Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-05-26 / 42. szám

42-ik szám. SZATMÁRVÁR MEGYE. 3-ik oldal. az uradalmaknak altiszteket neveltek, s épp azért reform alá kerültek, hogy a kisebb birtokosok szolgálatába tereitessenek. Ugyancsak újabb időben kezd az állam gondoskodni arról, hogy a gazdagyermekei már az elemi iskolában és azzal kapcsolatos ismétlő­iskolákban előkészíttessenek pályájukra, s beve- zettesenek mindazon ismeretek elemeibe, ame­lyekre szükségük leend. És ez helyesesen van igy! Mert ha a mezőgazdaság terén reformokat akarunk keresz­tülvinni; ennek alapját már az iskolában, a fiatalgyermekek leikébe kell lerakni. Ha ezt nem tesszük, örökösen küzködhetünk a visszamara­dottsággal és mezőgazdaságunk nem fog a kí­vánt módon haladni. Műveltség hiányának betudandó az is, hogy a magyar gazda még nem ismeri kellőleg az egyesülésben rejlő erőt. Gazdakör — mely­nek úgyszólván egy faluból sem volna szabad hiányoznia — még elég ritkaság minálunk. S ott is, a hol van: legtöbbször nem felel rneg a várakozásnak. Pedig ez az intézmény volna hivatva a gazda továbbképezését szolgálni. Hitelfogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek a legtöbb eset­ben csak néhány vezető embernek köszönik létezésöket, s ezekbe vetett bizalmától függ az intézmények pros-perálása, ami nagy baj. Ezen intézmények csak akkor fognak igazi életre kapni, ha a nép ezeket teljesen megérti és átérzi azoknak a szükségességét. Komoly bajai ezek a kisgazdáinknak, me­lyek mellett a legnagyobb baj az, hogy ők maguk nem látják ezeket. De ha ők is nem látják, meg kell azokat látnia az államhatalom­nak, , a műveltebb osztályoknak és karöltve meg kell tenni mindent a kisgazda helyzetének meg­szilárdítása érdekében. Megérdemli ezt! mert a gazdaember a társadalomban & méh, aki össze­gyűjti az ősanyának, a földnek adományait, amely adományokért azonban egész életén át véresverejtékkel kell fáradnia, hogy nemcsak a maga, de a társadalom más osztályai számára is kiküzdje a mindennapi kenyeret. Vigyázzunk különösen arra, hogy a gazda ne jusson uzsorások kezébe, s ne legyen kény­telen keservesen szerzett földjét itthagyva ide­genbe vándorolni. Legyen gondunk arra, hogy műveltsége és szakképzettsége emeltessék, hogy kitudja használni a földjét; mert a föld az emberiség kifogyhatatlan, éléskamrája, de ezer kulcscsal nyílik hozzá az ajtó ; avatott kéz le­gyen aki feltudja nyitni. Erre kell megtanítani a kisgazdát latuska István. Tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását "delme alatt mentül szorgalmasabb igyekvésre buzdítja a növényzetet. Legvonzóbb is az ő uralma alatt a szer­ves élet fejlődése. Az ő napsugara, hoza leg- bóditóbb illatozásban a virányi legédesebb sut­togásba a megujhodott erdőt s csattogtatja leg- bájosabban a fülemilét. Hatalmasabb vagy a legkitűnőbb óbornál májusi napsugár! Erősebb a tokajainál, vagy „Lacrima Christi“-nél, mert mámorod veszedel­mesebb azokénál : könnyen kerget örvénybe. S annak mélységei aligha vannak pünsködi ró­zsákkal avagy jázminnal kipárnázva. A virágaid sóhajtotta illat, szellőid regéid nem tanítanak bölcsességre, a mindennapi munka szives telje­sítésére, ellenben délibábokat rajzolnak eléd s ha meggondolatlanul, vakon utánuk férssz, ká­rodra lehet. Mire aztán szidod a tavaszt, azt az édesgető csalfa májust, amely elérhetetlen tündérképeket rajzolni biztatott. Csak az ész meghallgatásával hódolj tehát a május éjbe hívogató szózatának oh ember ! Ne ittasodj meg tulon-tul bájitalától, amely szomjat nem olt ellenben még éleszti. Csupán okkal-móddal dobd magadat me­nyei öleléssel biztató karjaiba. Akkor a piros­pünkösd s virágpazar hava, nem mérgez meg. Sőt boldogít, fejleszti életkedvedet, s a föld rögei közül a magasba emeli mintegy lelkedet. HÍREK. Személyi hir. Dr Falussy Árpád várme­gyénk főispánja folyó hó 24-én d. e. — Jékey Mórné temetésére — Géberjénbe utazott, hon­nan az nap este tért vissza székhelyére. — Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök, a bérmá- lási szentség kiosztása végett tegnap d. u. 4 órakor városunkba érkezett s a kegyesrendiek társhá­zában szállott meg. Temetés. Jékey Mórné szül. báró Uray Klára temetése folyó hó 24-én délután 3 óra­kor ment végbe Géberjénben a vármegye elő­kelő családjainak részvételével. A ravatala park lombos fái közt volt felállítva. A koporsót 40 díszes koszorú borította. A temetésen megjelen­tek a gyászoló család és kiterjedt rokonságon kívül Dr. Falussy Árpád főispán, Domahidy István, Kende Zsigmond, B. Kovács Jenő, B. Kovács Miklós, Domahidy Viktor, Jármy Andor, Ilosvay Lajos műegyetemi rektor, Szuhányi Ferencz, Madarassy Dezső, Luby Lajos, Péchy László, Dr. Aáron Sándor stb. A ravatalnál Biky Károly szatmári esperes mondott megható gyászbeszédet, a géberjéni lelkész pedig a park­ban levő családi sírbolt előtt búcsúztatta el az érdemes matrónát. A bot másik vége cimü, ma egy hete meg­jelent cikkünk, amint az megelégedéssel kons­tatáljuk élénk, mozgolódást keltett. A nagyká­rolyi zsidóságnak higgadt, komoly, a revolver- zsurnalisztikától távol álló és hisszük nagy többségben levő elemei, akiket említett cikkünk­ben különös gonddal különböztettünk meg a többiektől, fejtegetésünket teljes mértékben oszt­ják és bizonyára igyekezni fognak elhárítani a zsidóságról a felekezet közti béke megrontásának ódiumát. Adományozás. Kosztra Ignácz t. kanonok, püspöki biztos a csomaközi r. k. elemi népis­kola építési költségeinek fedezésére újabban 500 K-át adományozott. Az egyháztanács kül- döttségileg mondott köszönetét nemes lelkű esperesplebánosának, aki ott több mint három évtizedes lelkipásztorkodása alatt nemcsak pá­ratlan jövedelmű hitközségi malmot, olajtörőt, gabonamagtárt létesített, hanem ragyogó kápol­nát is épített, e kápolnájának, templomának, sok alapítványt is tett. Ösztöndíjak. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara 1907. évre, a rendszeresített is­kolai, tanulmányúd ösztöndíjakra, munkajutal­makra következő pályázatokat hirdette ki : Két egyenkint 200 koronás tandijmentességi kedvez­ményre a debreczeni felső kereskedelmi isko­lánál. Határidő: 1907. julius 15 2. Nyolcz ipari és kereskedelmi szakiskolai ösztöndíjra, melyek­ből négy 180—180 korona, négy 120—120 koronás. Határidő: 1907. julius 15. 3. Egy 600 koronás állami külföldi tanulmány úti ösz­töndíj iparos ifjaknak és négy, egyenkint 300 korona tanulmányúd ösztöndíj kereskedő és iparosifjaknak. 4. Öt egyenkint 100 korona állami munkás jutalom és oklevél; hat egyen­ként 50 korona kamarai munkásjutalmi dij. Határidő: 1907. junius 1. Az összes feltételek megküldetnek részletesen minden város polgár- mesteri hivatalának, iparhatóságok és ipartes­tületnek, megtekinthetők e helyeken vagy a kamara hivatalában. A feltételek főszempontja az, hogy elsősorban számíthatnak az ösztöndí­jakra oly pályázók, kik a debreczeni kereske­delmi és iparkamra területén (Hajdú, Szatmár, Szabolcs, Jásznagykun, Bereg, Ugocsa, Mára- maros, vármegyék) illetőséggel bírnak a kik ke­reskedők vagy iparosok gyermekei. A szakis­kolai ösztöndíjak felében iparos, felében keres­kedő ifjaknak adományoztatnak. Hasonlóképen a 300 koronás tanulmányutazáási ösztöndíjak is. A munkásjutalmaknál egyforma és arányos számbavétel illeti a kisipari és gyári mun­kásokat. Beküldetett. Pénteken e hó 24-én este 10 órakor a helybeli honvéd zászlóalj egy százada éjjeli gyakorlatról tért haza a Petőfi utczán ke­resztül a laktanyába fülsiketítő éles fütyülés közben, miáltal a már alvó polgárok nyugal­mát zavarták. Kérjük az arra illetékes köröket szíveskedjenek oda hatni, hogy jövőben a ka­tonák csendben vonuljanak be a városon ke­resztül a laktanyába. Több polgár. Ég az Ecsediláp. E hir járta be úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtót a napokban. Ál­lítólag az ecsedi határban levő okányi Schvarc- féle birtok égett mintegy 40—50 holdnyi terü­leten. Mint biztos forrásból értesülünk e hir minden alapot nélkülöz. Könyvelő választáj. A komlódtótfalusí kör hitelszövetkezet egyhangúlag Glücksman Péter aljegyzőt könyvelőnek megválasztotta. Az állami és községi elemi és polgári iskolai igazgatóihoz a vallás és közokt. mi­niszter 8886. szám alatt rendelet intézett mely- szerint a tanintézetek tanszerszükségletét ezentúl kizárólag hazai készítményekből fedezendő, mert külföldi forrásákból csak olyan taneszközök be­szerzése engedtetetik meg, melyeket hazánkban ez időszerint megfelelő módon előállítani még nem tudnak. De állami intézeteknél az ilyen beszerzésekre minden esetben az engedély a minisztériumtól a tanszermuzenm elnöksége utján oda terjesztendő beadványban kikérendő. Engedély nélkül beszerzett külföldi gyártmányok ára az illető megrendelőt fogja terhelni. Kétes esetben, vagy bárminemű kérdéses dologban forduljanak az illető igazgatók az orsz. paedá- gógiai könyvtár és tanszermúzeum elnökségéhez (Budapest, Vili. Szentkirályi-u. 47. sz.) Az el­nökség a szervezeti szabályzat szerint a felvi­lágosítást mindenkor készséggel fogja megadni. Villand testvérek cirkusza folyó hó 22- ikén szerdán reggel 20 kocsiból álló külön vonattal érkezett meg városunkba és este 8 órakor megnyitó előadást akart tartani; azon­ban a villanyfejlesztő gépnek baja támadt igy az előadás megtartható nem volt. A cirkuszt zsuffolásig megtöltő közönség türelemmel várt és ült a sötétségben egy ideig ; később azon­ban türelmetlenkedni kezdett és türelmetlensé­gének óriási lármával, dobolással és füttyel adott kifejezést, mig végre polgármesterünk és mások közbelépésre az igazgató kihirdette, hogy a szerdára váltott jegyek csütörtökre érvényesek a vidékiek pedig, ha akarják, visszakapják pén­zűket a pénztárnál. A közönség 10 órakor ha­raggal telve távozott. Másnap azonban teljesen megbékült a közönség; a műsor minden egyes száma magas művészi nívón állott, úgy hogy a közönség az előző est kellemetlenségei­ért teljesen kárpótolva volt és tetszésnek a minduntalan meg-megujoló tapssal adatott ki­fejezést. A két Villand testvér kacagtató mókái­val teljesen meghódította a közönséget. Michale és Sandro kerékpáron végzett hajmeresztő mu­tatványai bámulatba ejtett mindenkit — Pénte­ken megismételték az előadást, azonban már any- nyi közönség nem volt azon jelen. Willand test­vérek ma két előadást tartanak délután és este. s holnap Nagyváradra utaznak. Kézjegy bélyegző használata tilos. Felme­rült esetből kifolyólag a val. és közokt. minisz­ter kimondotta, hogy a népoktatási tanitézeti elöljáróságának és igazgatóságának hatásköréhez tartozó hivatalos felterjesztések és jelentések, valamin bármily fokú tanitézeti bizonyítványok aláírásánál a kézjegybélyegzők mellőzendők s a hol ilyen bélyegzők eddig használatban voltak, azok visszaélések elkerülése végett, ha­ladéktalanul megsemmisitessenek. Dj postaügynökség. Bikszád községben Bikszád elnevezéssel folyó évi junius hó 1-én postaügynökség lép életbe, mely bárhova szóló levélpostai küldemények, továbbá csak a bel­földre, Ausztriába, a megszállott tartományokba szóló 1000 korona értéket meg nem haladó pénz és csomagküldemények felvételével, továb­bításával, leadásával és utalvány, nemkülönben postatakarékpénztári ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynökség kézbesítési köre Bikszád községre Izrael, Károlyi és Zárda ta­nyára, Pinkász és zárda malomra terjed ki. A postaügynökség leszámolás, ellenőrzés és fel­ügyelet tekintetében a bikszádfürdői postahiva­talhoz tartozik és összeköttetését a Bikszádról Bikszádfürdőre és vissza naponkint közlekedő gyalogküldöncz járat utján a bikszád fürdői postahivatallal fogja kapni. Húsz Ábrahám njabb bünpöre. A halálra ítélt Húsz Ábrahám nem sokára ismét a vádlot­tak padján fog ülni. Ezúttal nem rablógyilkos­sággal, hanem pénzhamisítással vádolják. Húsz­nak ez a korábbi bűnügye még 1905-be nyú­lik vissza s elvezet egész Londonba, a mely állítólag középpontja lett volna a vezetése alatt

Next

/
Thumbnails
Contents