Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-26 / 30. szám

30-ik szám.

, 8-ik oldal - ;SZATMÁR VÁRMEGYE,

3826—1908. t. k. sz.

Hirdetmény.

Mátészalka községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé:

1. hogy mindazok, kik az 1886: XXIX. t.-cikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. § b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetöket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a,

illetve az 1889: XXXVIII. t.-cikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1909. évi február hó 1-ik napjáig bezárólag a teiekkönyi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat;

2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1909. február hó 1-ik napjáig

bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg.

Ezúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik.

A mátészalkai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1908. julius 8-án.

Deme Kálmán,

153-3-1 kir. járásbiró.

ék i't #l ék ék ék ék ék ék ék # # # ék M M ék ék ék

2438—1908. szám.

CvCi . .

'"3

^3

3^^

*5í3ííüjö)

^3

^3

33

3^

^3

33'

*33

^3

^3

33,

^3

3:h

33,

'f%3

33.

.<á

eV

^'3

3^

'«'3

3^>

^3

33

33

'*»3

33

««3

33

^3

Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentestitő és belvizszabályozó társutat“ elnökétől.

MEGHÍVÓ.

Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“ haszonarányos osztályozási munkálatainak közszemlére kitétele ügyében az 1884. évi XIV. t.-c. 15. §-ában megállapított 30 napi határidő mai napon eltelvén, a hivatkozott törvényrendelkezéséhez képest a folyó évi julius hó 28-án délelőtt 10 Órakor Nagykárolyban a vármegyei székház nagytermében tartandó

közgyűlésre

az érdekelteket ezennel meghívom.

Nagykároly, 1908. évi julius 14-én.

Gróf Károlyi Gyula s. k.,

társulati elnök.

Tárgysorozat:

1. Elnöki előterjesztés.

2. Igazgató-főmérnöki jelentés.

3. A közszemlére kitett haszonarányos osztályozási munkálatok ellen beadott panaszok első fokú elbírálása.

4. Elhalálozás folytán megüresedett alelnöki és egy választmányi tagsági hely — esetleg az alelnök választás folytán megüresedő még egy választmányi tagsági hely választás utján leendő betöltése.

5. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 35679. számú leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy a „Vizi-beruhá- zásokról“ szóló törvényjavaslat keretébe a Szamos folyó Vásárosnamény—Szatmár közötti szakaszának állandó hajózhatóvá tétele felvétetett.

6. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 34854. számú leirata, a csengeri ártéri hid ügyben.

7. Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 6334. számú leirata, melyben társulatunk 1908. évi költségvetését

jóváhagyja.

8. A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1907. évi számadásokra vonatkozólag.

9. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 110358—1907. számú leirata, melyben a „Felső-bodrogi“ vizszabályozási társulatot azon kérelmével, hogy a közmunkaerőt hóhányási munkálatokra kirendelhesse — elutasítja.

10. Szatmárvármegye alispánja átteszi Szalay Pál és társai tyukodi lakosok kártérítési ügyében felvett jegyzőkönyvet.

11. Dr. Br. Drechsler Gyula ügyvéd beadványa a Jantyik testvérek képviseletében árvizárkok megtérítése

ügyében.

12. Rébay Dezső uradalmi intéző kérelme a keleti csatorna fenékmélyitési munkálatainak a csatorna 13 kilométertől a kezdőpontig leendő foganatosítása iránt, továbbá a „Gilvácsi erdőirtás“, Tőketerebesi tó csatornák, a „Cserelapos“ belvízcsatorna folytatólagos kiépítése, a régi Homoród és Sóspatak medrének mélyítése tárgyában.

13. Jantyik Lajosnak a gróf Károlyi Mihály szamosdobi uradalma képviseletében a keleti csatorna felső szakasza mélyítése ügyében beadott kérvénye.

14. Németh Ignácz kérvénye a „Csengeritó“ II, r. belv. csatornával elvágott birtokán átjáró létesítése tárgyában.

15. Fekete Sándor angyalosi közbirtokossági elnök kérelmeimé a „Szomita“ csatornán keresztül a legelőre vezető utón létesítendő híd építése tárgyában.

16. A „Farkastói“ és „Piskárkosi“ belv. csatornán történt terv módosítások bejelentése.

17. A szatmári „Jézus társaság“ főnökének kérelme csőátereszek építése ügyében.

18. Domahidy István vál. tag „Szilfáshalmi“ tagjában kért belv. csatorna ügyében eljárt bizottság jelentése.

19. Világossy Gáspár és Szarka Andor szatmárzsadányi lakosok kérelme.

20. Az „Ecsedi-Lápi“ iparvasut kérvénye a Lápicsatorna deponiájának átengedése ügyében.

21. Simkó Aladár társ. irodatiszt felebbezése.

22. Nonn Gyula kaplonyi érdekelt felebbezése az 1907. évi november 27-én tartott választmányi ülés 51. sz. határozata ellen.

23. A matolcsi körjegyzőség kérelme a Matolcs, Géberjén, Fülpös-Darócz és Fülpös községek határában fekvő „Holt-Számos“ medrek után kirótt ártér-adók leírása tárgyában.

24. Szatmár szab. kir. város tanácsának kérelme ártér-adók késedelmi kamatai leírása tárgyában.

Jegyzet. Az alapszabályok 9-ik §-a értelmében a társulat minden tagja köteles lakhelyének és birtokának változásait az igazgatóságnak bejelenteni. Ennek értelmében felkéretnek az érdekelt birtokosok, hogy a birtokváltozásaikra vonatkozó telekkönyvi kivonatot, avagy bírói végzést — szavazati joguk átírása végett — az igazgatóságnál a gyűlést 3 nappal megelőzőleg nyújtsák be.

Az alapszabályok 10. §-a értelmében pedig a közgyűlésen csak a meghívóban, vagy a gyűlést 3 nappal megelőzőleg benyújtott indítványokban kijelölt, vagy az elnökség által előterjesztett, halasztást nem tűrő folyó igazgatósági ügyek tárgyalhatok. A gyűlésen tett önálló indítvány a legközelebbi közgyűlésen intézhető el. Kivételnek e tekintetben csak oly indítványnál van helye, mely ujabbi közgyűlés összehívása végett tétetik.

149-2—1

.wy ZZUm&S ZU • £3 ZU Si3 ZUt ifi ZU. 'V3 ÖS5 ZU' .,£3 eV. *3 ZU.' ‘3 ZU * .£5 C* ',*3 ZUp. ^3 ZU pTÍ ZU »S3 ZU:' ^3 «ÄJ3 Ci T £3 ZU í K

W # # # # # # # W # # # # # # w #

Nyomatott a Kölcsey-nyomda részvénytársaságnál Nagykárolyban. Kurcveil és társa festékével Budapest.

3

'urMt,

3tt(,

IP'

(tC VíS*

3iíít,

SiF“

33

pT>

~ p'

ÜP

rj^g.