Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-08-25 / 70. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 70-ik szám. A nagy diadal. A nagykárolyi képviselőválasztás. •Papp Béla 939 szóval győzött. — A „Szatmárvármegye-* tudósitójától. — Nagykároly, aug. 24. Dicsőség a 48-nak! Amint megjövendöltük : bekövetkezett. 939 szótöbbséggel győzött Papp Béla jelöltünk a néppárti Szabó Albert fölött. Megvalljuk őszintén és szerényen, hogy ekkora diadalra még legszebb álmainkban sem számítottunk. Csaknem ezernyi szavazattal verte vissza a 48-asok derék serege a kerület elhó- ditására szövetkezett 67-es és néppárti hadat. A nagykárolyi vereségnél szégyenteljesebb vesszőfutást még alig ért a néppárt. De jól történt igy! Nem a káröröm, nem az ő megaláztatásuk fölött való gyönyörűség vezeti érzelmeinket, de a nyert elégtétel fölött való békés megnyugvás, hogy ime: győzött a mi egy örök és nagy igazságunk, győzött a mi szentségünk, az 1848!... És most a lezajlott küzdelem és a választási harcz során egymás ellen háborgó szenvedélyek lecsillapulta után: a kiengesztelődés jegyében elmélkedjünk az előzmények és az eredmény fölött. A diadalmas fél a józan megfontoltság és a bölcs önuralom hangján figyelmeztesse az elbukott felet politikai gyöngéire és hibáira, amelyek okából vereséget kellett szenvednie a természet rendje szerint.. Ott volt az első hiba és az volt az első politikai vétek, hogy a néppárt nem respektálva a koaliczió pártközí megállapodását: felekezeti alapon rontott rá a mi 48-as kerületünkre és a vallás hatalmával fanatizálta a katholikus németajkú polgárságot. Hát ez nem megy ebben a kerületben ! A svábság ma már sokkalta felvilá- gosödottabb, semhogy hecczkáplánok tévtanai- ban vélje megtalálni üdvösségét. Még Csanálo- son is, ahol Buzáth Ferencz, Beniczky Ödön képviselők, Rónay István plébános és maga a néppárti jelölt izgatására majdcsaknem tettleges összeütközésre került a dolog a választás elö- éjszakáján a néppártiak és a 48-asok között: még onnan is csak háromszoros erővel (60—20) tudott a néppárt csütörtökön reggel bevonulni. Még onnan is kaptunk 20 szavazatot. Ellenben a kerület 6 községéből: Érendrédböl, Borhelyből, Gencsböl, Körtvélyesröl, Penészlekről és Esztróról egyetlenegy szavazatot sem kapott a néppárt. Ugyebár nem kell behatóbban fejtegetni ennek a párhuzamnak a jelentőségét? ! . . . A XX. századot éljük, a középkor söíétlelkü skolasztikusai számára nem terem virág a nagy- károlyi kerület mezőin. Buzáth és Zboray képviselők hasztalan őrjöngtek a koaliczió és a 48 ellen: hatszázad magukkal maradtak. Mi meg tulemelkedtünk a másfél ezeren. A nagykárolyi kerületben nem vált be a néppárti koalicziót-bontó reczipe. Hasztalan hánytorgatták azt a szerencsétlen Majosügyet is. Nem ült föl az ismeretes néppárti tulliczitáló politikának a függetlenségi párt. Nyugodtak lehetnek a Majos-ügy miatt akkorra tüzilármát vert néppárti korifeusok: a függetlenségi párt a szeptember 5-iki rendkívüli megyegyülésen meg fogja találni az elégtétel vevés józan és bölcs módját, anélkül, hogy kegyelemből történt, bennünket közvetlenül nem is érintő jelentéktelen kinevezés miatt ki esnék a világ feneke. Luby Géza orsz. képviselő, e mozgalom egyik megindítója már nyilatkozott és erre vonatkozólag saját lapjának egyik munkatársa előtt. (Ez a nyilatkozat fönnebb olvasható.) S ha a függetlenségi párt a szeptemberi közgyűlésen átlát a néppárti taktika vedlett szitáján: nem fog segédkezet nyújtani valami czélon túl lövő néppárti indítvány elfogadásával arra, hogy a koalicziós kormány és a kolicziós főispán amúgy is gondokkal teli helyzetét valami fölöslegesen éleshangu határozattal súlyosbítsa. A Május-ügy igenis illő korrekcziót követel s ez meglesz! De kortes eszközül azt a néppárt által fölhasználtatni nem fogja engedni a függetlenségi párt. Vagyunk mi is olyan önérzetesek, mint a néppárt, de veszedelmesnek tartanánk minden elgaloppolást, amit a szeptemberi megyegyülés elkövetne, ha nem a józan meggondolás hozatná meg vele határozatát. Igenis: mi is követeljük Luby Géza kijelentése értelmében, hogy a Majos-ügy megnyugtató formában és elintézésben kerüljön le a napirendről. Egy másik figyelemre méltó epizódja volt a választási küzdelemnek Lukaciu Constantin és Vlád Aurél talányos szereplése. A néppárti jelölttel utaztak a kerületben s erre aligha a kéjutazási vágy ösztökélte őket — s mégis mit tapasztaltunk mérhetlen "örömmel ? Hogy a néppárti jelölt még száz román szavazatot sem kapott. A kerületbeli románság józan vezetői, ugylátszik, útilaput köttettek ' híveikkel a nemzetellenes román agitátorok és a velük szövetkezett néppárti kortesképviselők talpa alá. Igen fontos jelenség ez a megyebeli románság lelkű— létének és politikai érettségének megitélhetése szempontjából, Mert a kerüleíbeli románság a a választáson való hazafias viselkedésével bízvást rászolgált arra, hogy élete folyását fokozottabb figyelemmel és jóakaratu gondoskodással kisérjék az arra illetékes tényezők. A legszánandóbb helyzetük azonban mégis csak a lerándult néppárti korifeusoknak volt. Molnár, Buzáth, Beniczky, Zboray, Szmrecsányi képviselők abban a hitben jöttek le, hogy itt diadal kínálkozik. Jött velük egy csomó néppárti újságíró is. Született és verzátus kortes valamennyi. S ezek a helybeli erőkkel együtt összesen csak 615 szavazót tudtak behozni Szabó Albertre. Hallani kellett volna ezeknek e félrevezetett és tévesen informált nagyfejüek- nek a kifakadásait és felháborodását a helybeli néppárti vezetőség és a jelölt ellen! Ezek sem jönnek ide még egyszer korteskedni! Ug) elszaladtak a 3 órai gyorsvonattal, hogy még, illat sem maradt utánuk. És maga a párt, a 615 szavazó? Még azt is röstelli, hogy valaha született. Ezeket szedje még egyszer össze Szabó Albert! Mennyivel okosabban cselekedtek a szo,- ciálisták. Egyetlen emberüket sem szavaztatták le, hanem várták a kialakulást s mikor már úgyis bizonyos volt a néppárt csúfos veresége: inkább nem szavaztak, semhogy az arányszámot a 48-as párt kárára befolyásolják. Egy részük mégis leszavazott Papp Bélára, Szabó Albertre egy sem. Hát ezek volnának utólagos megjegyzéseink a választásról. S mindezekből most azt a kínálkozó következtetést vonjuk le, hogy a néppárt volt jelöltje és kisded környezete nagyot okult a vereségen és magába szállva, meghajol az igazság előtt. Mi föltesszük róluk, hogy csak ideig-óráig tartott az a ferde meggyőződésük és hiú reményük, hogy ebben a kerületben valaha sikert érhessenek el. Nem a hányaveti nagylelkűség, hanem a legyőzött ellenfél irányában is tartozó tisztelet remélteti velünk, hogy a néppárt, leszűrve a csütörtöki választás tanulságait, be fogja látni, hogy ebben a kerületben talaja nincsen s csak a szenvedélyeket szítja fölöslegesen minden további szereplésével. Végül pedig nem mulaszthatjuk el, hogy úgy a magunk, mint a függetlenségi párt közhangulatának visszhangjaképpen ne tolmácsoljuk e helyen legőszintébb és legbensőbb elismerésünket a függetlenségi párt vezetőségével szemben. Adler Adolf dr. elnök, Csipkés András, Strohmayer Ferencz, Janitzky Albert, Sternberg Sándor, Kubinyi Bertalan, So mossy Miklós alelnökök, Gy. Kovács József, Csipkés Károly és Vaday Károly jegyzők igazán emberfeletti önfeláldozást tanúsítottak a lefolyt hét során. Különösen szeretett elnökünk volt az, aki éjjelt, nappalt egybeolvasztva szüntelen agilitásával, mindenre kiterjedő figyelmével és nagy körültekintésével a siker oroszlánrészét biztosította. A választás lefolyásáról és epizódjairól egyébiránt a következőkben számol be tudósítónk. A választás vezetősége. Mig odakünn, az óriási térségre sorra érkeznek a falvak választói: a czédulaházban és egy mellé épített bódéban, megalakul a választás vezetősége. Dr. Kovács Dezső, választási elnök pontban 8 órakor nyitja meg a választási eljárást és kiveszi a funkczionáriusoktól a törvény által előirott esküt. A 3415 szavazó számára három bizottságot alakított a vármegye központi választmánya. A küldöttségek tagjai ezek voltak: I. Választási elnök és az 1. szavazatszedö küldöttség elnöke: dr. Kovács Dezső, helyettes elnök: Berger Ármin, jegyző: Tóth Zoltán dr., helyettes jegyző ifj. Luby Géza. Bizalmi férfiak: Papp Béla részéről: Tivadar József és Kiszely Géza. N. Szabó Albert részéről: Láng Gusztáv és Fleisz János, Jócsák Kálmán részéről Sallay Lajos. II. Helyettes választási elnök és a II. szavazatszedő küldöttség elnöke : dr. Péchy István, helyettes elnök: Csipkés András, jegyző: Szin- tay Gábor, h. jegyző: dr. Sternberg Endre. Bizalmi férfiak: a 48-as párt részéről: Komá- romy István és Járay József, a néppárt részéről1: Darabant Kornél és Egeli Mihály, a szo- czialísta párt részéről: Resell Elemér. III. A III. szavazatszedő küldöttség elnöke : Roóz Samu, h. elnök: id. Vetzák Ede, jegyző : dr. Sternberg Zoltán, h. jegyző : Csilléry Éerencz. Bizalmi férfiak: a 48-as párt részéről: Vaday Károly és Szabó Kálmán, a néppárt részéről; Moldován Endre és Rónay István, Jócsák Kálmán részéről: Schulek Lajos. A szavazás megkezdése. A küldöttségek elfoglalják a számukra kijelölt szavazó helyiségeket. A be- és kijáratoknál 2—2 csendőr tartja fenn a rendet. A küldöttségek sorshúzás utján döntik el, melyik párt kezdi a szavazást. Az I. küldöttségnél a sorrend ez volt: 1. Papp Béla, 2. Szabó Albert, 3. Jócsák Kálmán; a II. küldöttségnél 1. Jócsák Kálmán, 2. Papp Béla, 3. Szabó Albert; a III. küldöttségnél: 1. Szabó Albert, 2. Jócsák Kálmán, 3. Papp Béla. Pontban 9 órakor kezdődik a szavazás. Az L és II. küldöttségnél (Jócsáknak nem lévén szavazója): Papp Béla csakhamar óriási előnybe jut. Tíz órakor ez volt az arány : Papp Béla : 452 Szabó Albert: 61 A jelenvolt orsz. képviselők. A függetlenségi párt fürge kortesei félóránként közük a választókkal a szavazatok állását. A függetlenségi párton perczről-perczre lelkesebb a hangulat. A jelenlevő függetlenségi képviselők állandóan közötte forognak a pártnak. Itt vannak : Ivánka Imre, dr. Pilissy István, Dudits Andor, Hoffmann Ottó és Kelemen Samu. Ivánka a csanálosiakat hozta be, Pilissy az endrédi vonalat, Dudits Penészleket és Sza- niszlót, Hoffmann Esztrót, Szentmiklóst és Geneset. Kivülök még vagy 50 kortes töltötte kinn a falvakban az éjszakát és hozta be rezes banda hangjai mellett, zászlók erdeje alatt a választók százait. A néppárton már a felvonuláskor meglátszott a csüggedettség. Ott is erőlködtek országgyűlési képviselők és pedig: Molnár János apát, Buzáth Ferencz, Szmrecsányi György, Benitzky Ödön, Zboray Miklós. Ezek is hozták a szavazóikat, de hát csak gyérecskén. A pártarány. Végigtanulmányozva a terepet, látnivaló volt a 48-as párt óriási fölénye. Idát község és
