Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-12-19 / 53. szám

54. szám. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. mozgalom az érdekelt vidék bevonásával, a mely csatlakozva a nagykárolyi törvényszék felállítása iránt folyó mozgalomhoz, ezzel kapcsolatban küz- dene a járásbíróság felállításáért, mely törekvésben mi a nagykárolyi törvényszék érdekeltjei legtelje­sebb erővel támogatnánk őket. A központi választmány ülése. A központi választmány llosvay Aladár alispán elnöklete alatt f. hó 22-én délelőtt 11 órakor ülést tartott. Jelen voltak a többek között: Dr. Komoróczy Iván árvaszéki ülnök, dr. Nemestóthy Antal kir. köz­jegyző, Mangu Béla tb. főjegyző, Almássy Ignácz és Baudisz Jenő ügyvédek, Debreczeni István pol­gármester, dr. Jászi Ferencz, Serly Gusztáv, Tóth Sándor gazd. intéző, Horváth János, Szilágyi István, Madarassy László, Nonn Gyula, id. Vetzák Ede birtokosok. llosvay Aladár alispán az ülést megnyitván, a kir. Curia a választói né.jegyzékek kiigazítása tár­gyában hozott végzésének felolvasását rendelte el. Ezen végzések szerint a Curia Kónya Gyula felvétele iránti kérelmét elutasította. Pap László a névjegy­zékbe felvétetni, Buksa Illés jogcímet helyesbittetni, ellenben nevek törlése iránti kérelmüket elutasittatni rendelte. A központi választmány a végzéseket tu­domásul vevén elrendelte, hogy a Curia végzései másolatban a felekkel közöltessenek. Alispán előterjeszti Alsóujfalu, Feketefalu, Lenárdfalu, Giródtótfalu, Oláhkékes, Szakállas- domló, Misztótfalu és Nuzsátbánya községekre nézve a legkevésbbé megrótt 1 ó-ed úrbéres telkek adójá­ban történt változásokra vonatkozólag beszerzett adatokat. A legkevésbbé megrótt ‘A-ed úrbéres tel­kek adója kataszteri munkálatok alapján Alsóujfa- luban 2 K 6t f.-ről 7 K 48 f.-re, Feketefaluban 7 K 20 f.-ről 10 K 17 f.-re emelkedett, ellenben Oláhkékesen 8 K 60 f.-ről 8 K 22 f.-re, Szakál- lasdombón 6 K 12 f.-ről 5 K 58 f.-re, Misztót- faluban 5 K 58 f.-ről 3 K 18 f.-re és Misztbányán 4 K 28 f.-ről 3 K 18 f.-re szállott, ’A-ed úrbéres telkek adójában beállott ezen változásokat a vá­lasztmány határozatilag megállapította és egyúttal elhatározta, hogy ezen rendelet 1907. január 12-töl 20-áig közszemlére tétessék és érdekelt községek értesittessenek, hogy január 20-tól szá­mítandó nyolc nap alatt a kir. Curiához intézendő fellebbezésüket az alispáni hivatalhoz benyújt­hatják. Ezután a m. kir. belügyminiszternek f. évi december hó 12-én 125224. szám alatt kelt le­irata olvastatott fel, melynek értelmében dr. Szu- nyogh Mihály országgyűlési képviselő panaszára llosvay Endre főszolgabíró ellen folyamatba tett eljárást, mert nevezett főszolgabíró időközben nyugdijaztatván, ebből kifolyólag a vagyoni fele­lősség megállapításának kérdése fenn nem forog, beszünteti. Következőleg a választók névjegyzékének tárgyalása került napirendre. A választmányi jegyző f. évi 27. száifti megbízatásánál fogva, nyolc vá­lasztókerületre nézve állította össze a névjegyzé­ket, melyet a központi választmány a törvényes követelményeknek megfelelően kiállítódnak talált, a melyből egy példány a ni. kir. belügyminisz­tériumba, egy az országos levéltárba, egy megőr­zés végett a kir. közjegyzőnek és végül másolat­ban a városok és községeknek megküldetnek közszemlére tétel végett. Az alispán, hitelesítésre Madarassy László, Baudisz Jenő, Serly Gusztáv és id. Vetzák Ede választmányi tagokat kérte fel. Egyébb tárgy és felszólialás nem lévén, al­ispán az ülést berekesztette. Evvel egyidejűleg a nyugdíj választmány is ülést tartott, a melyen özv. Izik Vilmosné és Dr. Serly Gusztáv megyei főorvos nyugdíj összegének meghatározása képezte a tárgysorozatot. Özv. Izik Vilmosné nyugdijösszeget 340 K megállnpitotta. Dr. Serly Gusztáv vármegyei fő­orvosnak nyugdiját 30 évi szolgálat után rendelte megállapítani. Ezen egyhangú határozat után egyéb tárgy