Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-06-30 / 52. szám

4-ik oldal. SZÁTMÁRVÁRMEGYE. 48-ik szám. Vidék. Szatmári birek. Kinevezés. Unger Geiza kir. aljárásbirót Őfelsége az eperjesi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki, helyére pedig Füzessy Géza aljegy­zőt nevezte ki aljárásbiróvá. Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Faragó lgnácz tanfelügyelőségi tollnokot jelen­legi állomáshelyére segédtanfelügyelőnek ne­vezte ki. Esküvő. Dr. Herman Lipót szatmári ügy­véd egybekelt Einhorn Fanni urhögygyel. Gydszhir. Jónás Béla, a szatmári gőz­malom társulat főkönyvelője, hosszas szenvedés után junius 24-én tüdőbajban elhunyt. Zászlóavatást ünnepély. A szatmárné- metii önálló asztalos iparosok egyesülete augusz­tus hó 4-én a Kossuth-kerti mulatóban fogja megtartani zászlófelavatási ünnepélyét Kossuth Ferencz m. kir. keresk. miniszter védnöksége mellett. A szerelmes diák. Szatmári István volt gimn. tanuló ellen, ki ezév tavaszán reá lőtt Dunka Irmára, a napokban készítette el az ügyézség a vádiratot, melyben gyilkosság kísérlete miatt emelt vádat a szerencsétlen ifjú ellen. Dr. Kelemen Samu, Szatmári védője a vádirat ellen kifogá­sokkal élt s ez ügyben a törvényszék vádta­nácsa legközelebb fog dönteni. Maxin Lajos favágó ellen, ki Domán András társát e hó 15-én a Széchenyi-utcán baltaütésekkel életveszélyesen megsebesítette, a kir. ügyészség szándékos emberölés kísérlete miatt emelt vádat, ennek alapján Morvay Ká­roly központi vizsgálóbíró Maxin ellen a vizs­gálatot elrendelte, melyben a tettes meg is nyu­godott. Domán András állapota csodálatosan javult, úgy, hogy ha valami komplikáció nem áll be, felgyógyulása biztosra vehető. Meghiúsult egyesség. Vasárnap f. hó 23-án a főkapitány elnöklete alatt az ácsmes­terek és munkások békéltető tárgyalást kísér­lettek meg, mely azonban eredmény nélkül végződött. A munkaadók részéről Pék György, Matolcsi Lajos, Diószeghy István, Ungvári Antal, Pap Endre és Sepsy Károly mesterek jelentek meg, mig a munkásokat Sipos József szakszer­vezeti elnök és még 5 munkás képviselte. Az engedékenység mindkét részről meg lett volna, azonban megtört a kiegyezés azon az egy pon­ton, hogy a munkások követelték a szakszer­vezeti tagok alkalmazását és nem szervezetiek elbocsátását. — Ebbe a munkaadók nem vol­tak hajlandó belemenni, annyival is inkább, mert azon embereiket, kik velük kitartottak, most ezen követelésre nem akarják kidobni. Tüzeset. E hó 24-én délután fél 6 óra­kor a Deák-tér sarkán levő Schwartz Albert és fia nagykereskedő cég pincéjében, vigyázatlan­ságból meggyűlt mintegy 100 liter denaturált szesz, mely nagy lánggal kezdett égni veszé­lyeztetve a pincében levő árukat is. A kivonult tűzoltóságnak félórai munka után sikerült elfoj­tani a veszélyessé vállható tüzet. Fürészgyári sztrájk. A Neuschloss-féle fürészgyár munkásai mintegy 200-an kimon­dották csütörtökön reggel a sztrájkot 9 órai munkaidőt követelnek. A munkásság felvonult a Deák-térre. Nagybányai hírek. Hivatalvizsgálat. Szigethy Ferencz pénz­ügyminiszteri osztálytanácsos és Plachy Gyula pénzügyigazgató a napokban megvizsgálták az illetékkezelést, nemkülönben a fogyasztási adók kezelését. Évzáró ünnep az állami főgimnázi­umban. Az állami főgimnázium folyó hó 29-én szombaton délelőtt 8 órakor tartotta évvégi há­laadó istentiszteletet a róm. kath. templomban. Tedeum után zárónüep volt az intézet tornater­mében*. Fegyverhasználat. A román egyház pün­kösdi ünnepének másodnapján véres eset tör­tént. Kosztin János bányász ugyanis alaposan bepálinkázván, nialomköz-utczai lakásán oly nagy patáliát csinált, hogy a felesége a csen­dőrőrszem segítségét vette igénybe. Schvarcz Simon őrsvezető csakhamar megjelent a malom- köz-utezában, de Kosztin János nemcsak ellen­szegült a csendőr felhívásának, hanem még tet- leg bántalmazta is, mire Schvarcz őrsvezető kardot rántott s Kosztint karján két helyen súlyosan megsebesítette. Kosztint, ki folytono­san éktelenül káromkodott, erősen megvasalva a rendőrségre kisérték, majd kihallgatása után átadták a járásbíróságnak. Kosztin kihallgatása alkalmával nem akart emlékezni semmire, csak arra, hogy a csendőrök őt bántalmazták. Szerkesztői üzenet. Kéziratokat tintával és a papír egyik oldalára kérjük írni. Névtelenül küldött közleményt nem közölünk. ? ? ? Beküldött czikkét csak az esetben közölhetjük, ha szerkesztőségünknél magát meg­nevezi. S. E. Budapest. Alkalom adtán sorát ejt­jük, s közöljük. Sz. B. helyben. Szíveskedjék a rendőrka­pitányi hivatalhoz fordulni, bizonyára eleget fognak tenni kérésének. DL urnák. Beküldött tárcája nem felel meg, papír kosárba tettük. D. F. urnák. Szíveskedjék a fővárosi la­pokhoz fordulni, mi ilyenekkel nem foglalko­zunk, mert nem áll módunkban. KÖZGAZDASÁG. A hadsereg ellátása. A földmivelésügy kor­mány évek óta abban az irányban fárad, hogy a katonai élelmezési raktárak közvetlenül a gaz­dáktól szerezzék be a szükségleteiket. A hon­védelmi és közös hadügyminiszter átiratilag értesítette a magyar királyi földmivelésügyi minisztert, hogy az összes élelmezési raktárak már elkészítették jövő évi szükségleteik jegyzé­két s azt a szállítási feltételekkel együtt a gaz­dákkal való legszélesebb körű közlés végett az összes gazdasági egyletekhez mdgküldötték. A földmivelésügyi miniszter felhívja a gazdasági egyletek figyelmét arra, hogy nemcsak tagjaik, hanem a működési helyükön levő sajtó utján Magyarország 1907-i termése. A m. kir. földmivelésügzi minisztérium a múlt héten tette közzé első idei számszerű becslését, amely im­már hivatalosan is igazolja, hogy az országnak az 1907-i évben igen silány termése lesz, főleg ami az őszi vetéseket illeti. A kenyérmagvak hozama a tavalyi év eredményéhez viszonyítva mintegy huszonhét millió métermázsával gyön­gébb, ami hozzávetőleg fél milliárd kevesbletet jelent. Már ebbből az egy adatból kiviláglik, hogy milyen életbevágó jelentősége van Ma­gyarországon a rossz termésnek, mert látjuk, hogy egyedül a búza és a rozs mínuszából fedezhető volna az állambüdzsé nagyobbik fele E mellett az árpa és a zab is csekélyebb ho­zamot igéj a múlt évinél, noha az ősziek ki­szántott területének egy részét bevetették e ga­bonafélékkel. A kukorica és a burgonyában mutatkozó kedvezőbb esélyek természetesen megközelítőleg sem kárpótolhatják a gazdakö­zönséget a kalászosok sikertelenségéért. Érvágás a gyümölcsfákon. Az érvágást a gyümölcsfákon úgy ejtjük meg, hogy a fatörzsét az északi oldalon egész hosszában hasitjuk, de csak annyira, hogy a vágással csupán a héját vágjuk keresztül és nem hatolunk be egészen a kemény fáig, meri ez már ártalmára volna a fának. Erre a munkára legalkalmasabb hónap a május, vagy junius eleje. Az érvágásnak célja és haszna többféle. így ha valakinek olyan fája van, mely csak buján nő, de termést sohasem ád, az érvágással gyógyíthatjuk a terméketlen­séget mely abból ered, hogy a fának igen sok nedve van, tehát eret nyitunk rajta, hogy a bő nedváramlást megakasszuk. A törzs vastagsága szerint egy-két vagy három vonalat hasítunk rajta. Ugyancsak ha olyan fánk van, mely nem mozdul helyéből, hanem még bőre is megvén- hedig, megráncosodik, szintén a törzs héjának bemetszésével segíthetünk. Ha az az eset van, hogy a korona elég nagy, terjedelmes, de a törzs aránylag vékony, ismét csak az érvágással segíthetünk ezen a bajon. így a héj kitágul, a törzs megvastagszik. Az árpa és zab betegsége. Az idén nagy­számban küldöttek be gazdák a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomáshoz árpát és zabot mevizsgálás végett, a melyek eddigelé csaknem ismeretlen növénybetegség tüneteit mu­tatják. A betegség ismertető jele a növény le­velein kisebb, vagy nagyobb mértékben megje­lenő, rozsdaszinü, utóbb megfeketedő sávok, a melyek ha nagyobb mértékben lépnek fel a nö­vényen, vagy semmi, vagy csak tökéletlen ma­got hoz. Linhort György a gazdasági akadémia tanára megállapította, hogy ez az idén nagyobb mértékben fellépő betegség oka az úgynevezett Hefminshosporium gomba. Védekezésül ájánlja a következőket: 1) nem szabad árpát — árpa után vetni; 2) tisztított és csávázott vetőmagot kell használni; 3) a tarlót mélyen kell szántani; 4) a vidéknek megfelelő fajtát, esetleg tenyész- kiválasztás által ellenállóvá nevelt árpát kell vetni. Azonban eddig még számbavehető kárt még Magyarországon nem okozott a betegség, a mely megtámadja a tengerit és cirokot is. Az eső pótlása. Az eső pótlására egy né­met gazda a kapálást ajánlja. Ez jobb az ön­tözésnél, különösen akkor, ha az mint rende­Vizbefult. Bokor András 15 éves mun- kásfiu a Schefteli-féle gyártelepen, gondatlan fürdés közben egy anyaggödör vizébe fűlt. is tegyék közzé az élelmezési raktárak szükség­leteit, hogy az érdekelt gazdák eladási készle­teit ez utón jól értékesithessék. sen, csak felületesen történik. A frissen fellazí­tott talaj az éj folyamán jelentékeny mennyi- ségü nedvességet vonz magához a levegőből,

Next

/
Thumbnails
Contents