Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-03-24 / 24. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 24. szám. hivatalokbnn a folytonos éjjeli szolgálat elren­deltetett és az árvíz jelző táviratok kézbesítésére állandó éjjeli szolgálat tartatik fenn. Péchy László műszaki tanácsos állandóan Szatmáron van és onnan küldi szét az árvíz védelmére rendel­kezéseit. A Kraszna csatorna vize Nagymajténytól Ecsedig a legmagasabb vízállást elérte. , Kismajtény, Kaplony és Börvely határa jórészben viz alatt áll, a védtöltések több helyen keresztül szivárognak s minden pillanatban az áradó viz áttöréssel fenyeget. A védtöltéseket Sepsy főszolgabíró, Jeszenszky szolgabiró, és Gyene tb. aljegyző felügyelete alatt a kirendelt lakosok úgy nappal mint egész éjjel védik. A Szamos Deésen 153, Koltó-Katalinnál 250, Szatmáron 496 cm. volt pénteken délben. A Szamos az egész vonalon árad, a jég Szatmá­ron és Csengéméi áll, a mi a veszélyt még inkább növeli. Ma szombaton délben a Szamos a vár­megye egészterületén árad. Szatmáron 540 c. méter magasságot ért el. A megyei főispánhoz érkezett távirat szerint Szatmár polgármestere a város védelmére minden előkészületet megtett. A viz a keleti csatorna hídnál kilépett s elön­tötte a termővidéket. Csengert az árvízveszély fe­nyegeti, mert Szatmár felől a Szamos folyton árad s a jég a mederben még mindig nem indult meg. A veszély oly nagy, hogy a fő­szolgabíró a katonaság kirendelését kéri. Dara község szintén veszélyben van s az áradás a legmagasabb pontig haladt s minden pillanat­ban elárasztással fenyegeti a vidéket. Csengerben a vízállás ma reggel 624 cm, volt. Alispán vezetése alatt a vmegyei kirendelt tisztviselők mind helyükön vannak s éjjel-nap­pal a töltések védelmére minden intézkedést megtesznek. Ha az időben változás nem áll be, s az esőzés folytán az olvadás tart, úgy a legna­gyobb veszedelemre lehet kilátásunk. Falussy Árpád dr. főispán ma esti vonat­tal Szatmárra utazott, hogy az árvíz veszede­lem elhárítására szükséges intézkedéseket sze­mélyesen is megtehesse. Tisza-huszárok. Nagykároly, 1907. márcz. 23. (Ky) Van Magyarországon egy vármegye, abban a vármegyében egy hatalmas palota; az a palota nem tart lépést a politikai fejlemények­ben, az még mindig a Tiszák tetteit dicséri, még mindig a Tiszák hatalmát sóhajtja vissza. Nem hiába, hogy az a palota a Tiszák biro­dalmában van, úgy hívják, hogy Biharország— Tiszaország székháza. Biharvármegye e héten tartott közgyűlésén kijelentette gróf Tisza István, hogy a jelenlegi parlamenti többség iránt bizalommal nem visel­tetik, a kormánynak tehát bizalmat nem szavaz. A régi Tisza-hivek milyen háládatosak tudnak lenni — egy jobb jövő reményében. — Pedig rá­adták erre a kijelentésre áldásukat és a sze­gény magyar kormány — a legóriásibb parla­menti többséggel és az ország népének szere- tetével és ragaszkodásával dicsekedhető kormány — ettől a negativ eredménytől valószínűleg rövidesen meg fog bukni. Hogyne, hiszen Tiszá­nak köszönheti létét, és ha Tisza István meg­vonja tőle a bizalmát, csak természetes, hogy beadja a lemondását. Igazán nevetnünk kell ezeken a gondola­tokon. Tisza Pista maroknyi népével utolsó mentsvárában szin negyvennyolczas választóktól körülvéve az egész vármegye közönségének áradatában igy mer beszélni. Mig Biharvármegye 12 kerülete mind ellenzéki képviselőt küldött a parlamentbe, addig a régi agyontaposott rendszerrel összeszerzett nehány tuczat Tisza- huszár még mindig ott pöffeszkedik a megye­házán. Hadd pöffeszkedjenek! A nemzeti uralom tisztitó munkája Biharországot is elfogja érni. Hadd ordítsanak ezek az urak, hattyuorditozá- suk ez. Jön a legközelebbi választás és elfogja seperni őket a föld színéről, amint elseperte vezérüket az egész nemzet életreébredésére. Tisza Pista pedig nemsokára — hog> az ő csinálta szóval éljünk — „előkelő idegenr ;k“ fogja magát érezni saját megyéjében. Mert ab­bén a megyében is lassan, de biztosan te jed az a meggyőződés, hogy Tiszának ezek a :el- szólalásai mind a bécsi körök figyelmének el- keltésére vannak szánva. „Ide nézz, óh dr iga birodalmi székesfővárosom, örök szép Bea m. még élek, még beszélek és még híveim is vannak.