Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-11-10 / 92. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 92-ik szám. tartozás volt 4.368,542 K 88 f erre befolyt okt. hó végéig 2.404,084 „ 64 „ maradt tehát hátralék 2.064,468 K 24 f a befizetési eredmény a tavalyihoz képest 74,994 K 28 f-rel kedvezőbb. Hadmentességi díjban 262,481 K 62 f volt a helyesbített tartozás, erre befolyt október hó végéig 51,744 K 54 „ maradt hátralék 210,737 K 08 f a befizetési eredmény a tavalyihoz képest 8,150 K 24 fillérrel kedvezőbb. Bélyeg és közvetlen illeték fejében október hó folyamán befolyt 116,124 K 29 f a tavalyihoz képest 34,525 K 57 frel kedvezőtlenebb. Fogyasztási és italadóban befolyt: 17,772 K 61 f a tavalyinál kedvezőbb 3,865 „ 21 f-rel. A vármegye területén ideiglenes adómentességben 78 ház, 190 lakrészszel részesült. A pénzügyi jelentést a kizottság tudomásul vette. Az egészségügyi jelentés. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelenti, hogy túlnyomóan az átmeneti évszak hőingadozásaival és száradt, poros,’szeles levegőváltozásaival okulag összefüggő betegségek — a lélegző szervek hurutos és lobos megbetegedései — voltak észlelhetők. Ezen körülménynek lehet tulajdonítani, hogy az általános egészségi állapot a 4 hegyvidéki járásban és városokban feltűnően kedvezőbb volt, mint az 5 alföldi járásban és Nagykárolyban. A fertőző betegségek közül járványosán a vörheny (Erdőd, Kismajtény, Dora, Kaplony, Matolcs, Homok, Szamosbecs, Mikola,) — a kanyaró (Szamosszeg, Kálmánd, Börvely,) — a typhus (Erdőd, Börvely, Sárközujlak, Homok,) — vérhas Kapnikbányán — és a hökhurut Pribékfalván uralkodott. Aggasztó jelentőségre e hóban sehol sem emelkedtek. A nagyecsedi gyógyszertárban több rendbeli szabálytalanságot és tisztátalanságot talált, melyek megszüntetése iránt a szükséges intézkedések megtétettek. Az avasfelsőfalui gyógyszertár bérbeadása a bérleti szerződés szabálytalansága miatt re- visió alá vétetett. Nagynyiresen a körorvosi látogatások elhanyagolását, — továbbá Hosszufaluban és Nagynyiresen az iskolai szemvizsgálatok elmulasztását tapasztalta. A körorvos mulasztásainak megtorlása végett az ügy az illetékes fegyelmi hatósághoz áttétetett. Nagynyiresen a pálinkával való visszaélés szomorú jelenségeivel találkozott. Itt egy pillantást kell vetni az iskolai növendékekre, azonnal szembetűnik az „emberirtó“ megdöbbentő hatása. Csupa vézna, satnya, bágyadt tekintetű gyermekek, kiknek testi és szellemi fejlettsége messze alatta maradt életkoruknak. Tudni kell, hogy a pálinkától a szülők leánygyermekei, ha anyákká lesznek, nem bírnak szoptató képességgel. Hogy mily nagyfontos- ságu csupán e tény a népesség szaporulatra, mutatja azon tapasztalat, hogy a mesterségesen táplált újszülöttek fele elhal az első életévben. A szertelen pálinkázástól közvetlenül előidézett szervi betegségek (szív, máj, agy) a halálozás hányadát növelik; a bűntettekre való hajlamot fokozzák. Csak nagy vonásaiban volt még alkalma a pálinkával való visszaélés elterjedését a vármegye különböző vidékein észlelni; — deany- nyit már eddig is megállapíthatott, hogy a hegyvidéki járásokban van az túlnyomóan elterjedve, s ezek között a somkuti járás a legterheltebb. Sajnos a kincstár maga jár elöl abban, hogy minél nagyobb legyen az alkalom a pálinkával való visszaélésre. Nagynyiresen 7 pálinkamérést vizsgált meg, ahol csapról mérik a pálinkát. Holott törvény szerint egy ilyen 1200 lélekszámmal biró községben csak 2 pálinkamérés lett volna engedélyezhető, mivel csak minden 500 lélekszámra van előírva egy ilyen italmérés. Az alkohol fogyasztás méreteire vármegyénkben, kitűnő világot vet a 12,000 lélekszámmal biró Nagybánya város, ahol évenként 80,000 korona jövedelme van a városnak italmérésekből. Legfőbb ideje itt van, hogy a pálinkamérési engedélyek fokozatos bevonása, kezdetét vegye; a nép az „emberirtó“ pusztításai ellenében megóvassék. Mszaki jelentés. Kacsó Károly műszaki tanácsos, az állam- épitészeti hivatal vezetője, jelenti, hogy október folyamán úgy az állami, mint a törvényhatósági közutak megfelelő jókarban voltak. Útadóból befolyt 67,674 K 18 f, hátrálék október hó végén 179,107 K 68 fillér. Vasúti ügy nem fordult elő. A remetemező—ujhutai vicinális közút házilagos építési munkálatni a vm. alispán személyes közbejöttével okt. 21-én megvizsgáltatott. A hivatal ügyforgalma 3555 drb. volt, hátrálék maradt ebből november hóban 195 ügydarab. A jelentést tudomásul vették és az előadó javaslatára felkérték az alispánt, hogy a nagykárolyi, fehérgyarmati, szinérváraljai, nagybányai s különösen a nagysomkuti járásban, továbbá Nagykároly és Nagybánya r. t. városokban az utadóhátrálékok behajtása iránt saját hatáskörében szigorúan intézkedni szíveskedjék. Az ügyészi jelentés. lfj. Júkó Sándor kir. ügyész jelenti, hogy a vármegye területén levő kir. járásbirósági fogházakban október hó folyamán letartóztatásban volt 176 férfi, 38 nő, szabadult 151 férfi, 36 nő, fogházban volt október hó végén 25 férfi és 2 nő, összesen 27 egyén. Az ügyészi jelentést tudomásul vették. Az állategészségügyt jelentés. Kellner György törvh. m. kir. állatorvos előadja, hogy a megye állategészségügye, a lépfene gyakoribb esetei miatt, október hóban sem volt kedvező. Ezen betegség fellépett 22, megszűnt 12; fenáll 16 községben. Elhullott 19 szarvasmarha és 8 juh. Veszettség miatt kiirtatott 4 kutya és 30 fertőzésre gyanús és kóbor kutya. A kóbor kutyák nagy száma, úgyszintén az a körülmény, hogy a veszettség szarvasmarhák közt is előfordult, végül az a tapasztalat, hogy az ebek összeírása nem történik a megye területén a kellő pontossággal és lelkiismeretességgel; szükségessé teszi, hogy az I. fokú hatóságok az ebek összeírásának szigorú ellenőrzésére utasit- tassanak; mert a veszettség ellen a leghatha- tósabb óvintézkedés a kutyáknak adózás végetti pontos összeírása. — A bizottság ily értelemben határozott. Ebmarás 4 esetben történt, a sérültek a Pásteur intézetbe szállíttattak. A száj és körömfájás nem terjedt s a íöldmiv. miniszter urnák azon intézkedése, hogy Szakállas-Dombóra külön kirendelt egy m. kir. állatorvost, eredményesnek bizonyult. Rühkór miatt kiirtatott 2 ló. Sertésorbáncztól fertőzött 1 község. Megbetegedett 1043; gyógyult: 650; elhullott: 393 sertés. Sertésvész fellépett 5, megszűnt 26; fennáll 14 községben. Megbetegedett: 2782; gyógyult: 1424; elhullott: 1358 sertés. Mátészalkára a földmiv. m. kir. miniszter ur Földes Lipót m. kir. állatorvost helyezte Magyarrégenböl. — Ezen áthelyezéssel egyidejűleg intézkedett a törvh. m. kir. állatorvos, alispáni rendelet utján, hogy Mátészalkán a jövőben husvizsgálatot ne laikus ember végezze, hanem az ott székelő járási m. kir. állatorvos. — Igen, az este egy csókot adtál s az a milyen édes volt nekem, — olyan kegyetlenül érintette őrangyalomat, aki az ágak között kisért, hogy figyelmeztessen s védelmezzen. Egyik szárnya eltűnt, mialatt te elhalmoztál gyöngédségeddel. — Képzelem, hogy őrangyalod igy megbénítva, mennyire el van keseredve. Sokkal jobban, mint amennyire elképzelhetnéd. — Megcsonkítva, megbénítva, képtelen arra, hogy akkor térjen vissza az égbe, amikor óhajtaná, vigasztalhatatlan s egyre sir. És én úgy sajnálom, hogy rólad nem álmodhattam, nem hagyott aludni jajveszékelésével. — Fontos dolog hát, hogy mindenáron visszaadjuk a szárnyát! Nem bánkódom már a rossz fölött, amit okoztam, de óhajtanám megtalálni a módját, hogy hogyan tehessem azt jóvá. — Azt hiszem, van egy — suttogá a leányka. — Oh, mondd, mi az, mi az? — Hát szükséges volna (s itt oly halkan beszél, hogy alig hallottam szavait). Szükséges volna, hogv vísszaállittassék a szép citromfák alatt tett séta előtti állapot. Őrangyalom elvesztette szárnyát, mert te nekem csókot adtál; visszakapná kétségen kívül, ha . . . — Ha ...! folytasd, kérlek, folytasd ! — Ha én azt neked visszaadnám! E szavakra remegve s szégyenpirral arcán olyan volt, mintha rózsává változott volna; s mikor a herceg feléje közeledett, elragadtatva a módtól, melyet a lányka kitalált, elfutott az ágak között, magára hintve azokról a nap sugaraitól gyémánt- s aranyfényben csillogó har- matcseppeket. A királyfi utána futva, utolérte, leültette egy mirtus tövébe, amely nagyobb volt, mint egy nagy tölgy. Itt, az erdő homályában, a fészkek csendje közepette, amelyek elhallgattak, hogy halljanak, térden állva beszélt hozzá, mint ahogy a templomba imádkoznak. — Oh, hogy szeretlek ! Oh hogyan imádlak, miért futsz hát e szavak elől! Aztán mondott neki édes dolgokat. Mennyivel boldogabb lennék én, mondá, mint a virág, melyet a lepke felkeres: mennyivel boldogabb lennék, mint a levél a vadgalamb tollainak érintésére; ha ajkad, ah ! a te ajkad! érintene lehelletével! A leányka nem felelt, elfordította fejét: nem akarta látni azt a kedves arcot,»melyre óh ! oly örömmel lehelne reá egy hosszú csókot. A herceg busán folytatta: — Milyen kegyetlen vagy, hogy nem akarsz arcomra egy csókot adni! Érteném, hogy megtagadod tőlem, azt a mérhetetlen örömet, amiért úgy esengnek, ha csak rólam volna szó, akit te nem szeretsz annyira. De, óh kegyetlen, nem gondolsz őrangyalodra, aki siratja fehér szárnyát? Feleded, hogy nekem visszaadva a csókot, neki visszaadod a szabad repülést a felhők paradicsomának csillagai között ? Ah; a szegény! Ha már nem érzesz irgalmat irántam, légy irgalommal ő iránta s szánd el magad, tégy engem boldoggá, hogy ő legyen az! Valószínűleg ezt megfontolva, engedett a leányka. Úgy gondolta, hogy kötelessége beleegyezni egy ember boldogságába egy angyal boldogságáért és lassan, azzal a vonakodással, ami annyira felfokozza a vágyat, ajkai közeledtek a rózsás fiatal archoz, Aztán rátapadtak. Az ágak megrezdültek. Az angyal röpült el örvendezve, fél szárnynyal. 103-32—24
