Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-08-04 / 62. szám

6-ik oldal. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 62. szám több lesz a józan belátása, semhogy keresztül ne lásson ezen az átlátszó játékon és a megyei függetlenségi párt érdemes elnöke bizonnyal maga is észrevette már, hogy az ifjú frondőr miként akarja öt és a pártot kihasználni — a saját céljaira. Majos ur szőröstül-bőröstül nem éri meg az ily felfordulást. Lehet, hogy az ö esete jó aria, hogy Szabó Albert urnák lépcsőül szol­gáljon felfelé, de nem arra, hogy a független­ségi párt ezen bukdácsoljon fel. Úti értekezlet Erdődön. Erdőd, aug. 1, Az erdődi járás nyomorúságos útviszo­nyainak javítására újabban ismét értekezlet volt Erdődön, julius hó 28-án, mely alkalommal dr. Pilissy István kér. orsz. képviselőn kívül, Láng Ferencz esperes elnöklete alatt jelen voltak Rébay Dezső urad. intéző, Eötvös Róbert fő­szolgabíró, dr. Nagy Sándor ügyvéd, Dániel Sándor vez. járásbiró, Vaday Lajos az értekez­let jegyzője s még számosán a vidékről, mint érdekeltek. Eötvös Róbert főszolgabíró bemutatja a transversalis ut emlékiratára vonatkozó keres­kedelemügyi m. kir. minisztérium 24054/907. számú leiratát, amely szerint államsegélyben az utép/tés csak az esetben volna részesíthető, ha az emlékiratban felsorolt utak előbb a törvény- hatóság úthálózatába felvétetnek. Eötvös Róbert felszólalásában előadta, hogy törvényhatósági ut van már a járás terü­letén, amelyre a járás közönsége már a köve­ket is kihordatta, azonban a múlt kormányzat emberei azokat úgyszólván erőszakkal eltávolí­tották és más utakra szállították, ami pedig a vicinális utakká való alakítást illeti, a nép sze­génysége miatt, annak keresztülvitele lehetetlen. Példa erre az Ombód—hirip—páczafalusi vicinális útvonal, amelyel boldogulni a legjobb akarat mellett sem tudnak. Dr. Pilissy István képviselő a leirathoz hozzászólván, kijelenti, hogy a hosszú tehervi­selés, a járásnak az útépítésre vonatkozó kívá­nalmát indokolja, s hogy a segélyezés kivihető legyen, szükségesnek véli, hogy az emlékirat­ban felvett utak a törvényhatóság úthálózatába előzőleg felvétessenek, mert csakis ebben az esetben lehet kilátás arra, hogy az utak építése nagyobb mérvű államsegélyben részesittessék ; egyben biztosította az értekezlet megjelent tag­jait, s általuk a járás közönségét, hogy az ügyet szivén fogja viselni s azt a megvalósításhoz közelebb viszi. Rébay Dezső indítványozza a Szatmárhegy, Erdőd, Kraszna-Béltek, Ákos-felé vezető Szilágy vm. törv. hat. útvonal kiépítésének megsürgeté- sét. A transversalis utaknak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvételét szintén helyesli s erre nézve erélyesebb akció megindítását java­solja. Dr. Nagy Sándor, Rébay Dezső előterjesz­tését elfogadva azt javasolja, hogy ennek az ügynek a vármegye közgyűlésein tárgysorozatra tűzésekor az ügy sikere érdekében az értekez­let tagjai ismerősök körében, minden lehetőt elkövessenek. Dániel Sándor vez. járásbiró tolmácsolta Dobra, Nántü és Rákosterebes községek szán- nandó helyzetét. Elpanaszolta, hogy ezek a köz­ségek, hozzáférhető utak szempontjából milyen mostoha gyermekei a vármegyének. Egész éven keresztül csupán 3 hónapon át tudnak rendsze­resen közlekedni, 9 hónapon keresztül pedig a legszükségesebb gazdasági forgalmat is alig képesek lebonyolítani a járhatatlan utak miatt, miért is ebbeli elkeseredésükben már annyira mentek, hogy közigazgatásilag magukat Szilágy­vármegyéhez csatoltatni óhajtják. Rébay Dezső erre reflektálva, előadja, hogy véleménye szerint, nem a vármegyétőli elszakadás a helyes útja a boldogulásnak, ha­nem az összetartás, amit az előbb nevezett községek képviselőtestületeinek figyelmébe ajánl. Az értekezlet Dobra község részéről fel­hozott sérelmeket méltányosaknak találta, bár ezek a sérrelmek nem csak Dobra községet ha­nem az egész járás községeit érintik, mert az egész járás területén sincs egy méternyi köves ut. Továbbá Dániel Sándor járásbiró bejelen­tette, hogy Szilágy vm.-ére vonatkozó megbí­zásának eleget tett, s ott ezt az ügyet meleg érdeklődéssel fogadták és azt az örvendetes hirt hozza az értekezlet tudomására, hogy a szilágy vármegyei köves ut.Vadafalváig készen van, hon­nan Szatmár vármegye határa mintegy 3 km.-re esik, s ezt a 3 km-t is hajlandóknak mutatkoz­tak kiépíteni. Ezzel az értekezlet véget ért. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Károlyi István halála és temetése alkalmával országos főmél­tóságok találkozóhelye volt Nagykároly városa. Három miniszter és egy államtitkár, valamint a főnemesség mintegy 50 tagja fordult meg 2—3 nap alatt városunkban. Újságírói tisztünkhöz hiven: a gyászos eseményről szóló lelkiisme­retes tudósításunkban számolunk be ezekről a szomorú alkalomból aktuálissá vált látogatások­ról. — Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök a temetésre vele jött kíséretével együtt ma dél­után 1h> 2 órakor utazott el haza, Szatmárra. — Kossuth Ferencz állapota. Budapesti szenzációt hajhászó krajcáros lapok nyomán az a sajnálatos hir terjedt el Kossuth Ferencz ke­reskedelemügyi miniszter felől, hogy nagybe­teggé lett Herkulesfürdőn. Mint most a leg­közvetlenebb forrásból értesülünk, Kossuth Fe­rencz állapota távolról sem aggasztó, csak a meghüvösödött időjárás miatt volt kénytelen megszokott napi sétájáról lemondani. — A képviselőválasztók névjegyzéke. Dr. Kovács Dezső, az illetékes választmány elnöke ezúton is közhírré teszi, hogy Nagykároly vá­rosi képviselőválasztásra jogosított választóinak névjegyzékét a kiküldött választmány f. évi augusztus hó 7-ik napján délután 3 órakor fogja a városházánál, Néma Gusztáv városi közigazgatási jegyző hivatalos helyiségében nyil­vánosan egybeállitani. — Zászlószentelés Szatmáron. Ma, vasár­nap fog ünnepélyesen és diszszel lefolyni a szatmárnémetii ipartestület zászlójának felszen­telése. Az ünnepségen Kossuth Ferencz keres­kedelemügyi miniszter képviseletében dr. Falussy Árpád főispán fog megjelenni. — Kinevezések. A debreczeni kir. ítélő­tábla elnöke Papp György nagykárolyi lakost a debreczeni ítélőtábla területére díjtalan jog­gyakornokká nevezte ki. — Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja Sárközy Lajos ev. ref. tanítót a tiszakóródi anyakönyvi kerületbe anya- könyvvezető-helyettessé kinevezte. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kőszeghy Lászlót, a szatmár­németii kir. kath. főgimnázium tanárát a fiumei állami gimnáziumhoz helyezte át. — Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja Halász József mátészalkai járási állatorvosnak szabadságideje alatt való helyettesítésével Babik József nagykárolyi járási állatorvost bizta meg. — A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én a szokott helyen és órában dr. Fa­lussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tart. — Nyilatkozat egy cikkre. Lapunk múlt szerdai számában Luby Gézának egy sok ol­dalról fölhangzott panaszt tárgyaló cikke jelent meg. Anélkül, hogy az abban foglalt igazságokat még csak meg is akarnák dönteni: illetékesség szempotjából az alábbi levél közlésére kértek meg bennünket: Tek. Szerkesztőség! . Becses lapja julius hó 24-iki 59-ik szá­mában „Végre nem hajtott törvények“ címen Luby Gézától közreadott cikk ama részére nézve, a melyben a vezetésem alatt álló fo­lyammérnöki hivatal is a Túr folyón évtizedek óta, törvényes lépések mellőzése mellett folya­matban levő töltésezéseket és szabályozásokat eltűrő, sőt kezdeményező hatóságok és hivata­lok között emlittetik, szíveskedjék lapja legkö­zelebbi számában helyt adni azon kijelenté­semnek, hogy a Túr felett felügyelet és szak­értői illetékesség sem a múltban, sem jelenben nem lévén a folyammérnökség feladata, neve teljesen ok nélkül került a jelzett cikkbe. Szat- már-Németi, 1907. aug. 1. Nyárády László, kir. főmérnök. — Egy Rákóczy-zászlóavatás. Szinérvár- alja nagyközség hazafias közönsége dicső feje­delmünk II. Rákóczi Ferencz emlékére készitett zálóját Mándy Zoltánná szül. Sveiczer Alexánd- rin úrasszony, zászlóanya védnöksége alatt 1907. évi aug. hó 18-án (vasárnap) avatja fel ünne­pélyesen. — A nagy gyász miatt elhalasztott táncz- mulatság. Az építőiparosok szövetsége falraga­szokon és ez utón is közli, hogy tegnap estére tervezett tánczvigalmát, gróf Károlyi István ha­lála miatt e hó 17-ére, szombatra halasztotta el. — Eljegyzés. Rózner Henrik nagykárolyi kereskedő a napokban jegyezte el Schreiber Károly nagybányai lisztkereskedő leányát, — Ilonkát. — A dalünnepély. A nagykárolyi dalárda vasárnap délután 5 órakor dalünnepélyt tart a lövöldében. A mulatságot annál is inkább ajánl­juk az érdeklődők figyelmébe, mert annak jö­vedelme az egri országos dalversenyen való részvétel utazási költségeire fordul s igy váro­sunk ez érdemes egyesületének a győzelemre való kilátását segíti elő. — Dijak kiosztása. A nagybányai ipartes­tület elöljárósága vasárnap d. u. 3 órakor ülést tart a városház tanácstermében, mely alkalom­mal ünnepélyesen kiosztják a nagybányai ipar- kiáliitás kitüntettjeinek a dijakat, ezüstérmeket s dicsérő okleveleket. — Fürdői tánczmulatság. A krasznabélteki fürdőben 1907. aug. hó 11-én zártkörű táncz­mulatság lesz, amelyet Fugel István, Soltész József, Tempfli István, Winkler József és Wink­ler Frigyes rendeznek. A mulatság kezdete d. u. 6 órakor lesz. Beléptidij: személyenként 2 kor., családjegy 4 kor. Akik tévedésből nem kaptak meghívót és arra igényt tartanak, for­duljanak a rendezőség fönnebb felsorolt tagjai valamelyikéhez. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik boldogult férjem temetésén résztvettek s az engemet ért nagy veszteség fölötti részvétüknek szóval vagy írásban kifejezést adtak s ezáltal fájdalmamat egyhiteni iparkodtak, fogadják ezért ezúton is hálás köszönetemet. Nagykároly, 1907. aug. 1, Özv. Bordás Imréné. — Mulatság Gsanáloson. A szomszédos Csanálos községben a szervezendő katholikus ifjak egylete javára ma délután tánczmu- latságot tartanak. — Rablás a nyílt ntczán. Pap Mária sza­kállasfalusi lakos Amerikába akart utazni a férje után s Szatmáron összetalálkozott egy régi is­merősével, aki épen Amerikából jött meg. A régi ismerős azonban, akinek nevét már nem tudja, azzal beszélte le az asszonyt az amerikai utazásról, hogy férje is útban van hazafelé. Az asszony ebben megnyugodott s utitársával együtt Nagybányára ment, hogy innen Szakállasfaíuba menjen. Az éjjeli vonattal érkeztek meg s mi­dőn a Gellért-utczán jöt ek végig, a régi isme­rős egyszerre csak rárontott Pap Máriára, a földre teperte, fojtogatni kezdte s kétszáz koro­náját elrabolta. A megkinozott asszony segít­ségért kiabált, de mire baját elmondhatta, régi „jó“ ismerőse már eltűnt. Mindez ideig nem sikerült kézrekeriteni.

Next

/
Thumbnails
Contents