Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-12-19 / 53. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 53. szám. zik be. Még többen vannak, akik ezt nem abból a meggyőződésből teszik, mintha kívánalmaiknak a külföldi gyártmány jobban megfelelne, — mert hisz magyar áruval kísérletet sem tesznek, — hanem puszta hiúságból, mert ezáltal finom ízlésüket, előkelőségüket vélik fitogtatni. Ne mellőzzük a magyar gyártmányokat a külföldi áruk előnyére, mert ha talán tényleg nem volnának is oly tökéletesek, mint az osztrák cikkek, ezt nékünk magyaroknak saját jól felfogott érdekünkben már csak azért is el kell néznünk, mivel iparunk és kereskedelmünk fejlődése, felvirágzása a mi odaadó pártfogásunk segítségével várható csak, ha különösen a magyar inteligentia eddigi indolentiáját félretéve, fillérjeivel ilyenképen áldozik a haza oltárá, bizton remélhetjük azt, hogy iparunk csecsemő korát átlépve, nemsokára úgy az iparcikkek qualitása, mint quantitása tekintetében sikeresen versenyre kelhet a külföld iparával. Ne feledjük azt, hogy Magyarországnak nagyobb kereskedelmi érdeke a Balkánhoz vezet és — bár a mai nyomasztó viszonyok között is, a mikor a magyar ipar csak most kezd életerőhöz jutni, — Szerbia, Románia sőt Törökország nagyrészének lakossága ipari szükségleteinek egyrészét tőlünk szerzi be, kötelességünk Ausztria ipara ellen mindénképen védekezni és nem istápolni azt, nehogy — e szerény kereskedelmi összeköttetésünket is elveszítve — Ausztria hódítsa meg piacának a Balkánt. Hassunk oda, hogy kereskedőink idegen ipari termékeket egyáltalában ne tartsanak üzleteikben. Ezt pedig elérhetjük, ha nem vásárlunk mást, mint magyar gyártmányt. .Nyíljék ki, virágozzék az a tulipán, melynek jelképét feltüzve viseljük. T. Megemlékeztünk már arról a könyvről, mely a fenti cim alatt a múlt és folyó évi nemzeti ellenállás történetével foglalkozik s e hó folyamán hagyja el a sajtót. Most mutatványul közöljük a könyvből az alábbi fejezetet. Klasszikus közgyűlési határozatok. (Részlet a szabolcsi ellenállás fejezetéből.) November Höban kellő tárgyak hiányában rendkívüli közgyűlés nem tartatván, dec. 11-éré esett a legközelebbi közgyűlés. Ezen gyűlésben elnökölt utoljára báró Feilitzsch Berthold főispán, a ki elnöki megnyitójában kijelentette, hogy a politikai viszonyokra való tekintettel állásáról lemondott. Tárgysorozaton lévén az újonnan kinevezett Fejér- váry-kormánynak a kinevezést tudató körlevele, a törvényhatósági bizottság közgyűlése a következő klasszikus határozatokat hozta. . . . kimondja a törvényhatóság, hogy báró Fejérváry Gézának, a magyar miniszterelnöki székbe kivezényelt cs. és kir. táborszernagynak azon eljárását, hogy az országgyűlés egyhangú határozata és határozott tilalma ellenére az ország közjövedelmei felett kénye-kedve szerint rendelkezik, tehát a más pénzét felhatalmazás nélkül jogtalanul, sőt a tulajdonosnak egyenes tiltakozása dacára felhasználja, úgy az egyéni, mint a katonai becsület alapelveivel szemben állónak minősiti és felőle táplált ezen vélekedésének az országgyűlés képviselőházához intézendő feliratában kifejezést ad, egyúttal pedig jelen határozatának megküldése mellett azt a cs. és kir. táborszernagy felettes katonai becsületbiróságának is tudomásul hozza. — Miről az országgyűlési képviselőházat feliraton, továbbá a cs. és kir. IV. hadtest parancsnokságát, mint katonai becsületbiróságot jelen határozaton értesítjük. Kelt Szabolcsvár- megye közönségének Nyíregyházán az 1935. évi december hó 11-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Mikecz Dezső s. k. főjegyző. Egy következő határozat pedig külön Kris- tóffyval foglalkozva, a következőket jelentette ki: A magyar törvényhozás mindkét háza 1905. évi junius 21-én tartott gyűlésében kimondotta, hogy az akkor kinevezett Fejérváry-kormány alkotmányellenes és annak bizalmatlanságot szavazott. Kristóffy József kinevezett belügyminiszter ennek dacára a kormánynyal együtt megmaradt állásában, félreérthetetlenül bizonyítja, hogy ő mint kizárólag a korona bizalmának birtokosa szándékozik uralmon maradni, sőt a kinevezte- tése óta vele szemben a nemzet minden komoly, számottevő elemének nap-nap után megnyilatkozott bizalmatlansága és ellenszenve dacára belügyministeri állásában magát újólag megerősítve, az alkotmányt és törvényeket védelmező nemzet ellen a nemzetközi szociálistákkal szövetkezik, azon elemmel, mely nemcsak monarchikus, de még köztársasági államformát sem akar ismerni. Ezen eljárásnak szerintünk csak két oka lehet, vagy az agynak meghibbantsága, vagy a király bizalmával való szándékos és rut visszaélés. — Az első feltevést biztosra nem vehetvén, kénytelenek vagyunk a másodikat feltételezni és ennek tulajdonítjuk azt, hogy agg uralkodónkat, kit koronáztatása óta a nemzet, — sürü fátylat borítva a múltakra — osztatlan tisztelettel környezett, gonoszlelkü tanácsadói félrevezetik és ellenünk informálják és elzárják attól, hogy meghallja a nemzetnek törvényes alapból induló kívánságait. — A rósz tanácsadók müve a velünk tudatott belügyministeri kinevezés is, melyet mint a korona tekintélyét és az alkotmányos szabadságot egyaránt veszélybe döntő fejedelmi elhatározást, tudomásul nem vehetünk. Kelt Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának nyíregyházán az 1905. évi december hó 11-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Mikecz Dezső s. k. főjegyző. Fejérváryt és Kristóffyt is a méreg ette, mikor e határozatok fölérkeztek, de báró Feilitzsch főispánra való tekintettel és úgy látszik, a főispán bátyjának, báró Feilitzsch Arthur földmivelésügyl ministernek közbenjárására (nehogy a főispán lemondását elintézni kelljen), nem küldött a kormány uj főispánt Szabolcsba, hanem beérte azzal, hogy bűnvádi eljárás megindításával fenyegette meg a törvényhatóságot, hogy nyomban megvonta az alispántól az utalványozás jogát és beszüntette január elsejéig a vármegye állami javadalmazását, egyebekben pedig föntartotta a boszu kielégítését a Feilitzsch főispán felmentését követő időre. HÍREK. A karácsonyi ünnepek miatt lapunk 54-ik száma vasárnap helyett hétfőn e hó 24-én, 55-ik száma pedig szerda helyett csütörtökön e hó 27-én jelenik meg. Pénzügyi kinevezés. A király Vicenty Pál nagykárolyi volt adófelügyelőt, jelenleg pénzügyi tanácsost, alsókubini pénzügyigazgatót, a királyi tanácsosi cim adományozása mellett, a hatodik fizetési osztályba nevezte ki. Halálozás. Acsády Ignác városunk szülötte, a nagyhírű történetiró és publicista e hó 17-én reggel 5 órakor életének 61 -ik évében Budapesten elhunyt. A halálhíre mély megilletődést kelte t a tudományos és irói világban, mely nagy tisztelettel és szeretettel viseltetett a kiváló tudós munkássága és egyénisége iránt. Halálának hírére az Akadémia épületére kitűzték a gyászlobogót. Az elhunytat ma délelőtt 11 órakor temették a Ló- nyay-utca 11. szám arait lévő lakásáról az uj izraelita temetőben, a Pesti Chevra Kadisa által felajánlott díszsírhelyre. Az elhunyt tanulmányainak befejezése után mint újságíró kezdte meg pályáját és évtizedeken át nagy tehetségével és szorgalmával buzgó munkása volt a napisajtónak. Irt politikai és társadalmi cikkeket, kritikai és szépirodalmi tanulmányokat, de kölönösen a magyar történelem iránt érdeklődött és e téren alapos tanulmányokat tett. Bár a hirlapiráshoz élete végéig lni maradt, idejének nagy részét nagyszabású történelmi munkák megírására fordította, amelyek széles körben ismertté tették a nevét. Nagykárolyban született 1845. szeptember 9-én. A középiskolát Nagykárolyban, Debrecenben és Pesten végezte, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen, ahol a jogi kar hallgatója lett. 1869-ben lépett a hirlapirói pályára a Századunk cimü politikai napilapnál. 1870. január elsején a Pesti Napló belső munkatársa lett s évtizedekig meg is maradt a lap kötelékében. Egyidejűleg azonban 1870—1838-ig az aradi Alföld-nek és 1871 —1875-ig a kolozsvári Kelet-nek is rendes budapesti politikai cikkírója és munkatársa volt. 1877-ben bölcsészeti doktorrá avatták a magyar történelemből, amely tudománynak beható kutatásokat szentelt, úgy hogy 1838- ban az akadémia levelező-tagjává választotta. Számos történelmi, kritikai és szépirodalmi dolgozatot tett közzé az említett hírlapokon kívül a különböző szaklapokban. Két regényt is irt Fridényi bankja és Pénzházasság címmel és egy vígjátékot Aranyországban címmel. Munkásságának legértékesebb részét azonban történelmi tanulmányai alkotják. Ezek közül már régebben megjejent Az osztrák császári cim és Magyarország, Széchy Mária, Magyarország Budavár visszafoglalása korában, Közgazdasági államaink a XVI. és XVII. században és A magyar jobbágy népesség száma a mohácsi vész után. Legújabb munkái: A magyar birodalom története két vaskos kötetben, Magyarország népessége a pragmatika szankció korában, A magyar jobbágyság története. Ezeken az összefoglaló nagy munkákban évtizedes kutatás és tanulmány eredményeit dolgozta fel élvezetes formában. A tiz kötetes milleniumi történetben az ötödik és a hatodik kötet megírását bízták Acsá- dyra. Az elhunytat testvérein : Acsády Jenő főmérnökön és Adler Samu takarékpénztári igazgatón kívül nagy rokonság gyászolja. Eljegyzés. Dr. Antal István ügyvéd eljegyezte Kaufmann Anna kisasszonyt, Kaufmann Adolf földbirtokos és gőzmalomtulajdonos leányát. A nagykároly—margittai vasat intéző bizot- sága következőleg alakult meg az e hó 15-én tartott gyűlésen: Elnök: Ilosvay Aladár alispán, al- elnök: Debreczeni István polgármester, tagok: Nagykárolyból: Dr. Adler Adolf, dr. Aáron Sándor, Berger Ármin, Bing Mór, Bunda Miklós, Bo- rody György, Csőkör Ferencz, Csipkés András, Debreceni István, Fürth Ferencz, Falussy Árpád dr., Gózner Elek dr., Hetey Ábrahám, Jakab Zoltán, dr. Jékel László, Kaufmann Jenő, dr. Kováts Dezső, Kacsó Károly, Kubinyi Bertalan, Lukácso- vics János, Luczay János, Lochmájer Márton, Lutz György, Marián Ferencz, Nonn Gyula, ifj. Né- methy Sándor, Orosz Lajos, Péchy László, Péchy István dr. Roóz Samu, Reök Gyula, Schus- teritsch Ferencz, Strohmajer Ferencz, dr. Schön- pflug Béla, N. Szabó Antal, dr. N. Szabó Albert, Vetzák Ede, dr. Vetzák Ede, dr. Várady János, Varga Imre, Mezőteremről: Hölczli János, Nagy Albert, Lubinszky Ernő, Cziereizer Alajos, Dara- banth Kornél, Schrádi Márton, Kimer József, Szo- lomájer Mihály, Rimili Jakab, Krucz Jakab, Koncz Jakab, Gulyás György, Nagy György, Adamecz Ferencz, idb. Gyetkó Pál, Dömötör Elek. Vezend- ről: F. Indre György, Papp Döme, Erdei Tráján, Nemes László, K. Szfura György, Bicz Demeter, Botorcsán László, Máté László, Pilke János, Szilágyi János. Portelekről: Grünfeld Miksa, Bogdán András, Boros Aurél, Kozma György, Mihályi György, Siket Gergely, Kővári Demeter, Barta János, Siket János. Dengelegröl: Marosán Aurél, Danka Gábor, Simonka Traján. Móka László, Pap Sándor, Borián György, Kira László, Bliderán Demeter, Nyegrán László, Zahari László, K. Danka László, Terszán László, Kira Illés, Pál József, Zsicsku Ferencz, Török Lajos, dr. Komoróczy Iván, Botácsy József, Becsky Géza. Irinyböl: Dr. Jrinyi Tamás, dr. Jrinyi István, Veinberger Mór, Farkas András, Veres Imre, Bakó János. Érszodoróról : Veres Károly, Uray Gyula, Klein testvérek, Bö- lönyi Zsigmond, Bölönyi Elek, Bölönyi Sándor, Bölönyi Gáspár, Bölönyi László. Érendrédről : Nagy István, Uray András, Strobentz Péter, Szin- tay Kálmán, Veres Lajos, Geszterédy Ferencz, Csu- toros Albert, Uray Pál, Böszörményi Sándor, Fényes András, Lengyel László, Nagy Lajos, Szakái György, Joó István, Kandel Sámuel, Máté Grácián, Reich Vilmos, Kulin Imre, ifj. Veres György. Peérböl: Kandel Ferencz, Bőd László, Márkus Viktor, Eszényi Ödön, dr. Gábor Ignácz, Kosa István, Vasvári Zsigmond, Kovács Sándor, Murvai Miklós, Szaklányi Zsigmond, Sáska József, Kozma Ferencz, Weisz Ábrahám, Weisz Ferencz, Halmi Sándor, Katona Ferencz, Bodies Zsigmond, Fekete (Zélig) Májer. Sternthal Salamon, Kocsis András, Paczald József, Kovács Imre, Murvai Sándor, Tóth Ferencz, Szűcs Sándor, Szarka Géza, Porosz- lay Zsigmond, dr. Serly Jenő, Somogyi Zsigmond, Fazekas Vendel, Pap József, Bölönyi Zsigmond, Govrik Ödön, Fazekas János. Kéczből: Szilágyi Viktor, B. Balogh Imre, Szántó Lajos, felsőlődi Fábián János, Görög Gergely, Szarka Géza, Szin- ger Pál, isztrói Egos Aurél, Benedek Mátyás, Salamon Manó, Kiss György, Szántó Vazul, Bartl József, Gentz József. Szatócsról: Hehert József, György József, Nagy József, Kléh Mihály, Kuncser Gábor, Albert András, Cserniel János, Szabó András, Szabó József, Viela Ferencz, E. Fazekas András, Pintér Gábor, Bárány Péter, Szakács József, dr. Hudrány Ernő, Becteb Sándor, Hóna János, Nagy Imre, Király Károly. Margittáról: Hirch- mann Konrád, Török István, Gerlach Mihály, Glück Károly, dr. Sugár Bertalan, dr. Vinkler Lajos, Szovák Károly, Horváth Lajos, továbbá Sepsy Sándor nagykarolyi, Bay Ferencz tasnádi, Dobozy Kálmán érmihályfalvai és Nyisztor Alajos margittai főszolgabirák. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminister Pap Sándor adóhivatali gyakornokot a helybeli kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adó tisztté nevezte ki. Gyászeset. Schifbeck József okleveles gaz- dász folyó hó 15-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 16-án d. u. Ve 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki. Schifbeck Katalin férjezett Róth Károlyné, Schifbeck Mátyás és Schifbeck Károly úgy maguk, mint az alantirottak nevében fájdalomtelt szívvel tudatják forrón szeretett testvérük Schifbeck József okleveles gazdásznak élte 38-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után folyó hó 15-én hajnali 2 órakor bekövetkezett gyászos elhunytál A megboldogult hült teteme folyó hó 16-án délután 7* 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Verbőczy-utcza 60-ik számú (régi Árokpart- és Tábla-utcza köz) gyászházból a helybeli mesterrészi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat lelki üdvéért folyó hó 17-én reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. székes- egyházban az egek Urának benutattatni. Nyugodjék békében! Nagykároly, 1906. deczember hó 15. Schifbeck Béla fia. Schifbeck Mátyásné szül. Ma- tavovszky Ágnes sógornője és gyermekei: Pista, Bandi, Sárika. Schifbeck Károlyné szül. Vetzák Róza sógornője és gyermekei Laczi, Emil, Rózsika' Róth Károly sógora. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminister Zsunk János nagyváradi lakos végzett joghallgatót a helyAz 1905/1906-iki nemzeti ellenálás történetéből.
