Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1908-05-17 / 20. szám
2-ik oldal SZAT MÁRVÁR MEGYE. 20-ik szám. örömmel látnák Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás nagybirtokost, akinek már érdemei vannak úgy a közgazdasági, mint a vármegyei mezőgazdasági élet terén és aki tudásával, tapasztalataival és energiájával nemcsak uj életre ébresztené az egyesületet, hanem sikerülne megoldania azokat a feladatokat, melyet egy vármegyei gazdasági egyesület alapjai képezik. Az egyesület 4 tagból álló küldöttsége a napokban fogja Kende Zsigmondot az elnökjelöltség elvállalására felkérni. Mi nagy reményeket füzünk a Kende Zsigmond elnökségéhez és liisz- szük, hogy Kende Zsigmond a közbizalomnak minden irányban eleget fog tenni és az elnökséget el fogja vállalni. Szatmárvármegye tavaszi közgyűlése. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága Falussy Árpád főispán elnöklete alatt f. hó 14-én tartotta rendes tavaszi közgyűlését. A tárgysorozatban foglalt mátészalkai II. szolgabirói állás betöltése, azután a vármegyei tisztviselők nyugdijilletményeinek rendezése, a gazdasági cselédlakásokra vonatkozó vármegyei szabályrendeletek megalkotása és több más rendkívül fontos közérdekű ügy tárgyalása a vármegye törvényhatóságának igen sok bizottsági tagját hozta fel a közgyűlésre. A bizottsági tagoknak a közügyek iránt támasztott nagy érdeklődése a régi idők vármegyei közgyűléseire emlékeztet. Elnöklő főispán üdvözli a szép számmal összegyűlt bizottsági tagokat, a gyűlést megnyitja. Jelenti, hogy a nagykárolyi Kossuth szobor leleplezése f. hó 28-án lesz, indítványozza, hogy a törvényhatóság képviseltesse magát, egyszersmind helyezzen koszorút a szobor talapzatára. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja az indítványt és a küldöttség vezetésével a főispánt bízza meg. A tárgysorozat első pontja az alispáni jelentés előterjesztése volt, melyet a közgyűlés általánosságban tudomásul'' vett. Örvendetes jelenség az alispáni jelentésben, hogy a kivándorlás az 1908-ik évben aránytalanul csökkent vármegyénkben, sőt a visszavándorlás is sokkal kedvezőbb, mint az elmúlt évben. Az egyes hivatalok tevékenysége, mint azt a számonkérőszék konstatálta, a legnagyobb mértékben kielégítő volt; az ügykezelés gyorsabb ugyannyira, hogy vármegyénk eljutott oda, hogy hátralékos ügyekről beszélni sem lehet és hisszük, hogy energikns vezetés alatt közigazgatási tekintetben vármegyénk az ország egyik legrendezettebb vármegyéje lesz. Az újonnan rendszeresített mátészalkai szolgabirói állás betöltése a tárgysorozat egyik legfontosabb pontja volt. Lubi Géza ország- gyűlési képviselő indítványozta, hogy a kandidáló bizottságba az alispán indítványával szemben a vármegyei függetlenségi párt jelöltjeit A leány dermedten állt néhány pillanatig. Fázott is és a szemeit szúrva kínozta az álmosság. Körülnézett, tájékozta magát, aztán remegve futott hazafelé. A sarkon ahogv befordult, a rendőrnek feltűnt a leány, kemény hangon rá is kiáltott: — Hová sietsz ? Mari ijedten fordult vissza, néhány másodperezre földbe gyökereztek a lábai, aztán még jobban futni kezdett és zihálva, fuldokolva rohant mindaddig, mig oda nem ért a a ház elé, amelyben laktak. A megtért leány habozva lépett be a kapun. A szobájukból, kihallatszott az anyja sírása és az apjának bosszús szava. Még egy perez és benyitotta az ajtót. Sikoltva szaladt hozzá az édes anyja, az apja pedig néma örömmel fogta meg a kezét. Homályosság volt a szobában, de fénylő szeretet csillogott az egyszerű, jó emberek szemében. Csókjaik forrón ölelték körül a leányt, akit Marinak neveztek, aki ime, hősévé vált ennek az egyszerű, igazságában szelíd, igaz történetnek. F. Á. válasszák be. Elnöklő főispán erre nézve elrendelte a névszerinti szavazást. A szavazás eredményeként a közgyűlés az alispán indítványát fogadta el 142 szavazattal 11 szavazat ellenében. Eszerint a kandidáló bizottság tagjaivá választattak: Luby Géza, Kende Zsigmond és Papp Béla, a főispán pedig kinevezte Madarassy Dezső, Jékey Zsigmond és B. Kovács Jenő bizottsági tagokat. A szavazatszedő bizottság kinevezése után a kandidáló bizottság mind a négy pályázót kandidálta még pedig első helyen Dienes Dezsőt, második helyen Serly Istvánt, harmadik helyen Lásin Tivadart negyedik helyen Báti Lajost. A szavazás megtörténvén Domahidy István a szavazatszedőbizottság elnöke kihirdette az eredményt, mely szerint Dienes Dezső 100, Serly István 91 szavazatot kapott és igy Dr. Falussy Árpád főispán, elnök Dienes Dezsőt a mátészalkai II. szolgabirói állásra megválasztottnak jelentette ki. A tárgysorozat következő pontjai közzül a gazdasági cselédlakásokra vonatkozó vármegyei szabályrendelet provokált nagy vitát. Hozzá szólották a kérdéshez Kende Zsigmond, Ilosvay Aladár alispán, N. Szabó Antal, B. Kovács Jenő és Aáron Sándor. A közgyűlés a szabályrendeletet Kende Zsigmondnak minden tekintetben helyes módosításával fogadta el. A vármegyei tisztviselői nyugdíjalap 1907. évi zárszámadása és a tulkiadás fedezése tárgyában felhatalmazta a közgyűlés az alispánt, hogy az ebadó és a milleniumi pótadó alapból vegyen 8—10 ezer korona kölcsönt, hogy fizethesse a sürgősen fizetendő nyugdijakat. Viszont arra is felhatalmazta az alispánt a közgyűlés, hogy a múlt évi tulkiadások és a folyó évi fedezetlen kiadások ideiglenes fedezésére 50000 kor. felvétele iránt tegye meg az intézkedéseket. Végül a törvényhatósági bizottság a vármegyei alispán elnöklete alatt 20 tagból álló bizottságot küldött ki, hogy az eddigi fedezetlen kiadásoknak, valamint a jövőben évenként előálló mintegy 17—18 ezer kor. kiadásnak mikénti fedezése iránt javaslatot adjanak be a közgyűlésnek. A többi kevésbé fontos ügyek tudomá- sul vétele után a közgyűlés véget ért. _______ " SZÍNHÁZ Mintha valami egészségesebb irány vonult volna be a színházba az elmúlt héten. A világértsem akarjuk magunkkal elhitetni, hogy ami sokat hánytorgatott erkölcsi prédikácziónknak valamelyes hatása okozta volna az egészségesebb irányt, hogy a „Varázskeringő“ „Postás- fiú és húga“, „Kis trafikos leány“ stb.-félei erkölcs és szellemtelen léha trágárságok, „Egy szegény fiú története“, XVIII. századbeli és „Megváltás“ modern romantikával telt émelygős érzelgősségek leszorultak a múlt heti műsorról. Mondom, épen nem akarom lapunk valamelyes hatásának tulajdontani, hogy a színház „valamivel„ egészségesebb irányt vett, hiszen eléggé igyekeztek ellensúlyozni ami irányunkat a többi lapok, amelyek azt hiszik, hogy ők felülállnak az „erkölcsiségen“, valójában pedig kívül állnak. A színház e helyesebb irányváltoztatását szeretnők a színigazgató helyes belátásának javára írni, aki tudatában kell legyen annak, hogy a kulturmissziótól, amelyet a színház hivatva van szolgálni és kötelessége szolgálni, nagyon is eltávolodott. Belátta továbbá, hogy a közönség is felháborodással látta azt az orfeum- irányt ; ez pedig már a kasszáját is érinti az igazgatónak. A múlt heti műsorban is akadt ugyan kidobni való darab, hogy csak egyet említsünk : „Salome“. Megbotránkozással, felháborodással, utálattal látta minden egészséges érzékű ember azt a perverz nemi deliriumot. Miért és kinek adatta elő az igazgató? Ő tudja. Vasárnap este Follinus : „Núni“ c. népszínművét adták. A népszínmű a magyar szellemnek egyik legsajátosabb alkotása. Nagyon helyesen teszi az igazgató, ha a magyar irodalom e sajátos termékeit sem hagyja figyelmen kívül. A “Nánit“ azonban nem tartjuk szerencsés választásnak. Szigligeti, Tóth Ede, Szigeti József, Csepreghy, Gárdonyi stb. sokkal különb darabokat nyújtanának. Igaz, hogy a közönség előtt nagyobbrészt ismertek, de ott van pl. Szigligeti: Csikós, Cigány c. népszínműve, mely nincs elkoptatva és irodalmi értékre nézve magasan felette áll a „Náninak“. A darab rendezése és előadása egyébiránt kielégítő volt. A címszerepet Komáromi Gizi kedvesen játszotta, azonban ügy látszott, mintha nehezen tudna megküzdeni az erőszakolt idegenes kiejtéssel. Kitűnő alakítást nyújtottak Rátkai és Tihanyi. Hétfőn zónaelőadásban Molnár Ferenc hatalmas alkotását „Az ördögöt1 adták. A darab tendenciája nem túlságosan magasztos. Az ördög azokkal a hatalmas eszközökkel, amelyekkel Moinár F. felfegyverezte, nagyobb célt is elérhetett volna, mint azt, hogy két egymást már a darab kezdetén szerető szerelmest a darab végén egymás karjaiba dobjon. De a kitűzött cél felé való következetes és biztos haladás, az a nagy emberismeret, az a mély élet- filozófia, mely a darabból felénk árad feledteti a tendenciát és el kell ismernünk, hogy „Az ördög“, e modern Faust, újabb irodalmunk legkitűnőbb alkotása. Az ördög előadása a szezon legsikerültebb előadása volt. Vidor klasszikus alakítása képzett, gondolkodó és szerepét teljesen megértő és átérző tehetséges színészre vallott. Partnere Takács Mariska szintén kellő precizitással játszott. Alakítása legsikerültebb volt a levélírás- jelenetben. A többi szereplők is tehetségükhöz képest igyekeztek az előadás sikerét előmozdítani. Kedden: Offenbach „Hoffmann meséi“ cimü operáját halottuk. Az előadás — eltekintve a karének gyengeségétől — elég jó volt. Szerdán: „Salomét“ adták. Véleményünket már a bevezetésben megmondtuk róla. Csütörtökön: Strausz János fülbemászó zenéjü operettje a „Böregér“ került színre, meglehetősen csekély szánni közönség előtt. Az előadás semmikép sem mondható sikerültnek. Galgóczi Emma szépen énekelt, de szerepét egyáltalában nem tudta és igy játéka kellemetlenül nehézkes volt. A zenekarban is többször vettünk észre dissonantiát. Egyedül Komáromy Gizi bájos egyénisége enyhítette, temparamen- tumos játékai e lényeges hibákat. Pénteken a „Vig özvegy“-ben sajnálattal kellett tapasztalunk mennyire fegyelmezetlenek a kardallosok. Kellemetlen fesztelenségükkel megfosztják a nézőt minden illúziótól. Mintha nem is a közönségnek, hanem a maguk mu- lattatására játszanának. Csaknem azt lehetne mondani, hogy dévajkodnak. — Tihanyi alakítását egy kissé túlzásba vitte, de Komáromy Gizi mint mindég, ma is kedves volt, minden erőltetés nélküli, természetes játékával. Balázsi is ügyes alakítást mutatott be. Nagyon kellemetlen a hallgatóságra, hogy a színpad technikai rendezése a felvonás közökben oly sok időt vesz igénybe. Azt hisszük nem szerénytelen kívánság, ha azt kérjük, hogy ; a 20—25 perczig tartó szünetek alatt, legalább i a zenekar szórakoztassa a közönséget. Örömmel konstatáljuk mégegyszer a szin- ! ház helyes irányváltoztatását, mely még most sem nyújtotta ugyan a drámairodalomnak tőle telhető legjavát, de legalább hiányzott a műsorról az eddigi léha erkölcstelen szellem. Reméljük, hogy a megkezdett helyes útról nem tér le többé a színház, sőt még inkább igyekezni fog valódi hivatását az igazi művészetet szolgálni. Heti műsor: Vasárnap d. u. Peleskei nótárius, este Tatárjárás. Hétfőn Drótos tót, operett. Kedden Raffles, szinmü. Szerdán Kis alamuszi, operett. Csütörtökön Három testőr, vígjáték. Pénteken Próbaházasság, népszínmű. Szombaton Tanítónő, életkép. Vasárnap d. u. Bőregér, operett, este Tanítónő, életkép. HÍREK. Ebéd a főispánnál. Vármegyénk főispánja f. hó 14-én a rendes tavaszi közgyűlés alkalmából ebédet adott, melyen a vármegyei bizottsági tagok közül a következők vettek részt: Aáron Sándor dr., Adler Adolf dr., Boér Endre, Csighy István, Domahidy István, Ilosvay Aladár, Ilosvay Fe- rencz, Jékev Zsigmond, Kende Zsigmond, B. Kovács Jenő, Kölcsey Zoltán, Kaufmann Jenő, Mándy Zoltán, Péchy István, Péchy László, Szalkay Sándor, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Ferencz és Kálnay Gyula főisp. titkár. V
