Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-06-26 / 51. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 51. szám. most van napirenden a kiegyezés ügye. Ám a fenti országos ügyek megoldását még sem lehet elodázni, mert a bajok idők múltával hatvány szerűen fokozódnak, amelyekből az agitátorok óriás tőkét kovácsolnak. A magyar kormány Ausztriával szemben csak akkor fog győzni, ha a belső bajokat legalább részben megorvosolta. Erre első lépés a nép megmentését célzó, a szociális és nemzetiségi problémákat megoldó kongresszus összehívása. Ha az aranybulla kiadása 1222-ben megtudta szüntetni a kitörő forradalmat: a népmentő kongresszusnak is lesz annyi eredménye, hogy lecsillapítja a forrongó társadalmat. Tanév végén. Pár nap, s az iskolák kapui az egész vonalon bezáródnak. Lehetetlen dolog szemet hunyni, elhallgatni a sajtónak vagy csak pár szűkszavú sorban annyit constatálni, hogy a tanulók elszéledtek, itt a vakáció. Lehetetlen, mert nem kisebbről mint nemzetünk remény virágainak egy esztendei fejlődéséről és a nemzeti szellemi élet kiépítése nagy és nehéz munkájáról és azok műhelyéről kell itt hogy szó essék. Csak ezen szempontok vezérelnek bennünket e sorok írásánál. Másokra bízzuk a paedagógiai részeket érintő feszegetéseket. Vitassák illetékesebb lapok, egyének, a mai tananyag helyes vagy helytelen voltát. Oknélküli lenne e helyen pro vagy contra bizonyítása, hogy vájjon melyik módszernek van nagyobb nevelő hatása az intőcédulás, percentre buktatásnak-é vagy annak-é, mely az irás szerint a jó apa módjára ésszel juttatta a vesszőt. Nem igen megbízhatók a statisztikai adatok, de nem is igen hisszük azonban, hogy ez utóbb jelzett módszer mellett annyi öngyilkos tanulóról hozott volna hirt az újság, mint ma, mikor néha igaztalanul a módszert tartják pusztán a baj kutforrásának. Mindezek más helyre tartoznak. Nekünk arról kell megemlékezni most végén egy tanévnek, hogy vármegyénkben mily sok a kívánni való az óvodákat és elemi népiskolákat illetőleg. Hogy hány helyen nincs rendszeres ovoda e téren csak a nyári menház vezetői kinevezésekre utalunk vármegyénkben. Sokkal nagyobb baj azonban elemi népoktatásunk árvasága. Ismételjük, hogy vármegyénkről beszélünk csak. A tanfelügyelői jelentés nem mutatja a megelégedést, akár az iskolák respective a tanerők számát, akár az iskolai felszereléseket illetőleg és igy természetesen nem helyezheti az elismerés koronáját sem a népoktatás minemü- ségére főként a szegényes felekezeti iskoláknak. És szegénységükben is inkább kitartanak az egyházak az iskolák mellett, ma mint valaha. Nem tudjuk boldogabb lesz-é az emberiség, ha a felekezetíség lesz majd mindinkább amaz izzó tengely, mely körül az élet nagy kereke forog, de magyar nemzeti szempontból boldognak azt az állapotot tartanók, ha az elemi iskolák államosítása az egész vonalon be- köszöntene. Igen, mert ha azé az ország, a kié az iskola, nálunk, hol sokszor a felekezetíség egyúttal nemzetiség is, mi sem kívánatosabb, mint hogy magyar állami iskoláink legyenek !! Igen, mert ha az iskola törölhetlen bélyegét nyomja a fogékony lelkekre, nálunk misem kívánatosabb, minthogy ez a jellegzetes bélyeg a magyarság legyen !! Nem szeretnők, ha akár elv feladás, akár felekezetietlenség gyanújával illettetnénk, de már mi első sorban magyarok vagyunk és mint ilyenek imádkozunk: magyar állami elemi népiskola óh jöjjön el a te országod. * * * Egy dolgot kell még nemzeti szempontból érinteni. „Ha elvész a nép, mely tudomány nélkül való,“ akkor indokolt azon tábornak öröme, mely tapssal kiséri középiskolai tanulóink számának növekedését. De még sincsen egészen igazuk, kik ezen örvendeznek. És pedig ami szerencsétlen életnézetünk, társadalmi felfogásunk miatt nincs igazuk. Tessék megnézni az érettségit tettek statisztikájának azon tábláját, mely a pálya választást jelzi. Istenem, milyen elvétett fehér holló módjára akad egy-egy, ki iparos, kereskedő óhajtana lenni, addig ellenben közel másfél ezer jogász iratkozik be egy-egy évben az egyetemi első félévre csak a két egyetemen, a sok jogakadémiát ne is említsük. Nemcsak az érettségit tevőkre áll ez, de a kis diákokra is. Hiszen az apáknak felerésze bizonynyal igy szól: fiam, ha megbuktatnak inasnak adlak, vagy túrni fogod a béres helyett a földet. íme e mondásban ami társadalmi felfogásunk a földmivelést, ipart, kereskedelmet;illetőleg. Mintha többet, tisztességesebbet jelentene egy felettébb rósz honarátornak lenni, mint munkás, földmivesnek, becsületes iparosnak, buzgó kereskedőnek. Csak az a baj nálunk, hogy mindenki ho- norátor akar lenni. Egy rósz irnoki állásért az iparos a műhelyt, a kereskedő üzletét, a föld- mives ekéjét sokszor felcseréli, ha már pár osztály elvégzése őt erre hivatottá teszi. Mennyivel felségesebb lenne pedig, ha minden magyar földmives, iparos, kereskedő birtokában lenne a középiskolai ismereteknek illetve a reál vagy polgári iskolaiaknak. Hogy egyebeket ne is említsünk, még parlamentünk sem lenne annyira egyszínű a képviselők végzettségét tekintve. De főként megbecsülése lenne ez a jelzett foglalkozásoknak és azoknak mindenesetre becsületére is válna és ami legfőbb ok, megmentene bennünket a honorátori túltermelés mellett egy a már-már szárnyait bontogató veszedelemtől a proletarismustól. SZATMÁRVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP * Előfizetési ár: Egy évre .... 8 kor. — fill. Félévre .... 4 kor. — fill. Negyedévre ... 2 kor. — fill. Egy hóra .... — kor. 70 fill. HÍREK. Városi közgyűlés. Vasárnap d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartort a képviselő- testület a Polgári leányiskola dísztermében, melynek egyik és legfontosabb tárgya volt a városi rendőrök, tűzoltók és kocsisok fizetés- javítás iránti kérelme s előterjesztés a kisebb javadalmazásu tisztviselők részére drágasági pótlék megadása iránt. A polgármester javasolta úgy a fizetésjavitást, mint a drágasági pótlék megszavazását, mely által a városi pótadót 5° o-kal kellene felemelni. A gyűlésen mintegy 37-en vettek részt a képviselőtestület tagjai s 20 szóval 17 ellenében elutasították úgy a fizetésjavitást, mint a drágasági pótlék megszavazást. Halálozás. Tóth Lajos 1848—1848-iki honvédhuszár hadnagy, junius hó 25-én, d. e. fél 9 órakor, éléte 85-ik, boldog házasságának 55-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme junius hó 27-én d. u. 5 órakor helyeztetnek örök nyugalomra a nagykárolyi ev. ref. sirkertben. Nyugodjék békében. Bartha Miklós síremléke. A „Magyarország“ Bartha Miklósnak, a kiváló publicistának s a lap vezércikkírójának halála után országos gyűjtést indított, hogy maradandó emlékkel jelölhesse meg sírját. Á gyűjtés oly szép eredménnyel járt, hogy rövid idő alatt olyan összeg gyűlt össze, a melyből nemcsak síremléket, hanem szobrot is fognak állítani Barthának. A bizottság a síremlék elkészítésével Kallós Ede szobrászművészt bizta meg, mig a szobrra nyilvános pályázatot hirdet. Á művész a síremlékkel már teljesen elkészült s az a napokban ki is kerül a bronzöntődéből. Kallós az emléken magát Bartha Miklóst ábrázolja, aki a nagy kulturális harcban kidőlve hanyatt fekszik a földön s megmerevedett jobb kezében még most is ott szorongatja a tollat, melyet életének utolsó órájáig forgatott. Bartha alakja bronzból való s az egy termés sziklakőre van erősítve. A síremléket még a nyár folyamán ünnepélyesen fölavatják a kerepesi-uti sirkertben. Kirándulás. A helybeli polgári leányiskola növendékei az igazgatónő és tarnárnők vezetése mellett folyó hó 24-én tanulmányi kirándulást rendeztek Erdődre. Szatmárról külön vonat vitte a növendékeket a kir. tanfelügyelő közben járása folytán Erdődre. Rébay Dezső uradalmi intéző Telek István gazgatisztet adta kalauznak a kirándulók mellé. Megtekintették a vár restaurált torony helyiségét, a várerősitésére szolgáló alagutakat és pinczéket és a XV. században épült templomot. Majd kipihenve az ut fáradalmait egy kellemes nap emlékével tértek haza. Választás. Kallós István oki. jegyzőt Alsó- szoporon jegyzővé választották meg. Táncsics Mihály özvegye meghalt. Nagy- emlékezetü öreg matróna halt meg a fővárosban szegényes kis szobácskájábán. Táncsics Mihálynak, a negyvennyolczas idők néptribun- jának özvegye. Kilenczvennégy éves korában ragadta el a halál az összetöpörödött anyókát, aki férjének 1884-ben történt elhalálozása óta alig hagyta el szobáját, jó emberek támogatásából éldegélve várta a megváltó halált. Valamikor hires volt ez az anyóka. Deák Ferencz mondta róla, hogy hozzá hasonló felesége senkinek sem volt az egész szabadságharcz korszakában, csak a hajdani Róma asszonyai hasonlítottak hozzá. Az ura akit a nép szabadított ki a börtönből, ahová sajtóvétségért került, élete nagy részét a szabadságharcz lezajlása után is börtönben töltötte. Csak 1867-ben szabadult ki végleg, félig megvakulva. A rémuralom alatt felesége hét évig rejtegette otthon az urát oly módon, hogy a szobájukban a padló alatt egy mély üreget vájt, valahányszor gyanús népség közeledett, ebbe az üregbe bujtatta el őt. Hűségesen kitartott férje mellett mind halálig, s azóta is kegyelettel ápolta férje emlékét. Most végre boldog, mert a halálban egyesülhetett vele. Megérdemli, hogy emlékét megőrizzük azok között, a kik szenvedtek a magyar szabadságért. A polgári leányiskolában az iskolai évzáró ünnepség f. hó 27-én délután 5 órakor lesz megtartva az intézet nagytermében melynek műsora a következő : 1. Prológus, szavalja : Tóth Margit, II. oszt. tan. 2. Huber, nyitány a „Portáczia némá-“ból. 4 kézre előadják: Gyu- rovits Erzsiké IV. oszt. tan. és Márton Boríska III. oszt. tan. 3. Jakab Ödön: „A bokor és a szél“ szavalja : Weisz Irén I. oszt. tan. 4. Abs : „Egy májusi éj“ éneklik a növendékekek. 4. Ärany J. „Fiamnak“ szavalja Székely Melánia, III. oszt. tan. 6. Rórákné: „Magyar ábránd“ zongorán játsza Bakó Erzsébet, IV. oszt. tan. 7. Mozart: „Az ibolya“ magándal énekli: Föl- dessy Matild, IV. oszt. tan. 8. Molnár Ferencz : „A pesti kis lány falun.“ Vig monológ, előadja : Hetey Etelka III. oszt. tan. 9. Meyerbeer: Ária „Ördög Róbert“-ből, harmóniumon játsza: Killer Erzsiké, III. oszt. tan., zongorán kiséri Márton Boriska IV. oszt. tan. 10. Farkas Imre : „A nagy leány“ monológ, előadja: Tóth Margit, km. tanf. növ. 11. Meyerbeer: Dal a „Hugenottákéból, énekli 9 növendék. 12. Liszt: „Gondoliera“ zongorán játsza Gáspár Anna. 13. Vörösmarthy: „Szép Ilonka“ melodráma, szavalja: Földessy M., IV. oszt. tan., zongorán kiséri Gáspár Anna. 14. Hazslinkszy : „A bajnok ébredése.“ Daljáték magánrészekkel, hajnalcsillag : Szamosi Á., Csalogány: Irsik L, Kökör- csiny: Reszler E., Gyöngyvirág: Rózner R., Ibolya: Földessy Margit. 15. Székely Imre: „Te vagy“ te vagy barna kislány. Ábránd, játsza: Gyurovits Erzsiké. IV. oszt. tan. 16. Búcsúbeszéd. Mondja Rózner Rezina, IV. oszt. tan. 17. Erkel: „Hunyadi-induló“, kardal. Dj lap. „Fehérgyarmat és Vidéke“ czim alatt dr. Jármy Béla ügyvéd szerkesztésében, Luby Géza országos képviselő vezetése alatt f. évi julius hó 1-én Fehérgyarmaton társadalmi és ismeretterjesztő heti lap indul meg. A rendőrlegénység leszerelése. A városi rendőrlegénység már régebben folyamodott a képviselőtestülethez, hogy őket is vegye fel a nyugdíjjogosult alkalmazottak közé. A junius
