Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-05-26 / 42. szám

42-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5 -oldal. jezést, hogy szülőföldjén megjelenhetett, egy­ben sajnálalát fejezte ki a felett, hogy kerüle­tébe csak ezen egy község tartozik. A bevonulás a községbe óriási néptömeg és lovas bandérium kíséretében folyt le, mely alkalommal, nem ép­pen jó szemmel nézték, hogy az egyik tagja a lovas bandériumnak fekete zsinórzásu és két fejű sassal ellátott csákóban jelent meg, s da­czára a tömeg hurrogatásának és abczugolásá- nak a menetben mindvégig részt vett. A püs­pök a községbe érve a templomban misét mondott s ezután a plébánián fogadta küldött­ségeket is, melyeknek lelkészeivel kivétel nél­kül csókot is váltott. A bérmálás f. hó 23-án folyt le, ezt fényes ebéd követette, melyen Királydarócz és vidékének inteligenciája képvi­selve volt. Öngyilkosság vagy gyilkosság ? F. hó 23-án reggeli fél 6 órakor Izoor József K-da- róczi lakos 23 éves felesége szül. Primár Te­rézia öngyilkossági szándékból az udvaron levő kútba ugrott, s ott megfult. A fáma azt reb- besgeti, hogy az asszony nem természetes ha­lálai múlt ki, mert előtte levő napokban vagyo­nát férje befolyásolása következtében, daczára apja ellenzésének, férjére íratta. A nyomozás folyik, hogy váljon nem-e bűntényről van szó. Segédjegyső választás, f. hó 22-én sza­kaszon Bolkis Gyula oki. jegyző segédjegy­alapján a B. T. K. 92. §-a alkalmazá­sával az 1892. XXVII. t.-cz. 38. §-ában meghatározott czélokra fordítandó, ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó * E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk. 15 nap alatt végrehajtás terhével fize­tendő, behajthatlanság esetén a B. T. K. 53. §-a alapján tiz napi fogházra átvál­toztatandó kétszáz (200) korona pénz- büntetésre mint fő, továbbá öt napi fog­házra átváltoztatandó száz (100) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre Ítéli, egyúttal a B. P. 48. §. alapján kötelezi, hogy főmagánvádló részére a fent kitett határidő alatt az őt említett következ­mény terhével 174 korona eljárási költ­séget fizessen meg, a kir. kincstár ré­szére pedig az esetleg felmerülendő bűn­ügyi költségeket az 1890. XLIII. t.-cz. 9. §-a értelmében közadók módjára le­endő behajtás utján térítse meg. A kir. járásbíróság Dr. Böszörményi Emil ügyvéd dijját 100 koronában álla­pítja meg saját fele irányában, valamint a B. T. K. 277. §-a alapján elrendeli, hogy az ítélet jogerőssége után egész terjedelmében indokaival együtt elitéit költségeire „Szatmárvármegye“ czimü lapban közzététessék. Indokok: A kir. járásbíróság Miklóssy Gyula vádlott részleges beismeréséből, valamint az esküt tett Dr. Kocsis Lajos, Bernát Herman, id. Imre Ferenc és Motoz And­rás tanuk vallomásainak egybevetéséből tényként állapítja meg, hogy 1906. ápr. 22-én Erdődön a Nonn-féle Pannónia vendéglő előtt országgyűlési képviselő jelölés végett összegyűlt sok választó polgár előtt, tehát nagy nyilvánosság mellett Miklóssy Gyula vádlott e kifeje­zésekkel illette Buday Józsefet „mit szem- telenkedik, mit disznókodik megint Bu­day József, megint megakarja a zsebét tömni pénzzel, mint a műit alkalommal tőllem megtömte, azért jöttem ide, hogy ezt megakadályozzam“. E tényállás volt megállapítandó, mert vádlott maga is beismerte, hogy az egybegyült választók előtt azok közbe­szólásaira azt mondta, hogy Buday Jó­zsef az 1905. évi képviselőválasztás al­kalmával addig nem lépett vissza, mig tőle 2000 koronát nem kapott, mert a hivatkozott kifogástalan tanuk a fenti tényállást igazolták. A fentebb megállapított tényállásból kitetszőleg Miklóssy Gyula vádlott azt a tényt állította Buday Józsefről, hogy ő a képviselőválasztások alkalmával nem a közérdek által vezetve komoly szándék­kal lép fel jelöltként, hanem csak azért, hogy egy másik jelölttel szemben azt anyagilag visszalépéséért kizsákmányolja és ekként magának hasznot biztosítson, már pedig a becsatolt és vádlott által kétségbe nem vont nyilatkozatból kitet­szőleg Buday József volt függetlenségi képviselő jelölt Miklóssy Gyula szintén oly párti jelölttől 2000 koronát a már felmerült költségeinek részbeni fedezé­sére és nem sápként kapta a 1905. évi képviselőválasztás alkalmával. Ez állítás pedig alkalmas arra, hogy magánvádlót mint a közérdekkel üzér­kedni feltételezett embert, a közmegve­tésnek tegye ki, s ekként a hivatkozott tényállás a vádlott terhére volt bűncse­lekmény ismérvéit megállapítván, őt a rendelkező rész szerint bűnösnek kimon­dani és büntetni kellett. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményül vette vádlott bün­tetlen előéletét, izgatott és a párt-politi­kai küzdelem folytán támadt ingerült és elragadtatott lelki állapotát, mely túl­nyomó enyhítő körülményekkel szemben súlyosító körülményül egyedül előkelő állása, valamint a nagy nyilvánosság szol­gálván, a B. T. K. 92. §-a volt alkal­mazandó. A többi intézkedések a rendelkező részben felhívott §§-okon alapulnak. Erdőd, 1906. junius 1-én. Taninecz János s. k. kir. albiró. Kiadta az erdődi kir. járásbíróság. Erdődön, 1907. május hó 10-én. Dániel Sándor, kir. járásbiró. 11513—1906. B. sz. Hivatalos másolat. Ő Felsége a király nevében! A szatmár-németii kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság Dr. Papolczy Gyula kir. ítélő táblabiró el­nöklete alatt Szabó József és Hunyor Ödön kir. törvényszéki bírák és Dr. Joa- novits Ernő kir. törvényszéki aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett rágalmazás vétsége miatt vádolt Mik­lóssy Gyula ellen folyamatba tett bűn­ügyben melyben az erdődi kir. járásbí­róság 1906. junius hó 1-ső napján 1906. B. 165/3. sz. a. Ítéletet hozott a bűnös­ség megállapítása miatt vádlott által be­jelentett felebbezés folytán 1906. októ­ber 3-ikán Buday József főmagánvádló- nak úgy Miklóssy Gyula vádlottnak, va­lamint Dr. Böszörményi Emil és Csomay Imre ügyvédeknek a jelenlétében meg­tartott felebbviteli tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után kö­vetkezőleg ítélt: A kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság, a kir. járásbíróság ítéletének az ügyvédi dij megállapítására vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti; ugyanazon Ítélet felebbezett ré­szét indokolásánál fogva és még azért is helyben hagyja, mert ámbár az or­szággyűlési képviselőjelölt múltja, — a kégviselőjelölés végett tartott gyűlésen joggal bírálat tárgyává tehető mindazál- tal ez a jog nem határtalan és ebből folyólag a vádlott sem volt jogosult, — a különben itt is valótlannak talált tény­beli állításait, meggyalázó szavak kísé­retében használni és mert vádlott az ellene vádba tett és bizonyítást nyert ténybeli állításának a valósága bizonyí­tását meg sem kisérette s igy a közér­dek megóvásának vagy előmozdításának a kifogását alap nélkül érvényesítette. zővé egy hangulag megválasztatott. Nyilttér.*) 1906. B. 165 4. sz. Kiadvány. Ő Felsége a Király ne­vében ! Az erdődi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádolt Miklóssy Gyula elleni bűnügyben Buday József főmagánvádló által emelt vád fölött Erdődön, 1906. évi junius hó 1. napján Taninecz János kir. albiró, Csüry János Írnok mint jegyzőkönyvve­zető és Dr. Böszörményi Emil ügyvéd, mint magánvádló képviselője, valamint úgy magánvádló, mint vádlott személyes részvételével megtartott nyilvános tárgya­lás alapján a vád és védelem meghall­gatása után következőleg ítélt: A kir. járásbíróság Miklóssy Gyula 58 éves, ev. ref. vallásu, géresi születésű és debreczeni lakosnak, 11 gyermek atyja, földbirtokos, vagyonos, katonai szolgálatot teljesített, vádlottat azon cse­lekménye miatt, hogy 1906. április hó 22-én Erdődön, a képviselő jelölés vé­gett összegyűlt választópolgárok előtt nyil­vánosan azt mondta, Buday Józsefről, mit szemtelenkedik, mit disznókodik, megint Buday József, megint megakarja tömni a zsebét pénzzel, mint a múlt alkalommal tőllem megtömte, a B. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kimondja, és ezért a B. T. K. 258. §-a Sirolin Emeli az étvágyat « a testsúlyt, megszün­teti a kühügést, váladékot, éjjeli izzadist. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche“ eredeti csomagolást. Roehe fi 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban — Ara üvegenklat 4.— korona. F. Hoffmaia-La Reehe A. Co. Basel (Srijc)

Next

/
Thumbnails
Contents