Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-03-06 / 19. szám
2-ik oldal. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 18. szám nagykárolyi orth. izr. hitközség Roóz Móriczot, özv. Pozsonyi Lászlóné pedig Kerekes Bertalant bízta meg a város képviselőtestületében őt megillető képviselőtestületi tagsági jogának 1907. évben leendő gyakorlásával, miért is nevezett megbízottak a képviselőtestületbe meghivattak. Ezután a napirenden levő tárgysorozat első pontját, vagyis a városi nyugdijügyi bizottságnak Serly György városi pénztárnok nyugdíjaztatására vonatkozó jelentését vette a képviselőtestület tudomásul és egyben elhatározta, hogy a nevezett tisztviselő 25 évi pontos, lelkiismeretes szolgálatáért jegyzőkönyvileg elismerését nyilvánítja. A városi nyugdijügyi bizottságnak előterjesztésére néhai Fonó Mihály volt városi adó- végrehajtó által a városi nyugdij pénztárba befizetett 30 K, a képviselőtestület az özvegy részére kiutaltatta. A képviselőtestület dr. Somossy Ignáczés néhai Makay József örököseinek egyhangúlag megengedte, hogy a nagykárolyi telekkönyvi térképen 3026/1. t. 2. hrszámmal jelzett 15 négyszögméternyi terület vevőkre bejegyeztessék. Fogarassy János és István Hunyady-utcai telke utca szélesítés céljából 200 koronáért ki- kisajátittatott. A színkör épitési tervét 76 szavazattal 2 ellenében olyképen határozta el a közgyűlés megváltoztatni, hogy favázak helyett tömör téglafal alkalmaztassák és e célra — különféle alapok pénztárából — 18000 K kölcsönnek — 4°/o kamat melletti — felvételét, valamint a véghatározatnak azonnali végrehajtását kimondta. A szinkör-telek utcai szabályozási vonalául a Kölcsey-utca 7. népsorszámu ház felmenő falrészének utcai keleti sarkát a Kölcsey-utca 15. népsorszámu vármegyei székház épület felmenő falrészének, Kölcsey- és Könyök-utcai sarkával köti össze. A Tompa-utcai 16. és 18. népsorszámu telkek utcai szabályozási vonalául azon egyenes állapittatik meg, amely a Tompa-utcai 20. népsorszámu telek utcai kerítésének déli végoszlopát, a Tompa-utcai 16. népsorszámu telekutcai kerítése déli végoszlopától keletre eső azon ponttal köti össze, mely a szemben levő Tompa-utcai kerítésétől a legrövidebb távban mérve 13 méter távolságra van. A lövöldékért bérbeadása ügyében az árverés elrendeltetett és a régi árverési feltételek annyiban módosíttattak, hogy a meglevő felszerelések, konyha és jégverem, a bérlőnek átadatik, köteles azonban a jégverem megtöltésénél felmerült költségeket megtéríteni, valamint köteles 300 korona óvadékot letenni. A város kötelékébe felvett 19 települt és foglalkozásukhoz képest terhűkre a telepedési dij megállapittatott. geteken való nyaralás után a Bahomákon keresztül haza a hajduvárosba. Csak bennünket lehet ilyesfélékkel büntetlenül traktálni. Nohát ilyenek után én nem olvasok fel soha többé. És mégis egy gyönge pillanatomban köny- nyeimüen megígértem. Kútba estem ! Hány ölnyire ? nem tudom és mivel engem ma már jókedvéből senki sem húz ki, hej pedig régen kihúztak, tudja azt Obholczer meg Péchy Laczi barátom! magamnak kell kihúznom magamat úgy, a hogy lehet! Csak egy kis elnézést és az elmondottaknál valamivel enyhébb kritikát kérek. Ne tessék félni, nem olvasok hosszan, és nem fogok hihetetlenül anzágolni! M. t. közönség! Tudom, hogy nagyon kemény dió feltöréséhez fogok, a mikor a messzi Éjszak csodáiról bátorkodom felolvasást tartani. Először azért, mert a m. t. közönség azt gondolja, hogy a Nord Cap utazóit nem kell szükségképpen és minden áron komolyan venni. Ezek nem sok hiiján olyanok mint a vadászok a kik a lóditásokból egyáltalában nem csinálnak lelkiismeretet. Másodszor meg azért mert ez a théma a közönség előtt nem is ismeretlen. Sokan írtak már erről és sokat. Tehát kemény dió biz’ ez a vállalkozásom és nehéz, Özv. Csáky Andrásné nagykárolyi lakos kérelme ügyében — a maga és kiskorú gyermekei részére a város kötelékébe leendő felvétele iránt — a képviselőtestület úgy határozott, hogy azon esetben, ha nevezett a magyar állampolgárságot megszerzi a város kötelékébe leendő felvételt kilátásba helyezi. Erdei Emilia illetőségét megállapította, Magyar Andrásné sz. Molnár Erzsébet illetőségét pedig megtagadta a képviselőtestület. Ezután az 1907. év január 30-án tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv tudomásul vételével a közgyűlés véget ért. A jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Spitzer Antal, Mets Imre, Juhász Imre és id. Vida Sándor kérettek fel. H I R E K. _ Kérelem. Tisztelettel kérjük lapunk azon előfizetőit, a kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy lapunk szétküldésébén zavarok álljanak elő. k „Szatmárvármegye“ kiadóhivatala. A Kölcsey-egyesület felolvaso-estélye. A helybeli Kölcsey-egyesület második felolvasóestélye folyó hó 9-én szombaton este lesz megtartva a megyeháza nagytermében. A műsor igen élvezetes lesz. Kuruc felolvasást tart a kuruc történelemből Cseh Lajos főgimn. igazgató, a kuruc költészetről Sróff Gábor főgimn. tanár. Eme felolvasás keretébe lesz beillesztve ének és zene szám, melyet Nagy Ilonka cimbalmon, Sajó Dezső tárogatón fog előadni. Kállay Gyula énekelni fog. Szavalatot tart Sikolya István. Műsor után hideg buffé és tánc. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán az oláhgyürüsi állami elemi iskolai gondnokság elnökévé Eötvös Róbert főszolgabírót kinevezte A zenemükedvelők hangversenye. F. hó 2-án szép sikerű hangvervenyt rendezett a zenekedvelők egyesülete a, megyeház nagytermében előkelő és nagyszámú közönség előtt. A hangverseny minden izében magyar jelegű volt; Bihari quartettjei, „Requiem“-e, „Primitialis magyar“-ja és „Bercsényi nótája“, Kéler „Magyar nyitánya“ és Vitek karnagy átírásában előadott kurucnóták szolgáltatták a zenei részt; felolvasást Fechtel János dr. tartott szellemesen szórakoztatva. A zenekar erős fejlődéséről tett tanúságot az uj hangverseny; lelkes vezetés, erőteljes elevenség és buzgó kedv látszott a kar müküdésén. Egyik legéletrevalóbb és pártolásra legérdemesebb intézményünk a Zenemükedvelők Egyesülete. Hisszük, hogy ezentúl még És én mégis neki megyek! Neki megyek, mert azok a sokan egészen más utón jártak. Sőt még egyenesen kérdés, vajon igazán jártak-e ott? Ugy-e tetszenek ismerni Orosz Alajost a kollegámat Szatmárról ? Ez egy nagy vadász! Vig társaságban elbeszélte, milyen hires kalandja volt neki az erdélyi rengetegekben „Egy csomó farkas rohant meg és mekkorák“ 1 Tigrisek voltak azok ! — került közbe a furfangos diák. Nem farkasok voltak és hatalmasok mind ahány! Na mi lesz itt? „ Mi? Hát nekem jön az egyik — célba veszem — pukk! — lelőttem.“ — Na hálistennek. „Nekem jön a második“. Na most? „Pukk, lelőttem a másodikat,,. Hm, Hm!! Semmi hm, hm! „Lelőttem a harmadikat, 4-et, 5-et.“ Erre már elfogyott a türelme egy urnák s igy kiáltott fel: Te Lojzi ha még egy farkast akarsz lőni, hát én bizony téged lőlek meg. De úgy, hogy többé verebet sem lősz, nemhogy farkast! Lehet különben, hogy ebben az urban az irigység dolgozott, mert ő is vadász, mi barátai elhittük a szomorú történetet. Hát én? A mi engem illet, az egészen más zsanér. többször ad jelt magáról tartalmas és művészi színvonalú hangversenyeivel. — A műsor első száma Kélernek pompás előadással megjátszott Magyar nyitánya volt. A teljes zenekar biztos interpretálással és hatásos színezéssel domborította ki a nyitány szépségeit. Második számul Fechtel János dr. tartott szellemes felolvasást Éjszak csodáiról; a derűs felolvasást lapunk tárcarovatában közöljük. A rokonszenves felolvasó minden szavát lekötött figyelem kisérte és hatalmas taps fejezte ki a felvillanyozott közönség tetszését. Majd Bihari quartjai kerültek előadásra. Különösen a Requiem és a Primitialis magyar tettek nagy hatást. Végül ismét a teljes zenekar adott elő egy gondos válogatással összeállított kuruc és magyar dalegyveleget. A műsor minden száma erővel hatott és hálás taps zúgott föl a közönség elismerése gyanánt. A jól sikerül hangverseny után tombola est volt a Magyar Király szálló éttermeiben. Küldöttség a főispánnál. A nagykárolyi iparosok küldöttsége u. m. Hancsics Illés, Nagy Jenő, Marián Ferencz, Meszesi Sándor és Kalina Ferencz Kinczel János ipartestületi elnök vezetése alatt megjelent f. hó 2-án Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánjánál, s öt a helybeli önálló iparosok által Nagykárolyban pünkösd napján rendezendő iparkiállitás védnökségének elfogadására felkérték. Dr. Falussy Árpád főispán örömének adott kifejezést, hogy őt a védnökségre felkérték, úgymond szívesen fogadja azt el, mert mindig az volt a célja, hogy Nagykárolyban az ipart és kereskedelmet fellendítse, s támogassa. Az iparkiállitásra vonatkozólag előadja, hogy minden lehetőt elkövet, hogy annak sikerét biztosítsa, nevezetesen érintkezésbe lép az iparkamarával, hogy hasson oda, hogy az iparostanoncok minél nagyobb számban jelenjenek meg az ország különböző vidékeiről, hogy tanuljanak s ismeretüket gyarapítsák. Felkéri a fővárosi lapokat is, hogy e tárgyban cikkekkel támogassák a nagykárolyi iparkiállitást, továbbá felkéri a kereskedelmi miniszter Ő excellenciáját is. Ezután a főispán a küldöttség tagjaival még hosszakb ideig elbeszélgetett megbeszélte a tenni valókat az előkészületekre, s megjegyezte ismét, hogy az iparlenditésre, az iparosok támogatására gépeket kér a kereskedelmi minisztertől. Jóleső érzéssel volt a küldöttség tagjaira a főispán azon kijelentése, hogy a helybeli indóházat kizárólag helybeli iparosok fogják építeni. A kath. legényegyesület közgyűlését vasárnap, márc. 2-án tartotta, meg igen élénk érdeklődés mellett. Horváth Jenő elnöki megnyitó beszédébe arra az erkölcsi erőre mutatott, a melynek kifejlesztése az egyesület feladata, s a mely ha csengő pénzre ném is váltható, de becsesebb minden pénznél, mert a férfiú drágább kincs az aranynál? A fériakban az erkölÉn rólam mindenki tudja, hogy én biztos globe-trotter vagyok. Erre fogadni is lehet. Bejártam az egész világot, jártam az ope- renciáig azon is túl s ott is voltam, ahol csak a madár jár. Annyit tudnék beszélni, hogy ítélet napkor sem volna vége, ha mind el akarnám mondani .... amit nem látam. Úgy járna a m. t. közönség velem, mint ama bizonyos menyasszony járt a vőlegényével. Az esküvő előestéjén ugyanis a naiv és ártatlan arra kérte a jegyes ifjú urat, hogy most már mondja el őszintén a múltját. Á vőlegény erre azt válaszolta, no akkor holnap nem esküszünk ! Én meg azt mondom : No akkor a zenekedvelők is ma nem muzsikálnak Pirkler Ernő barátom nem szaval és tombola sem lesz az éjjel. Tehát most végre útra kelek a jeges tengerre, mert most oda utazunk. Ha akar valami lenni, hát had legyen! * * * (Fölyt. köv.)
