Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-10-23 / 87. szám

87-ik szám. tatni, mely azon évi termése első osztályú el­adó minőségének felel meg. A cseléd bérét bárcával vagy utalványnyal fizetni tilos. A háztartáshoz szükséges tüzelőt a gazda adjas köteles arról gondoskodni, hogy a cselédnek vasárnapon és a cseléd sátoros ünnepein mun­kaszünete legyen s időről időre saját hitfeleke- zete délelőtti istentiszteletében részt vehessen. A fegyvergyakorlatra bevonuló cseléd bérét levonni nem szabad. A cseléd gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandijat a gazda fizeti. A gazda a cselédet megdorgálhatja, de pénzbírsággal nem sújthatja. Ha a cseléd meghal, a szerződés nyom­ban megszűnik, de köteles a gazda az éves cseléd családját az elhalálozás napjától egy hó­napig a lakásban meghagyni s a családnak minden levonás nélkül annyit kiadni, amennyi a cselédnek egy hónapra járt. A gazda halálá­val a szerződés nem szűnik meg. Egy hónapi felmondással úgy a gazda, mint a cseléd bármikor megszüntetheti a szer­ződést. színház. Nagykároly, okt. 23. Igaz örömmel látjuk, hogy közönségünk milyen élénken érdeklődik az előadások iránt, így is van ez rendjén: Nagykároly publikuma önnönmaga reputácziójának tartozik azzal, hogy az ilyen magas színvonalon álló előadásokat a színház látogatásával megbecsülje. * * * Szombat és vasárnap mindkét este zsuf- folt ház előtt Strauss József remek zenéjii ope­rettjét a „Milliárdos kisasszony“-1 adták szép összliangu játékban. Az összes szereplők igyekeztek a darabot érvényre juttatni, s mondhatni, hogy a közön­ség mindkét este a legnagyobb megelégedéssel távozott s még útközben, sőt álmában is dú­dolta, hogy „Pénzem, az nincsen nékem“. Első helyen különösen Andai Terkát kell felemlítenem (Betsy) aki ügyes mozgékony, könnyed játékával és kedvességével elragadta a közönséget. — El kell ismerni, hogy nap­nap után az ember szeme láttára fejlődik játéka, s csengő szép tiszta hangja. Komáromy Gizella szintén nagyon ügyes volt. Ő róla minden al­kalommal csak az elismerés hangján lehet és szabad szólani. Rátkai és Tihanyi inkább a karzatot akarták meghódítani. Radványi nagyon sympatikus huszárhadnagy volt. Győri Emil nehéz szerepét szépen oldotta meg. — Igazán nagyon jó „ostoba“ szerb herczeg volt. * * * Vasárnap délutáni ifjúsági előadásul „Bu- kow“-ot adták. — Ez nagyon komoly történelmi szinmü, — nem a gyermekek mulattatására, megnevettetésére vafó. Az igazgató jobban tenné, ha vasárnap délutáni gyermekelőadásul könnyebb tárgyú darabokat adatna, hisz a gyermekek azért men­nek színházba, hogy mulassanak, s nevessenek a jóizü mókákon, nem pedig ijedezve borulja­nak szüleik, vagy kísérőik ölébe. A szereplők közöl Vidor és Takács Mariska jók voltak, a többiek inkább csak mókáztak, s igyekeztek a drámai jelenetekkel megkaczagtatni a kicsinye­ket. Komoly darab nem való mókára. A sze­replőktől vasárnap délután is több komolyságot várunk. * * * Hétfőn este Csergő Hugó „Lovag ur“-át adták teljesen üres ház előtt. Tihanyi ez este mutatta be, hogy mily sokoldalú színész, fel­adatát helyesen oldotta meg, s szép tisztán be­szélt magyarul. Rátkai és Verő Janka szintén nagyon jók voltak. Kár, hogy a szereplők egy része nem igen tudta szerepét, s igy az elő­adás kissé nehézkes volt. Győri az este túlzott. * * * Kedden este Fényes Samu Csöppség-e ment. Andai Terka vitte a darabot bájos köz­vetlenséggel. Sokat tapsolták, még nyílt színen is. Tihanyi — ha csak egy csipetnyivel jobban tudja a szerepét és nem ragaszkodik olyan gör­csösen a sugólyukhoz — elsőrendű Ambró lett volna. De igy is jól játszott, a szerep nem tu­dására visszavezethető hebegését leszámítva. SZATMÁRVÁRMEGYE. Pedig ez a szerep megérdemli, hogy megtanul­ják. Verő Janka már megint kibontotta a szép szőke haját. Radványi Dezső és Rátkai Sándor jók voltak, de jobb náluknál a plébános szere­pében Balázsi Sándor, akinek ügyesen alkal­mazott gesztusai és grimaszai mindannyiszor zajos kaczajra fakasztották a nézőteret. Úti Gi­zella és Cserényi Adél ügyeskedtek még epizód- szerepekben. H I R E K. — Megjött a Kossuth-szobor. A nagy­károlyi Kossuth-szobor érczöntvénye ma megérkezett. Kallós Ede azomban érte­sítette Debreczeni István polgármestert, hogy az alapzatnak csak egyik vaggon kövét tudta e hó 20-án feladni, a másik vaggon kőnek a kifaragását az örökös sztrájk késleltette. így hát nem lehet már az idén leleplezni a szobrot s a szobor- bizottság akként is határozott, hogy a leleplezést jövő év májusának második felére vagy junius elejére halasztja, ami­korra kedvezőbbek lesznek az időjárási viszonyok, mert ma félő, hogy minden­nap beköszönt a hideg, esős időszak. A szobor talapzata számára falazott göd­röt is ki kell 75 czentiméterrel szélesí­teni s mindé munka amúgy is egy hónapot venne igénybe, amikor már semmi esetre sem lehetne megtartani az ünnepségeket. — Kitüntetés. A király Nemes Edének, a 78. honvédgyalogdandár parancsnokságának ideiglenes vezetésével megbízott ezredesnek, különösen buzgó és sikeres működése elisme­réséül díjmentesen a harmadik osztályú vas- koronarendet adományozta. — A bírói kongresszus képviselői. A Sze­geden folyó hó 20. és 21-én tartott bírói kon­gresszuson a szatmári kir. törvényszék biráit dr. Matolay Gábor ítélőtáblái biró és dr. Ujfalussy Dezső kir. ítélőtáblái titkár, a nagykárolyi já­rásbíróság biráit pedig dr. Serly Jenő aljárás- biró képviselték. — Járási tiszti-értekezlet. Madarassy Ist­ván, a központi járás főszolgabirája e hó 22-én délelőtt 9 órára értekezletre hívta egybe járása tisztikarát. Az értekezleten részt vettek: Papp Béla orsz. képviselő, Jeszenszky Béla és Szabó István szolgabirák, Bodoky Béla a vm. jegyzői egyesület elnöke, Bodoky Gyula, Bodoky Kál­mán, Gräber Márton, Becsky Géza, Becsky György, Becsky István, Nagy István, Orosz Árpád, Szabó Dezső, Dömötör Elek, Néma La­jos és Sághy Gusztáv kör- és községi jegyzők. Az értekezlet megállapodott abban, hogy milyen ajánlatot fog tenni az alispánnak az irányban, hogy mely napra tűzze ki a megyegyülés a törvényhatósági bizottsági tagok választásának terminusát, és hogy kiket jelöljön választási el­nököknek. Madarassy főszolgabíró elrendelte továbbá a törvényhatósági utak jókarban tar­tását. Útjelző táblákat az egyöntetűség kedvé­ért ugyanegy czégtöl rendel a járás jegyzői kara. A közigazgatási bizottság legutóbbi határoza­tával szemben a dögterekre és állati hullaszál­lító kocsikra nézve, pén ügyi szempontból el­lenészrevételeket tett az értekezlet. Az iskola­mulasztási bírságok behajtására pedig egy külön járási végrehajtói állás rendszeresítését fogja kérni. Az értekezlet végeztével Madarassy István és neje villásreggelin látták vendégül a megje­lenteket, akik ennek során számos felköszön­tőben méltatták közvetlen főnökük, a főbíró és a vármegyei vezetőség érdemeit. — A nagykárolyi Oitáregyesület fővédnöke. A nagykárolyi Oltáregyesület tagjai közül özv. Báthory Miklósné elnök, Péchy Lászlóné és eánya, Reök Gyuláné és leánya, Balogh Terka, Kurcz Erzsébet és Vilma, Schnébli Jánosné, Papn Béláné, Wächter Emma, Lochmájer Te­réz, Wéber Anna és Hágen Anna, dr. Titz An­tal házfőnök, oltáregyleti igazgató vezetése alatt a napokban tisztelegtek dr. Boromisza Tibor megyéspüspöknél és felajánlották neki az cgye­3-ik oldal. sülét fővédői tisztét. A főpásztor a fővédnök­séget elfogadta s annak felajánlásáért köszöne­tét nyilvánította. — Állami iskolai gondnokság. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a nagyecsedi állami iskolai gondnokság elnökévé: Berey Józsefet, rendes tagjaivá Kerekes Jánost, Spitz Dezsőt, ifj. Szűcs Gergelyt, Murguly Sándort és Nyír­egyházi Mihály odavaló lakosokat kinevezte. — Nagy tűz Udvariban. Nagy csapás érte a szomszédos Udvari község lakosságát. F. hó 19-én, szombaton délben tűz ütött ki egy ot­tani házban s a szárazság miatt oly gyorsan terjedt tova, hogy csakhamar egész sor ház állott lángban. Az udvari községi elöljáróság azonnal segítséget kért a szatmári tűzoltóságtól, amely rögtön ki vonult s az oltáshoz, illetőleg a tűz elszigeteléséhez fogott. Künn volt a tüzné[ Tankóczy főkapitány is. A védekezés a nagy tűzzel szemben roppant nehéz volt, a lakosság elvesztette a fejét, a csekély számú tűzoltóság­nak igy kétszeresen megnehezült a helyzete. A rend fentartására s a tűz elleni védekezésben való részvételre egy század katonaság vonult ki, a szatmári csendőrség is küldött ki csendő­röket a helyszínére. A tüzet egy parasztasszony gondatlansága okozta, aki kenyeret akarván sütni, nagyon telehányta a kemencéjét szalmá­val s akkor magára hagyta a házat. Az erős láng a kéményen kicsapott s meggyujtotta a tetőt; csakhamar az egész ház lángban áLoff s a szomszédos házak is meggyuladtak. Az asz- szony beismerte gondatlanságát. A több napon dühöngő tűzvész 120 épületet hamvasztott el 70 telken. A kár körülbelül 2 millió korona, de csak egy része volt a házaknak és elégett nagymennyiségű terményeknek biztosítva. Nagy­számú szárnyas és más házi állat elpusztult. Emberéletben kár nem esett; azonban súlyosan megégette a lábait Kucsulán Györgyné, Korcsin Juliáryia, amikor a tehenet mentette ki az égő istállóból. A megsérült asszonyt gondos orvosi kezelés alá vették. A sok szerencsétlenül járt kis gazdán kivül érzékeny károkat szenvedtek többek közt Kölcsey, Szeöke, Markovics, Pap ottani földbirtokosok, akiknek nagymennyiségű terményük is elégett. — Vasúti hozzájárulás. A tasnád—érmi- hályfalv i h. é. vasút építésére Szilágymegye legutóbbi közgyűlésén 100,000 koronát szava­zott meg. ' — Segély az udvarii iiizkárosultaknak. Az udvarii tűzvész károsultjai javára dr. Falussy Árpád főispán közbenjárására a belügyminisz­ter 1400 korona segélyt utalványozott. — Dj gazdasági iskola Szatmár-Németiben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Németi­ben gazdasági ismétlő iskolát állít fel, amelyhez megkivántató 20—22 hold ingatlan terület át­engedése iránt most indultak meg a tárgyalások. Ha ezek eredményre vezetnek, akkor már a jövő évben az iskola-telep föl is épül. — Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Égly Mihályt, Nagybánya város főjegyzőjét vár­megyei tb. főjegyzővé, és dr. Jármy Béla fehér- gyarmati ügyvédet vármegyei tb. tisziiügyészt, vármegyei tb. tiszti fóügyészszé kinevezte. — Agyontiprott emberek. Pár nappal eze­lőtt Steinberger Herman terménykereskedőt, Do- mahida és Csengerbagos között szekéren ha­ladva, furcsa kis meglepetés érte. Egy hid közelében mintegy 25—30 ember eszeveszetten éktelen kiabálással a szekérnek rohant. Eleinte azt gondolta, hogy talán meg akarják támadni. Sebtiben izgatottan megmagyarázták, hogy egy fékeveszett bika közeledik, már látják a port is, amit maga körül felver. Felkuporodtak mind­nyájan a szekérre és őrült vágtatással mene­kültek. A bika jött mint a szélvész, egész por­felhőt kavarva maga körül és már-már közel volt a szekérhez, amikor is egy ügyes paraszt- ember, aki egy utszéli fára mászott fel, magára vonta a bika figyelmét. Szokása szerint ennek rohant és nem a szekérnek. A fára kuporodott ember ledobta pipájának tartalmát és mig a bik.i ezzel foglalatoskodott, a szekeresek elme­nekültek. Mint szemtanuk mondják-: három asszonyt és egy férfit életveszélyesen megsebe­sített a bika; ezek, ugyanis nem találtak mene­déket a vadállat e ől. Steinberger Nagykárolyba a szekérrel megérkezve, fegyvert szerzett és visszahajtottak, hogy a veszedelemben levő embereknek segítsenek. Egy jól irányzott lö-

Next

/
Thumbnails
Contents