Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-04-10 / 29. szám
Nagykároly, 1907. április 10. 29. szám. III. évfolyam. \ \ \ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. « MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hétsastoll-utca 12. sz. a. Telefon szám: 58. ----Hirdetések jutányos áron kq^öJtetHgk. Nyilttér sora 4Ö fillérr''f . Kéziratokat nem adunk vissza. - Felelős szerkesztő: Kovács Dezső dr. Főmunkatárs: Laptulajdonos: Tóth Zoltán dr. Szintay Kálmán. Előfizetési árak: j Egész évre .................................................... Félévre ......................................................... | Negyedévre..................................................... __ . Egyes szám ára 20 fillér. 8 korona 4 korona 2 korona. Áz évforduló. Nagykároly, április 9. Egy év munkájára nézhet vissza a nemzeti kormány. Terjedelmes iratban számol be a munka eredményéről és készülő törvényjavaslatokról. Dicséretes és nehéz munkát végzett. Ha egyebet nem vennénk is tekintetbe, minthogy a törvényes rendet helyreállította s megállította azt az őrülete- sen haladó lavinát, mely nemzeti önállóságunkat s az egyéni szabadságot készült letiporni, már sokat tett. Mert mi lett volna akkor, ha Kristóffy, Lányi és huszárjaik még egy évig folytathatják át- kos munkájukat ? Elgondolni is borzasztó. Lángokban állana az egész ország. Minden volna az országban csak nem rend, béke és nyugalom. Nem akarjuk azt mondani, hogy el nem kelne nagyobb nyugalom az országnak. Mindenesetre ráférne. Hogy nincs nagyobb, az nem a kormány hibája. Titkos és nem titkos haladók egyre izgatnak. Rágalmazásaik és pisz- kolódásaik nem szünetelnek. Szidják és gáncsolják a kormányt mindenképpen, a kormánynak főbb támogatóit leakarják rángatni a mocsárba, ahol ők fetren- genek. A mocsár illat azonban megérzik lármájukon. Megijeszteni legfeljebb a gyengéket tudják. Az erős lelküek undorral fordulnak el a dögletes miazmá- kat árasztó körtől. A fokozódó lárma, a rosszindulatú, gyűlöletből * fakadó bírálat mutatja legjobban, hogy a kormány derekasan működik. Az eredmény nagyobb, mint a letört mákvirágok várták. Innen a fülsiketítő jajgatás. Ez a kormánynak a legnagyobb dicsérete. 1867. óta egyetlen kormány sem végzett egy év alatt ily eredményes munkát. Az előző kormányok tiz év alatt nem alkottak annyi üdvös törvényt. Nem úristenek a kormány tagjai sem, hogy oly rövid idő alatt a tönkre tett országot Kánaánná változtassák át. A nemzeti vagyonosodás és erőgyűjtés terén azonban nagy lépést tettek előre. Az iparfejlesztés érdekében melyik kormány tett annyit, mint a mostani ? Nem alkotta-e meg egész sorát a szociális természetű törvényeknek? Sok történt, hogy a kivándorlás, a nemzetet sorvasztó eme vérveszteséget csökkentse. Az ipartelepek és a gyárak létesítését, a létezők megnagyobbitását oly bőkezűen támogatja az állam, hogy joggal várhatjuk a gyáripar felvirágzását. Az eddig teljesen elhanyagolt kisipart a lehető legjobb indulatu támogatásban részesítette. Bátran remélhetjük a magyar ipar megerősödését. Ez pedig a legjobb előkészület az önálló vámterületre. A munkások nyugdijáról hozott törvény, a gazdasági munkásokról s a gazdasági munkásházakról benyújtott törvényjavaslatok hivatása, hogy a tömeg nyomort enyhítsék. Ipari munkás és gazdasági munkás ha nem engedi magát az izgatóktól elcsábbitatni, „úgy megtalálhatja boldogulását itthon is. Nem kell kivándorolnia Amerikába. A tűrhető állapotokat nem lesz szükség a bizonytalan jövőért kockára teppL Szükséges természetesen, hogy a munkások ne kívánják a lehetetlent. A munkaadók sem vállalkozhatnak arra, hogy önmagukat és családjaikat tegyék tönkre. A kormány nem gyámolithatja egyik osztályt a másik világos kárára. A kormányt kormányra lépésének az évfordulóján őszinte örömmel üdvözöljük. Eddigi alkotásaik teljesen megnyugtatnak bennünket; a jövőt illetőleg pedig bizalmat csepegtetnek leikeinkbe. Hálával gondolunk rájok, hogy a Percei és a Kristóffy-féle vámpíroktól megszabadították az országot. Román arczátlanság. Példátlanul álló vakmerőséget követett el Vajda Sándor nevű nemzetiségi képviselő a képviselőház hétfői ülésén. A gaztett elkövetésénél nem tudjuk, hogy a gyávaság volt-e nagyobb vagy az arczátlanság. Gyávaság azért, mert a kérdésben levő otromba merényletet alattomos módon és titokban úgy követte el, hogy arról sem a képviselőház elnökének, sem a jelen volt képviselőknek, sem a képviselőházi gyorsíróknak tudomásuk nem volt, mert nem hallották. Vajda Sándor ugyanis egy unalmas tartalmatlan obstrukcziós beszéde folyamán a magyar nemzetet gyalázó verset motyogott el, úgy azonban, hogy azt még a körülötte ülő képviselők sem hallhatták, a mely versben a magyar nemzet „gézengúz nép“-nek van nevezve, a mely „10 átkos század óta élősködik e hazán“. A magyar nemzet egy „rabló csorda“, a melyet az oláh szív védelmezett meg. Továbbá „Kossuth Lajos 48-ban esküszegéshez folyamodott“, melyet megboszul majd Janku népe, mert él bennük a ezine mintye a román megjövendöli „el fogsz veszni jogtripró ázsiai söpredék“. A Ház elnöke több Ízben reá szólt Vajdára, mert egy szavát sem értik, de Vajda tovább motyogott és leült. A Ház ülése után pedig bement a gyorsirodába, a hol beszédjébe a gyalázkodó verset a gyorsírók tiltakozása ellenére beiktatta. Ez az arcátlanság tegnap a képviselőházban óriási felháborodást szült. Just Gyula az elnöki székből bélyegezte meg Vajda Sándor alávalóságát, amely alatt a fölháborodott képviselők „gazember, alávaló hazaáruló“ címmel bélyegezték meg a nemzetgyülölő Vajda Sándor merényletét. Az elnök indítványt tett arra, hogy Vajda Sándor képviselő cselekedetét parlamenti határozattal megrovásban részesítse a képviselőház s egyidejűleg felhívta a jelen nem levő Vajda Sándor képviselőt, hogy tettét a következő ülésen igazolja. Ugylátszik Vajda Sándor megszimatolta gaztettének következményeit, mert a képviselőházban nem jelent meg, mert tudta, hogy a fölháborodott képviselők egy percig sem fogják megtűrni a nemzet tanácsában. Ez a gaztett most már a békés politikát hirdetőknek a szemét is kinyithatja, mert ebből a merényletből is megállapítható, hogy a nemzetiségi bujtogatókkal nem kesztyűs kézzel, hanem korbácscsal kell elbánni. Erre az alávaló merényletre, miután a merénylőt az imunnitás védi, a magyar nemzetnek nem a törvénykönyvvel kell felelni, — hanem ököllel. Városi közgzülés. Nagy-károly r. t. város képviselő testületé negyedévi rendes közgyűlését, a városháza tanácstermében e hó 7-én tartotta meg Debre- czeni István polgármester elnöklésével. A képviselőtestület, a tárgysorozat első pontját, vagy is a polgármesternek az 1906. évre vonatkozó eseményi és statisztikai jelentését, úgy szintén a nyugdijbizottságnak a nyugdíj ügyekről s a nyugdíjpénztár állásáról szóló jelentését tudomásul vette. A gyámpénztár 1906. évi számadását megvizsgálta és elfogadta a közgyűlés. Az építési szabályrendeletet — a Belügyminiszter 33982/11. b. 1906. sz. leirata alapján — módosította a képviselő testület. Ezután következett Németi Sándor indítványának tárgyalása, ki az iparos munkakiál- litás költségeire 2000 K-át javasolt megszavazni. A képviselőtestület az iparos munka kiállítás költ-
