Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-11-06 / 91. szám
2-ik oldal. SZAT MÁRVÁR MEGYE. 91-ik szám. eisö osztályú keresztjével a nyáron kitüntette. A legmagasabb királyi elismerés zálogát csak a minap nyújtotta át dr. Falussy Árpád főispán a szükölködők jóságos nemtőjének. Most a nőegylet rótta le méltó és ünnepélyes formában elismerése és hálája adóját gróf Károlyi Istvánnéval szemben, aki negyedszázados elnöknöi minőségében annyi szivjósággal véste be örökre emlékezetesen nevét az egylet évkönyveibe. Az ünnepélyes aktusra eljött dr. Boro- missza Tibor szatmári püspök, az egylet fővédnöke is. Közgyűlés előzte meg az ünnepséget. A nőegylet tagjai, mintegy negyvenen, dr. Serly Gusztávné alelnöknő vezetése mellett vasárnap délután 3 órakor testületileg várták a vasúti állomáson a püspököt, aki dr. Hámon Robert, pápai kamarás, püspöki titkár kíséretében érkezett meg. Ugyanakkor jött Ujfalussy Sándorné sz. báró Uray Leona úrasszony is Nagykárolyba az ünnepségre. A közgyűlés dr. Serly Gusztávné elnöklete mellett a városházán, a polgár- mesteri teremben folyt le. Tárgya a titkári és pénztári jelentés volt, amelyet egyhangúlag tudomásul vettek és a pénztárosnak a fölmentvényt megadták. Jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak továbbá Boromissza püspöknek és Uj- falussyné úrnőnek megjelenésükért. A közgyűlés végével az egész társaság átvonult a grófi kastélyba, ahol először dr. Boromissza Tibor püspök, majd dr. Vetzák Ede egyl. titkár tolmácsolták a grófné előtt a huszonötéves forduló alkalmából az egylet és az annak áldásos működésére utaltak háláját és köszönetét, majd átnyújtották a művészi kivitelű emlékalbumot, amelyben az egylet örökös és választmányi tagjai, valamint tisztviselői vannak megörökítve. A grófné meghatóban mondott köszönetét a megemlékezésért s azután szives fogadtatásban uzsonnára látta vendégeiül a megjelent előkelő hölgytársaságot. Szövetkezeti tejcsarnok Szatmáron. — A Gazdák Lapjá-ból. — A Szövetkezetek térhódítására jellemző, hogy ma már a szövetkezeti formától nem idegenkedik a társadalom, sőt a legkülönfélébb intézmények megoldásánál azonnal a szövetkezed forma lép előtérbe. A szövetkezeti forma terjedő népszerűsége igazolja ma annak a mi állandó agitációnknak jogosultságát, melyet mintegy 10 évvel előbb beleéli magát e hitbe. Képzeletet képes annyira fokozni, hogy átszellemül a gyönyörűségtől, vagy sikoltoz, őrjöng a félelemtől. Valami erdőt is láttam az előbb. Ahol bus fák hajladoznak. És ahol egy férfi jött szembe velem. Nem volt öreg, csak fáradt. Na hát ez is hazugság! Csak képzelődtem. Átrepültem tiz-husz esztendőt. Éreztem, hogy öreg leszek s fölismertem egy embert, aki nekem most kedves szamárságokat beszél, de nem akarom meghallani. Behunytam a szememet és azt képzeltem: 20 év múlva öregen találkozunk. Szerettem volna elképzelni, megbánnám-e akkor mostani büszkeségemet, mely öntudatot ad, de örömet nem. Szeretnék úgy az öt.en éves egyedül maradt asszonyi teleikbe látni. Mit érez az, aki fiatal éveiben a könnyelmű, kedves bűnöknek élt. Milyan álom az övék? Nem bánták-e meg bűnös örömüket? És szeretnék szomorú szemű, sápadt arcú asszonyok leikével beszélgetni. Úgy az alko- nyodás éveiben mit éreznek, mit siratnak? Ifjan tartotta-e lelkűk bájait a becsületesség öntudata, vagy egyre nyomasztóbb lett? Ugy-e nem mondjátok meg asszonyok. Hát ne is mondjátok! A leányok úgyse követik más tanácsát soha. Mi azt képzeljük, hogy az egész világot meg lehet csalni, de minket nem ! Ki tudja hol, micsoda idegenben sétál most az az egyáltalában nem tiszteletreméltó ur, aki engem el fog bolonditani! megkezdve, ma vármegyénket a legkülönfélébb szövetkezetekkel aránylag