Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-07-24 / 59. szám

MLik érám SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-o!dal. hazafias tisztviselőinket csendőr szuronnyal tá- volittatta el törvényes hivatalaikból, hogy gya­lázatos ténykedéséért megérdemelt büntetésben részesült volna, pénzügyi tanácsosi állásra ne­veztetett ki. Szatmárvármegye közönsége nem hagyhatja szó nélkül, hogy azon kormány, melynek létrejövetelét oly önfeláldozó nehéz küzdelmet folytatott, épen ezt a vármegyét, an­nak ellenálló küzdelmét Majos Károly kineve- vezésével discreditálja. Szatmárvármegyének a kormánytól elégtételt kell követelnie és elégtételt kell kapnia! Felkérjük, mint ki a nemzeti ellen­állás alatt kiváló érdeklődést tanúsított, szíves­kedjék a teendő lépések megbeszélése czéljából f. hó 24-én, szerdán d. e. 9 órakor Szatmáron az ev. ref. főgimnáziumban tartandó értekezle­ten megjelenni és a megjelenésre más érdek­lődő bizottsági tagokat is felkérni. Budapest, 1907. julius 20. Luby Géza, Nemestóthi Szabó Albert. Változás a kegyes-tanító rendben. Az 1907—8. iskola évre a kegyes-tanitó rend hely­beli tagjai közül Boros Antal Lévára, Rády József Váczra, Dr. Barna Leander Sátoralja­újhelyre helyeztettek át. A nagykárolyi házba jönnek Karsay János Kolozsvárról, Komáromy Károly, Braneczky József és Pálmán Péter a budapesti Kalazantinumból. Kinevezés Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Melegh Károly tanítót a kömörői anyakönyvi kerületbe anyakövvezető helyettessé teljes hatáskörrel kinevezte. Kossnth-szobor átvétele. A városunkban felállítandó Kossuth-szobor mintája Kallós Ede szobrász műtermében készen áll. A szobor bi­zottság napokban tartott ülésén az átvételre dr. Kovács Dezső, Nonn Gyula és Strohmájer Fe- rencz tagokból álló bizottságot küldte ki az átvételre, akik is szombaton Budapestre utaznak és vasárnap fogják átvenni. Ezután fog megtör­ténni a szobor ércbe öntése. Városunkban a leleplezési ünnepély szeptember, vagy október hóban, lesz nagy ünnepségek keretében, való­színűleg a színház megnyitási ünnepségével egybekötve fog megtartatni. A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye f. hó 23-án d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tar­tott városunkban, Berey József esperes és Do- mahidy Elemér gondnok elnöklete alatt, melynek főtárgyai voltak: Kerületi utasítás és szabály- rendelet szerint intézkedés az uj egyházi tör­vény aug. 1-én leendő életbeléptetése tárgyá­ban. Kincses István megválasztott egyházmegyei jegyző eskütétele. Batta Miklós olcsvai lelkész megerősítése. Ismét arató sztrájk. F. hó 18-án a Hal­mos-tanyán gróf Károlyi Gyula birtokán 100 arató munkás, ugyancsak az nap Kandel Sá­muel érendrédi lakos birtokán 20 arató munkás az aratás folytatását megtagadta. Erre Madarassy István közp. főszolgabíró megfelelő karhatalom­mal a helyszínére kiment és sikerült mindkét helyen a munkásokat a munka folytatására rá venni, s a tulajdonos és a munkások között barátságos megegyezést létesíteni. A munkások az aratáshoz azonnal hozzá is láttak, s remél­hető, hogy az aratás mindkét helyen teljes rendben fog végződni. Az államvasutak vaggonrendelése. A ke­reskedelmi minisztériumban Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt és az összes vagongyárak képviselőinek bevonásával újabb tanácskozás volt az államvasutak vag- gonrendelésü ügyében. Az értekezlet eredménye az, hogy a vaggongyárak ajánlataikat a teher­kocsiknál 5%-kal, a személykocsiknál 2V2%-kal mérsékelték. A szállítási határidőket pedig oda módosították, hogy az eredetileg 1909-ben, il­letve 1910-ben tervezett beszállítás helyébe ez évben 1200 kocsit, 1908. január—február ha­vában további 600 kocsit, a fennmaradó meny- nyiséget pedig 1908. október végéig szállítják. Ez az ajánlat a kincstár részére kereken 1,90.000 korona megtakarítást jelent, eltekintve attól a nagy eredménytől, hogy az idén még további 1200 teherkocsi fog a forgalom rendelkezésére állani. Táncz-tanitás. Aug. 1 -tői a vakáczió al­kalmából d. u. 5—7; este 8—10 óráig tanító táncz órákkal táncz-tanfolyamot nyit Zellinger Adolf oki. tánczmester. A kártya-adó. Miskolcon érdekes reformra készülnek. Miskolc városában legközelebb be­hozzák a kártya-adót. A pénzügyi bizottság fogja ajánlani a tötvényhatóságnak ezt a refor­mot. Vessenek adót a kártyásokra! Annyit kon- cendálni kell, hogy a kártya-adó jogosult. Már ma nem lehet azzal érvelni, hogy a kártya nem szenvedély, hanem szórakozás. A kártya sze­rencse játék. Nem a szórakozást keresik a kár­tyások, hanem az izgalmakat. A nyereség-vesz- tesség okozta izgatottság, a nyereség vágy, a könnyű pénzszerzés eshetősége a hirtelen meg­gazdagodás, vagyonszerzés álma fantaziálja a kártyásokat. És ezért jogosult a kártya-adó. Lopás a vásárban. A lie f i vásárban ismét működtek a tolvajok. Ez alkalommal azonban nem elegánsan öltözött zsebmetszők, hanem vá­sári czigányok. Minden vásár alkalmával laczi- konyháját fel szokta állítani Mózes Jakabné s mérte a hűsítő italokat, a vendégeknek. Hétfőn is, szokás szerint megnyílt a laczi-konyha s szállingózó vendégektől 8 korona 50 fillért árult. — Megjelent sátrában mintegy 10 tag­ból álló czigány család s körülvették Mózesnét s egy alkalmas pillanatban szépen az egész ösz- szeget ellopták tőle. Mózesné a fizetés alkal­mával vissza akart adni s majd hányát vágó­dott mikor zsebét üresen találta. Nosza volt nagy ribillió s megjelent a rendőrség s moto- tozásra került a sor a legközelebb álló faraó ivadékokon, de hiába, mert a pénzt nem talál­ták meg, mert a tömegbe hamar túl adott rajta az enyves kezű faraó ivadék. A katonák uj kenyere. A közös hadügy­minisztérium élelmező osztálya már huzamosabb ideje újfajta kenyér készítést tervezi. Mivel a kenyér tápláló ereje nemcsak a mindennapi kenyéradag nagyságától, hanem ízletességétől is függ, továbbá mivel tudományos alapon ki­mutatták, hogy a fehérebb korpamentes kenyér hatása az emberi szervezetre egészségesebb, mint a fekete kenyér, a hadügyminiszter az eddigi fekete kenyér helyett jobb minőségű, izletesebb kenyér készítését rendelte el. Egy­előre csak a bécsi és zlocovi katonai élelmező raktárban végeznek próbát. Tiszta rozsliszt he­lyett a kenyeret kevert lisztből sütik. Összeke­vernek egyenlő mennyiségű rozs- és búzalisz­tet húsz százalék korpakivonattal és száz kilog­ramm liszthez másfél kilogram sót s egy negyed kilogram köménymagot vesznek. Az uj kenyér drágább a réginél, de táplálóbb ereje nagyobb, azért az eddig napi nyolczszáznegyven gramm helyett a katona az uj kenyérből naponta hét­száz gramot kap. Ha az uj kenyér beválik, a hadügyminiszter az ősszel az egész hadsereg élelmezésére ezt a kenyeret rendeli. A farkasok irtása. Szolnokdoboka várme­gye alispánja arra a kellemetlen tapasztalatra jött, hogy a farkasok nagyon elszaporodtak a vármegye területén s emberben, állatban mind nagyobb-nagyobb pusztítást okoznak. Ennek az okát abban látja, hogy most a farkaskölykök nem pusztítanak úgy, mint mikor a vadirtási jutalmak azonnal kiutaltattak. Előterjesztést tett ez okból a közig, bizottsághoz, hogy a vadirtási jutalmazásokat — farkaskölyönként 10—10 K. számítva — a kormánynál eszközölje ki. KÖZGAZDASÁG. Milyen a jó búza. A jó búzalisztnek leg­fontosabb alkoltrésze, amely annak használha­tóságát is a legnagyobb mértékben befolyásolja, a siker, amelyet olyan módon határozunk meg, hogy pontosan lemért 20 grm. lisztből 10 grm. vízzel tésztát készítünk, azt letakarva, fél óráig állani hagyjuk s azután egy vékony vizsugáron tenyérünkön és ujjaink között egy szita fölött addig mossuk, mig csak nyomkodás közben róla lefolyó viz egészen tiszta s nem mutat a tésztából kimosatott keményítő fejében zavaro- dást. A minőség i sikér ruganyos és se nem lágy, se nem s'.akadós. Az uj búzából készült lisztek síkére rendesen lágyabb a kellőnél, a régi liszt ellenben szakadós síkért szolgáltat. Mindkettő hibás : A lágy sikérü lisztnek a viz- fölvevő képessége kisebb, a szakadás sikérü pedig nem kél meg olyan jól, mint kellene, mert a kelesztésnél származó szénsavat nem képes visszatartani. Azáltal, hogy a kelletnél lágyabb sikerű lisztet megfelelő szakadós sikerű liszttel keverjük, belőle kifogástalan tésztát ké­szíthetünk. A szakadós sikérü liszten és a lágy sikérü liszten és a lágy sikérü liszten azonban más módon is tudunk segíteni, amely később fog szóba kerülni. Sikértartalom tekintetében a magyar liszt, ha nem is a sikér mennyiségére nézve, a világ összes gabonáit fölülmúlja, mert vannak ugyan a magyar búzánál jóval nagyobb sikértartalmú, különösen orosz búzák, de ezek­nek a nagy sikértartalom éppen nem válik elő­nyére, mert sok kenyeret lehet ugyan csinálni, de a finom sütemények készítésére egyáltalában nem alkalmasok. Folyékony ojtóviasz. Fél kiló gyantát lassú tűzön megolvasztunk, olvasztás közben beleke­verünk 4 deka marhafaggyut. Ezután a tűzről levevén 4 deciliter spirituszt öntünk hozzá. Jól elzárható edényben kell tartani. Ha az ojtóviasz megkeményedik, a mi annak a jele, hogy a spi­ritusz elpárolgót belőle, fölmelegitjük és újra töltünk közzé spirituszt. A gyümölcsök jövedelmezősége. A hazai gyümölcstermelőknek egyik igen nagy hibája, hogy egy-egy gyümölcsösben száz meg száz faj gyümölcsöt termelnek. Magától értetődik, hogy a termelésnek e rendszere mellett nagy jövedel­met elérni nem lehet, mert egy-egy fajból ke­vés termeltetvén, az összekevert, különféle fajú gyümölcsöt a kereskedő nem szívesen veszi meg még akkor sem, ha az igazán elsőrendű minő­ségű, mert azok, fajszerinti elkülönítése költsé­get okoz s mert nem lévén egyféléből nagy­készlete, vevőit nem bírja állandóan egy már megkedvelt fajtából kiszolgálni s mert egy és ugyanazon gyümölcsfélének több termelőtől és több vidékről való összegyűjtése nagy nehéz­séggel jár. A gyümölcstermelés terén létező eme visszás állapot megszüntetését célozza a föld­művelésügyi miniszternek az a rendelete, melyet a törvényhatóságokhoz intézet s amelyben fel­hívja őket, hogy a mezőgazdasági bizottság ut­ján a kevésbbé értékes gyümölcsfajtákat a ter­melésből vonják ki és kevesebb fajtában álla­podjanak meg, különösen olyanokban, melyek az illető vidéken bőven teremnek és kedvezően értékesíthetők. Ha megtörténik a megállapodás a termelendő fajra és iparkodnak termelőink mindazokat a szabályokat betartani, amelyek a termelés kérdését, jelesül: a gyümölcsfák ülte­tési módját, ápolását, az istálló- és különböző műtrágyák alkalmazásának mikéntjét stb. ha­sonló dolgokat érintik, úgy meg vagyunk győ­ződve, hogy gyümölcseinkből millió és millió koronát érő mennyiség fog a külföldre vándo­rolni. Kisgazdák segítése a tejtermelésben. Hogy a folytonosan föllendülő tejgazdaságnak a mos­tani drága pénzviszonyok ne ártsanak és a kis­gazdákat a földmivelésügyi miniszter jobb tejelő tehenek vételére ösztönözze, újabban a földmi­velésügyi miniszter félmillió koronát meghaladó összeg 2 százalékos kamatát vállalta el három éven át tárczája terhére. A földmivelésügyi kor­mány támogatásával Gömörmegye kisgazdái 100.000, Biharúd vari község gazdái 50.000, az erdélyi szász gazdasági egyesület 50.000, Deka- nevocz község kisgazdái 25.000, a Csanádvár- megyei Gazdasági Egyesület 60.000, a Bács- megyei Gazdasági Egyesüld 100.000, a Bars- vármegyei Gazdasági Egyesület 50.000, a Ba- ranyavármegyei Gazdasági Egyesület 50.000, korona értékben szerzett be jó tejelő teheneket és osztotta ki a kisgazdáknak, a kik az igy ki­osztott tehenek vételárát három év alatt fizetik vissza. Ily módon a kisgazdák százai az állatok hasznából törlesztik szinte észrevétlenül a jól tejelő tenyészállat vételárát. A földterület földárja miatt nem jár adó­elengedés- A közigazgatási bíróság elvi határo­zatban mondotta ki, hogy a földadóelengedés azon a czimen nem igényelhető, hogy a föld­terület földárja miatt bevethető nem volt és hogy a földárja következtében fölázott terület meg­művelés és bevetés után termést nem hozott. Vidék. Szatmári hírek. Öngyilkos urinő. Juhn József szat­mári fakereskedő neje f. hó 20-án délután a Szabó Norbert-féle lankánál a Szamosba ve­tette magát. Holttestét két munkás 2 érakor találta meg. Tettének oka nagy fokú ideges­ség volt. As öngyilkos leány állapota. Múlt számunkban közöltük, hogy Lábas Róza ön- gyilkosságot követett el. Mint értesülünk álla­pota javuló félben van.

Next

/
Thumbnails
Contents