Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-04-10 / 29. szám

29. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Tannlirányuti ösztöndíjak. A debreceni ke­reskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által évenkint a kamarakerületbeli iparos ifjaknak adományozandó egy 690 (Hatszáz) koronás ta­nulmányúd ösztöndíjra; úgyszintén a kamara által iparos és ifjak részére rendszeresített négy, egyenkint 300 kor. tanulmányuti öszöndijra. Ez ösztöndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly tö­rekvő és jó előképzettségű iparos vagy keres­kedő ifjak, kik a debreceni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Úgocsa vármegyék terü­letén) illetőséggel biró iparosoknak, kereskedők­nek vagy más foglalkozású egyéneknek ipari pályán élő gyermekei, avagy másodsorban akik bár idegen illetőségűek, de tanonckiképezteté- síiket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább három évet töltöttek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben részesülnek. A pályázati kérvények 1907. évi május 1-ig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Az utazás vagy tanulmányi munkába állás az 1937. év második felére tervezendő. Fölvétel a honvédtiszti iskolákba. Az 1897- évi XXIII. törvénycikk értelmében szervezett hon­véd főreáliskolában 50, a honvéd Ludovika- Akadémiában pedig mintegy 63 részint teljesen díjmentes, részint féldijmentes államköltséges illetőleg alapitványos és fizetéses hely fog az 1907—1908. iskolai év kezdetén (a honvéd fő­reáliskolában szeptember 1-én. a honvéd Lu- dovika-Akadémiában szeptember 21-én) köz­vetlenül a polgári nevelésből belépő ifjakkal betöltetni. Az államköltséges és fizetéses helyek elnyerését célzó felvételi folyamodványokat — melyek mellékleteikkel együtt szabályszerűen bélyegzendők — am. kir. honvédség, a cs. és kir. közös hadsereg és a haditengerészet sze­mélyei szolgálati utón, az udvari, polgári, ál­lami és egyéb hivatalnokok pedig elöljáró ha­tóságuk utján azon honvéd kerületi parancs­nokságnak terjesztik be, amelynek területén a folyamodó alkalmazva van, illetőleg lakik ma­gánszemélyek folyamodványaikat a legközelebbi honvéd kerületi, illetőleg a honvéd kiegészítő (tér-) parancsnokságnál május 15-ig nyújtják be. Ki használhatja az építész címet? A ke­reskedelmi miniszter nagy jelentőségű határo­zatot hozott. Kimondotta, hogy építész mindenki lehet, ahhoz nem kell sem képesítés, sem en­gedetem. Eddig az iparhatóságok azt az építő­mestert, a ki magát építésznek nevezte megbün­tették. Az építész címet csak műegyetemet végzett mérnököknek engedték meg. A cimkérdésnél fontosabb a miniszternek az a kijelentése, hogy tervet és költségvetést is csinálhat mindenki, jnert „az építészeti föladatok készítése nincsen szabályozva és sem minősítéshez, sem engede- lemhez kötve nincsen. A forintos államjegyek beváltása. A hiva­talos lap a pénzügyminiszter hirdetményét közli mely szerint az öt-és ötvenforintos államjegyek beváltási határideje 1907. augusztus 31-ével lejár. Ezeket az 5 és 50 forintos államjegyeket tehát más törvényes fizetési eszközökre leendő átváltás végett már csak 1907. augusztus 31-ig fogadják el a pénzváltással megbízott osztrák­magyar banknál és pedig bpesti főintézeténél és a magyar szent korona országai területén működő fiókintézeteinél. 1907. augusztus 31-ike után ezek az 5 és 50 forintos államjegyek már nem váltatnak be és ennek a határidőnek el­teltével az államnak az államjegyek beváltására vonatkozó mindennemű kötelezettsége megszűnik. Kasszafurás Győrteleken. Vakmerő betöré­ses-rablás történt a héten Győrtelek községben. A község értékeinek őrzésére szolgáló Wertheim szekrényt még eddig ismeretlen tettesek (alkal­masint kóborcigányok) a falu közepén levő köz­ségházába betörve, onnan kivitték, szekéren kiszállították a mezőre és ott feltörték. A kasz- szában — miután a pénzkészlet épen előtte való napon lett a mátészalkai adóhivatalba beszállítva — egy fillért sem találtak a betörők. Vidék. Szatmári hírek. Városi közgyűlés volt, hét­főn d. u. 3 órakor, Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt, melynek fontosabb tárgyai a kö­vetkezők voltak. Tudomásul vette a közgyülés- a belügyminiszter kétrendbeli leiratát, mely sze­rint az az 1904 és 1905 évi városi zárszámadást jóváhagyta. — Gönczy Antal gör. kath. lelkész személyes pótlékát kiutalta. — Hozzájárult köz­gyűlés, hogy a szatmári takarékpénztár által tett reáliskolai alap a kereskedelmi iskola javára át­engedtessék, s ha ezen iskola megszűnnék, azt nevezett alapitó más kultur célokra fordíthassa. — Elfogadta közgyűlés a közrend elleni kihá­gásokról alkotott szabályrendeletet, melyben sok olyanról történik intézkedés, a minek elkövetése eddig büntethető nem volt, mint pl. hogy csak egyet említsünk : a házfalak bepiszkolása és ron­gálása. — Fürst Viktor pénztári ellenőr fizetését a gazdasági szakosztály javaslatához képest 200 koronával felemelte. — A villamvilágitási bi­zottság beterjesztette a szatmár-erdődi h. é- va­súttal az áramleszámolási ügyben létrejött meg­állapodást és javasolta annak elfogadását. E szerint fizet a vasút 3600 koronát és átengedi a város tulajdonába a villanytelepen lévő épü­leteit. Közgyűlés elfogadta a javaslatot. A nyug­díj választmány özv. Oravecz Jánosné nyugdi­ját 1010 koronában javasolta megállapítani, közgyűlés elfogadta. Több kisebb jelentőségű tárgy letárgyalása után elnöklő főispán a köz­gyűlést berekesztette. — Hoffmann Romeo fa­kereskedő eljegyezte Lengyel Angela kisasszonyt, Lengyel Imre kereskedő leányát. — Az „Or­szágos gyermekvédő Liga“ által széles e ha­zában megindított mozgalom úgy anyagilag, mint erkölcsileg is sikerült napokat eredménye­zett április hó 2—3-án. Az urna, mely a Pa- nónia előtt volt kitéve 217 kor. 30 fillér. A thea jourok nagyon szép és kedélyes mulat­sággá nőtték ki magukat mindkét este. Itt a bevétel 199 korona. Az összes jövedelem ezek szerint 583 kor. 08 fillér, mely összegre mintegy 17 kor. kiadás esik, tisztán marad 466 korona 08 fillér. Nagybányai hírek. Özv. Dergáts Edéné életének 71-ik évében, szivszélhüdésben elhalt. — Az elhagyott gyermekek javára április 2-án és 3-án összesen 131 K 46 f gyűlt be. — A nagybányai ifjúsági kör f. hó 11-én este Sora­kor, a kaszinó helyiségében tartja ez évi Ill-ik rendes közgyűlését. — A bányászok sztrájkja még egyre tart. Az igazgatóság arra figyelmez­tette őket, hogy álljanak munkába, azután ad­ják elő kívánalmaikat, erről azonban a sztrájk­ban levő bányászok hallani sem akarnak. A bányakapitányság a munkások követeléseit írás­ban felterjesztette az illetékes minisztériumhoz. A sztrájkolókhoz akartak csatlakozni a kapni- kiak is, azonban itt sikerült a sztrájkot csirájá­ban szép szóval elfojtani. A kereszthegyiek munkába állottak mindnyájan, emiatt a többiek arra készültek, hogy 11 órakor, mikor a bá­nyából egyenkint kijönnek, megverik őket, szó­val összecsapás is készült, ezt a csendőrség megakadályozta, bár egy kereszthegyinek abla­kait is beverték. A munkások kívánságainak teljesítése még akkor is nehéz, ha a miniszté­rium belemenne abba, (mert az igazgatóság magától nem dönthet ebben a kérdésben). A mezei munkás szem előtt van, de a bányász egyedül fúr, farag, a föld gyomrában az ő u. n. „vájat végé“-ben, azért nem ellenőrizhető sigy munkája nem napszámos természetű. A zúzér- cet mázsaszámra, a meddőkőzetet hosszméterre, vagy köbméterre szokták fizetni s igy tulajdon­képpen hasztalan beszélnek 4 koronás bérekről, legfellebb az egységárakat lehetne emelni, vagy százalékokban kifejezni a fizetésjavitást. Vasár­nap estére óriási pánikot idézett elő a bánya­igazgatóság épülete előtt felrobbant dinamit, me­! lyet a bányamunkások helyeztek itt el. .Szeren­csére azonban ember életbe bár nem esett, csupán az erős lökés következtében tört be egy pár épület ablaka. Az esetet azonban bejelen- : tették a belügyminiszterhez, ki azonnal 50 csendőrt küldött az esetleges zavargások meg- gátlására. A sztrájkolok azzal fenyegetődznek, hogy az összes kincstári épületeket levegőbe repítik. Mint lapunkhoz érkezett jelentésből érte­sülünk,' tekintettel a felizgatott hangulatra úgy Felsőbányára, mint Nagybányára egy-egy szá­zad. katonaság kirendelése van kérve. Aranymise. Frank József ugocsai főesperes, szinérváraljai plébános április 11-én tölti be áldozópapságának 50. évfordulóját; ez alkalom­ból hívei kedves meglepetésben fogják részesí­teni az általános tiszteletnek örvendő lelkipász­tort. lárásbiróság Csengerben. Sulyok Ede, Csen- ger agilis főjegyzője, kinek Csenger előhaladá- sában sokat köszönhet, újabban a járásbíróság létesítése érdekében fáradozik. A múlt héten a járáshoz tartozó községi jegyzőket értekezletre hivta össze, melyen kifejtette a községeket kép­viselő jegyzők előtt a járásbíróság fontosságát úgy Csengerre, mint a községekre nézve. Ki­vétel nélkül elfogadták az indítványt s elhatá­rozták, hogy egy 15 tagú küldöttséget menesz- tenek e fontos ügy érdekében a miniszterhez. Agyonverte a fiát. Babán Flóra feketefa­lusi lakos földmives a napokban alaposan be­pálinkázott. Az egyik fia végre kicsalta a korcs­mából és elindultak hazafelé. Útközben össze­veszett a fiával, kit egy kapanyéllel úgy fejbe vágott, hogy az holtan terült el a földön. A gyilkos apát a csendőrség elfogta. Alig pár heti fogság után most teljes erővel tört ki rajta az őrület, úgy, hogy kényszerzubbonyt húztak reá, Megfigyelés után a tébolydába szállítják. A bosszú. Özv. Nagy Sándorné óvári la­kos istállójába a napokban behatoltak s az ott levő két lovat késsekkel úgy összeszurkálták, hogy a szegény állatok reggelre elpusztultak. A kárvallott özvegy panaszára a csendőrség csak­hamar kinyomozta a tetteseket Barát András és Gusztáv óvári lakosok személyében, kik nagy nehezen végre bevallották, hogy ők követték el a dolgot bosszúból. A bűnvádi eljárás ellenök megindittatott. Anyakönyv. Születtek: Április 3. Katz Herman fuvaros és Erhs- tein Szinna fia Adolf izr. — Friedman Adolf kereskedő és Weisz Fáni fia Sándor izr. Április 7. Wéber Mihály ács és Reszler Mária leánya Mária róm. kath. Április 8. Horváth István írnok és Angyal Mária leánya Juliánná ev. ref. — Bélteki István csizmadia és Rác Róza fia György gör. kath. Április 9. Nagy István végrehajtó és Nagy Terézia fia Sándor ev. ref.— Balogh László cipész és Schuller Erzsébet leánya gör. kath. Meghaltak: Április 4. Szabó János 77 éves gör. kath. napszámos szerviszivbajba. Április 5. Sopronyi Mária U/a éves gk. tüdőgyulladásba. — Özv. Grünzweig Farkasné, Bla Pepi 72 éves izr. szerviszivbajba. — Deme Mária 67 éves ev. ref. tüdőgyulladásba — Özv. Szilágyi Lászlóné, Zsoldos Mária JA éves gk. végelgyengülésbe. — Dienes Mária’ 3 napos ev. ref. gyengeségbe. Április 6. Szász Mihály 24 éves gk. hasi- hagymázba. — Leitner Mihályné 52 éves rk. szivhüdésbe. Április 8. Kovács György 2 éves gk. tü­dőgyulladásba. Április 9. Major Anna 24 napos gk. gyo- mdrbélhurutba. Házasságot kötöttek: Április 4. Szeremi Ferenc ev. ref. vasúti málházó és Székely Erzsébet ev. ref. Április 6. Varga Imre ev. ref. kereskedő és Csipkés Jolán ág. ev. hitv. Április 7. Tóth István- ev. ref. cipész és Dévai Terézia ev. ref. IRODALOM. „Valamikor régen“ cim alatt regény jelent meg Ujfalussy Amadil tollából. A szellemes írónő régebbi regényével és tárcáival széles körben tette ismerté nevét. Ép azért uj köteté­nek forgatásakor régi ismerősként üdvözöljük őt. Örömmel jelentjük ki, hogy ez újabb regényén a fejlődés határozott jeleit észleljük. Stílusa gördülékeny, meseszövése könyed, jel­lemzése következetes. Ügyesen oldotta meg a nehéz feladatot is, hogy festéseit bele tudta illeszteni a regény korába. Mert messze letűnt időket vonultat el szemeink előtt az Írónő. Az ős magyarok pogány korában szerepelteti sze­mélyeit. A pusztai életben s a csaták viharai­ban megedzett jellemei határozottan megkapok.

Next

/
Thumbnails
Contents