Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-05-12 / 38. szám

. 38-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. a felszólalásokra válaszolva kifejti, hogy az in­dítványozó által felhozottak egyike a magyar vezényszóval, másika a kivándorlás kérdésével függ össze, s igy politikai természetű dolgok, melyek felett nem a közigazgatási bizottság illetékes határozni, hanem a vármegyei köz­gyűlés. A főispán e kijelentése után a bizottság elhatározta, hogy ezen indítvány értelmében át ir a vármegyei közgyűléshez. Ezután a munkásügyi bizottságba póttag­nak megválasztott Böszörményi Zsigmond eskü­tétele következett. Az eskü letétele után dr. Falussy Árpád főispán éljenzéssel kisért beszédében kijelenti, hogy a belügyminisztertől sikerült megnyernie a VI. aljegyzői és egy árvaszéki ülnöki állások rendszeresítését illetve felállítását, s hogy fel­hatalmazást kapott arra, miszerint ezen álláso­kat már a f. hó 14-én tartandó közgyűlésen választás utján betöltheti. Az általános tetszés­sel és megyugvással fogadott főispáni kijelen­tésre TV. Szabó Antal szólalt fel. Beszédében visszapillantást tett a múltra, hogy a közig, bizottság a vármegye közgyűlése, valamint az azelőtti főispánok hiába sürgették a központi tisztviselői kar létszámának emelését, nem bír­ták keresztül vinni. Elimerését és köszönetét felyezi ki a közig, bizottság nevében a főispán­nak, ki felszólaló beszédére röviden válaszolva, meg köszönte az elismerést, mely reá úgymond — csak újabb kötelességeket ró, hogy fokozott munkakedvvel, és szorgalommal, mint eddig, úgy ezután is minden lehetőt elfog követni Szatmárvármegye érdekében. Az állami építészeti hiv. főnök jelentésé­ből említésre méltó, hogy Kálmánd és Istvándi községekben postaügynökség állíttatott fel, s hogy a kereskedelmi miniszter Érendréd községi távirda létesítését az alábbi feltételek­kel engedélyezte; t. i. ha az érdekelt községek 400 koronával hozzá járulnak, s az oszlopok kiszálitása körül felmerülhető költségeket fedezik. Bodnár György kir. tanfelügyelő, jelenté­sében a nagykárolyi és nagybányai polgári iskolánál tartott vizsgálatról számolt be, s em­lítést tesz arról, hogy a nagykárolyi polgári fiuskola ügyében pártoló felterjesztést tett a cultusminiszterhez. E jelentéssel kapcsolatban Dr. Kovács Dezső szólal fel, s elismerését fejezi ki a tanfelügyelő buzgósága, mindenre kiter­jedő figyelme és munkásságáért, s egyben fel­kéri, hogy teljes szigorral lépjen fel azok ellen, akik az iskolákban meg nem engedett idegen egy idegen volt köztük. Mi külön ültünk le, de azok nemsokára, átjöttek a mi asztalunkhoz. Az idegen urat is bemutatták nekem. Kezemet nyújtom neki, ő végignéz rajtam s hátra teszi a kezét. Azután odafordul a társaihoz, akikkel együtt volt : — Kérlek, megkimélhetettek volna ettől a találkozástól. Nem szeretek az ilyen emberek­kel találkozni. Hiszen ez az ur, egy közönséges gazember... Igaza volt neki, de azért mégis rut dolog volt tőle ezt a szemembe vágni, mikor tudhadta, hogy nem vehetek tőle elégtételt. Mert az, hogy arczul ütöttem, az nem volt elégtétel. Az csak felelet volt a szavaira. Reggel elküldtem hozzá a segédeimet. Azóta tudom, hogy eléjük rakta az akkori hírlapi közleményeket az én sikkasz­tásomról. Azóta már három ember tudja itt, hogy gazember vagyok — lehet, hogy egy óra múlva, már az egész város. A menyasszonyom is. Úgy szeretném, előbb megölni, mintsem ezt megtudja! De nem, nem — hátha nem is fog neki fájni a halálom — hátha becstelen embert már nem is tud szeretni — hátha egyszerre kihal szivéből a szerelem, mikor majd megtudja, hogy gazember vagyok.... Nem uraim, nem pillanatnyi elmezavarban követtem el az öngyilkosságot, de jól megfon­tolva. Kerestem mindenféle más megoldást, de nem találtam. Pedig szerettem volna találni, hiszen úgy megszerettem újra az életet s annyi boldogságot kínált számomra a jövő, De hiába, jiem találtam más megoldást! És a fejem teszem rá más beszületes em­ber se találna. Persze önök jót kaczagnak rajta, hogy magamat is a becsületes emberek közé számi- tottani. És talán igazuk is van ! ... nyelvű tankönyvekből tanítanak. Bodnár György megköszönve az elismerést, úgymond a legna­gyobb szigorral ellenőrzi a tanítást és tanköny­veket, s ha a Bíharmegyeihez hasonló eset fordulna elő, úgy nem fog késni, hogy ez eset­ben hasonló eredménnyel eljárjon, mint Bihar- megyei kollegája Más ügyek köréből e helyen megemliteni valót nem tárgyalt a közigazgatási bizottság. A statisztikai adatok a közvetkezők : Alispán jelen­tés szerint, fegyelmi, személyi ügyben semmi bejelentést érdemlő változás nem történt. Sze­mélyi és vagyoni biztonság az elmúlt hónapban a vármegye területén kedvező volt. Az ügyfor­galom a következő: márczius hóról elintézet­lenül átjött 523 drb., április hónapban beérke­zett 2552 drb. összesen 3075 drb., melyből eliníéztettet 2499 drb. hátralék április hó végén 576 ügydarab, ami a tisztviselők csekély lét­számával indokolható. A kir. ügyészi jelentés szerint április hó végén letartóztatva marad 13 egyén. Az orvosi havi jelentés szerint, április hóban meghalt a vármegye területén 353 gyógykezelt, és 282 nem gyógykezelt beteg. Kórházba küldetet 308 be­teg, elmebeteg 4 fordult elő, országos téboly­dába 3 adatott be. Az iskolák általában jó karban vannak, azonban igen .sok a túlzsúfolt iskola. Szinérváralján 25 klg. romlóit hús ko- boztatott el. A legnagyobb számban előfordult betegségek: kanyaró 120, vörheny 11, hökhu- rut 38, trahoma 3 esetben. Pénzügyigazgatóság jelenti: egyes adó­ban 1906. év végén hátralékban maradt 2095395 korona, ehhez a f. évi I. és II. negyedévi rész­let 1407322 korona, erre ápril végéig befolyt fizetéseket levonva marad hátralék 2856135 K, összehasonlítva múlt évi április havi befizetés a folyó évi április havi befizetésnél kedvezőbb. Az árvaszéki jelentés szerint: márc. hóról hátralék 701 drb. ápril hóban beérkezett 3125 drb. ebből ápril hóban elintéztetett az egyes előadók által, úgymint: Bornemisza Géza h. elnök által 510 drb. Gáspár Pál ülnök által 606 drb. Illés Olivér ülnök által 617 drb. Kozma Gergely ülnök ál- tsl 525 drb. dr. Komoróczy Iván ülnök által 632 drb. Szintai Gábor aljegyző által 322 drb. összesen 3221 ügydarab, s igy hátralék április végén 605 ügydarab, amely összeg 6 napi ki­osztásnak felel meg, mely eredmény kedvezőbb a március havi eredménynél is. E jelentéssel kapcsolatban szólásra emel­kedett fel N- Szabó Antal, s ezen igazán szép eredményért elismerését fejezte ki Ilosvay Fe- rencz árvaszéki elnöknek, ki válaszában megkö­szönvén az elismerést, kijelenti, hngy tekintet­tel ezen elenyészően csekély hátralékra a jö­vőben már nem fog küzdeni az árvaszék hát­ralékokkal, mivel a rendszeresítendő egy ülnöki állásnak megfelelő hátralékot mutatott fel most is, az árvaszék, a mely eredményt csak túlhaj­tott munkával érhetett el. Beszéde végén őszinte köszönetét fejezte ki Dr. Falussy Árpád főis­pánnak az ülnöki állás rendszeritéseért. A gyűlés letárgyalta a tárgysorozaton levő összes ügyet s délután V2I órakor véget ért. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizott­sága e hó 14-én d. e. '/all órakor rendes tör­vényhatósági bizottsági közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Alispáni féléves jelentés. Fj. 2. A nyugdíjazás folytán megüresedett nagykárolyi főszolgabírói állás betöltése. Fj. 3. A lemondás folytán megüresedett IV. aljegyzői állás betöltése. Fj. 4. A fenti állások betöltésével esetleg megüresedő állások betöltése. Fj. 5. Az 1906. évi házipénztári zárszám­adás. Fj. 6. A 7—15. éves hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek eltartási költségeire 1 százalék vármegyei pótadó megszavazása. IV. 7. A számonkérőszék eredményének beje­lentése. Fj. 8. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Felsőbánya—kapniki községi közleke­dési útnak a törvényhatósági utak közzé való t felvétele tárgyában. Fj. 9. Szabolcs vármegye átirata a folyamat­ban levő kiegyezési tárgyalásokra tekintettel az országgyűlés képviselőházához intézett feliratnak támogatása tárgyában. Fj. 10. Dr. Havass Rezső kir. tanácsos, bu­dapesti lakos kérelme Dalmáczia visszacsato­lása iránt az országgyűlés képviselőházához in­tézett kérelmének felirattal való támogatása tár­gyában. Fj. 11. Hajdú vármegye közönségének meg­hívója a hajdúböszörményi Bocskay-szobor le­leplezési ünnepélyére. Fj. 12. A „Petőfi-társaság“ kérvénye a Petőfi muzem támogatása iránt. Fj. 13. Bereg vármegye átirata a Badaló és Szatmár—Cseke között építendő Tiszahid épí­tési czéljaira államsegély kieszközlése tárgyá­ban. Fj. 14. Vármegyei utbiztosok és utkaparók szolgálati viszonyairól stb. alkotott vármegyei szabályrendelet. Fj. 15. Vármegyei alispán előterjesztése a nemzeti ellenállásból kifolyólag a háztartási­alap terhére felmerült kiadások fedezésére ki­utalt 3411 korona 24 fillér pótjavadalmazás felhasználásáról. Fj. 16. Vármegyei alispán előjesztése hitelát­ruházás tárgyában. Fj. 17. Vármegyei alispán jelentése a hivata­los órák tárgyában. Fj. 18. Ilosvay Endre nyugalmazott főszol­gabíró fellebezése vármegyei alispánnak tör­vénykönyvek bekötési árának kiutalását meg­tagadó határozata ellen. Fj. 19. Dr. Péchy Péter nagysomkuti főszol­gabíró kérelme lak- és iroda-bérének kiutalása- iránt Fj. 20. Vármegyei dijnokok kérvénye állan­dósításuk és a vármegyei tisztviselők nyugdíj­intézetébe való felvételük iránt. Fj. 21. Jeszenszky Béla szolgabiró kérvénye átköltözködési illetmény kiutalása iránt. Fj. 22. A szabolcsvármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság igazgatóságába egy tag kijelölése. Fj. 23. Vármegyei alispán előterjesztése a gróf Andrássy Gyula szobrára elhelyezett koszorú árának megtérítése tárgyában. Fj. 24. Vasuthozzájárulási pótadó alap 1906. évi zárszámadása. Fj. 25. Székház javítási pótadó alap 1906. évi zárszámadása. Fj. 26. Milleniumi alap 1906. évi zárszám­adása. Fj. 27. Tiszabecsi Rákóczi emlékmű 1906. évi zárszámadása. Fj. 28. Vármegyei szabályrendelet alap 1906. évi zárszámadás. Fj. 29. Közművelődési pótadó alap 1906. évi zárszámadása. Fj. 30. Közigazgatási rendelkezési pótadó alap 1906. évi zárszámadása. Fj. 31. Gyene István közigazgatási gyakornok szabadságidő engedélyezése iránti kérvénye. Fj. 32. Oláhgyürüs község szabályrendelete a marhalevél kezeléséről. I. 33. Szinérváralja község határozata vágó­híd építési czéljaira felvett kölcsön tárgyában. I. 34. Krassó község határozata kisajátítási ügyben az „Ecsedi-láp lecsapoló stb. társulat“-tal kötött egyesség tárgyban. 1. 35. Bori Zsigmond járási Írnok kérvénye dijnoki szolgálati éveinek nyugdíj időbe való beszámítása iránt. I. 36. A szatmári járási m. kir. állatorvos irodahelyiségének bebutorozási ügye. I. 37. Királydarócz község szabályrendelete vágatási szemle és vágóhíd használati dijak megállapítása tárgyában. I. 38. a) Ebadó alap 1906. évi zárszám­adása I. 38. b) Állattenyésztési alap 1906. évi zár­számadása I. 39. „Elemi és árvíz károsult“ alap 1906. évi zárszámadása. I. 40. Községi állategészségügyi alap 1906. évi zárszámadása. I. 41. Vizérdekeltségi alap 1895. évi zár­számadása. 1. 42. Avasfelsőfalu község 250 mm. tengeri kölcsön ügye. II. 43. Kölcsey Ferencz síremlék alap 1906. évi zárszámadása. II. 44. Vármegyei szegény és ínséges alap 1906. évi zárszámadása. II.

Next

/
Thumbnails
Contents