Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-08-04 / 62. szám
2-ik oldal. SZÁT MÁRVÁR MEGYE. 62-ik szám. az a csodálatosan tiszta honszeretet, mind a két jellem fővonása ugyanaz a meg nem alkuvó és megalkuvást nem tűrő kemény fajmagyarság volt. Mind a két életpálya derékban tört ketté, ha jelentékeny korkülönbség mellett is, — mert hiszen a hatvankét éves Károlyi István lelke üdeségében, magyar szive lelkesedésében, elemi erővel kitörő felbuzdulásaiban, a jó iránti nagy szeretetében, az aljas iránti égő gyűlöletében semmivel sem volt idősebb a huszonhat éves Petőfinél. 1849. Julius 31-én esett el Petőfi a fehéregyházi csatatéren. És ötvennyolcz évvel később, ugyancsak julius 31-én, talán ugyanabban az órában, a melyben egy buta kozáklándzsa a legnagyobb magyar költő szivét általjárta, visszaadta lelkét teremtőjének kurucz Károlyi István ............... Gr óf Károlyi István halála. A részvét és a temetés. — A „Szatmárvármegye“ tudósítójától. — Nagykároly, aug. 2. A „Szatmárvármegye“ legutóbbi számának zártakor vettük a megrendítő hirt, hogy gróf Károlyi István julius hó 31-én délután 3 órakor meghalt. Csak rövid néhány sorban adhattuk a gyászos esemény hírét olvasóink tudtára s most számolunk be részletesen az egész ország hazafias közvéleményét is mélységesen lesújtó haláleset körülményeiről, a nagy halott feledhetetlen értékű múltjáról, áldásos és tevékeny életének megbecsülhetetlen eredményeiről. Vezércikkünkben oda helyezzük mi is a megdicsőült four babérral borított ravatalára a mi fájdalmunk és kegyeletünk igénytelen ko- szoráját és bensőséggel teljes részvéttel oszta- kozunk abban a szomorúságban, amelyet a váratlan katasztrófa a nagynevű család, az ország és a politikai közélet legjobbjaiban kelt. Gróf Károlyi István haláláról és temetéséről a következőkben számol be tudósítónk: A betegség. Gróf Károlyi István már régóta volt beteg. Baja azonban csak mintegy 3 hete súlyosbodott annyira, hogy budapesti orvosai Gróf Károlyi Pista. Nemcsak országszerte, hanem európaszerte szinte legendás alakja, típusa, inkarnaciója volt Pista gróf a magyar lovagiasságnak. Pista gróf volt nemcsak a mágnás körökben, hanem a köznép tudatában is „a legelső magyar gavallér.“ Királyok, királyfiak barátkoztak vele s ő mégsem akart soha egyéb lenni, mint magyar föur, a szó legnemesebb értelmében vett magyar ur. Ravatalon fekszik az ezeréves családnak általa lovagvárrá átalakított kastélya átriumában s mire nyugovóra száll a mai nap: Pista gróf már ott lesz a kaplonyi sírboltban, nagyemlékű ősei között. Ki hitte volna, hogy a kaszás zsarnok olyan atléta alakkal, olyan acél-ideggel, a minő Károlyi István gróf volt, olyan könnyűszerrel fog elbánni ?! Deresedő, délceg legény volt István gróf; testben, lélekben jóval fiatalabb éveinek számánál. És e kemény tölgy gyökereit aránytalanul rövid idő alatt őrölte meg a kór. Pár nappal ezelőtt, a mikor megtudtuk, hogy betegsége komolyabb természetű, egyúttal azt is hallottuk, hogy hatalmas szervezete diadalmasan birkózott meg a gyilkos kórral s hogy főigyógyulása már csak napok kérdése. A javulás azonban — sajnos — utolsó fellobbanása volt a szívós életnek. Néhai Károlyi György gróf és Zichy Karolina grófnő legifjabb fia, Károlyi István gróf örök álomra hunyta le szemét és elköltözött örökös szállásra ősei közé a kaplonyi sírboltba. Nagykárolyba való hazajövetelét javasolták. Kedden volt 2 hete, hogy a beteg főur neje kíséretében Nagykárolyba érkezett. Az utazás is nagyon kimerítette, baja is egyre rosszabbodott, de azért az elmúlt héten, amikor az angol király a budapesti főkonzul utján a gróf állapota felől tudakozott, a grófné megnyugtató választ tudott adni. Hétfőn azonban a beteg állapota váratlanul ismét rosszabra fordult, úgy, hogy budapesti háziorvosát dr. Kély Károly egyetemi tanárt táviratilag hívták a nagybeteghez. Kedden éjjel állapota már válságossá fordult, dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos és Kétly tanár konzuliumot tartottak és konstatálták a halálos vég közellétét. Szerdán délelőtt a beteg mind rosszabbul lett, amit az orvosok tudattak a család jelenvolt tagjaival : a grófnéval, gróf Dessewffy Auréllal és nejével szül. Károlyi Pálma grófnővel és gróf Károlyi Györgygyel, aki Londonból jött haza a várható katasztrófa hírére. A családtagok ettől fogva állandóan a beteg mellett tartózkodtak. A halál. Szerdán, a déli órákban már beállott a halálküzdelem. De az agónia nem volt fájdalmas, nyugodtan feküdt párnáin a gróf s csak mind lassabbuló lélekzetvétele árulta el, hogy végórája közéig. Hozzátartozói és környezete még mindig bíztak és reméltek, Nagykároly lakossága még csak nem is sejtette, hogy a gróf haldoklik. Három óra tájt lehetett az idő, a mikor örök álomra szenderedett a nagybeteg. Halála nyugodt, elmúlása szenvedés nélkül való volt. Az agónia előtt Palcer Ernő kegyesrendi áldozár látta el utolsó kenettel. Ágya körül ott voltak felesége, született Csekonics Margit grófnő, testvére, gróf Dessewffy Aurélné, szül. Károlyi Pálma grófnő, azután Aáron Sándor dr. vármegyei főorvos és a család háziorvosa. A gyászhir. A beállott halál kétségtelen megállapítása után megcsendült a kastély kápolnájának harangja és a lovagvár ormára felhúzták a gyászlobogót. A halál hire rövid percek alatt az egész városban elterjedt és mindenütt mélységes megilletődést és részvétet keltett. Egy félóra nem tellett bele s nemcsak a középületeken, de a magánházakon is gyászlobogókat lengetett a szellő, amely egy fenkölt gondolkodású magyar urnák megdicsőült lelkét ringatta a nagy min- denség kéklö régiói felé. Dr. Falussy Árpád főispán azonnal hivatalosan, táviratilag értesítette a gróf elhunytáról Wekerle Sándor miniszterelnököt, Justh Gyula házelnököt, Kossuth, Apponyi, Andrássy, Günther minisztereket és a Budapesten időző Hadik János gróf belügyi államtitkárt. A család is számtalan sürgönyben értesítette a gyászesetről a kiterjedt rokonságot és baráti kört. Az elGróf Károlyi István 1845. február 2-án született a történelmi nevezetességű egyetem- utczai Károlyi palotában, amelyet atyja György építtetett újjá s 1841-ben nagy ünnepélyességgel avatták fel. Ez az óriási terület, amely 1697-ben 150 forintért cserélt gazdát, most milliókat ér s berendezése a boldogult György grófnak és nejének előkelő ízlését dicséri. Kiváló szülők gyermeke volt István gróf A forrongó s nagy átalakulás előtt álló társadalomban vezérszerepet vittek ők, akik a nemzeti küzdelemből is kivették részüket. Gróf Károlyi György kebelbarátja volt a nagy Széchenyinek s példáját követve ő is negyvenezer forintot áldozott az Akadémiára. Jelentékeny áldozatokat hozott a szabadságharcban is, a miért elfogták, pokroláb-fog- ságot szenvedett és százötvenezer forintot fizetett az osztráknak. István gróf édes anyjáról általánosan tudva volt, hogy egyike volt a szabadságharc legkiválóbb hösnöinék, aki Jellasichot nem bocsátotta maga elé s a vérszomjas Haynaut sem engedte be lakosztályába, mikor ez az ő palotájukba furakodott s hónapokig élősködőit a család nyakán. István gróf negyedik fiuk volt. Első szülöttjük Gyula, második