Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-26 / 30. szám

30. szám. SZATMÁ RVÁRMEGYE. 3-ik oldal. püspökjelölteknek együttvéve nincs, úgy, hogy már eddig Dicsőfi Józsefnek abszolút szavazat többsége van. Megemlítjük itt még, hogy a Baltazár­párt — ismert kortesfogásból, — igyekezett mindazon egyházakat leszavaztatni, ahol Bal­tazár Dezsőnek valami befolyása, összeköttetése van, mig a többi egyházak higgadt, tárgyila­gos elbírálás után szavaznak, mint több hely­ről kapjuk az értesítést, túlnyomó részben Di­csőfi Józsefre. A Szatmár környékbeli egyházak ma adják le szavazataikat Dicsőfi Józsefre. HÍREK. Végrehajtási ballada. (A végrehajtási novella benyújtása óta a reszkető hitele­zők kocsiszámra adják be a végrehajtási kérvényeket.) Az alperes derék fiú volt, Hentesné volt a felperes, És ifjak voltak mind a ketten, Hajuk sötét volt, nem deres, Az alperes a felperesnél Vásárolt (erről zeng a lant) Háromszázötven szafaládét, És tormás virslit számtalant És tormás virslit számtalant. A hentesné az alperesnek Hitelbe adta mind e jót, Sőt ami több: fizette buzgón A virslifogyasztó-adót. A hentesné, molett madám volt, S a szive olyan, mint a vaj, Bízott az alperesbe szörnyen, És ebből lett aztán a baj, És ebből lett aztán a baj. Az alperes derék fiú volt, De vékonypénzü kis legény, És ah, fizetni abszolúte Nem tudott és szokott szegény. S egy szép napon a végrehajtó, — Mint sólyom, mely vérebre les — Reácsapott szegény fiúra: így lett belőle alperes, így lett belőle alperes. Ah, alperesnek lenni nem jó, Sőt nem gyönyörben dús eset, S a végrehajtás gyenge kéjügy, A dolgot bármint is veszed. tói s szenvedélytől, szótlanul borultak egymás karjaiba. Edith nedves, piros ajaka lázasan kereste a főhadnagy ajakát. Van-e ajk, mely a viszont­látás ezen örömérzetét elmondani, toll, mely azt leírni képes? Nincs, nincs ... azt érezni lehet csupán. Néhány percig tartott ez a jelenet, a mély csendet a főhadnagy szava törte meg: — Edithem, én édes szerelmem! Eskü­szöm, hogy nőmmé s boldoggá teszlek. Edith szőke feje még mindig ott nyugo­dott a főhadnagy aranysujtásos atilláján ; szólni, válaszolni nem volt képes, csupán a boldog­ságtól megdelejezett szemei jelezték szivének visszhangját. A főhadnagy Edith szemeiből kiolvasta a választ s jóleső örömmel szorította magához az asszonyka szőke fejét, mely oly tehetetlenül — akár csak egy szélsodorta piros rózsa szál — pihent kebelén. E pillanatok leírhatatlan édesek voltak; valami csábitó, kéjes álomszerű állapotban rin­gott leikök, testök egyaránt. Egyszerre csak hangos zokogás zavarta meg e kedves képet; Edith sirt, zokogott, on­totta örömkönyeit. A főhadnagy vigasztalni kezdé: — Edithem, édesem, ne sirj. Hogy tudsz Pedig nem tettél semmi rosszat, S nem tettél semmiféle bűnt, Ha egy nehányszáz virslifajta Miattad rég árnyékba tűnt, A bus árnyékvilágba tűnt. De mindez roppant gyenge mentség. Ha jő egy ur és végrehajt, — S az alperes mindezt belátván, Mélázva, busán igy sóhajt: Oh hentesné, kemény a szived, Egy sodor sincs ily kőkemény, — Holott egyébként konstatáltam, Hogy lágy vagy, mint egy költemény, Hogy lágy vagy, mint egy költemény. lgyen sóhajtva, útnak indult A vékonypénzü alperes, S a mollett hentesnéhez érve, Fülébe súgta : Ah, szeress ! Szeretlek én is, mint a virslit, Sőt úgy, miként a párizsit, S ha úgy vélnéd, dicső szerelmem Lehetnénk tán egy pár is itt, Lehetnénk tán egy pár is itt. S a hentesné szólt: Ah, galambom, Ez egyszer még hitelt adok, S nem szólok majd, biz Isten úgyse, Az égő csók miatt, ha sok! S alperes szólt: Nászutazni Együtt megyünk majd, bájalak, — S remélem, nem fogsz tiltakozni, Ha akkor végrehajtalak, Ha akkor végrehajtalak! A balladám morálja kérem, Roppant tanulságos morál, — A fődolog: Sohsem felejtsd el És tudd, hogy a fejed hol áll. A sors az roppant változandó, S a dolgod állhat bár balul: Holnap talán felülkerülhetsz, Habár te vagy ma még alul, Habár te vagy ma még alul. — Személyi hir. dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja Bikszád főrdőből, hol most kúrát használ, a hét végén utazik haza szék­helyére. — Gyászistenitisztelet gróf Károlyi István­ért. Folyó évi julius 31-én délelőtt 10 órakor gyászmise lesz a megboldogult gróf Károlyi István lelki üdvéért a róm. kath. templomban, a melyet ez alkalomra a megboldogult gróf özvegye, Öméltósága gróf Károlyi Istvánná te most sirni, mikor a sors elválaszthatatlanul újra összehozott bennünket? Vérem, életem, lelkem a tied. Szegények vagyunk, a katona­ságnál nem maradhatok, tehát a postához me­gyek s meglásd, milyen boldogok leszünk! — Oh köszönöm, köszönöm. Igen! Érzem én is, hogy boldogok leszünk! Érzem azt is, hogy csak egy szerelem létezik, mely olyan erős, mint a halál s a melyből nincs, nem le­het feltámadás. S ha te el is fordulnál tőlem, ha el is dobnál magadtól, a te irányodban nem lesz megsértett hiúságom, megtört büszkeségem, csak szerelmem . . . mélységes, megmérhetet­len, kifogyhatatlan, mindent megbocsátó sze­relmem. Éddig csak azt mondtam, hogy egye­dül téged szeretlek, de hogy ennyire szeresse­lek, hogy örökké rabszolgád legyek, arra te tanítottál meg, midőn elhagyatottságomban hoz­zám siettél. — Most, midőn szerelmed fény­sugarai felnyitották szemeimet, az élet oly vi­lágosan áll előttem, hogy a sötétség átlátszóbb most, mint azelőtt a világosság. Most kezdem csak ismerni, mi az igazi élet, most érzem csak, hogy van kiért élnem .' Végre tehát mi is bol­dogok leszünk! Hidd el, nem volt kárunkra ez a próbaházasság. Beláttam szerelem nélkül nincs, nem lehet igazi, zavartalan boldogság. Csekonits Margit grófnő diszit fel. A jobb létre szenderült gróf tisztelőit ezúttal is meghívja a plébániai hivatal a szt. misén való meg­jelenésre. — Áthelyezések a kegyestanitórendnél. A magyarországi kegyestanitórend kormánytanácsa Magyar Gábor rendfőnök elnöklete alatt kedden ülést tartott s azon a szokásos évi áthelyezések dolgában határozott. Nagykárolyból áthelyezték : Titz Antalt a debreceni, Arendt Endrét a te­mesvári, Hatvani Edét a váci rendházba. Helyet­tük az itteni rendházba áthelyezték: Récsey Edét házfőnöknek és helyettes plébánosnak Ko­lozsvárról, Dombai Gyulát Temesvárról, Föld- váry Györgyöt Podolinból. — Az nj sportegyletről. Egészséges esz­méje támadt városunkban egy pár fiatal em­bernek. Torna, vivő és játékegyletet akarnak alakítani. A délutáni közömbös séta idejét az életerős, igazi egészség fenntartására szükséges erősebb testmozgással a szabadban, illetve ügyes­ség és izomfejlesztő rendszeres tornázással és vívással akarják eltölteni. Mig igy szabad ide­jűk egy részét az ugyanazon cél érdekében összejött társaságban kellemesebben töltik, meg­adják a testnek azt, a mire majdnem olyan szüksége van, mint a rendes, mindennapi táp­lálékra. Sokan azt gondolják, hogy egészségük fenntartására nagyon ügyelnek, ha semmi olyast nem cselekszenek, a mi az egészségnek árt. Csalódnak. Úgy kell élni, olyast cselekedni, a mi egészségünknek a kívülről, vagy belülről ható betegségekkel szemben ellentálóbbá teszi, egészségünket növeli, Az erőt azonban nem po- haronkint, — az egészséget nem életelixirek, vagy porok alakjában kell bevenni! Az alakuló egyesület r helyes útra lépett! Tovább ! Előre ! — Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Kellner György vármegyénk törvény- hatósági állatorvosát Áradra, helyébe Czilli György állatorvost Nyíregyházáról Nagykárolyba, Róth József pomázi m. kir. állatorvost Szinér- váraljára helyezte át. — Gyászhir. Özv. Császy Imréné szül. nagykereki Kerekes Eleonora, életének 83-ík évében folyó hó 23-án Sárközujlakon elhunyt. Az elhunytban Fógel Kálmán és Schönpflug Richárd anyósukat gyászolják. — Áthelyezés. A király Bencze Bálint őr­nagynak a debreczeni VIII. sz. csendőrkerület parancsnokának hasonló minőségben Budapestre való áthelyezését elrendelte. — Kérelem a szinházlátogató közönség­hez. Heves Béla színigazgató ez utón kéri fel városunk szinházlátogató közönségét, hogy azok, a kik páholyt vagy támlásszéket óhajtanak bé­relni, szíveskedjenek ez iránti óhajukat a „Kol- csey-nyomda“ r. t. vezetőségénél (Hétsastol-utca 12. sz.) augusztus hó 15-ig bejelenteni. Augusz­tus második felében aztán Rónai Imre szín­házi titkár személyesen keresi fel a bérletre reflektálókat, és mindenben megadja a kellő fel­világosításokat. — A „Nagykárolyi kath. Legényegyesü­let“ által 1908. évi augusztus hó 2-án, vasár­nap házfelépitése javára a Polgári Olvasókör kerthelyiségében rendezendő aratási mulattság részletei : 1. A munkájokat bevégző arató mun­kások tisztelgő diszfelvonulása az Urasághoz felvirágzott kocsikon. A diszfelvonulás kezdete este 6 órakor. 2. A tisztelgés után körmenet a város főbb utczáin. 3. Visszavonulás a Pol­gári Olvasókör helyiségébe. 4. Az arató mun­kások nevében a vállalkozó üdvözli a földes urat. 5. Az aratók az általuk készített diszkoszorut hódolatuk jeléül földes uruknak átadják. Az aratók öröméneke földes űrökhöz. Arató vál­lalkozó : Gergely Mihály. Marokszedők : Czim- mermann Erzsiké, Fetzer Jolánka, Fézer Ilonka, Hágen Annuska, Kurtyán Margitka, Mangold Emmuska, Mihálka Ilonka, Szabó Emmuska, Tivadar Jolánka, Torna Emmuska. Kaszások : Bolemann István, Bolemann János, Kersch Ká­roly, Kiss János, Kiss Miklós, Sindler József, Széchényi Lajos, Torzsa János, Tóth László, Sirolin EmeU az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents