Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-11-24 / 96. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 96. szám. szék bűnösnek mondta ki a vádlottat a rablás és szándékos emberölés kísérletének bűntettében s ezért őt a törvényszék 5 évi fegyházra ítélte. — November 19-én Mihók János azért állott az esküdtbiróság előtt, mert pálinkázás közben egy pajtását agyonlőtte. A vádlott önvédelemből elkövetettnek állította tettét. Az esküdtek azért mégis bűnösnek mondták ki a vádlottat a szándékos emberölés bűntettében s ezért a bíróság öt évi fegyházra ítélte. — Á chrónikus bronchial-hurut ellen sikerült oly szert találni, amely a hurutos tüneteket gyorsan visszafojtja, az étvágyat előmozdítja és az elgyengült testet erősiti; ezen szer a „Sirolin-Roche“. Az orvosok által kipróbálva és ajánlva, kitűn t hatásánál, fogva gyorsan ismertté és kedveltté vált, mivel még régi, elhanyagolt bajoknál, ahol már semmiféle szer sem használt, kiválóan beválik. „Sirolin-Roche“ gyógytárakban kapható. GÁL JENŐ okleveles mérnök magánmérnöki irodája = Szaímár, Eöívös-utcza 13. = Művészet és irodalom. )—( Pálmay Ilka muvéssestéje. A múlt héten volt Budapesten gróf Kinskyné Pálmay Ilka egy hónapig tartott vendégszereplésének bucsu- estélye, mely alkalommaLzajos ovációkban részesítették és számtalan virággal, tapssal ünnepelték a kitűnő művésznőt. Az elmúlt napokban egyik előkelő berlini operett-színház hívta Pálmay Ilkát egy uj amerikai operett főszerepének eljátszására, de Pálmay most egy már régi, kedves tervét valósítja, amennyiben országos müvész-körutra megy és a nagyobb vidéki városokban több kiváló müvésztársával egyesülve, müvészestélyeket tart. A müvészkörut rendező igazgatója már befejezte a teljes körutazást, mely november hó 14-én Pécsett kezdődött és december közepén ér véget. Városunkban e szerint dec. hó 3-án tartja Pálmay Ilka művész- estélyét és pedig a vármegyeház dísztermében, amelynek műsorával már teljesen készen van az illusztris művészgárda. Ezenkívül biztos forrásból értesültünk, hogy a nyomtatott hivatalos műsor csak halvány vázlatát képezi az előadandó szebbnéi-szebb piéce-eknek, melyeket a raü- vésztársaság tagjai ráadásokul szántak. Pálmay Ilka több franczia és angol énekes számon kívül egy kedves párjelenetében is csillogtatni fogja Batizfalvy Elzával: ismert, végtelen kedves játszó tehetségét. Az estélyen többször is fel fog lépni, ami többszöri átöltözködést is igényel. Kívüle Tollagi Adolf, az országszerte jól ismert, jeles komikus is egészen uj kuplékkal és humoros intimitásokkal tölti be számait, melyeknek előrelátható, zajos sikerét egymaga a fényes tehetségű művész neve is biztosítja. Batizfalvy Elza a Király-szinház bájos, fiatal szub- rettje, Farkas Imrétől, Szirmaytól, Kálmán Imrétől és komponistáink több jelesebbjeitő! fogja összeállítani itteni vendégszereplésének műsor- számait. Részt vesz még a estélyen Hajós Károly zongoraművész is, kit fiatalsága dacára legtehetségesebb zeneszerzőink között emlegetnek. A mű vészestély iránt oly nagy, osztatlan érdeklődés nyilvánul közönségünk körében, hogy a jegyek legnagyobb része már elővételben kelt el, a még megmaradtak pedig Eigner Simon könyvkereskedésében válthatók. A művészek arcképeivel díszített teljes műsor az előadás estéjén 20 fillérjével a pénztárnál és jegyszedőknél kapható. )—( Szürke ég alatt. Vértesy Gyulának ezen a czimen jelent meg az „Országos irodalmi és közművelődési szövetség“ kiadásában legújabb kötete, Tizennyolcz tárczaszerü elbeszélése van itt együtt a termékeny írónak. Vértesy Gyulát már nem kell fölfedeznünk. Egyike ő azoknak a keveseknek irodalmunk mai szeczesziós világában, akik a valót, az életet festik meg minden tollvonásukban: nem keresik a szertelent, nem a szenzácziót, nem a természetelleneset, a perverzei. Adják úgy, művészi tollal festve a való életet, mint a milyen. De ezt átérzik, az ő magyarán becsületes szivük melegével és írnak színesen, szépen, szívhez szólóan, mint a pacsirta dalol, — és nem mint ahogy az orfeumbeli fütty-művész fütyül. Vértesy Gyula régi munkása a magyar szépirodalomnak, s bár hivatása az, hogy Torontáliban tanfelügyelősködjék, minden esztendőben egy-egy, néha két ilyen közvetlenül kedves kötettel szerepel a könyvpiacon. Épér- zékü ember számára mindenkor élvezetes az ő alkotása, mert a valóságnak szépen való megírása az ő irói hitvallása. A valóságot ocsmá- nyan is meg lehet írni s ez tetszhet is annak, aki a szemétdomb páráját is kéjelegve szipo- gatja, de elundorodik tőle az, aki a szépnek, az igazságnak olyan kultuszát szereti, mint a minőt Vértesy Gyula nyújt. A kötetet a Frank- lin-társulat nyomta. )—( Szatmárvármegye címjegyzéke. Ifj. Litteczky Endre kollégánk szerkesztésében és kiadásában ez év december hó elején fog megjelenni „Szatmürvármegye czimjegyzéke“ (naptárral kapcsolatosan), amely mű magában foglalja a vármegye összes egyházait, tanintézeteket, tanítókat, tanárokat, megyei, állami, városi tisztikart, virilis és választott megyei és városi bizottsági tagokat, kulturális intézményeket, egyesületeket, szervezeteket, katonaságot, csendőrséget, községi bírókat, kér. és ipari vállalatokat, az összes megyei kereskedőket, az összes megyei iparosokat, postát, vásárokat, díjszabásokat, összes italmérőket, engedélyek számát, uradalmakat stb. és különösen a helyi viszonyokat érdeklő általános jellegű dolgokat. A mű ezeken kiviil 39—10 oldalon érdekes megyei vonatkozású illusztrált irodalmi résszel, statisztikával fog bírni, úgy hogy körülbelül 200—250 oldal terjedelmit lesz. A mű ügyvéd, orvos, tisztviselő, gazdálkodó, kereskedő, iparosra nézve mondhatni nélkülözhetetlen. Ezen terjedelmes mű ára 1 K, vidéki szétküldésnél 1 K 10 f. Megrendelhető : Ifj. Litteczky Endrénél, a „Szamos“ fel. szerkesztője és kiadójánál, Szat- már-Németiben. Nyilttér. *) 522/5. sz. 1907. B. Kiadmány. Ö Felsége a király nevében! A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétsége miatt vádolt Ritli György kálmándi lakos elleni bűnügyben a Petz Ferencz magánvádló által emelt vád felett Nagykárolyban, 1907. évi julius hó 13-án dr. Serly Jenő kir. albiró dr. Székely Eduárd jegyzőkönyvvezető, továbbá főmagánvádló képv. dr. Tóth Zoltán ügyvéd és dr. Kovács Dezső u. h. Liszer Emil ügyvédjelölt, mint védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg . ítélt: A kir. járásbíróság Ritli György 70 éves életjáradékos, vagyontalan, kálmándi lakos vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ba ütköző s a Btk. 261. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségében, melyet az által követett el, hogy 1997. junius hó 25-án Kálmándon, az utczán Petz Ferencz ügyvédjelölt kálmándi lakosról azt állította, hogy a biróváiasztás alkalmával Müller Antalné meghatalmazását meghamisította, s ezért a B. T. K. 261. §-a alapján, a B. T. K. 91. §-ának alkalmazásával az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. XXX11. t.-cz. 3. §-ban meghatározott czé- lokra fordítandó behajthatlanság esetén a btk. 53. §-a értelmében négy azaz 4 napi fogházra átváltoztatandó 40 korona azaz negyven korona pénzbüntetésre ítéli. Kötelezi vádlottat, hogy sértett Petz Ferencz kártérítés czimén 4 korona 60 fillér eljárási, 30 korona képviseleti költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, valamint a kir. állam kincstár részére az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az 1899. XXXII. t.-cz. 9. §-a alapján közadók módjára vezetendő végrehajtás terhe mellett fizessen meg, ezt a bűnügyi költséget azonban az idézett t.-cz. 4. §-a értelmében Ritli György vádlottal szemben csekély vagyona folytán egyelőre behajthatlannak nyilvánítja. * E rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. A kir. járásbíróság továbbá a B. T. K. 277. §-a alapján megrendeli, hogy az ítélet egész terjedelmében indokával együtt Ritli György elitéltnek költségére a Nagykárolyban megjelenő „Szatmárvármegye“ czimü lapban egyszer közzé tétessék. Végül dr. Tóth Zoltán ügyvéd munkadiját megbízója Petz Ferencz irányában 30 koronában, dr. Kovács Dezső ügyvédét pedig Ritli György irányában 20 koronában állapítja meg. Indokok: 1907. évi junius hó 26-án este Kálmándon, az utczán a templom mellett Petz Ferencz főmagánvádló dr. Láng Gusztáv társaságában találkozott Ritli György kálmándi lakos vádlottal, aki Petz Ferenczhez a következő szavakkal fordult: „panaszain van Petz urra“ midőn ez utóbbi felvilágosítást kért „azért, mert hamis meghatalmazást irt“, Láng Gusztáv azon megjegyzésére, hogy ilyet ne mondjon Petz Fe- renczre, Ritli György előadta, hogy ő megtudta, miszerint Müller Antalné helyett a meghatalmazást hamisul Petz Ferencz irta alá és előt- temezte meg“. Ezt a tényállást a kir. járásbíróság dr. Láng Gusztáv tanú és Petz Ferencz főmagánvádló teljesen egyező eskü alatti vallomásával vette bizonyítottnak. Ritli György vádlott a tárgyaláson nem jelent meg. Védője tagadta a meggyalázó kifejezés használatát, azt ellenben beismerte, hogy „na jogász urak már megint hamis meghatalmazással dolgoznak“ kifejezést használta főmagánvádló és dr. Láng Gusztáv tanú irányában ; vádlott védelméül azt adja elő, hogy 1907, január hó elején a kálmándi biróválasztásnál főmagánvádló pártja Müller Antalné aláírásával ellátott hamis meghatalmazást használt s ezen meghatalmazáson, mint előttemező tanú főmagánvádló szerepelt. Kérte közérdek szempontjából a valódiság bizonyításának megengedését ezen körülményre s Müller Antalné tanukénti kihallgatását. Végül vitatja Láng Gusztáv tanúnak ez ügyben való érdekeltségét, egyrészt mert beismert kifejezés reá is vonatkozik s másrészt mert a biróválasztásnál a jelöltek egyike Láng Gusztáv tanú édes atyja volt. A kir. járásbíróság a valódiság bizonyítását a Btk. 263. §-a 4. és 5. pontja alapján megengedte, egyrészt közérdek szempontjából és mert főmagánvádló annak megengedését maga kívánta. A kir. járásbíróság Müller Antalné tanú vallomásával megállapította, hogy a kálmándi biróválasztásnál Müller Antalné meghatalmazását ennek fia, Ambruszter Ferencz irta Müller Antalné hozzájárulásával. Tekintve, hogy a valódiság bizonyítása eredményre nem vezetett, mert bizonyítást nyert, hogy a biróválasztásnál használt meghatalmazás a törvényben megengedett módon lett kiállítva, de különben is annak létrejötte körül főmagánvádló közre sem működött, tekintve továbbá, hogy dr. Láng Gusztáv tanú ez ügyben teljesen érdektelen, de különben intelligentiájával fogva sem tehető, hogy hamis vallomást tegyen, s vallomását megerősíti főmagánvádlónak teljesen egyező vallomása, tekintve végül, hogy nemcsak a fenti tényállásban megállapított, de a védő által beismert kifejezés is megállapítja a B. T. K. 261. §-ába ütköző és minősülő becsületsértés vétségének tényálladékát: a bíróság vádlottat ezen bűncselekményben bűnösnek mondotta ki, s figyelemmel a használt kifejezés súlyos és nagyfokú meggyalázó voltára, mint súlyosító, s vádlott büntetlen előéletére, s azon körülményre, hogy mint egyszerű földműves ember a törvényben járatlan, s annak nagyfokú meggyalázó voltát felfogni nem igen képes, mint enyhítő körülményre, a B. T. K. 91. §-ának alkalmazásával a rendelkező részben kiszabott büntetéssel sújtotta. A hírlapi közzététel megrendelése a Btk. 277. §-án a bűnügyi költség és az ügyvédi munkadij iránti intézkedés pedig a B. P. 480, illetve 485. §-án alapszik. Nagykároly, 1907. julius hó 13-án dr. Serly Jenő sk. kir. albiró. Kiadta a nagykárolyi kir. járásbíróság 1907. november hó 14-én. Serly kir. albiró.