igen szépen behálózva találjuk. S annak dacára, hogy a közgazdaságnak erre az ágára mindig különösen nagy súlyt helyeztünk, azt évek óta állandóan propagáljuk, sajnos, a tejszövetkezetekkel szerencsések nem vagyunk, s bár vármegyénk különösen indokolná ezek terjedését, propagandánk mindany- nyiszor fennakadt a körülményeken. Oly sokat foglalkoztunk már e helyütt e kérdéssel, hogy felesleges lenne újból részletekbe bocsájtkozni, elég lesz ezúttal, ha csak rámutatunk itt azokra az előnyökre, melyek a tejgazdaságok beállítását sürgetik. A tehenészetek rentabilitásához kétség nem fér; borjú-nevelés utján fejleszti állattenyésztésünket, s helyes kezdés mellett fajistállóra vezet. A trágyaprodukció vármegyénkben kétszeres fontossággal bir. Földjeink soványak, sok részben kihasználtak. Földmivelésünk általában gyenge lábon állt, s csak most, a viszonyok kényszerhatása alatt kezdünk mélyebben művelni. A mélyebb művelés pedig oly mennyiségű trágyát feltételez, melyet tehenészet vagy hizlalás nélkül produkálni nem tudunk. E nehány érv is igazolja, hogy e kérdést tovább odázni nem lehet, s az utóbbi években sorra állított tehenészetek tejtermékének biztos értékesithetése, valamint mód-nyujtása újabb tehenészetek felállítására feltétlenül sürgeti Szatmáron, kiváló tejértékesitő piacunkon egy olyan tejcsarnok felállítását, melyet szövetkezeti tagok látnak el nyers anyaggal, az pedig Szatmár város rendezetlen mai tejkereskedelmét megbízhatóságával rendbe hozza. ö * ❖ * Az ily irányban újabban. ismét megindult mozgalom oly népszerűséggel találkozott, hogy a Gazdasági Egyesület ismét idején valónak látta feleleveníteni a mozgalmat, s az érdeklődőket múlt hó 30-ára Szatmárra értekezletre hívta össze. Az értekezleten megjelentek: Domahidy Sándor, Aiben Mátyás, Bozsik Károly, Erdős Dezső, Göncy Béla, lsaák Elemér, Jékey László, Lengyel Alajos, Messinger Mór, Pethő György, Poszvék Nándor és Sz. Tréger Albert. Az ülést Domahidy Sándor nyitotta meg és azonnal konstatálta az érdeklődést; majd Poszvék titkár ismertette az ülés célját s annak a reményének adott kifejezést, hogy a jelenlevők között vannak, ku e kérdéssel már oly intenziven foklalkoztak, hogy e körülmény az alakulást elősegíteni fogja. Ezután Jékey László, kinek Frigyes főherceg tesseni uradalmában majd Tolnavármegyében hosszabb ideig volt alkalma a tejszövei- kezetek működését behatóan tanulmányozni, hosszabb alapos fejtegetésben ismertette a kérTragikomikus egy helyzet! Hogy én most csöndesen lustálkodom, álmodozom az édes, beszédes erdő alján és nem tehetek semmit, hogy valahol össze ne találkozzunk 1 Hát nem kacagni való ez? 1 És arra volnék kiváncsi, miért fog ön uram engem megcsalni ? Mert, hogy hazudni fog nekem, az bizonyos. Mert maguk mindig hazudnak, ha szerelemről van szó. És mi mindig elhisszük. A legszebb arány ! Nagyun szeretnék én is egyszer valakit megcsalni. Csak egy kicsit. De mégis. Nem tudom gyávaság-e, ósdiság-e, butaság-e, de úgy fáj a lelkem, ha szomorúnak látnám azt az arcot, amely bizalommal tekint le rám. Hát ne féljen, édes . . . Legyen jó maga is ismeretlenül ott, az ismeretlen tájakon. Dolgozzék sokat. Úgy szeretem a munkás férfilelkeket. Ha egyszer erre jön, felém, hozzám: megbocsájtom minden tévedését. Á nagyokat is. Csak egyet nem, egy mindennapi, közönséges szokást. Azt, hogy ha miattam más leányt hagy el hűtlenül. Látja: én is jó leszek. Jó leszek, édes. De néha úgy félek, hogy maga későn jön el. Amikor fehér lesz a hajam . . . barna hajam. Virágos, gyöngéd kézzel simítsa végig homlokom majd ; fáradt leszek. Hiszen olyan sokat bánt az élet, amig álmodozva várom magát . . . Siessen !. . . dés fontosságát, kifejtette, hogy ezen tejszövetkezeti eszme kedvenc terve volt még tesseni gyakornok korából s lapunkban annak idején erre vonatkozólag több cikket is közölt. Később Tolnában még behatóbb vizsgálat alá vette a tejgazdaságokat azon reményben, hogy eme tanulmányaival esetleg vármegyéjének szolgálatot tehet. A tejgazdaságok rendkívüli előnyeit teljesen fölöslegesnek. tartja a gazdák előtt fejtegetni, kik ezt valamennyien ismerik, csak egy körülményre terjeszkedik ki. A talajnak mind régebben s mind jobban való kihasználásával természetszerű annak gyöngülése, a munkásviszonyok a mostani abnormis időjárás : a mélyebb szántásra és gőzekével való munkára késztetnek bennünket, melylyel karöltve jár a javítónak szükségessége és nagymennyiségben való előállítása. Bebizonyított dolog, hogy e javító anyagot legolcsóbban és legjobban a tehenészet szolgáltatja. íme itt nagy jövedelmezőségén és számos egyéb előnyein kívül jelenlegi belterjes gazdasági rendszerükben egy érve a tehenészetnek, sőt lehet mondani bizonyság annak feltétlen szükségességére. A kezdet stádiumában az alakulás módozatainak megbeszélésekor részletekre nem óhajt kiterjeszkedni, csupán arra szorítkozik, hogy megfigyelései alapján egy irányelvet hozzon javaslatua, melynek szellemében a szövetkezet alapszabályai készülnének. A tejcsarnok létesítését szövetkezeti alapon tartja megoldandónak. De a szövetkezetnek a részvényes egyesülés ama formáján kell nyugodni, ahol minden üzletrész alapját, a tejszövetkezet részére beállított 1—1 darab tehén képezi. A szövetkezet üzletrészeit igy tisztán a termelő gazdák részére kell fenntartani. Aki szállítja az anyagot, annak kell a szövetkezet üzleti hasznának részesévé is lenni és oly arányban, a mint részt vesz a termelésben. Egy reális üzletnek a befektetésnél szem előtt kell tartani a biztos hasznot, igy a leendő tejszövetkezetnek is. A nyereségből eredő haszon igazságosan úgy osztható el, ha szem előtt tartja a hozzájárulási arányt, s igy az előbb említett alapon leendő szervezkedésnél a tejnek beváltása után minden gazda, mintegy pótlólag az osztalék alkalmával megkapja a teljes és tényleges értékesítési összeget, mely a gazdákra meghozná azt a legideálisabb állapotot, hogy nem csupán a termelési hasznot, hanem a feldolgozásból és ismét eladásból eredő nyereséget is élvezi; nem tartja.helyesnek egy helyiségnek azonnali megvásárlását, az csak majd idővel, a termelés fejlődésével lenne célirányos, ha már az üzlet varható kiterjedésével is számot lehet vetni. Végül hosszabbasan ismertette a szövetkezet megálapitásának módozatait. Az értekezlet a felszólalást cgészterjedel- mében osztotta és az abban foglalt megalaku- lási módozatokat egyhangúlag változatlanul magáévá tette. SZÍNHÁZ. Nagykároly, nov. t5. Szombaton este Jakabffy Jolán k. a. első vendégfelléptével Martos Ferencz remek zenéjü operettjét „Giil-Babá“-1 adták. Jakabffy Jolán igazán hivatásos színésznő, aki mesterkéletlen, kedves, ügyes játékával már első felléptekor is elragadta a közönséget. A főbb szereplők, hálás szerepüket igyekeztek mindannyian kiaknázni, ami sikerült is nekik. * * * Vasárnap délután ifjúsági előadásul V-ik Lászlót adták. * * * Vasárnap este kedves kis vendégünk Il-ik vendégfelléptével Lehár Ferencz örök szép zenéjü „Vig özvegy“-ét adták Jakabffy Jolán kisasszonynyal a czimszerepben, ki hálás szerepet kifogástalanul játszotta meg, a nagyközönségét mindvégig lebilincselve kedves szép tiszta hangjával, s symp^itikus alakjával. * * ❖ Hétfőn este Hervé 4 felvonásos „Nebánts- virág“-át adták. Jakabffy Jolán k. a. „Denis de Flavigny“ szerepében csak most ért igazán tetőpontjára elragadó játékának. Olyan kedves és minden tekintetben neki való szerep, melyet
