Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-09-29 / 80. szám

4-ik oldal.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

80. szám.

A vármegye állandó választmánya október hó 9-én illést tart, hogy előkészítse a másnapi megyegyülés tárgyait.

— Oltáregyesületi közgyűlés. A nagykárolyi Oltáregyesület f. hó 22-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. A közgyűlés, melyen a tagok szép számmal jelentek meg, Báthory Istvánná elnöklete alatt megvizsgálta a pénztári kimutatást, a mely szerint az egyesületnek vagyona készpénzben 762 K 11 f., alapítványi tőkékben 275 K 50 f., s egy építendő lourdesi kápolnára begyült 810 K. 58 fillérből áll. Elfogadta a közgyűlés a jövő évi költségvetést, majd több folyó ügy elintézése után megejtette a tisztviselői karnak megválasztását és a választmánynak kiegészitését, minthogy az egyesület vezetőségének három évre terjedő megbízatása ebben az évben lejárt. Az elnöki szék, minthogy Báthory Istvánná az elnökségről végkép lemondott, ideiglenesen betöltetlenül marad; a tisztikarnak és választmánynak régi tagjait a közgyűlés újból megválasztotta, s a választmány a következő uj tagokkal egészítette ki: özv. Köszeghy Gyuláné. ifj. Vetzák Edéné, Schnébli Jánosné, Aczél Ferenczné, Tóthné Ziegler Anna, Kínál Jánosné, Wéber Anna, Czilly Veronka.

— Dalegyletünk Tasnádon. A nagykárolyi Dalegyesület 1907. októben hó 5-én, szombaton, a „Tasnádi Dalegylet“ és a saját alapja javára, Tasnádon, a Központi szálloda nagytermében, zártkörű hangversenyt és házias jellegű tánczvigalmat rendez.

— Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ev. ref. egyházmegye f. hó 26-ikán tartotta meg közgyűlését Fehérgyarmaton. A gyűlésen igen sok fontos tárgyat intéztek el. A gyűlés után bankett volt, mikor is Osváth Elemér szatmári tanár, Komáromy Lajos takarékpénztári pénztárnok, Biky Károly esperes, Kocsis József lelkész, Luby Géza orsz. képviselő és még számosán tartottak toasztokat.

— Kitűnő szigorlat. Liszer Emil ügyvéd- jelölt a második, illetve a négyes szigorlatot a budapesti tudományegyetemen folyó hó 27-én kitűnő eredménynyel tette le.

— Fölmentés- Dr. Falussy Árpád főispán Bálint Endre csanálosi jegyzői Írnokot anyakönyvvezető helyettesi tisztétől saját kérelmére felmentette.

— Az érendrédi iskolagondnokság. Dr.

Falussy Árpád főispán az érendrédi állami iskolai gondnokságba, elnökké: Csutoros Albert ev. ref. lelkészt, helyettes elnökké Nagy István

k. jegyzőt, rendes tagjaivá Böszörményi Sándor és Uray Pál érendrédi lakosokat kinevezte.

— Az erdődi járás útjainak ügye. A szeptember hó 5-iki rendkívüli megyegyülés tudvalévőig akként határozott, hogy a Nagykároly— szatmári állami útból a korparéti lejárónál elágazó Szentmiklós, Esztró, Királydarócz, Géres és Szakaszi útvonalakat a törvényhatósági útvonalak közé nem vette fel. A fönnebb nevezett községek érdekeltsége most ezen ellen a sérelmes ejutasitás ellen a vármegye alispánjához jutatott felebbezésben a kereskedelemügyi miniszterhez felebbez. A felebbezés kifejti, hogy sérelmes a hozott határozat, mert az .erdődi járás községeinek közönsége, mint érdekeltségi csoport által egyhangúlag megállapított „Emlékirat“ V-ik részének a) pontjában foglalt azon főútvonal, mely az egész tervezetnek elválaszthatatlan alkatrészét képezi, — a törvényhatósági úthálózatba való felvétel alól minden legcsekélyebb indokolás nélkül kihagyatott, s ez által az egész útépítési tervezet az összes érdekeltségekre nézve elértéktelenedett ugyanany- nyira, hogy fel sem lehet tételezni, hogy a felebbezet rész kihagyása nem sajnálatos tévedésből történt volna, mert úgy az érdekeltek, kiket az ügy legközelebbről érint, valamint a közgyűlés többsége a határozat meghozatalánál abban a téves véleményben volt, hogy a tárgy- sorozat 2-ik pontja alatt „M. kir. kereskedelemügyi miniszter ur leirata az erdődi járás útjainak kiépítése“ czimen felvett ügyben, az

érdekeltség egyhangú elhatározása és kérelmének megfelelő oly elintézés foglaltatik, hogy az emlékirat V-ik részének á) b) c) és d) pontjaiban felsorolt útvonalaknak a törvényhatósági úthálózatba változás és minden kihagyás nélküli felvételét foglalja magában! Ez az intenciója volt a miniszteri leiratnak is, és ebben a felfogásban szavazta meg az érdekeltekkel együtt a közgyűlés a megfelebbezett határozatot.

— Vonatösszeütközés Érkörtvélyesen. A

szerdáról csütörtökre virradó éjszakán végzetes vasúti szerencsétlenség történt a szomszédos Érkörtvélyes állomáson. A Debreczen felől jövő 1768. számú vegyes vonat a kiszabott időnél tovább vesztegelt Körtvélyesen, mert sok szőllőt raktak föl rája. Egy óra tájt lehetett az idő, amikor egy ugyancsak Debreczen felől jövő tehervonat, amelynek vezetője nem tudta, hogy nem szabad előtte a pálya, beleszaladt a vegyes vonatba. Az összeütközés ereje irtózatos volt. Rémületes lárma, sikoltozás törte meg az éjszaka csöndjét. Az utasok, álmukból fölrebbenve, rémülten ugráltak le a vegyes vonat személykocsilyairól és halálraváltan szaladgáltak le s föl a sínek mentén. A vasúti személyzet hamarosan magához tért ijedelméből és igyekezett a katasztrófa nagyságát megállapítani. A kocsik belsejéből jajgatás, siránkozás hallatszott. Ki is tűnt hamarosan, hogy a vegyes vonat első és középső kocsijában mintegy 15—20 utas sebesült meg, ki könnyebben, ki súlyosabban. Az összeütközött vonatok látványa hát- borzongató volt. A vegyes vonat végén csupa

111. oszt. vaggon volt. Ezek közül az utolsót, gyufaskatulya módjára, pozdorjává morzsolta a nekiszaladt tehervonat mozdony. Szilánkká hasadt minden porczikája. Az előtte volt 3—4 személykocsi is hasznavehetetlenné zuzzódott össze. Szerencse, hogy ezekben a kocsikban nem volt utas, mert azok menthetetlenül valamennyien elpusztulnak. Az utolsó kocsit például rendes hosszának negyedrészére lapította össze a karambol. A fülkéket elválasztó falakat egymásra nyomta, csak a padok forgácscsá foszlott roncsai meredeztek ki a rések közül. Hamarosan kitűnt, hogy a teljesen összerombolt kupéban nem volt utas, de a többiben bizony sok volt a sérült. Körtvélyes csak olyan őrház- féle állomás, még távirója sincsen. Az állomás elöljárója Reszege-Piskolt állomásról tudott csak hirt adni Debreczenbe, Nagykárolyba és Ér- mihályfalvára. Amonnan a vasúti üzletvezetőség, Károlyból a központi járási hatóság szállott ki, orvosokkal a szerencsétlenség színhelyére. A nagykárolyi állomáson Nahoczby Miklós forgalmi tisztviselő volt az inspekcziós, aki hajnali 3 órakor írásban tudatta Madarassy István központi főszolgabíróval a szerencsétlenség hirét. Madarassy István nyomban megkereste dr. Schönpflug Béla, dr. Czukor Lajos és dr. Jékel László orvosokat s velük, valamint a nagykárolyi vasútállomás személyzetével külön vonaton mentek az összeütközés helyére. 5 óra tájt érkeztek oda a debreczeni segélyvonattál egyidejűleg. Addig már a sebesülteket kihord- ták a kocsikból, a könnyebben sérülteket úgy ahogy bekötözték. A súlyosabban sérültek közül néhányat Debreczenbe, néhányat Érmihály- falvára vittek, egy nőt pedig Fehér Bálintnét egy piskolti czipész nejét hordágyon Nagykárolyba hoztak a városi közkórházba. A szerencsétlennek a vállpereccze tört el s a tüdeje

is alighanem súlyosan megsérült, mert egészen felfúvódott. Ma szerzett értesülésünk szerint állapota életveszélyes. Még két könnyebben sérült is jött be Károlyba, de azokat csak bekötözték. A kisebb zuzódásokat és horzsolódá- sokat nem számítva: igy is 15—20 a sebesültek száma. Madarassy főszolgabíró nyomban kihallgatta a vasúti személyzetet és az utasokat. A tehervonat mozdonyvezetője azt állítja, hogy ő már 200 lépésről észrevette, hogy előtte vonat van, fékezett is, de a tehervonat száguldási ereje az amúgy is lejtős pályán már nem volt ellensúlyozható. A vizsgálat folyamatban van.

— Szegény gyermekek ruhái. A szegény gyermekek téli ruhával való felruházására alakult Gróf Károlyi Istvánná védnöksége alatt működő bizottság a folyó évi deczember hónapban eszközlendő felruházás czéljaira a gyüj- tőiveket már kibocsájtotta. A nemes lelkű adakozók névsorát a szegények gyámolója, gróf Károlyi Istvánná nyitotta meg 300 koronával. A bizottság ez utón kéri fel a nagy közönséget, hogy kegyes adományaikkal, amely állhat pénzben, ruhaneműben, vagy anyagban, e nemes czélt előmozdítani kegyeskedjenek. Az adományok a Páli szent Vinczéről elnevezett irgalmas nénék zárdájának főnöknőjéhez küldendők.

— Nagy verekedés Fehérgyarmaton. Az ev. ref. egyház czéljaira f. hó 25-én Fehérgyarmaton bált rendeztek, amelyen a szatmári Iparos Dalegylet is részt vett, amennyiben a bált hangverseny előzte meg. Á mulatság ideje alatt a dalárdisták egy külön terembe vonultak s ott együtt szórakoztak. Bakó István gyarmati birtokos közéjük egyeledett, és egyik, a sok éneklésben kifáradt tenoristát erőszakolta, hogy neki énekeljen. Ez erre nem volt hajlandó, mire Bakó úgy őt, mint a többi jelenlévő dalárt szidalmazta és gyalázó kifejezésekkel illette. Az önérzetükben megsértett emberek erre a helyiségből kidobták. Az izgága és kötekedő természetű Bakó, aki még ittas is volt, a kisbirót, egy Bélteki nevű egyént s egy katona altisztet felbujtogatva, megrohanta a vendégszeretet oltalma alatt békésen szórakoztató dalárokat és inzultálni akarta őket. Azonban pórul járt, mert emberére akadt s kénytelen volt felbujtogatott legényeivel együtt egy pár pofon árán visszavonulni. A dalárdisták egy része ekkor, megelőzendő minden további kellemetlenséget, feljelentést tett a csendőrőrsnél a verekedő Bakó és társai ellen, akik közül a kisbirót, a katona altisztet és egy legényt le is tartóztattak. A mulatság ezután zavartalanul folyt egész addig, mig a reggel 6 órakor Szatmárra induló vonathoz nem készülődtek. Ekkor azonban, nagyon valószínű, hogy Bakó és verekedő társainak biztatására egy csapat legény vasvillával és dorongokkal felfegyverkezve, valóságos embervadászatot indított a mit sem sejtve gyülekező dalárdisták ellen. Mindegy volt nekik csak idegen nadrágos ember legyen, azt megtámadták és véresre verték. Kölcsey János kir. törvény- széki bírót, aki vejének látogatására ment Gyarmatra, szintén majdnem bántalmazták, kővel hajgálták s ha véletlenül két ismerős falubeli ember nem veszi pártfogásába, talán csak testi épségének árán menekülhetett volna meg a feldühödött emberek elől, akik szekérre kaptak és kimentek a vasúthoz és vagy 10—15-en dorongokkal az állomás helyiségében megrohanták az ott összegyülekezett, mintegy 15 dalárdistát s közülök Csapó Jánost, Tóth Eleket igen súlyosan, Kis Eleket és Gaált szintén súlyosan bántalmazták. Csapó János sérülései oly komolyak, hogy felépülése, tekintve öreg korát, kétséges. Többen kisebb nagyobb sérülések árán menekültek.

— Buziásfürdő uj tulajdonosa, Muschong Jakab, modern berendezésű szénsavmüveket állított fel, melyek rendeltetése a buziásfürdő világhírű szénsavforrásokat kiaknázni és természetes folyékony szénsavat szállítani mindenTRANSYLVANIA SEC.

103-32-18