Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-12-08 / 100. szám
2-ik oldal SZATMÁRVÁRMEGYE. 100. szám. az egész ország. Aki gáncsolja a függetlenségi pártot azért, hogy nem szegi meg a szövetséges pártokkal kötött megállapodásokat és nem érvényesíti túlsúlyát, mint képviselőházi többség, hanem lojálisán közreműködik abban, hogy a kitűzött cél eléressék, az megfeledkezik arról, hogy milyen helyzet tette szükségessé a kormányzás átvételét és nem akar tudomást venni arról, hogy mily óriása bonyodalmak állanának be, ha a kitűzött cél elérése előtt a függetlenségi párt szétrobbantaná a megegyezést. Ha pedig emlékszik amarra és van tudomása arról, akkor gáncsolásával azt bizonyítja, hogy nem * törődik hazájának sorsával, hanem egyetlen célja az, hogy a mai helyzettel szembeszálljon. A függetlenségi párt tehát bölcs és hazafias magatartásáért nemcsak nem gáncsolható, hanem ellenkezőleg dicséretet érdemel, mert ezzel bizonyította be legjobban, hogy mint az országnak többsége, nemcsak elveinél, hanem higgadtságánál, mérsékleténél és belátásánál fogva is hivatott arra, hogy az ország kormányzatának gyeplőjét kezében tartsa. HÍREK. — Tisztelettel felkérjük mindazon előfizetőinket, kik előfizetési dijjakkal hátralékban vannak, hogy azt 8 nap alatt a kiadóhivatalhoz juttatni szíveskedjenek, mert ezen idő eltelte után postai megbízás utján fogjuk az előfizetési dijakat beszedni. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Pircsy János nagybányai tanítót a nagynyiresi állami elletni iskolához helyezte át. — üj járás vármegyénkben. Szat- márvármegye rendes őszi közgyűlése a főispánnak a közigazgatási bizottságban tett javaslata alapján behatóan indokolt fölterjesztéssel élt a belügyminiszterhez, hogy Avasfelsőfalu székhelylyel uj járás kerekittessék ki a szinérváraljai járásból. A fölterjesztés indokait annak idejében bőven méltattuk. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, aki hivatalos ügyek intézésére most három napig Budapesten tartózkodott s onnan pénteken este érkezett haza, Nagykárolyba : ennek a fontos vármegyei ügynek is beható utánjárást szentelt s örömmel értesült arról, hogy a belügyminiszter teljes odaadással méltányolja a fölterjesztés óhaját s annak teljesülése már csak rövid idő kérdése. A költségvetés tárgyalásának keretén belül jut az is dűlőre, január, esetleg február hónapban s igy remélhető, hogy az uj járást már 1908. júliusára megszervezheti a törvényhatósági bizottság. — Ugyanilyen kedvező kilátások mellett várja ugyanakkorára elintézését a mátészalkai második szolgabirói állás szervezésének ügye, amely szintén a költségvetéssel egyidejűleg nyer megoldást. — Nemesség átruházás. A király megengedte, hogy Szentiványi Szent-Ivány Zoltán vetési földbirtokos, valamint Szentiványi Szent- Ivány Károlyné született Hidaskürthi Nagy Blanka, Felsőkubini és Deménfalvi Kubinyi Györgyné született Hidaskürthi Nagy Leona és Hidaskürthi Nagy Tibor, nevezett Szentiványi Szent-Ivány Zoltánnak „Szentiványi“ előneve és nemesi címere átruházása és a Szent-Ivány név használhatása mellett örökbefogadott gyermekei előnevüket „Liptószentiványi“ alakban használhassák, és hogy az örökbefogadás tárgyában kelt elhatározásáról szóló oklevélben is a család előneve már ezen alakban irassék. — Küldöttség a főispánnál. Nov. 28-án a szinérváraljai járásbeli törvényhatósági bizottsági tagok Ujfalussy Miklós elnöklete alatt népesen látogatott értekezletet tartottak, melyen bizalmat szavaztak a szinérváraljai járás jelenlegi főszolgabirájának, Bay Miklósnak s határozatiig kimondták, hogy Baynak az általános tísztujitáson leendő újbóli megválasztását a járás érdekeire nézve feltétlenül szükségesnek tartják s küldöttség' utján fogják felkérni a főispánt és alispánt is Bay megválasztásának támogatására. Az értekezlet e határozatát megkiildötte az ösz- szes megye bizottsági tagoknak is. A szinérváraljai járás megyebizottsági tagjainak tizenkéttagu küldöttsége ma délelőtt 11 órakor tisztelgett Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás vezetése mellett dr. Falussy Árpád főispánnál, majd Ilosvay Aladár alispánnál. Ujfalussy Miklós, a küldöttség szónoka hivatkozót a november 28-án tartott járási értekezlet jegyzőkönyvére, amelyet a főispánnak is beküldöt- tek s szóval is tolmácsolja a járás közönségének azt a kérelmét, hogy a főispán hasson oda, hogy a deczember 19-iki tisztujításkor lehetőleg a most hivatalban lévő tisztviselők maradjanak meg állásaikban. Nyomós érvekkel támogatja a küldöttségnek ezt a kérelmét. Dr. Falussy Árpád főispán lekötelező szívességgel fogadta a küldöttséget é$ válaszában ismételten hangsúlyozta azt, aminek utóbbi időben személyes érintkezésekkor nem egyszer adott kifejezést s mint azt a Szatmárvármegye is több ízben fejtegette, hogy szerinte a vármegyei tisztikarban tisztogatásra immáron nincs szükség; elvégezte már azt a másfélév előtti részleges tisztujitás. (Helyeslés). Nem titkolja, hogy meggyőződése szerint a vármegye mai tisztviselői úgy politikai, mint hivatali megbízhatóság tekintetében kifogáson felül állanak és hivatali készségük, tudásuk is bátran áll minden bírálatot: Éppen azért adott ő is kifejezést amaz óhajának, hogy a tisztikar maradjon meg mai statusában. (Éljenzés.) Ő, aki 14 éve tagja Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának: mindenkor abból a szempontból vett részt a vármegye közügyeinek intézésében, hogy a vármegye önkormányzati jog- és hatásköre a lehetőleg kitágitassék. Most, mint főispán is, a közjó érdekében csak óhajtásának adott kifejezést s ezennel újólag megismétli azt, de a döntés — a megyegyülés joga. A jelölő bizottság kandidál, a törvényhatósági bizottság dönt. De kötelességének tartja rámutatni arra, hogy az ő hirdetett álláspontja a megye- belső békéjére és a méltányosságra egyaránt figyelemmel van. Éppen ezért köszöni az illusztris küldöttség utján tolmácsolt bizalmat és biztosítja az ő révükön is az érdeklődő közvéleményt, hogy amennyiben rajta múlik: méltatlanság, vagy plána jogtalanság nem fog esni senkin. A küldöttség zajosan megéljenezte a főispán válaszát, aki a további barátságos időzés és beszélgetés során még arra is rámutatott, hogy tömegesebb, vagy váratlan bukások mellett a vármegye nyugdíjalapja olyan nagy meg- terheltetésnek volna kitéve, hogy annak pótadóval való fedezéséhez kormány-hozzájárulás volna szükséges. A küldöttség ezután Ilosvay Aladár alispánnál tisztelgett, aki a főispánéhoz hasonló szellemben válaszolt. — A kormány gondoskodása a visz- szavándorlottakról. Ezerszámra érkeznek vissza Amerikából reményeikben keservesen csalatkozott honfitársaink. A kormány tőle és anyagi eszközeitől telhető- leg segedelmükre siet a visszavándor- lottaknak s ma is a következő felhívást teszi közzé: A visszavándorlók munkás-köz- vetitése ügyében a földművelésügyi minisztérium munkásügyi osztálya, ezen az utón is felkéri a munkaadókat, ha bármilyen munkásokra szükségük van, szükségletükről a bérfeltételek közlésével : szóval, levélben vagy táviratban értesítsék a munkásügyi osztályt. Földmivelésügyi minisztérium. — Vakondokmunka. A Hir czimü budapesti lapnak ma délután Nagykárolyba érkezett számában tendencziozus nagykárolyi tudósítás alapján arról olvasunk czikket, hogy dr. Falussy Árpád főispán, e hó 1-én, vasárnap este fél 9 órakor a vonatról hazatértében, a kocsist botjával megfenyítette volna. A gonosz czélzatu nagykárolyi tudósítás és — feltételezzük — jóhiszemüleg közzétett iapközlemény- nyel szemben kötelességünknek tartottuk, hogy utána járjunk a dolognak s igy a való tényállást több oldalról beszerzett egybehangzó in- formácziók alapján röviden ismertetjük: Dr. Falussy Árpád főispán, titkára Kálnay Gyula belügyminiszteri s. fogalmazó kíséretében, a múlt vasárnap este Nagybánya felöl haza érkezett Nagykárolyba. Fogata nem várta az állomásnál s igy a főispán a legközelebbi bérkocsiba szállott titkárával s a vármegyeháza felé hajtatott. Alig fordult ki a rozoga bérkocsi a Kálmánd-utczára: a lovak megállották, s reszkető inakkal,, gőzölögve topogtak a sárban. Látnivaló volt tüstént, hogy az állatok holtra- fáradtak. A főispán a kocsistól tudakolta, hogy miért állt meg s egyben szemügyre vette a jármüvet és a lovak szerszámát s ekkor fölháborodva látta, hogy a kocsi is, de meg a szerszám is lehetetlen állapotban van. A lovaknak még zablájuk sem volt s az istrángokat is csak egy kis kócz tartja össze. Emiatt ki is fakadt a bérkocsi tulajdonosa ellen s erélyes hangon tudtára adta a kocsisnak, hogy erről a képtelen hanyagságról másnap jelentést tesz a rendőrségen. Nagy József kocsis erre nekibő- szült és a tulajdon gazdáját szidva, aki ilyen gebéket biz rá s ezzel neki kellemetlenséget okoz : a kiállott lovakat kezdte ostornyéllel agyba-főbe püfölni és rángatni, hogy azok majd hanyatt rogytak. Erre a főispán sétapál- czájával figyelmeztetőül megbökte hátulról a kocsist és rákiáltott, hogy ne kínozza a szegény párákat, — inkább gyalog megy haza. S úgy is tett, titkárával gyalog ment a vármegye- házára. A kocsis lépésben, vezetéken hozva a lovakat, egy jó negyedóra múlva érkezett csak oda, hozva a kocsin hagyott kézitáskákat. Jelentkezett a főispánnál és csaknem sírva kö- nyörgött, hogy ne tegyen a rendőrségnél jelentést. A főispán azomban még az este folyamán több oldalról is hallotta, hogy ehez hasonló esetek napirenden vannak a bérkocsi-tulajdonosok lelketlen kapzsiságából: megtorló intézkedés végett tudomására juttatta az inczidenst a rendőrségnek. E tekintetben tehát igen hasz-