Viktor, harmadik Gábor gróf, aki 1841. november 19-én született ugyancsak az egyetem-utcai palotában. Itt töltötte a kis István gróf gyermekkorának első éveit, amelyek annyi csapást hoztak szüleire. Még nem volt három éves sem, midőn hunyt gróf leánya, Melinda grófnő, aki férjével, gróf Károlyi Gyula aradi főispánnal a Lidon nyaralt, csak temetésre érkezett meg onnan. Nagykároly város közönsége a halál hírére szakadatlan menetben zarándokolt a várkastély felé, ahol az elhunyt grófot öltöztették és a kápolnában ideiglenesen ravatalra helyezték. A részvét. A gróf elhunyténak hire órák alatt az egész országban elterjedt. Özönével érkeznek még most a részvéttáviratok. Több száz sürgöny érkezett a gyászoló családhoz, közöttük Auguszta főhercegasszonytól, Wekerle Sándor miniszterelnöktől, gróf Andrássy Gyula, Kossuth, Apponyi, Darányi miniszterektől, gróf Hadik János és Szterényi József államtitkároktól, Széli Kálmán és Tisza István gróf volt miniszterelnököktől stb. A trónörökös részvéttávirata. Gróf Károlyi Györgyhöz a trónörökös a következő táviratot intézte: Fogadja atyja elhunyta alkalmából őszinte részvétem kifejezését. FERENCZ EERDINÁND főherceg. József főherczeg részvéttávirata ugyancsak gróf Károlyi Györgyhöz érkezett : Őszinte szívből osztozom keserű fájdalmában s gondolataim elkísérik boldogult édesatyám hü barátját utolsó útjára, mely a visszamaradottakra oly nehéz és fájdalmas JÓZSEF főherczeg. A kormány részvéte. A magyar királyi kormány a gróf halálának hire vételekor azonnal intézkedett, hogy képviseletében egy kormánytag vegyen részt a temetésen és helyezzen koszorút a koporsóra. Josipovits Géza horvát miniszter csütörtökön délben telefonon értesítette halussy Árpád főispánt, hogy a temetésre a kormány képviseletében pénteken délután Vs2 órakor érkezik Nagykárolyba. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter felől a délelőtt folyamán az a telefon értesítés érkezett a főispánhoz, hogy Tőke-Tere- besről, Debreczen felől délután 1/a4 órára megérkezik elhunyt barátja temetésére. A kormány távirata. Wekerle Sándor miniszterelnök a magyar kormány nevében a következő táviratot intézte a gyászoló özvegyhez: 49. január kilencedikén fegyveres cserepárok törtek be szüleinek palotájába s a vacsoránál ülő gróf Batthyány Lajost elfogták. Alig múlt három éves, mikor ismét kato-, nák jöttek a palotába s nagybátyját, István grófot, a Károlyi huszárezred alapitóját, fogták el s kisérték az Uj-épületbe. Egy hónap múlva ezután megkezdődött Budavár ostroma és Pest bombáztatása. Az első napokat a palotában élte át a gróf, de mikor Hentzi oly irgalmatlanul szóratta a bombákat Pestre, hogy harminckét ház lángba borult, őt és testvéreit: Gábort, Tibort és Pálmát a fóthi kastélyba vitték s édesanyja csak két legnagyobb fiával, Gyulával és Viktorral maradt a palotában. Budavár bevétele után az egész család visszatért Pestre s mikor a kormányzó bevonult a fővárosba édes atyja négylovas hintóján jött be s a lovak remek kokárdadiszét maga az édesányja készítette. Haynau főkép ezért fizettetett velük százötvenezer pengőt. Jul 19-én a palotájukat Haynau foglalta le, a kis gróf atyját aug. 11 -én Csurgón elfogatta s a pesti Uj-épületbe záratta. Aug, 16-án a császári fiskus összes ingó és ingatlan vagyonukat lefoglalta s a palotában mindent, még a pénztárt és könyvtárt is lepecsételték. Á fővád az volt ellene, hogy Kossuth bevonulásakor a földre esett koszorúkat fölemelgette s átnyújtotta Kossuthnak, meg hogy az ő indítványára mondta ki az Akadémia, hogy üdvözölni fogja Kossuthot.