“ Wien pedig megérti — óh de menn ire megérti — ezt a szót, csak nem akarja, í em meri megérteni. Mert ezt a kormányt a lép szeretete ültette a bársonyszékbe, nem a b icsi lakájoskodás. Ez a kormány tehát addig él, mig a nép szeretetét bírni fogja. Azt pt dig ma hatványozott mértékkel birja. A jó osztrákok tehát ne áhítozzanak se Tisza, se Fehérváry-Kristóffy alakok után, i lert attól ugyan felkophatik az álluk. Ezeket az i ra­kat nekik adjuk ugyan az első kérésre, c ? a végrehajtó hátaimat, amely alatt ezek soha tisz es- séges kormányzást, mindig csak panamái ist, szinekurák, patikajogok osztogatását értei ék, sohasem fogják többé a kezükbe kaparinth; tni. Nagyon jól tudja ezt a geszti foga lan oroszlán is, és azért még is egyre próbáiké dk. Az egész ország gunykacaja kiséri rendre Bi­harvármegye határozatait, de ez őket nem b nt- ja. Mennél jobban kiséri őket az ország n ;g- vetése annál jobban tetszenek ők Bécsnek. Hej! Mert ott most szerették volna c sak igazán vissza egy pár hétre Tisza Pistát. Mi­lyen jól liferálta volna ö az országot most f rsz esztendőre az osztrák számára. Lett ve Ina meghosszabitott közösvámterület Wieni ke tös bank örök időkre. Mindent liferált volna ez az osztrák kizsákmányolás Szent György lo­vagja, átkozott halva járó lelke. És az a tö tő­ség amely Tisza háta mögött ült volna, a :ok aztán megbízható elemek lettek volna, kipró iáit mameluk had, gaz hazaárulók, akik még a I er­ezel zsebkendő lobogtatására is készek vo tak szavazni. Rósz álmok ezek, — és semmi más A mint nem más a bihari határozat sem. Tisza vi­rágok hozták, hamar elhullatják szirmai at. Előbb leesik róluk egy levél, aztán a másil . . a harmadik . . . Végre egyedül marad a cs in­ka szárazkóró: Tisza István. Maradjon is egyedül. Geszti magányál an vissza álmodhatja a régi szép napokat, - a mikor ő volt a magyar haza rabló lovagja — azokat a napokat, a melyek soha vissza r pm jöhetnek. A kit a nép haragja elsöpör, az tö >bé nem támadhat fel. A magyar Szent Ilonán : a bihari meg re- házán pedig csak had csattogtassa blombiro ott fogait. Nem ijed meg attól már senkisem. Via még százan keverik a kártyát, holnap már c iák passianszot játszhatik, mint egykor Napok )n. Egyedül, teljesen egyedül . . . * * * Szatmárvármegye közönségének azon ián van egy kötelessége a bihari határozattal szí m- ben. A jövő héten tartandó megyei közgyi lés 8-ik pontja szerint,, a magyar kormány me ett bizalmi nyilatkozatra fogja felhívni Dr. Kov ícs Dezső megyebizottsági tag Szatmárvárme [ye közönségét. Legyen ez a megnyilatkozás oly im io- záns, oly lelkes, oly egyöntetű, mint a mii 'en lelkesen fogadták idestova egy esztendeje a ni m- zet hű fiaiból alakult kormánynak kinevezé .ét, mint a király alkotmányos érzületének megi yi- latkozását, mint a nemzetnek egyetlen legfi bb óhajának teljesedését. Mutassuk meg a szomszéd Tisza-huszár >k- nak miként tud lelkesedni magyar törvénylu tó- ság — magyar nemzeti kormány — mag rar érzelmű politikájáért — cselekedetéért. Mutassuk meg, hogy még a szomsz :d- ságát is szégyeljük a geszti treneir máj >m ketreezének. Tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítás ít. Gyermeknap városunkban. Múlt számunkban ismertettük Debreceni István polgármesternek a gyermeknap rendezé­sére vonatkozó felhívását. A gyermeknap városunkban április hó 2 és 3-án lesz megtartva nem 1 és 2-án. Magunk részéről annak sikere érdekében mindent elkö»- vetünk. Az intézményt magát pedig olvasóinkkal a következőkben ismertetjük: A gyermeknapon a kereskedők, iparosok, munkások, lelkészek, ügyvédek, orvosok, gaz­dák, tisztviselők, katonák, továbbá a kávéházak, vendéglők, szállodák, közlekedési és más válla­latok (színházak, mulatóhelyek stb.) tulajdonosai, szóval mindenféle állású egyének önként bevé­telüknek tetszésszerinti hányadát a gyermekvédő alap javára befizetik, — ami által belépnek a ligába. A fősulyt természtesen a kereskedő vi­lágra kell helyezni, még pedig olyképpen, hogy a gyermeknapon a szokottnál sokkal nagyobb mérvű vásár fejlődik ki, minek révén a ke­reskedők nagyobb pénzforgalomhoz jutván, szívesen áldozzák jótékonycélra aznapi jöve­delmüknek egy kis részét. A közönség tájékoztatására, hogy melyik kereskedőnél vásároljon a gyermeknapon, az Országos Gyermekvédő Liga központi vezető­sége egy piros-kék plakátot készíttetett. E plakátok már 2 héttel a gyermeknap előtt a kereskedők kirakataiban feltűnő helyen helyeztetnek el. Az a kereskedő, aki ilyen pla­kátot kíván, levelezőlap utján kérje a rendező bizottságtól. Igen természetes, hogy a város hölgyei rendkívül előmozdíthatják a plakátok kifüggesztését azáltal, hogy az ismerős üzletek­ben az üzlettulajdonosokat arra személyesen felkérik. A levelezőlapokat a rendező bizottság mind összegyűjti és beküldi az Országos Gyer­mekvédő Liga központi irodájába. A levelezőlap pontos kitöltésére különös súly helyezendő, már csak azért is, mert az a kereskedő, akinek a bejelentő levelezőlapja a központi irodába be nem érkezik, a gyermek­nap után megjelenő kimutatásból és a Beszer­zési forrás cimü kiadványból kimarad. Egy nyomtatvány (sárga-kék plakát) „Ma van gyermeknap“ szöveggel a gyermeknap reg­gelén, esetleg a megelőző estén ragasztatik ki hirdetési oszlopokra, házak falaira s egyéb fel­tűnő helyeken. A gyermeknap erkölcsi és anyagi sikere érdekében nagyon sokat tehet a helyi sajtó rész­ben az által, hogy a gyermeknapot megelőzőleg különféle cikkekben és közleményekben ismer­teti a gyermekvédelem fontos kérdéseit, más­részt kisebb közleményekben ébren tartja a társadalom érdeklődését, tehát a siker érdeké­ben egy sajtóbizottság szerveztetik. Minthogy az anyagi siker nagyrészt attól függ, hogy minél több ember ismerkedjék meg a gyermeknap intézményével, a Liga központi irodája kis reklámcédulákat készített, melyek szétosztatnak, részben az utcán, részben pedig a kereskedők és vendéglősök között, akik szá­moló cédulának használják fel ezeket a gyer­meknapig. A jövedelem szaporítása céljából a Liga központi irodája készíttetett jótékonysági bélyeg­gel ellátott számolócédulákat vendéglők és kávé­házak részére. — Ezen számolócédulák szétosz­tatnak a vendéglőkben, ahol olyképpen hasz­náltatnak fel a gyermeknapon, hogy a bélyeg ára (két fillér) minden vendégnek egyenkint fölszámítandó. — Oly csekély megadóztatása ez a vendégnek e napon, hogy az ellen senki­nek kifogása nem lehet. Felszólító levelek osztatnak ki a keres­kedők között, akik ezt olyképpen használják föl, hogy saját borítékaikban küldik szét vevőik­nek, figyelmeztetvén őket azon körülményre, hogy a gyermeknapon kiegyenlitett számlák összegéből egy részt a gyermekvédő alapra jut­tatnak. Az urnával való gyűjtés, mint már a múlt igazolja, nagyon célszerűnek bizonyult. Az urna 2 részből áll: egy kis asztalszerü állványból és egy 25 cm. széles és 30 cm. magas drótháló­val ellátott gyüjtőszekrényből. Ezeket az urná­kat az Országos Gyermekvédő Liga központi irodája küldi meg a rendező-bizottságnak. Az urna a gyermeknapon, ha az idő megengedi, a város legforgalmasabb részén (utcán vagy téren I szabad ég alatt helyeztetik el, esetleg a feltűnés

Next

/
Thumbnails
Contents