Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-01-03 / 1. szám

1. szám.

SZAT MÁRVÁR MEGYE.

drágább lett az élelem is. Ebből látjuk, hogy ha mindég emeljük a munkabért, akkor nem segítünk sokat a bajon, mert aránylag mindennek feljebb megy az ára. Az amerikai viszonyok elütök a mieinktől, de mindenesetre sok ember van olyan, ki azt hiszi, hogy egyforma az eset az amerikai és magyarországi között. Itt különbség van. Mert ha ott 1—2 dollárt fizetnek, az nálunk 1—2 írtnak felel, mert nálunk a pénz vásárló ereje ugyanolyan, mint Amerikában a dollárnak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy mikor egy dollárt keres, 5 koronát keresett. Ä másik különbség, hogy az Amerikában élő munkások között nagyon sok a kifacsart ember. Ott nagyon erős munka kívántatik meg, mig nálunk nem. Természetes, ha künn kétszer annyi munkát végez, kétszer annyit fizetnek. Magyarországon kevesebbet is kívánnak, sőt a mit kívánnak, azt sem teljesitik. Ott kevésre becsülik az embert, de többre a munkát. Nálunk becsülik a munkásban a magyar embert. Amerikában, ha egy munkás meghal, akad helyette 100 és 100 munkás. Azt akarta beszédjével bizonyítani, hogy nemcsak a gazda társadalom van megtámadva, hanem Magyarország, mint állam, mint jogállam. Magyarország földmivelő állam. Aki a földmivelés ellén tör, az Magyarország ellen tör, pedig tudjuk, hogy

Bölcsőnk , ez, majdan sírunk is,

Mely ápol s eltakar.

Fogadják el egyhangúlag az indítványt, ne csak szóval, hanem sziveikben is. Legyen minden ember apostola ennek az eszmének. Éljen Magyarország! Veszszenek az izgatok! Veszszenek a szakszervezetek. (Taps.)

Solymossy az indítványnak a kivándorlásra vonatkozó azon szakaszát, hogy a kik katonakötelezettség alatt állanak, ne vándorolhassanak ki, módosítani kívánja. Mert a kivándorlás anyagát azok szolgáltatják, kik 16—21 évesek. Ezeknek kivándorlása pedig a gazdákra és a hazára is veszteség. Tehát oda kívánja módosítani, hogy 32 éves korukig ne vándorolhassanak ki az emberek. Mert 32 év után már családot alapit, nem vágyik kifele. Szóló Csomaközön lakik, de ott is nagy baj van, mert a férfiak :i 4-ed része Amerikába ment ki, a kiket nem a nyomor, hanem a pénzvágy hajt. Az öreg emberek azt mondják, hogy boldogabbak voltak régen, mikor mezítláb jártak, mint most ceig-cipőbe.

A mit Böszörményi Emil mondott, az mind igaz, de nemcsak Amerikában drágítanak meg mindent, hanem nálunk is. Ha most a gazdák beszélnek, nem a nép ellen, hanem a munkások érdekében beszélnek, de figyelemmel kell arra is lenni, hogy más bölcsőben ringattak bennünket gazdákat, mások az igényeink és a Ttii iskoláztatásunk ezrekbe került. Ha mi gazdák tönkre megyünk az nagy baj, ellenben, ha a munkás tönkre megy az nem nagy baj, mert két keze munkásságával mindég megszerezheti a kenyeret.

B. Kovács Jenő szerint a kivándorlás kérdésében az országos nagygyűlés már hozott határozatot, olyat, hogy felir a kormányhoz, hogy a kivándorlást akadályozza meg. Azonban a kivándorlást megakadályozni nem lehet, hanem azt lehetőleg fékezni kell. A kormány, hogy segítsen a gazdákon és olcsóbb legyen a munkabér, a napszámosok kereseti adóját eltörölte, de az utánok járó községi pótadókat a községben fizetni kell, tehát úgy segített a gazdákon, hogy még több adót kell fizetniük, a napszámos pedig felemelte a munkabért. Miután az útadótól és egyéb fityegőktől megszabadultunk, azt találta ki a finánc bölcseség, hogy a cseléd adóját fizesse a gazda. Ma azt mondja már a szocialista javaslat, hogy adót pedig nem, szabad a cselédnek fizetni, fizesse a gazda. Felírtak a kormányhoz és különösen hangsúlyozták, hogy valamint a napszámos ember a kereseti adó fizetése alól fel van mentve, ez terjesztetnék ki a cselédekre is. Ez tán a gazdákon is segítene valamit.

Az elnök kéri, hogy maradjanak szorosan a :árgynál, mert ha részletekbe mennek, nem fognak tudni érvényes határozatot hozni.

Spiegel Ferencz két fontos dolgot lát, a mi hiányzik, a mi nélkül nincs célja a szervezkedésnek. Az egyik pont az, hogy a munkásigazolványba ne csak azt írják be, hogy erre a munkára, hanem hogy mennyi időre fogadták fel és ha kimondják, hogy olyan munkást, ki a lekötött időben újra szerződni akar, nem fogadnak fel, akkor megakadályoznék a szerződésszegést, mert a munkások nem tudnának hová menni. A másik pont, a mi hiányzik az indítványból és a minek felvételét kéri, hogy egy időben kössenek szerződést. Hogy pedig uj munkaköny váltásával ki ne játszhassál ezt a határozatot, értesítsék a jegyzőket, hogy mennyi időre szerződött valamelyik munkás azért, hogy uj munkakönyvét kaphasson. Hogy pedig elszerződött munkást nem fognak a gazdák felfogadni, arra becsületszóval kötelezik magukat.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Ezután következett a központi küldöttség megválasztása és a gazdakörök megállapítása. A központi bizottságot a gazdasági egyesület a maga kebeléből alakítja meg, de B. Kovács Jenő indítványára azt is hozzá tették, hogy az egyes járási gazdakörök elnökei hivatalból tagjai a központi bizottságnak.

A járási gazdakörök mégalakitásával meg- bizattak:

Szatmármegyében: Kovács Miklós, Csen- gerben : Madarassy Dezső, Nagysomkuton : Gróf Teleki Sándor, Erdődön : Rébay Dezső, Mátészalkán : Jármy Andor, Fehérgyarmaton: Kende Zsigmond, Nagybányán: Gróf Teleki János, Nagykárolyban: Domahidy István.

A járási gazdaköröknek január 10-ig meg kell alakulniok és mig meg nem alakulnak, a gazdák aratási szerződést nem kötnek.

Politikai forgácsok.

Nagy megnyugvására és örömére szolgál azoknak; a kik a koalitiós kormány megalkotását, a törvényes rend helyreállítására óhajtották, Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minis- ternek azon nyilatkozata, hogy a kormánynak békéjét és harmonikus együttműködését semmi sem zavarta meg és azon munkaprogrammot, melyet a kormány magára vállalt és kitűzött, eltántorithatatlan erélylyel és erős akarattal fogja keresztül vinni.

Nem azért került ki az ország abból a posványból, a melybe a darabant kormány pénzzsaroló bandája belerántotta, hogy újból zavart és egyenetlenkedést zúdítson a haza polgárainak vállaira, hanem igen is kötelessége begyógyítani azokat a nyílt sebeket, melyeket különösen anyagi és gazdasági téren szenvedett. Ezzel a koalitiós kormány ministerei mindenesetre teljes tisztában vannak, ezért a közvélemény teljes bizalommal viseltetik az elvállalt programúi sikere iránt.

❖

A munka ünnepi csöndjében, a hazafias munkás egyesületek szervezkedése, mint/a jövőnek egy biztató zenéje hallatszik.

Végre a dolgos magyar 'munkásnép is belátja azt, hogy a korruptió melegágyából táplálkozó nemzetietlen szekták, nemcsak a vallást és hazafiságot ölik ki lelkeikből, hanem az erkölcstelenség és dologtalanság elveit hirdetve az anyagi romlás lejtőjére juttatják.

A magyar társadalom és kormánynak pedig az alruismus zászlója alatt arra kell törekednie, hogy segítse és magához emelje a magyar munkásosztálynak ezen csoportjait, kik a már-már elharapódzó corruptiót megállítják útjában és hazafias missiót teljesítenek azáltal, hogy ezer és ezer dolgos kezet és hazafias szivet megmentenek az országnak.

És ha mint hallatszik külföldön is szervezkednek a hazafias munkásegyesületek, a nemzetközi szocialismus epidémiájának megszüntetése befejezett dolognak tekinthető, mert ha a hazafias és vallásos munkásnép belátja azt, hogy a társadalom és kormány méltányolja munkáját, tisztességét és hazafias állásfoglalását, szívesen lép a boldogulásnak arra a mezejére, hol szeretetre találva, családjának biztos kenyeret és önmagának megelégedést biztosit. Ez a korszak jelenlőségteljes a magyar munkás- osztályra. ftj

Tisztelettel kérjük

az előfizetések

szives megújítását.

3-ik oldai.

HÍREK.

Felelős szerkesztőnk távollétében a szerkesztésért dr. Varjas Endre, szerkesztő felelős.

Hymen. Kedves családi ünnepély volt e hó 1-én újév napján Feifer Ede városi számvevő és neje szül. Mórent Katalin házánál. — Ugyanis e napon jegyezte el leányukat Erzsikét Dr. Egeli Imre ügyvédjelölt ’és Katiczát Soltész József krasznabélteki körjegyző.

Esküvő. Hummel Gyula Rudolf m. kir. honvéd főhadnagy múlt hó 31-én esküdött örök hűséget városunkban ardai Balogh Aranka kisasszonynak. Tanuk voltak: Gróf Dégenfeld József nyug. főispán, nagybirtokos és Krebs Géza aradi gyógyszerész.

A szatmárnémetii kir. törvényszék tanácsainak és azok ülésrendjének összeállítása az 1907. évre. I. Első polgári tanács. Kedden d. e. 9 órakor. Elnök: dr. Róth Ferencz, helyettese Kölcsey János (ki egyúttal a pertár feletti közvetlen felügyeletet is gyakorolja). Bírák: Kölcsey János, dr. Ujfalussy Dezső, kisegítő biró: Nuszer Dezső albiró, jegyző: dr. Fekete Jenő aljegyző. II. Második polgári (bánya, úrbéri) tanács. Szombaton délelőtt 9 órakor. Elnök : dr. Róth Ferencz, helyettese Kölcsey János. Bírák dr. Fekésházy Gyula, dr. Matolay Gábor, kisegítő Nuszer Dezső albiró, jegyző Erdős Ferencz aljegyző, kisegítő dr. Joanovits Ernő aljegyző. III. Váltó, csőd és kereskedelmi tanács. Keden délután 3 órakor. Elnök dr. Róth Ferencz, helyettese Kölcsey János, bírák : dr. Horvát Benő, kereskedelmi ülnökök felváltva és pedig: Roóz Sámuel, január, május, szeptember, Páskuj Imre február, junius, október, Fekete József márczius, julius, november és Wallon Alajos április, augusztus, deczember hónapokban, jegyző : Tempich Jakab joggyakornok. Pénteken délutun 3 órakor. Élnők: dr. Róth Ferencz, helyettese Kölcsey János. Bírák : Morvay Károly szavazó, dr. Horváth Benő előadó. Kisegítő: Nuszer Dezső albiró. Jegyző: Tempich Jakab joggyakornok. IV. Sommás polgári felebbezési tanács. Kedden, csütörtökön és szombaton d. e. 9 órakor. Elnök: Balogh József, helyettese dr. Matolay Gábor. Bírák Szarukán Zoltán, Hegedűs Gyula, pótbirák a kir. törvényszéki bírák, jegyző Fésős Endre jegyző. V. Jövedéki ügyek tanácsa. Csütörtökön délután 3 órakor. Elnök dr. Róth Ferencz, helyettese dr. Fekésházy Gyula. Bírák: Morvay Károly szavazó, Nuszer Dezső előadó. Jegyző Fekete Sándor aljegyző. VI. Vádtanács. Szerdán d. e. 9 órakor. Élnök dr. Róth Ferencz, helyettese Szabó József, ennek akadályoztatása esetén dr. Fekésházy Gyula. Bírák: Szabó József, Hunyor Ödön, pótbiró dr. Ujfalussy Dezső, dr. Némethy József, jegyző Fekete Sándor aljegyző. A vádtanács sürgős esetekben egyéb napokon is tart d. u. 4 órakor ülést, a vizsgálóbíró által a B. P. 115. §-a értelmében tett havi jelentések pedig minden hó második szerda napján adatnak elő a vádtanács egyéb ügyeinek előadása után. VII. Bűnügyi főtárgyalási tanács. Hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken d. e. 9 órakor. Elnök : Papp Endre, helyettese dr. Némethy József. Bírák: dr. Némethy József, dr. Paál István. Pótbirák : Farkas Gerő és Nuszer Dezső albiró. Jegyzők: Görög Miklós és Csongor Gergely aljegyzők, valamint dr. Bakó Ferencz joggyakornok. A főtárgyalási tanács tanácsüléseit szombaton d. e. 9 órakor tartja, melyeken jegyző dr. Bakó Ferencz joggyakornok. Vili. Kisegítő bűnügyi fötárgyalási tanács. Szerdán és szombaton d. e. 9 órakor. Elnök: dr. Papolczy Gyula táblai biró, helyettese Papp Endre. Bírák : Szabó József albiró, szerdán Farkas Gerő, szombaton dr. Horváth Benő, jegyző Bacsinszky Ödön aljegyző, továbbá kisegítők a rendes főtárgyaláshoz beosztott jegyzők. Ez a tanács további ellenkező intézkedésig működik és az az esküdtszéki ülésszakok alatt nem tárgyal.

IX. Esküdtszéki tanács. Elnök: dr. Papolczy Gyula táblai biró, helyettese Szabó József biró.. Bírák : Szabó József biró, Hunyor Ödön biró, Pótbirák : Kölcsey Jánós, dr. Fekéssházy Gyula dr. Matolay Gábor, dr. Ujfalussy Dezső, Hegedűs Gyula, dr. Horváth Benő, jegyző Fekete Sándor aljegyző az egyes esküdtszéki tárgyalásokhoz a kir. törvényszék többi jegyzője és aljegyzője a szükséghez képest berendelhetők.

X. Bűnügyi felebbezési tanács. Hétfőn és pén-