Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-03-17 / 22. szám

22. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Ez a dolog úgy áll, hogy Amerikában a magyar bevándorlók a legrosszabbul fizetett munkások közé tartoznak. Az amerikai viszo­nyokhoz tartozik, hogy a rossz bér nincs alatta a napi egy dollárnak. Ez a mi pénzünk szerint havi 150 korona munkabért jelentene egy em­ber részére. Tehát olyan jövedelmet, a minek a műveltebb ipari szakerők által élvezett jö­vedelem átlaga is alatta van. Amerikában is csak az ipar, még pedig a rengeteg vámmal védett és óriási fogyasztási területtel biró ipar képes e béreket megadni. A mezőgazdasági munkabérek Amerikában sem olyan magasak. És az egy dolláros napibér Amerikában az állandó munkásoknál is csak 6—7 hónapig tart, mert a téli időszakra a gazdák az állandó munkások kilencztizedét elbocsátják. Mindezeket a dolgokat a magyar munkás nem tudja figyelembe venni. Előtte csak az a levél van, a melyből az tűnik ki, hogy az Amerikában levő sógor, koma vagy czimbora havonként 150—200 koronát keres és fülében csak a szoczialista apostol szava cseng, a mely azt mondja, hogy a magyar földön is lehet ennyit keresni, ha az ezer holdasok és a bőrkabátosok többbet adnak a munkásnak és maguk keve­sebbet költenek úri kedvteléseikre. Az amerikai verseny vázolt hatása ellen eddig nagyon kevesett tettünk. Mindenesetre kevesebbet, mint amennyire az önvédelem fel­jogosít bennünket. Az amerikai bevándorlásra való csábítás, a mely kitűnő üzlet, a melyből nemcsak a hajóstársaságok húznak nagy hasz­not, hanem New-Yorkban igen sokan fényesen élnek, az országban mindeddig meglehetős szabadon folyt. Mindenesetre erős és intenzív feivilágositó munkájába fog kerülni a hatóságoknak, a szak­testületeknek és az egyes gazdáknak, a inig e csábítás hatását ellensúlyozni tudjuk. Szinte ér­demes lenne statistikát vezetni azokról a ki- vándorlottakról, akik Amerikában elpusztulnak, dologházakban, fogházakban és hitványon fize­tett rabszolga munkákon sínylődnek. Mert az ilyen esetek némák. Az ilyen sorsba jutott em­berek levelet nem Írnak. A mostani gazdasági helyzet orvoslásának kulcsa egyrészt Ameriká­ban van. A'nem boldoguló emberek nem igen tudnak visszajönni, már maga e nagy csapatok­nak visszahozatala is legalább azzal az eredmény­nyel fog járni, hogy a csábitó levelekkel szem­ben fog állni egy csomó szomorú tapasztala­tokban kiábrándult ember. Ezek beszéde is hatásos ellenméregé lesz a kivándorlásra való csábításnak. fflárczins 15. városunkban. A sajtó, a gondolatszabadság és népjogok felszabadításának dicső ünnepét Nagykároly város egész társadalma rang- és valláskülönb­ség nélkül ez évben különös impozáns, meg­nyilatkozásban ülte meg. Hock János találóan jellemezte, mikor azt mondta, hogy a magyar nemzetnek a kereszténység behozatala óta nem volt nagyobb fontosságú nemzettörténeti napja 1848. márczius 15-ikénél. Ötvenkilencz éves múlt tanúsága választ el minket a nagy márcziusi naptól; a megvál­tozott idők szelleme uj nemzedéket nevelt fel, de reá hagyta kiolthatatlanul örökre a glóriás napnak megbecsülését, imádatszerü rajongását. Városunk társadalma minden időben ke­gyelettel ünnepelte meg e nagy napot még ak­kor is, mikor a darabontok hatalmával és csendőr szuronyokkal szemben kellett azt meg­ünnepelnie. Fokozott kegyelettel és a nagy nap jelen­tőségéhez méltó érzülettel gyülekeztek a vár- megyeháza főispáni termében már Va9 órakor reggel, a megyei, városi, pénzügyigazgatósági és adóhivatali tisztviselők, a honnan Dr. Falussy Árpád főispán vezetésével impozáns menetben vonultak a róm. kath. templomba, ahol a jobb oldali padsorokat teljesen betöltötték. A sza­badság ünnepére megtartott diszmisét Dr. Titz Antal házfőnök celebrálta fényes segédlettel. Jelen voltak még az ünnepi nagymisén a fő­gimnázium, a polgári leányisfcola s az elemi iskola tanítói és tanáraik vezetése alatt. Mise végeztével a közönség felállva s együtt éne­kelte a karral a Hymnust. Innen ugyancsak Dr. Falussy Árpád főis­pán vezetése alatt az ev. ref. templom ünnepi istentiszteletére vonult a tisztviselői kar. Itt a Hymnus eléneklésével vette kezdetét az ünne­pély majd Gy. Kovács József ev. ref. segéd­lelkész előbb imát, mondott azután szép és költői beszédben méltatía Március Idusának jelentőségét. Végül a templomot szorongásig megtöttő közönség a Szózatot énekelte el mire a hiva­talos ünneplés véget ért. Este a Polgári kaszinó nagytermében gyűlt össze nagykároly és a vidék ünneplő közön­sége ahol az ünnep a következő sorrendben folyt le: 1. dalárda éneke. 2. Nemzeti dal: Szavalta Luczay János. 3. Felolvasás, tartotta : Csutoros Albert. 4. Alkalmi költemény. Sza­valta : Veres Gusztáv. 5. Dalárda éneke. Ezután társas vacsora volt, melyen mintegy 350-en vettek részt, köztük városunk előkellőségeivel. A társas vacsorán pohár köszöntőt mon­dottak : Debreczeny István polgármester, Ilosvay Aladár alispán, Dr. Adler Adolf ügyvéd, a füg. és 48-as pártelnöke és még többen. A társas­vacsora 11 óra után ért véget. Ky. Politikai forgácsok. A haladó párti lapok telve vannak — a kiegyezésre vonatkozó — rém hírekkel ijesztge­tésekkel. Mindenáron zavart elégedetlenséget akarnak szitni és ezért — aljasságukhoz méltó hazugságokkal szeretnék bemételyezni a köz­hangulatot. Nekünk azonban e pók ijesztgetés mellett sincsen okunk aggodalmaskodni. Kétségtelenül számíthatunk, hogy 1910-ben az önálló magyar jegybank 1917-ben pedig az önálló magyar vámterület fel fog állani. Hitünket megerősíti, reményünket táplálja a függetlenségi pártnak az önálló vámterület melletti rendíthetetlen állás­ponttá, a nemzeti kormány és főkép Kossuth Ferencnek az a kijelentése, hogy a független­ségi párt politikája érvényesülni fog. * * * Kristóffy ur — mert már mi közöttünk hallgatóra nem akad. — Bécsben beszédet tar­tott azokhoz, akik — vad osztrákok lévén — az ő politikai elveit — ha ugyan vannak — megértik. Beszéde elején hálás köszönettel fogadja a hozzá intézett üdvözlő szavakat. — Ezen nem csodálkozhatunk, akinek hazájában, — melyet gáládul föl akart áldozni, hitvány egyéni érde­keiért — mint toportyán féregnek bujdosnia kell és igy ha egyszer kedves fogadtatásban része­sül bárkik legyenek is az illetők — örömmel kap rajta. Beszédében ő maga bevallja, hogy ez alkalommal hallja először a méltánylás és elismerés hangját feléje csengeni. — Ezt talán csak természetesnek fogja találni, hogy hazá­ban — ha csak a többi darabont nem — senki, megvetésnél egyébbel nem illeti, azért a mun­káért, melyet ő — páratlan arcátlansággal — becsületes és hazafias politikai törekvésnek merészel nevezni. Azt is mondta Kristóffy, hogy a parlament nem vakmerő politikai kalandorok kisded játékainak színhelye. Ebben igaza van. Ezt különben legjobban bizonyítja az, hogy ő sincs már ott. A hallgatóknak tetszett Kristófty ur be­széde. Licht dr. nagy elragadtatásában Kossuth Lajos mellé helyezi. Megbocsátjuk szegénynek a vétkét, mert hisz ő biztosan csak azt hallotta, hogy volt egy Kossuth Lajos egyszer valaha, de hogy ki volt, ezt nem tudja. Nem mindenkit lelkesített fői Bécsben sem ennyire Kristóffy beszédével. A komolyabb elem rideg közönyei fogadta. Ez azonban őt aki a legnagyobb gyalázatosságokat, arezpirulás nél­kül követte el elkeseríteni nem fogja. T. HÍREK. Károlyi Istvánná grófné jubileuma. A hely­beli nőegylet Károlyi Istvánné grófné elnöksé­gének 25 éves fordulóját nagyszabású ünnep­séggel akarja megülni. Az ünepség terminusául husvét volt megállapítva. Minthogy azonban a grófnő e hó végén nem fog lejönni városunkba az egész ünnepséget júniusra halasztották. Kinevezés. A m. kir pénzügyminiszter Sán­dor Géza helybeli adótisztet a bánffi-hunyadi m. kir. adóhivatalhoz ellenőrré kinevezte. Március 15-ikének megünneplése Nagyká­rolyban. A kath. legényegyesület vasárnap 17-én ünnepli meg március idusát a köv. műsorral: 1. Petőfi. Nemzeti dal. Szavalja Gergely Mihály. 2. Tóth Kálmán. Előre. Szavalja Hágen An- nuska. 3. Felolvasás. 4. Kovács. Kossuth Lajos emlékezete. Szavalja Fetzer Jolánka. 5. Pósa Lajos, A szabadság napján. Szavalja Répánszky Kálmán. 6. Petőfi Sándor. A márciusi ifjak. Szavalja Görög Mariska. 8. Él a magyar. Sza­valja Kiss János. Kezdete este 6 órakor. — A róm. kath. főgimnázium f. hó 15-én d. e. fél 10 órakor ünnepélyt tartott, melynek műsora: 1. Himnusz: énekelte a főgimn. énekkara. 2. A haza. Pósa Lajostól. Szavalta: Jármy András 1. o. t. 3. Szerenád kettős. Előadták: Mangu Gyula VII. o. t. hegedűn, zongorán kisérte Pin­tér N. V. o. t. 4. 1848. rnárc. 15. Felolvasta: Bállá Antal Vili. o. t. 5. NépdaLgyveleg. Elő­adta : a főgimn. zenekar. 6. A mariselli cigá­nyok. Bartók Lajostól. Szavalta : Nonn Gyula VI. o. t. 7. Rákóczi kesergője. Énekelte : a fő­gimn. énnekkar. 8. Ünnepi beszéd. Tartotta: Sróff Gábor kegyr. tanár. 9. Rákóczi induló. Előadta a főgimn. zenekar. — Az ág. hitv. ev. felekezeti iskola növendékei 1907. március 15- ikét Gróf Károlyi György-tér 28-ik szám alatt levő iskolahelyiségben a köv. műsorral ünnep­elték meg: 1. Hymnus, énekelte a gyermekkar. 2. Márciusi napok, Gergely Jánostól, szavalta, Griszháber Lajos VI. o. t. 3. Dal a hazáról, Pósa Lajostól, szavalta Ferenczi Vilma IV. o. t. 4. Ébresztő, Bajza Józseftől, Szavalta Tóth Ká­roly VI. o. t. 5. Előre! Tóth Kálmántól, sza­valta Borostyán Ferencz V. o. t. 6. Nemzeti dal, Petőfi Sándortól, szavalta Ráb Lajos V. o. t. 7. Honfidal, énekelte a gyermekkar. 8. A márciusi napok jelentősége. Előadta Mangu Jenő tanító jelölt. 9. Magyar nyelv. Pósa La­jostól, szavalta Serbán Anna IV. o. t. 10. Kos­suth Lajos neve, Gárdonyi Gézától, szavata Si­kolya Ferencz. 11. Sir a Tisza, sir a Duna, Pósa Lajostól, szavalta Mihálka Romulus IV. o. t. 12. Szózat, énekelte a gyermekkar. A pünkösdi iparkiáliifás védnökségét. Ká­rolyi István gróf. kerületünk országgyűlési kép­viselője, Kinczel János ipartestületi elnöknek tett kijelentése szerint készséggel elfogadta s — el­foglaltságára való hivatkozással — a felkérő kül­döttség tisztelgésének mellőzését kérte. Városi választások. A városi pénztárnoki, valamint az esetleg megüresedő ellenőri állásra a pályázati kérvények f. hó 20-ig nyújtandók be a város polgármesteréhez. A képviselőtes­tület a választást a f. hó 24-én tartandó köz­gyűlésen fogja megejteni. A pénztárnoki állásra eddig jelöltül Szolomájer Gusztáv ellenőrt, az ellenőri állásra Balázs Márton számtisztet és Nők János Írnokot emlegetik. A vármegyei függetlenségi párt a folyó hó 28-án tartandó vármegyei köz­gyűlés tárgyainak előkészítése czéljából folyó hó 27-én délelőtt 11 órakor Szat- máron gyűlést tart. Bncsn banket. A nyugdíjba menő Serly György pénztárnok tiszteletére a városi tiszti­kar folyó hó 24-én a Polgári Olvasókör helyi­ségében bucsuvacsorát tart. Tanitó iparosok. Az ipartestület kebelében létesítendő, ipari továbbképző szaktanfolyam tár­gyában a helybeli iparosok f. hó 12-től 15-ig délutánonként szakok szerint gyűlést tartottak melyen a szaktársak kiválasztották maguk közül azon iparost, akit társaik továbbképzésére alkal­masnak találnak. E helyt említjük meg, hogy f. hó 6-án az ipartestület tanácstermében ülést tar­

Next

/
Thumbnails
Contents