Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-01-13 / 4. szám

4-ik oldal. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 4. szám. itthon drágábban kapjuk meg a szükségeseket. A gyárból a raktáros, ettől az iparos, utóbbitól a nagyközönség és mivel a gazdagok a gyárak építésével jó példát nem mutatnak, elégedetlenség lesz az egész országban és elgyengül a magyar, Ausztriának pedig csak ez kell! A napokban egy téglagyárostól a követ­kezőket hallottam: Téglagyárában a munkásokkal igen sok baja volt, sztrájkoltak, magas bért kértek. Elhatározta tehát, hogy gyárát gépüzemre rendezi be. Irt egy troppaui, egy ausztriai és egy budapesti czégnek, tudakozódván a tégla­gyár berendezés költsége felől. Megkapta a válaszokat. A két külföldi czég csak egynéhány korona különbözetben tért el egymástól, de a budapesti magyar czég 19000, azaz: tizenki- lenczezer koronával drágább ajánlatot tett. Eddig az'elbeszélés! Én azt hiszem, hogy az illető ha a tulipán jelvényt hordja is, nem a budapesti czéggel fog szerződni a téglagyár beredezésekor. Igen, de minden téren példa adással kell elől járni! Fel van fordulva a világ, bacillusok vannak a levegőben, sok a baj. Igyekezzünk felismerni azokat és társadalmi utón e bajokat, illetve legalább azoknak egy nagy részét töre­kedjünk meggyógyítani és erőssé tenni e hazát. M. Y. Politikai forgácsok. Az osztrák delegátusok vissza utaztak tő­lünk, a barbárok országából, Bécsbe. Nem igen hisszük, hogy párhuzamot vonnának a mi ven­dégszeretetünk és az ő vencjéglátásuk között, mert rájuk nézve ez bizonnyal balul ütne ki. A mi delegátusainkat legutóbbi Bécsben tartóz­kodásuk alkalmával, a civilizált osztrákok, nyi­tott késekkel és kövekkel hajigálták. Mi a bar­bárok annyira tiszteltük a vendégjogot, hogy Schreiter delegátusnak reánk mondott — „rabló betyár természetű nép“ — kifakadását sem to­roltuk meg. Tagadhatatlanul való, a magyar népnek vannak betyár alakjai, de ezeknek jelle­mében, minden bűnösségük mellett is, van meg­kapó, vonzó, rokonszenves vonás. Az osztrák azonban csak a bűnök legocsmányabbjára, a sunyi zsebmetszésre és a hiénaszerü gyilkossá­gokra alkalmas. * * * A magyar nemzeti eszmék győzelemre ju­tását mindenkor megakadályozni akaró klikkek a fővárosban, sajnos, erős pártra tettek szert. Még sajnosabb, hogy ezen egyéni haszonért küzdő és a mindenkori kormányt pártfogoló, éppen azért jelenleg kiküszöbölt existentiákból összeverődött politikai torzalakulatnak, 'olyan hive akadt a függetlenségi pártban, mint Be­nedek János, aki mandátumát is a független­ségi párt lobogója alatt, a 48-as eszmek hir­detésevei szerezte meg. Méltó elbánásban ré­szesítette a függtelenségi. párt e szineskedöt, sőt még enyhén bánt vele, mert vétke olyan mint a gyermeknek anyja elleni gyilkos me­rénylete. * * * A tisztviselők szolgálati pragmatikáját szö­vegező albizottság, mint hírlik, munkáját már a közel jövőben — nem soha, mint a koalíció el­lenes lapok írják, — befejezi. Örvendetes e hir, mert ez egyrészt a tisztviselők szolgálati viszo­nyainak rendezését jelenti, másrészt pedig fel­szabadítja őket a darabont kormányok lenyű­göző rabszolgasága alól és lehetővé teszi nekik is, hogy a politikában saját meggyőződésüket követve, szabad akaratukat érvényesíthessék. T. HÍREK. Ebéd a főispánnál. Az újonnan alakult közigazgatási bizottság tiszteletére Dr. Falussy Árpád főispán az e hó 11-iki közigazgatási bizottsági ülés után ebédet adott, melyen reszt­vettek: Ilosvay Aladár alispán, Jékey Zsigmond, Lnby Géza, Lnby Béla TV. Szabó Antal, Mada- rassy Dezső, Jármi Andor, Dr. Kovács Dezső közig, bizottsági választott tagok, Papp Béla kir. ügyész és Bodnár György kir. tanfelügyelő. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Szatmárnémeti sz. kir. város területére 1907-1910 terjedő 3 év tartamára a borellenőr fő bizottság elnökévé Dr. Lehoczky Jánost, tagjaivá Foga- rassy Sándort, Dr. Tanódy Mártont, és Ekker Jánost nevezte ki. Áthelyezett tanítónő. A vallás és közok­tatási miniszter Steiger Erzsébet szilágyballai állami elemi iskolai tanítónőt jelen minőségében a szatmárhegyi állami elemi iskolához helyezte át. Közgyűlés. Az Önsegélyző Népbank XXXVI. évi rendes közgyűlését 1907 januar 27-én d. e. 10 órakor tartja meg saját helyiségében. Gyászhir. Giswein Vilmos, a báró Vécsey uradalmak nyugalmazott erdésze,87 éves korában Sárközujlakon elhalt. Sokáig szolgálta az ura­dalmat, de már évek óta nyugalomba lépett s azóta teljes elvonultságban családja körében töltötte napjait. A Kossuth Lajos asztaliársaság által tar­tandó táncmulatságra akik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, fordulja­nak a rendező-bizottság bármely tagjához. Ünnepelt tanító. Czilli György fényi róni. katli. kántortanit ) 1906. év deczember 27-én ünnepelte tanítói működésének 50-ik évét. Az ünnepeknek Bodnár György kir. tanfelügyelő személyesen adta át a vallas-és közoktatásügyi miniszter, Apponyinak elismerő oklevelét és vár­megyénk főispánjának meleg üdvözletét. Fény községe nevében Moldováu Endre plébános üdvözölte és nyújtotta át a község ajándékát ezüst tintatartót arany tollal ezen felírással: „Czilli Györgynek 50 éves jubileuma alkalmából mély tiszteletünk és hálánk jeléül“ — Fény községe. Gyorsíró kongresszus. A szegedi gyorsírók egyesülete a folyo évben a húsvéti ünnepek alatt országos gyorsíró kongresszust fog tartani Szegeden. A mozgalmat Kossuth Ferecz keres­kedelmi miniszter támogatja. Ugyanekkor orszá­gos versenyirás is lesz és pedig magyar és német nyelven, sőt ha valamely nemzet gyorsírói pálya­dijakat tűzne ki, az illető nemzet nyelvén is. Lesz gyorsirási kiállítás is, mely igen nagyará­nyúnak Ígérkezik. A miniszter felhívta a keres­kedelmi és iparkamarákat, hogy az akcziót anyagilag és erkölcsileg támogassák. Itt a hideg tel és vele a hurutok ideje, melyeknek különösen azok vannak kitéve, akik a légzőszervek chronikus megbetegedéseiben szenvednek. Akik nincsenek abban a kellemes helyzetben, hogy az enyhe délvidéket felkeres­sék, használjanak „Sirolin-Roche“t, melynek hosszabb vétele felette ajánlatos, mert kevesbíti a köpetet, szárítja a légzőszerveket és előmoz­dítja az étvágyat. Mindennemű hurutban szen­vedők részére valóságos mentőszer. Kapható a gyógyszertárakban, Tisztelettel kérjük az előfizetések szíves megújítását. Iparos-tudnivalók. Az ipartársulatba való belépésre büntetés terhe alatt egy iparos sem kényszeríthető. Azon önálló kisiparos, a ki a sütést munkaszüneti napon segéd és tanoncz nélkül, egyedül feleségével végzi, ipari munka be nem tartása miatt nem büntethető. Iparos özvegye uj iparigazolvány váltására nem köte­lezhető s néhai férje iparigazolványának megfe­lelő árulási helyre — feltéve, hogy férje iparát folytatja — igényt tarthat. Megye-bizottsági tagválasztás. A Serly Ferencz halálával megüresedett megyei-bizott­sági tagságra — mely f. hó 15-én lesz válasz­tás utján betöltve — a pénteken este megtar­tott értekezlet egyhangúlag Szalay Bálintot je­lölte. A másik jelölt Kubinyi Bertalan takarék- pénztári könyvelő. A női nevek jelentése. Érdekes tudni, hogy a nálunk is használatos női neveknek, melyek többnyire a héber, görög, latin és az ó-német nyelvből honosodtak nyelvünkben meg, mi a jelentésük. Néhol a név az egyéniséggel szépen hármónizál, máshelyt mereven ellentétben áll. — A héberből átvett nevek jelentése: Anna: a kedves. Erzsébet: az istent dicsérő. Gabriella: isteni. Johanua : kegyelmi gyermek. Mártha: az erős. Rebeka : jól táplált. Eszter: csillogó. Zsu- zsánna: liliomtiszta. — A görögből jönnek: Dorottya; isten ajándéka. Doris: tehetséges. Eleonora és Laura: résztvevő. Heléna: a Hold. Irén: béke. Katalin : szemérmes. Melánia: barna. Melitta: méh. — Latin nyelvből kapjak Ange­lika : Anpyalka. Auguszta : magasztos, Auróra : Hajnalka. Berta : szent Benedikta : áildott. Klára : a tiszta, vagya hires. Klementina: a kegyes, vagy a szende. Emilia: ai illedelmes. Leona: nő oroszlán, vagy a bátor. Lucia: a felvilágo­sult. Margit: a gyöngy. Paula a megelégedett. Róza: a rózsa. — Ó-német nevek: Albertina: nemes. Frida : békés. Gertrud : a Iándzsás szűz : Hedvig: Hárcias. Matild a hősnő, Zelma: a a gazdag, Henriette : a gazdálkodó. Wilhelmina; a vadásznő stb. Kitünteteti gazdasági cseléd. Buczi Zsig­mond nagykárolyi lakos gazdasági cselédet, ki 30 év óta szolgál Gróf Károlyi István uradal­mában, a földművelésügyi m. kir. miniszter 100 K pénzjutalomban részesítette és elismerő oklevéllel tüntette ki. A „Bolond Istók,“ a függetlenségi pártnak kipróbált lapja, régi, nélkülözhetetlen barátja a a magyar közönségnek. Szikrázó ötletei, csendes humora, maró szatírája osztatlan tetszésre talál az olvasóközönség minden rétegében, mert pár­tatlan kíméletlenséggel ostoroz minden politikai visszaélést és társadalmi félszegséget. Előfizetési •ára évnegyedre 4 korona. Mulattatóbb olvas­mányt' nem ajánlhatnánk olvasóinknak a hosszú téli estékre. Vasas orvosságok és ásványvizek hatása a fogakra. Hogy a vasas vizek rontják a fogakat, hogy a fogakat ne érjék, többnyire üvegcsövön át szívják fel a betegek; mégis igazában, ala­posan megvizsgálva ez a dolog nem volt eddig s különösen nem tudtuk, hogy hát tulajdonképen miért károsak. Mostanában Morgenstern, strasz- burgi orvos foglalkozott ezzel a tárgygyal és a következő kérdésekre próbált megfelelni: 1. Maga a vas tisztán, vagy pedig a vegyítés folytán támadja-e meg a fogazatot? 2. Melyik a hasz­nálatos vaskészitménynek közül káros és miért; a fogakkal való közvetlen érintkezés, vagy a nyál, megváltozása ? 3. Milyen hatásuk van a különböző vasas vizeknek a fogra és a foghusra? Régóta tudvalevő, hogy az ép bélcsatorna fala csak a természetes táplálékban foglalt vasat szívja fel, de a mesterséges vassókat csak a megsérült bélnyákhártya; ezt a megsérülést a vassók is előidézhetik. A legtöbb vasas orvosság nem kerül a szervezetbe, hanem kiürittetik; mégis jó hatásuk van* ami valószínűleg onnan ered, hogy a mesterséges vas hatására a táplálék vastartalmát jobban felhasználja a gyomor s igy növekszik a szervezet vastartalma. Morgenstern megvizsgálta a nyál vastartalmát a vasas orvos­ságok hatására s azt növekedőnek találta. A nyalnak ez a nagyobb vastartalma azonban nem lehet rossz hatású a fogakra, mert e mellett a nyál alkalikus hatású marad s benne a vas fehér- nyéhez van kötve. Ebből az következik, hogy nem maga a vas ártalmas a fogakra, hanem Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és' orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) 99 Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ára üvegenkint 4.— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents