Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-04-28 / 34. szám

34. szám SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Szatmáron Hieronymi, — a miniszterek egyéni politikából kieszközölték a pályaudvarok építé­sét, addig az ország legnagyobb részében és úgy a városokban is, szűk piszkos viskókból állanak a pályaudvarok épületei, melyek sem a forgalomnak, sem pedig a modern fejlődésnek meg nem felelnek. Még nagyobb hiány azon­ban az, hogy nincs elég mozdony, elég üres kocsi. Ezek az urak tudnillik oly lelkiismeretes­séggel gazdálkodtak, hogy a vasutak tiszta jö­vedelmét neme fontos intézménynél a folytonos fejlődés természetszerű következményeként fel­lépő hiányok fedezésére, a beruházásokra for­dították, hanem mindenféle illetéktelen politikai czélokra használták fel. Hogy mennyire improductiv volt, nem csak a Tisza és Fejérváry kormány, hanem az ezeket is megelőző szabadelvű kormányoknak gazdálkodása az államvasutaknál, azt legjobban jellemzi a Kossuth Ferencz által elmondott eset, mely szerint a volt szabadelvű kormányok vagyonkölcsönzésekre 20 év alatt nem kevesebb mint 41 milliót forditottak, holott ez összegen a miniszter szerint — 10000 teherkocsit lehetett volna meg rendelni. Az államvasuti beruházásokról szóló tör­vényjavaslatot most tárgyalják az országházban. Ez idő szerint kilencz millió koronára van szük­ség, hogy az államvasutaknál már nagyon is észlelhető bajok, — melyek szolgálat képessé­gének megakadályozásával fenyegetőznek or­voslást nyerjenek. * * * Derzatta oszták vasúti miniszter a napok­ban program beszédet mondott Gráczban, és felhozta benne a kiegyezés kérdését. Szerinte, ha nem lehet jó hosszúlejáratú szerződést kötni, akkor nem lesz semmiféle kiegyezés. Íme az osztrák önzés. Ők a különös méltányosság szem­pontját nem is ismerik. Mi érdekeinket dobjuk a sutba és engedjünk esztelenül tért az övéik­nek saját kárunkra. Nem hihető, ha igy tenénk is, derék jó népnek neveznének minket. Inkább valószínű, hogy azt mondanák reánk, bolondok vagyunk. Ez egyszer azonban elvitázhatatlanul iga- zuk lenne. _ ____ _ 'L Szobrot Vasvári Pálnak. Amikor a szabadság szele átsuliant a ha­zán, s megrázta a leigázott nép, és a sajtósza­badság rablánczát, .... amikor nemzeteket lelkesített a szabadság eszméje, s nemzetek, népek fogtak fegyvert a szabadság, testvériség és egyenlőség kivivására.,. felső teste teljesen mezítelen volt. Puha, össze­aszott, barna mellét tépdeste, ütötte ökölbe szo­rított marokkal. A görcs hol összehúzta, hol mereven kiterítette testét. Állatias, mélységes hörgés tört ki kebléből. Arczárói, a melyet kör­meivel mélyen felkarczolt, csak úgy patakzott a vér. Vörös haja belógott véres arcába. Tel­jesen eszméletlenül feküdt. Csak néha-néha, másodperczekre tért magához és ekkor szivet- rázó, könyörgő hangon hívta egyik gyermekét. — Rózsi! Rózsi! De a görcs újra elővette, kitört még na­gyobb vehemencziával; vergődött, vajúdott, hempergett, a szerencsétlen teremtés. A kis Szent Antal és Szűz Mária szob­rocskák ott feküdtek mellette, egyrésze szétzúzva, a nagyobb részét, pedig ellopkdták tőle lelket­len emberek, a kik ólálkodva, kíváncsian kö- rülállották, hogy rajta Isten csodáját nézzék. így kínlódott két teljes órán át, mig végre kissé jobban lett. Lassan magához tért. Felkelt. Összeigazgatta rongyos ruháját, a mely alig­hogy takarta vézna testét. Koreste kosarát, szob­rocskáit — semmije nem volt. Mit tegyen ? Ho­gyan menjen pénz, kenyér és áruk nélkül haza ? Ez kóválygott fejében, mialatt lassú léptekkel vánszorgott hazafelé. Mindinkább közelebb és közelebb ért otthonához . . . Szive összeszorult. Lábai reszkettek. Ha­zaérkezett. Lassan lecsúszott a lépssőkön a pin­abban az időben, az 1848/49-iki szabad- ságharcz csodákat teremtett nagy idejében, volt e községnek, Nyirvasvárinak egy fia, egy büsz­kesége, a kinek neve a szabadságharcz törté­netében arany betűkkel ékesen van örök időkre bevésve! Ez az ifjú, ez az alig 22 éves fiatal em­ber : Vasvári Pál volt; aki lelke, mozgató ereje, zászló vivője volt a szabadság, a függetlenségi harcz, kezdeményezésének s minden mozgalmá­nak ; aki ifjúi lelkesedését, magas ideálizmusát, mély tudását, tántoríthatatlan hazafiságát,- sőt nagy reményű és nagyratörő ifjú életét is föl­áldozta azon magasztos eszmékért,- amelyeknek élt, hódolt, hóditott és munkált; mert úgy ra­gyogó tollal, mint elragadó lángoló ékesszó­lással, s majd pedig a csatatéren karddal ke­zében küzdött a szabadság eszméjéért; sőt, mint a honvédség egyik legfiatalabb őrnagya, kard­dal kezében esett el azokért az eszmékért a melyek ifjú lelkét eltöltötték s amelyek később a szabadság békóit, széttörték, megsemmisí­tették !!! Ennek az ifjú hősnek, aki hivatottságát, tehetségét, vérét, életét áldozta a nemzet sza­badságának, — ennek az emlék oszlopára ké­rünk adományokat, hogy a hálás utókor érczbe öntve örökitse meg hervadhatlan érdemeit szülő falujának, Nyirvasvári községnek közterén, s oltárt emeljen vele a haza- és szabadságszeretet örökké élő érdemének, s buzdító, lelkesítő, em­lékeztető szobrot, a mai és a későbbi magyar ifjúságnak. Lapunk kiadóhivatalához beérkező ado­mányokat, nyilvános elszámolás után, együtte­sen juttatjuk el rendeltetési helyére. HÍREK. Buzaszentelés. Csütörtökön volt szent Márk napja ezen a napon szenteli meg a róm. kath. egyház ősi szokás szerint a mezei terményeket, Isten áldását kérve a gazdának véres verejték­kel teljesített munkájára. Bizony, az idén na­gyon is kellene az Isten áldása. A zord idő­járás miatt hátramaradt minden és nagyon szomorú kilátások vannak az aratásra. A róm. kath. templomban ma, vasárnap reggel 6 óra­czelakásba. Kinyitotta a rozsdás zárt és mint a tolv lopódzott be szobájába. Ott ült a csüggedt család; az apa fejét kezeire támasztva, sovány, sápadt, éhező gyere­keivel. Az ágyon pedig ott feküdt a halott gyerek. Néhány pillanatig tartó néma csend volt.A gyerekek*egyszerre lármával hozzá szaladtak. — Úgy- e hoztál kenyeret anya? Ugy-e hoztál) Mutasd hol van ? Nagy nyomorúsága teljes tudatában, nyo­masztó kínjaiban, ott állott megkövesülve mint egy bűnös a szegény, szerencsétlen anya. Le­mondóan, halkan, alig éthetően suttogni kezdte : — Nincs, gyerekeim ! Semmim nincs, sem kenyerem, sem pénz, sem szobrocskák. A vá­sáron kitört rajtam a nyavalyám, összeestem és mialatt eszméletlenül feküdtem, ellopták minde­nemet. Semmink nincs . . . A gyerekek óbégatni, sírni kezdtek. Czi- bálták anyjukat jobbra, balra és ő tehetetlenül, szomorú megadással nézte gyerekeit és urát. A férfi előbb nyugodtan végig hallgatta asszonyát, de azután, mint egy fenevao, a ki már alig várja zsákmányát, hogy azt karmai közt széjjel marczangolhassa, dühösen, vérben forgó szemekkel, ökölbe szorított marokkal neki rohant a beteg, gyenge asszonynak, megkapta torkánál, fojtogatni kezdte és vérfagyasztóan ordította : — Hazudsz, hazudsz te nyomorult! . . . kor kezdődik a szent mise, utána, ha az idő­járás megengedi, körmenet indul a mezőteremi útra. Temetés. Csütörtökön helyezték óriási részvét mellett örök nyugalomra a sárközujlaki családi sírboltban a korán, fiatalon elhunyt Schönpflug Irénkét Dr. Serly Jenőnét. A teme­tésen megjelent kiterjedt rokonság, a nagyszámú ismerős szemeiből őszinte bánat könnyeit fa­kasztotta a fájdalmas haláleset. A szerető édes apa, a gondos férj, a jó testvér, a kiterjedt rokonság, az önzetlen ismerősök mérhetetlen bánat fojtó könnyeit zokogták el a nemes lelkű angyal sirján. Őszinte, igaz és meleg fájdalom kísérete mellett szállott a sirba. A nemes szív többé nem dobog! Beszédes ajkai elnémultak! A pótolhatatlan veszteség érzetében az isteni Gondviselés kegyelmébe vetett hit és az a tu­dat nyújt némi enyhítést, hogy nemes lelke él, emléke kitörölhetetlen. Béke lengjen hamvai felett ! Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Lovas Sándor tőketerebesi lakost a tőketerebesi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyet­tessé teljes hatáskörrel kinevezte. Hivatalos órák változása. A kir. pénzügy­igazgatóságnál, a helybeli, valamint a vidéki kir. adóhivatalnál az eddigi hivatalos órák folyó évi május hó 1-től kezdve változást szenvednek. Ugyanis az eddig reggel 8 órától délután 2 óráig tartó hivatalos órák helyett május hó 1-től kezdve reggeli 7 órától kezdve délutáni I óráig lesznek megtartva. Sorozás. A városunkbeli állitáskötelesek sorozása e hó 29-én és 30-án lesz megtartva. Esküvő. Ifj. Csőkör Ferenc domahidai föld- birtokos e hó 20-án tartotta esküvőjét Szűcs Jankával, Szűcs Gyula földbirtokos leányával, Hodászon. A róm. kath. hitközség rendkívüli köz­gyűlése. A róm. kath. hitközség f. é. május hó 12-én d. e. 10 órakor az elemi fiúiskolában rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: Az adókulcs megállapítása. Nagykároly, 1906. ápr. 26. Az elnökség. Halálozás. Lapunk 30-ik számában közöl­tük, hogy Nagy Borbála fábiánházai lakos ru­hája, egy felrobbant égő lámpából kifolyó pet­róleumtól meggyulladt, súlyos égési sebeket szenvedett és igy szállították be a helybeli köz­kórházba. Mint értesülünk Nagy Borbála a na­pokban égési sebeibe belehalt s a kir. járás­bíróság miután büntetendő cselekmény nem forgott fenn, a temetési engedélyt megadta. Emlékeztető. A „Nagykárolyi Hitelbank Részvénytársaság“ alakuló közgyűlését ma d. e. II órakor tartja a vármegyeháza földszinti ta­nácskozó termében. Adózók figyelmébe. Nagykároly várost il­lető s az 1907. évre pénzügyigazgatósági jóvá­hagyási záradékkal ellátott földadó kivetési lajstrom 1907. évi ápril hó 25-ik napjától 1907. évi május hó 2-ik napjáig bezárólag a városi adóhivatalnál közszemlére kitétetik. Figyelmez­tetnek tehát az adófizetők, hogy a kivetés ellen netáni felszólamlásait 15 nap alatt a városi adóhivatalhoz annyival is inkább adják be, mert az elkésetten beadott felebbezéses figye­lembe vétetni nem fognak. A lajstromok a vá­rosi adóhivatalban a hivatalos órák alatt tekint­hetők meg, a felebbezések ugyanott nyújtandók be. Zelinger Adolf táncmesterhez, ki jelenleg a Polgári Ölvasókör tánctermében tartja tánctan­folyamát, a Szatmáron rendezett Szanatorium- estély sikerében való közreműködéséért Uray Gézáné úrnő, — a nőegylet elnöknöje igen szép köszönő levelet intézett, kiemelve benne a táncmester ügyességét és tehetségét. — Zelinger külön tanuló órákat ád d. u. 6—7 óráig a Gentri bosztonról, melyet ma már minden tánc- mulatságon, mint legkedvesebb táncát lejti a fiatalság. Országos vásárok tartatnak május 6-ikán Nagypalád : 6 és 7-én Felsőbánya; 7, 8 és 9-én Ar.-medgyes; 9-én Jánk; 9 és 10-én Sárosma- gyarberkesz; 10-én Csenger 13-án Fehérgyar­mat; 13, 14-én Halmi és Sárköz; 14-én Krassó 16-án Erdődön. Sirolin Emel» az étvágyat ée a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. HoffniMD-La R»ehe A. Co. Basel (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents