztek a lokomotivra.

Csenger intelligentiája bandaszóval fogadta az érkezőket. Itt Szuhányi Ferenc volt orszgy. képviselő üdvözölte Marzsó Károlyt, kinek tartalmas válaszát hangosan megéljenezte a szép számú közönség.

Pátyodon Csaba Adorján szatmári főszolgabiró és Madarassy Gyula a Szamos jobbparti érdekeltség titkára, Porcsalmán a Gyene család, Győrteleken pedig Jékey Mór, Jékey Zzig- mond, Jékey László és Kállay Ödön szolgabi- rók vártak a vonatra.

Dr. Falussy Árpád főispán, minthogy a gróf Károlyi Istvánért mondott gyászmisén vett részt, Nagykárolyból egyenesen Szálkára utazott, s ott várta be a kiilönvonatot.

Mátészalkán a jegyzőkönyv elkészítése után Gregersohn pompás bankettet adott. A harmadik fogásnál felemelkedett dr. Falussy Árpád főispán s igen szép beszédben fejtegette, hogy erre a vasúti vonalra Csenger, Szalka és vidékének milyen nagy szükségé volt. E vasút létesítése után most már e megye minden járásának van vasúti összeköttetése a niegye központjával. Beszéde végén Kossuth Ferencz kereskedelmi minisztert, mint a kinek atyai gondoskodása nélkül e vasút nem létesült volna, és Marzsó Károly vasúti és hajózási felügyelőt éltette.

Vajay Károly szatmári polgármester azokat éltette, akik közreműködésének e vasút létesítését köszönheti. Poharát a a vármegye képviselőire ürítette, s indítványozta, hogy Kossuth Ferenc keresk. minisztert táviratilag üdvözöljék.

Marzsó Károly igen szellemes felköszöntőben köszönte meg Kossuth Ferencz nevében a lelkes felköszöntőket. Beszédét e szavakkal fejezte be! „A csaták győzelmei a győző vezéA tehenész dühös pillantásokat vetett a kis öcscse felé.

— Hát kínoz a bátyád?

— Most már nem, csak annakelőtte.

— Hol is laktok?

— Az istállóban télen és nyáron ott szoktunk aludni az istálló előtt.

— Közel van az istálló Kondorékhoz?

— Nagyon közel.

— Emlékszel-e rá, mikor pár hét előtt a kis Kondor Pali beteg volt, s aztán elvitték a törvény emberei a János bácsit?

— Hogyne emlékezném.

— Láttad, mikor Kondor néni fát vágott az ajtó előtt ezzel a fejszével ?

— Hát honnan gyütt ide ez a fejsze?

— Ismered ?

— Hogyne ismerném. Mindig ott állt a gémes kút mellett és egy este egy fényes hatost kaptam érte a Pali bácsitól mikor becsentem az istállóba.

— Mit vallatják azt a szamár kölyköt, bö- dült egyszerre közbe a tehenész. Nem vetettek ügyet a közbeszólásra. Folytatták.

— Mikor csented el ezt a fejszét a fényes hatosért ?

— A mikor a Kondor Janika beteg volt.

— És mit csinált vele a Pali bátyád?

Meg se várva még a fiú feleletét, dühtől

tajtékozva ordított a tehenész:

— Hazudik a kölyök!

— Mit csinált vele a Pali bátyád ? kérdezte a biró magához vonva a gyermekét és gyöngéden cirógatta az arcát, hogy ne féljen.

— Nem tett vele semmit. Elvitte magával.

— És merre ment? esett szavába a biró.

— Hát a hosszú utca felé, a hol a Mó- zesék boltja volt.

rek neveihez fűződnek. Lelkem egész melegével kérem önöket hogy poharaikat dr. Falussy Árpádra e vármegye agilis főispánjára s dr. Vajay Károly polgármesterre ürítsék.“

Fechtel János főgimn. tanár gyönyörű toasztott mondott Gregersehn vállalkozóra ; Mangu Béla a vasutasokat éltette, végül pedig Jékey Zsigmond a mérnököket és munkásokat éltette.

A különvonat délután öt órakor indult vissza Szatmárra, a nagykárolyiak és budapestiek pedig a 727 órai személyvonattal utaztak el.

A szatmárvármegyei gazdasági egyesület ig. választmányi ülése.

Titkár választás.

Elnök lemondás.

A szatmárvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás elnöklete alatt szerdán f. hó 29-én délelőtt 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést tartott, melyen a választmányi tagok szép számmal jelentek meg.

A tárgysorozat legérdekesebb, legfontosabb tárgya a titkár választás volt. Köztudomású dolog volt, hogy Kende Zsigmond elnök s dr. Keresztszeghy Lajos alelnöknek, Kovácsy János, az 0. M. G. E. segédtitkára a jelöltje, inig az igazgatósági tagok nagy többsége Vi- lágossy Gáspár szatmár-zsadányi földbirtokos mellett foglalt állást. Hetek óta erős küzdelem folyt a két párt között, s félő volt, hogy a választáson heves összetűzések lesznek. Sajnos úgy is történt.

Már az ülést megelőző bizalmas értekezleten nagyon izgatott volt a hangulat. Hogy komolyabb összeütközések nem voltak, az csakis Kende Zsigmond elnök erélyének s hidegvérének volt tulajdonítható. Az értekezleten először is a pályázók neveit olvasta fel a volt titkár, Poszvék Nándor és röviden ismertette azok eddigi működését. 7 pályázat érkezett be, és pedig: Dr. haraszthi Bernolák Károly orvos, cs. és kir. asztalnok Kassa; Ker- pely Béla m. kir. gazd. akad. assistens Kolozsvár; Kovácsy János, az OMGE. segédtitkára Budapest; Kuckay Emil v. uradalmi főtiszt Debrecen; Simay Imre Miskolc; Szekér József Eger; Világossy Gáspár földbirtokos Szatmár.

Dr. Keresztszeghy Lajos alelnök kérte a választmányt, tekintsenek el Bernolák Károly orvos és Világossy Gáspár földbirtokos jelölésétől, mert előbbinek egyáltalán nincs gazdasági iskolai képesítése, utóbbinak pedig külföldön szerzett oklevele nincs érvényesítve.

Dr. Böszörményi Emil vál. tag szerint az egyesület alapszabályaiban nincs meghatározva, hogy a titkárnak gazdasági főiskolai képesitése legyen. Világossy különben is rendelkezik oklevéllel, igy jelöltetése ellen kifogás nem emelhető.

Böszörményi Sándor vál. tag azt vitatta, hogy a titkár az elnökség bizalmasa, jobb keze, folyton együtt dolgoznak, méltányolják hát az elnök óhaját, s azt válasszák meg, kit ő pre- ponál.

Kende Zsigmond elnök kérte az igazg. választmányt, tekintsenek el a személyektől, arra szavazzanak, kinek működésétől a legtöbbet várhat az egyesület. Szerinte ez Kovácsy.

Többek hozzászólása után elnök bezárta az értekezletet, s megnyitotta az ülést.

Üdvözölte a megjelenteket s kérte, hogy a titkárt titkos szavazással válasszák meg. Á Világossy-párt ez ellen tiltakozott, mire elnök erre vonatkozólag a szavazást elrendelte. A Világossy-párt többségben volt, s az elnök határozatiig kimondotta, hogy névsorszerinti nyílt szavazás lesz. Ez ellen Cholnoky választmányi tag óvást emelt, mert szerinte az elnök által a szavazás mikénti elrendelése céljából feltett kérdést a bizottsági tagok nagy része nem értette meg. A kedélyek megnyugtatására elnök újra elrendelte a szavazást. A Világossy pártnak ismét 10 szótöbbsége volt.

Leszavaztak 43-an. Világossy Gáspár 35, Kovácsy János 8 szavazatot kapott, mire Kende elnök Világossy Gáspárt 27 szótöbbséggel megválasztottnak jelentette ki.

Világossy Gáspár pártja szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a győzelmet. Ilyen eredményre ők maguk sem számítottak. Az éljenzés