Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-02-20 / 15. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. ■*85 MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. » Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hétsastoll-utca 12. sz. a. izei Telefon szám: 58. ■ — Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. — Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kovács Dezső dr. Szerkesztő: Varjas Endre. Főmunkatárs : Tóth Zoltán dr. Előfizetési árak: Egész évre ■■'..' .............................................. Félévre .. ..- ............................................... Negyedévre..................................................... ~ Egyes szám ára 20 fillér. 8 korona 4 korona 2 korona. Bazzia. Nagykároly, febr. 20. Lapunk múlt számában hirül adtuk, ho?y a vármegye közigazgatásának tisztitó munkája tovább folyik. A vármegyei hazafias tisztikar megszabadulván az oda nem illő elemektől, Augias istállójának belső zugaira került a sor. Az események rohamos egymásutánban követik egymást, ma még korai volna anticipál- nunk s egyelőre megelégedhetünk annak konstatálásával, hogy a vármegye uj vezetőségében nem csalatkoztunk. A főispán megkeresésére a pénzügyigazgatóság széleskörű vizsgálatot tart a vármegye egyes -körjegyzői hivatalaiban s a nagyarányú visszaélések kiderítését nyomon követi a szigorú megtorlás. Pri- vigyei Bertalan és Bornemissza István után most Vámfalvi Jónás ellen indíttatott meg az eljárás. Nem emlitenők személyeiket, ' mert hiszen a lényeg nem ebben, hanem a közigazgatás megtisztításában van, ha az a különös figyelem- bevételt igénylő körülmény fenn nem forogna, hogy a legsúlyosabb mulasztások és ténykedések épen azokat terhelik, akik a régi rendszernek politikailag is legexponáltabb alakjai voltak. így azonban lehetetlen reá nem mutatni azon részünkről számtalanszor hangoztatott s most hivatal vizsgálat utján is megállapított tényállásra, hogy a közigazgatási bűnök és politikai érdemek közt a múltban olyan szoros kapcsolat állott fenn, a melynek közérdekellenes hatását csak az uj rendszer vaskeze képes megtörni. Úgy a főispántól, mint az alispántól reméljük, várjuk és követeljük a legerélyesebb tovább haladást megkezdett útjukon, a melyen nemcsak a nagyközönség, de a vármegyei községi és körjegyzői kar élénk rokonszenve is kiséri őket. Azon jegyzőké tudniillik, akik nyugodt lelkiismerettel, felemelt fővel várhatják a vizsgálatot, a kiknek legelső sorban áll érdekükben a kar megtisztítása s a kik reméljük az összeség nagytöbbségét képezik. Nyilatkozat. Domahidy István * úr felkért a következő nyilatkozat közzétételére! Domahida, 1907. február 14. Válasz Luby Géza orsz. képviselő úr nyilatkozatára. Édes Gézám! Bár gyomromból utálom a hírlapi polémiát, miután nem értettél meg, oknélküli provokáló nyilatkozatodra felelnem kell, és pedig nem mint te tetted közvetve, de közvetlenül. Miután negyven tjyek óta ismersz, nem volt jogod rólam föltenni azt, hogy én beléd alap nélkül kötölőzködjek, te tőled viszont, miután ismerlek, joggal várhattam volna, hogy ha pikked van reám, nekem jössz, nem pedig kerülő utakon keresd az összeütközést. Leveled lényege három pasusba követeli fölvilágosító válaszomat. „Először ári- iüud, hogy -vádként hoztam föl ellenedbe, hogy 35 évekkel ezelőtt 67-es voltál, s ma függetlenségi vagy? Hát édes Gézám! eldobni való fekete szemüveg volt az, melyen át azon kifejezésemből vádat olvastál ki, miután nyomban utánna azt írtam, hogy az a te értékedből semmit le nem von, sőt olvasd el még egyszer azon körröondatomat, s megtalálod benne a magam párt változtatását is, tehát ha téged vádoltalak volna, magamra az igazságtalanság bélyeg.t sütöm? Ugyancsak ezt köveíőleg irod, hogy párhuzamot vonsz a magad és az én politikai magamtartása között, s kötelességed ezt tenni azon sértő kijelentés folytán, mit én cikkem végén tettem. Át térek tehát nyilatkozatom végén tett kijelentésem megvilágítására, mert már itt nemcsak vágással, de sértéssel is vádolsz. Hát Édes Gézám! Én ma is állom szavamat, de kérlek! ércs meg ? Én Kossuthtől, Apponyitól és tőletek 48-asoktól végtelen vagy önmegtagadással járó hazafias cselekedetnek tartom azt, hogy a számadásnélküli inparlamentáris kormánytól a 67-es alapon való kormányzást átvettétek, és megmentettétek az országot az absolutizmustól, mert azon nehézségeket nemcsak átéreztem, de naponta tapasztalom, melyekkel a koalíció az egyensujt máig föntarthatja, és épen azért, mert a kormány és coalescált pártok nehéz és hazafias kötelességet teljesítenek, nem helyeseltem azon függetlenségi képviselők nyilvános megnyilatkozásait, kik még nehezebbé teszik a kormány s főleg az elveit ezidők szerint háttérbe szorított függetlenségi párt mai helyzetét? Hónapokra visszamenve igazolhatnám veled a független sajtóban megjelent szigorú és igazságtalan kritikákat és a függetlenségi képviselők zúgolódásait, de csak a legközelebb multbani történtekről szólok. Lengyel Zoltán a Napban, mások más lapokban helytelenítik a kormány magatartását és intézkedéseit? Hát a jelen helyzetben Szappanos képviselő a többek között nem haza beszélt és reklamirozott, mikor a honvédelmi költségvetésnél föllépett a magyar vezényszó követelésével ? Hát ez nem hazabeszé- lés és reklám, mikor azt mondja egy képviselő ma, hogy sem nem ellenezni valamit, sem nem pártolni? Ki ne ismeme\i|^8^^'ffét'szinüség- ben a kormányra ? Hát az‘meH.-'dTazabeszélés és reklám, hogy sok embernek van még vaj a fején? és sok bálványnak kell még a parlamentben összebomlani ? ? De aztán, Édes Gézám ! ezen véleményemből, hogy te minő alapon merited azt a következtetést, hogy én tégedet a reklamirozók közzé számítalak, azt tulérzékenykedésed dacára sem magyarázhatod meg sem magadnak, sem nekem. Hiszen te a sajtó terén soha nem reklamiroztál ? Nem olvastam nevedet a múltban sem azok között, kik a parlamenti anarchiában tetlegesen résztvéve bíróság elébe idéztettek ? Mióta a kormány és függetlenségi párt ezidők szerint a törésen áll, (és nem mint félremagyarázod én, ki kandallóm mellett várom a fejleményeket), te soha zátonyokat nem emeltél tudtommal nehéz útja elé, és oknélkül nem rágalmaztad, sőt a delegációkba párthiveidet be választottad, az adókat, újoncokat, delegációs rendet és rendkívüli terheket-megszavaztad és szerintem helyesen, mert azok teljesítését tételes törvények követelik, tehát mi ok vezethetett volna engemet azon célzatra, hogy tégedet, ki engemet soha meg nem bántottál sértselek ? Kijelentem tehát, hogy én tégedet ok nélkül nem számítottalak a reklamirozó hazafiak keretébe. Sőt ha tiltakoznál is az ellen, hogy a 67-es alap által követelt országos terheket nem szavaztad meg, elkellene neked hinnem, egyedüli mentségem parlamenti praxisom után az volna, hogv azok ellen fölemelő szavadat nem olvasván, halgatásodat beleegyezésnek magyarázom, mert mikor nekem képviselő koromban ellen nézeteim voltak, azoknak azonnal hangot adtam, sőt többször íe is vontam a konzekvenciákat, azért Édes Gézám! lovagiasságom ösztönöz azon kijelentésemre, hogy a reklámi- rozók közzé tégedet nem számítván, másokra történt célzásomat sértésnek ne vedd és népiesen szólva: aki nem dáma, ne vegye magára ? A vágásnak és sértésnek vett félreértéseidet tehát e nyilatkozatommal azt hiszem eloszlattam, következik most feleletem azon kijelentésedre, hogy párhuzamot kívánsz vonni a magad és az én politikai magamtartása között, és igy kezded: Tehát ő a becsületes, jóakaratu politikus, ő akarja hazánk alkotmányosságát visszaállítani, nem én ? Hát Édes Gézám ! hogy én becsületes és jóakaratu politikus vagyok, annak elismerését joggal senkitől sem követelhetem méltóbban, mint tetőled, mert te tudod azt, hogy huszonegy évig futott képviselői pályám alatt, soha még egy ingyenes vasúti jegygyei sem engedtem lekötni önállóságomat ? tudod azt, hogy hányszor otthagytam a kormányt, és pártomat, mikor nehéz s oknélküli terheket irányzott elő törvényjavaslataival, és mikor a védtörvények megalkotásával Bécsnek tetszelgett ? tudod azt, hogy mikor alkotmányunk krisisbe jutott, melletted s véled küzdöttem személyemmel és vagyonommal ? tehát a mit gúnyosan vetettél a közvélemény bírálata elé, állok elébe fölemelt fővel ? De aztán annyira önző politikus nem vagyok, hogy minden becsületes és jóakaratu politikám mellett az én meggyőződésem egyedül helyes ? sem szentélyekbe nem török, hogy másoknak s azok között ne