hiányában az ülés véget ért. Politikai forgácsok. Nagy örömet akar kovácsolni magának a Fehérváryék pénzén felcseperedett sajtó. Össze­tűzést jeleznek a koalitiós pártok részéről, még csak egy bárányfelhő is alig látszik a politikai látóhatáron és máris kitűnő viharról álmodoznak. Szegény emberek . . . ; biz rósz és nyugtalan lelkiismeretük lehet azoknak, kik egy országházán tudnak csak, boldogulások szemétdombjára felka­paszkodni. Magok a többi koalitiós pártok már belát­ták azt, hogy Kossuth Ferencznek körlevelében szi­gorúan meghatározott álláspontja teljesen korrekt és jogosult és hogy a függetlenségi pártnak, mint az ország jelenlegi legnagyobb pártjának, szabad­ságában áll saját szervezetéről — a jövőre való tekintettel — gondoskodni. Ha az alkotmány és nép-párt már most mozgolódik az irányban, hogy egy bekövetkezendő választás esélyei készületlenül ne találják, mennyi­vel inkább kötelességre és dicséretre méltó tevé­kenysége a függetlenségi párt nagynevű vezérének az a fellépése, a mely a párt álláspontját nyíltan körvonalozza és különösen a törvényhatósági bi­zottságokba kívánja a függetlenségi párt ererejét belevinni. Az azonban már egészen más elbírálás alá esik, vájjon a pártok kölcsönösen elfogadhatják-e a 67-es alap megújítását, vagy nem ; erről külön­ben nem bocsátkoztak bővebb polémiába. Az idő mindenesetre tanúbizonyságot tesz majd arról, hogy a korhadt alkotások meddig tarthatják még fenn magukat. * A karácsonyi szünet előtt beszéltetni akarnak magukról a román nemzetiségű képviselők ; úgy látszik, hogy sem a parlamenti formákról, sem a politikust megilető komoly magaviseletről kellőleg nincsenek tájékozódva. Ha ellenszenvet akarnak ezen gyerekesen makacs magaviseletükkel ébreszteni, azt már eddig is elérték és nem hiszszük, hogy azon kerületek, a melyeket képviselnek, oly nagyon örvendenének ezen magatartásuknak. Mert egy kerület megkö­vetelheti megválasztott képviselőjétől azt, hogy ha már a magyar közjoggal nem is, de annak a ház­nak szabályaival és házi törvényeivel, amelynek érdemleges üléseiben és tanácskozásaiban — mint rendes tag-részt vesz, teljesen tisztában legyen. Különben a román nemzetiségi képviselők meglehetnek győződve arról, hogy ezen magavi­seletükkel azoknak a bizalmát is elfogják veszí­teni, a kiknek érdekeit képviselniük kellene az ország színe előtt. * December 21-töl január 10-ig szünetel a ház. A jelekből ítélve ezt az időt a politikusok nem egészen arra fogják használni, hogy a teljes pihenésnek adják át magukat, hanem a koalitiós pártok közösen megvitathatják azokat az alkot­mányt biztositó reformokat, amelyeknek az 1937. esztendőben okvetlen törvényerőre kell emelked­niük. A szokásos újévi beszédek elé nagy szóra­kozással néz az ország, mert ezekből némileg is fogalmat alkothat magának arról, hogy azok a ve­zérférfiak, a kiknek kormányvállalkozásához oly nagy reményeket fűzött, az aktualitás milyen utón fognak haladni. Mert egy jobb esztendőnek minden áldására szüksége van ennek a kihasznált ország­nak, amely eddig sziik korlátok közzé szorított bürokratizmus szolgalelkíiségéből táplálkozva a szabadabb szellemi áramlatok áldásaiban csak most kezd részesülni. Ki. HÍREK. Olvasóinkhoz. Tizenhárom hónappal ezelőtt a poli­tikai válság legkritikusabb idejében bo­csátottuk útnak a „Szatmárvármegye“ első számát. Orgánumot akartunk vele teremteni a vármegye hazafiasán érző közönségének, mely az akkori viharok között napról-napra erősödő tömegekben tömörült ugyan a nem­zeti lobogó körül, de a melynek hiányzott politikai összekötő kapcsa: a hírlap. Dicsek­vés nélküli önérzettel tekinthetünk vissza la­punk első esztendejének történetére. A vidéki hirlapirásnak a dolog természetétől megadott korlátái között ugyan, de nívós újságot igye­keztünk közönségünk kezébe adni. Igyekez­tünk távol tartani lapunktól a magyar vidéki hirlapirás két legáltalánosabb csapását: a nagyképűsködést és a slendriánságot. A nemzetellenes haladópártnak az abszolutiz­mus ideje alatti nyílt támadásai épenugy nem lankasztották munkakedvünket, mint a hogy jelenlegi aknamunkája sem aka­dályául, hanem ösztönzőjéül szolgál mun­kálkodásunknak. A koalíciós politika jegyé­ben született meg lapunk, ma is ezt a po­litikát ismerjük és valljuk olyannak, amely hivatva van Magyarországot kivezetni az Ígéret földjére: a teljes nemzeti önálló­ságra és függetlenségre. Feladataink ma, amidőn az abszolu­tizmus őrjöngései elleni harc helyébe a béke müvének védelme lépett, megkétsze­reződtek. Alkotni, a meglevőt védeni, a létező türhetőből az egyre jobb elérése felé törekedni magában véve is nehezebb, mint csupán harcolni, s annyival inkább a jelen körülmények között, a midőn a jeruzsá- lemi templomépitő zsidók példájára mi is csak az egyik kezünkkel építhetünk, a másik kezünknek szabadon és készen kell állani a nemzetellenes ármány meg-megujuló, végzetszerü támadásai visszaverésére. Ez a szempont és az, hogy Szatmárvár- vármegye és Nagykároly város közönsége lapunk első számának megjelenése óta ál­landóan szives érdeklődéssel, meleg rokon- szenvvel, lelkes támogatással kiséri mun­kánkat, indított minket arra, hogy lapunkat f. évi december 1-ső napjától kezdve he­tenként kétszer, szerdán és vasárnap je­lentessük meg. Ez a változás indokolja meg, hogy újévtől kezdve az eddigi öt koronás ked­vezményes árt megszüntetjük, rendes elő­fizetési áraink azonban ezentúl is marad­nak a régiek: egész évre .... 8 korona. fél évre .... 4 korona. negyed évre ... 2 korona. Újonnan belépő azon előfizetőink, a kik az egész 1907. évi előfizetési dijat egy összegben beküldik, december hóra külön dij nélkül kapják lapunkat. Nagykároly, 1906. december 1. A „Szatmárvármegye“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Felelős szerkesztőnk távollétében la­punk jelen számát dr. Vetzák Ede szer­keszti. Zenés mise. Karácsony két ünnepén a 9 órai nagymise alatt Bieger St. Urách-meséjét adják elő Vitek Károly zenetanár vezetésével dr. Cservenyák Károlyné, Vitek Károlyné, Filep Margit és Stró- bentz Gizi urhölgyek és Demidor Ignácz s Let- linger Béla. Éneküket a zenemükedvelők egyesü­letének következő tagjai kisérik : Obholczer Gyula és Kovács Gyula (prim), Cservenyák Károly dr. (viola), Péchy László (cello), Klacskó István (nagy­bőgő) és Diczig Adám (orgona). Reméljük, hogy e most alakult ének- és zenekar állandó lesz s az egyházi művészi zenében többször lesz alkalmunk gyönyörködni. Annyi remekműve van az egyházi zenének, a melyeket természetszerűen csak a tem­plomban élvezhetünk, hogy igazán nagy örömmel halljuk e szép vállalkozást az úri zenekar részé­ről, a mely most ily irányú alkotásokat is bemu­tat nekünk. Zenei életünk fejlődésében hatalmas lépés ez. Sok sikert kívánunk a nemes és művészi vállalkozáshoz. Karácsony. A plebáni-templomban ma éjfélkor éjféli mise lesz; az ünnep két nap­ján d. e. 9 órakor ünnepélyes nagymise, d. u. 3 órakor vesperás. A szertartásokat nagy segédlettel Titz Antal dr. házfőnök végzi. Csütörtökön 8 órakor szentmise lesz a Rozáliakápolnában bor-áldással. Állandó választmányi ülés. Az állandó vá­lasztmány tagjai dr. Falussy Árpád főispán elnök­lete alatt f. hó 27-én délután 3 órakor a várme­gyei székház kistermében választmányi ülést tar­tanak. Áz oltáregyesület második felolvasó- estéje januárius 6-án lesz a Polgári kaszinó nagytermében d. u. 6 órakor. A program- mot jövő számunkban közöljük. Ügyvédi kamara. A szatmárnémetii ügyvédi ka­mara közhírré teszi, hogy Tóth Zoltán dr.-t Nagy­károly, Keller Salamon dr.-t Szinérváralja székhel­lyel az ügyvédek lajstromába felvette, Stetiu gándor szinérváraljai ügyvédet névjegyzékéből törölte, miután iratait Venglárcsek István szinérváraljai ügyvédnek adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents