Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-10-13 / 41. szám

6-ik oldal.

SZ ATMÁRVARMEGYE

41. szám.

lejtésre. Verseny tárgyát képezi: a Illik hon- védkerületi szatmári, m.-szigeti, nagykárolyi, nyíregyházai és munkácsi ezredek kenyér- és zabszállitása. Az ajánlatok Szatmárnémetire, M- Szigetre, Nagykárolyra és Nyíregyházára 1906. év október 23. d. e. 9 óráig, Munkácsra 1906. év okt. 26. d. e. 9 óráig nyújtandók be. A bánatpénz összege az ajánlat kapcsán küldendő be. Az ajánlatok a szatmári, m.-szigeti és nagykárolyi ezredek szükségletére nézve a szatmári, a nyíregyházai ezredek szükségletére nézve a kassai, a munkácsira nézve a munkácsi honvédezred kezelési irodájába küldendők.

— Szállítás a közöshadseregnek. A m.-szigeti, szatmári, nyíregyházai és munkácsi közöshadsereg termény- és zabszükségletére a kassai Vl-ik hadtest versenytárgyalást nyitott; határidő október 23.

— A helybeli sütőiparosok a munkások béremelése és a drágasági viszonyok miatt f. hó 15-től kezdődőleg a kenyérsütés árát 10 fillérről 12 fillérre emelték és elhatározták, hogy az apró süteményből az eddigi 7—8 darab helyett 6 darabot árusítanak 20 fillérért.

— Betörési kísérlet. A »Kispipa« vendéglőbe f. hó 5-én éjjel ismeretlen tettesek be akartak törni, azonban a házbeliek a zajra felébredtek, mit a jómadarak észrevevén elmenekültek.

— A szölöfürtök eltartása. Ebben legnagyobb mesterek a franciák, kik a szőlőt egész júniusig bámulatos friss, üde és ép állapotban tudják eltartani. Fontaineblauban például a termesztők úgy rakják el a szőlőt télire, hogy a teljesen ép fürtöket venyigéstül levágják úgy, hogy a fürt felett egy 10 cm.-res csonkot hagynak. A hibás bogyók eltávolitása után az ilyen fürtöt kevés konyhasóval ellátott vízben áztatják és azután a fürtöket ferde helyzetben a falra aggatják olvképen, hogy a fürtök szabadon lógjanak s egymással ne érintkezhessenek. A helyiséget célszerű időnkint kikénezni, a hibás fürtöket pedig eltávolítani. A párisi kiállításon láthatók voltak az igy eltartott szőlő fürtök, melyek épen olyan frissek voltak, mintha a tőkéről vágták volna le őket.

— Kifúrt aranyak. A pénzhamisításnak érdekes módját leplezte a minap az aradi rendőrség, mely az utóbbi időben igen sok pénzhamisítót fogott el Aradon és környékén. A mostani pénzhamisításban az a legérdekesebb, hogy a szóban forgó tiz és huszkoronások nem J is liamisak, mert a rendes aranypénzek. Az aranyak peremén ugyanis, a hol a király jel- j mondata van, három-négy milliméternyi távolságokban vékony furatok vannak s igy az aranypénzből négy-öt korona értékű port szedtek ki a hamisítók, a kik azután a lyukakat betapasztják. Az ilyen pénzek azután semmi másban nem különböznek az igaziaktól, csak a súlyúkban. Éppen ez a különbség vezette rá a rendőrség figyelmét az aranyakra, melyeknek hamisítóit most nyomozza az aradi rendőrség.

— Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áruháznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövete- egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetekből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. (22-)

— Fidibusz. Ötlet és vidámság köszöntött be a »Fidibusz« cimü uj fővárosi élclap- pal, mely csupa vidámság, elmésség, ragyogó jókedv, pajkos gúny. Képei és rajzai is nagyszerűek. Minden pénteken délben már kézhez kapja a vidéki olvasó is. A »Fidibusz»-t a fényes tehetségű Heltai Jenő szerkeszti; főmunkatársai: Ambrus Zoltán és Molnár Ferenc, ez a két brilliáns talentum. Karrekaturái javát Cserna Rezső, Csók István, Garay Ákos, Gulá- csy Lajos, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Kernstück Károly, Márk Lajos, Linek Lajos, Veszt- róczy Manó, ezek a kitűnő magyar festőművészek rajzolják. A lap állandó munkatársainak sora is fényes: Ábrányi Emil, Herczeg Ferenc Ignotus, Gergely István, Pásztor Árpád, Hajdú Miklós, Kemény Simon, Nádas Sándor. A »Fidibusz« legalább 16 oldal terjedelemben a legolcsóbb élclap. Mesésen olcsó! Előfizetési ára : egy évre 6 korona, fél évre 3 korona, negyedévre 1 korona 59 fillér, egy hónapra 50 fillér Egy szám ára (5 krajcár) 10 fillér. Mutatvány- számokat készséggel küld a »Fidibusz« kiadó- hivatala (Budapest, Rökk Szilárd-utca 9. szám.)

— Á Nap. A fővárosi zsurnalisztika valóságos szenzációja A Nap, mely ma az ország legfüggetlenebb, legszókimondóbb, legnépszerűbb és legelterjedtebb ellenzéki napilapja. A Nap a közönség rajongó szeretetétől kisérve egy csapásra hóditotta meg a sziveket. Minden száma kész meglepetés és szenzáció. A Nap független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak s minden más lap megelőzésével már a kora reggeli órában kapja kézhez a vidéki olvasó. A Nap felelős szerkesztője : Braun Sándor, főmunkatársa: Ábrányi Emil. Politikai cikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán és Ugrón Gábor a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakjai Írják. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Bródv Mihály, Csolnoky Viktor, Feld Aurél, Gergely István, Hacsek Géza, dr. Hajdú Miklós segédszerkesztő, Holló Márton, Kemény Simon, Lengyel Zoltán, Nádas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Ernő, Ugrón Gábor. Ez a névsor — élén Braun Sándor Szerkesztővel — kész programm. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője A Nap a magyar függetlenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. A Nap hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar közönség érzelemvilága. Külön szenzációja, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 2 krajcár, előfizetési ára egész évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor 40 fill. Az érdőklődőknek A Nap kiadóhivatala (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 9) készséggel küld mutatványszámot.

TOLLHEGYGYEI,

Sorozáson.

Minden izében reszketve áll az ezredor- vos elé egy cigány. A foga vacog. Összeverődik a térde. Hatalmas szál legény. Fekete, mint a szerecsen, de csupa izom, a melle, mint a dob.

— Van valami bajod ? — kérdi az ezred- orvos.

— Jaj nagy bajom van. A nehissig bánt.

— Hm. Mi a foglalkozásod ?

— Zenész vagyok!

— Akarsz hát a zenéhez menni?

— Istenem, most is ott vagyok méltósá- gos uram !

*

Villámszárnyakon nem repült még akkor a szilágysági vicinális, de még papiroson sem volt meg s igy a somlyaiaknak Csúcsa volt a legközelebbi vasúti állomásuk.

Ebben az időben történt, hogy egy som- lyai izraelita üzletember Nagyváradról utazott hazafelé a vonaton, de Rév állomás körül rendkívül erős gyomorgörcsök és szédülések kezdték környékezni. Alig várta hát, hogy a vonat Révbe megérkezzék, azonnal rohant az állomásfőnökhöz és kért ettől egy pohár papra- morgót, melyet boldog reménykedéssel fel is hajtott hamarosan s csakugyan szűnni kezdett a fájdalma.

A főnök részvéttel tudakolta, hogy honnan kaphatta a bajt? Mire az utas azt felelte, hogy háttal ült a vonatban az útiránynak s bizonyosan ezért vették elő a szédülések.

— Miért nem kérte meg valamelyik uti- társát. hogy cseréljen ülést magával? — kérdezte a főnök.

Felkértem volna, — felelt az utas — de nem tehettem, mert egyedül ültem a kocsiban.

*

Ez is megtörtént.

A nemes vármegye mostanában erősen fiatalodik. Csupa tetterős ifjú emberek kerülnek egymásután a szolgabirói állásokba. Az uj gárda pelyhes tollazatát most próbálgatja hol jól, hol rosszul.

Hát a vén megyeháza bizony nemcsak épületében, de tagjaiban is megujhodott,

— Illés Olivér épen ezt az ujhodást nézegeti a megyeház udvarán. Alig ismer rá a régi megvénhedt falakra. Csak jár fejcsóválva.

— Miért ez a nagy busulás? — hangzik föl egyszerre mellette a kérdés.

Illés Olivér megáll, ránéz a kérdezős- ködőre.

— Hát azon búsulok, hogy nagyon meg- lassudott a közigazgatás, mióta annyira megfiatalodott a vármegye.

— Hogy hogy?

— Csak úgy, hogy most minden szolgabirói végzéshez előbb gyámhatósági jóváhagyás szükséges. Mert csak igy lesz érvényes.

Vármegyei krónikás adomák.

Szegény jó öreg Miskó bácsi ülnöksége alatt egy nyíri atyafi, mint gyám ellen, három vagy négyszáz forint számadási pénzmaradvány erejéig végrehajtást rendelt el, melynek foganatosítása után lélekszakadva jött be az atyafi s rohan egyenesen a tiszti főügyészhez.

A főügyész előtt esküdözik, hogy ő nem tud semmiről semmit, ő számadása sorsáról semmiféle értesítést nem kapott.

Az iratokat a főügyész megnézi, látja, hogy a pénzmaradványt megállapító és a gyámot marasztaló végzés a gyámmal közölve nem lett.

Megyen Miskó bácsihoz és mondja: baj van. Előadja az esetet.

Csekáj csak öcsém! Nincs baj. Fineszszel éltem, ne tudja meg az akasztófára való, ismerem a nyíri parasztot, megappelálta volna a gazember.

Ä „Szatmárrámeoe“

számonkint kapható

Csókás László

Isörx3rx7-l^ereslred.ésé'bsn

HAGY-KÁH0LYBA1T.

W V V

Egy gariiitur 8 ló erejű.

gőz cséplő gép,

gabona tisztitó rosták,

továbbá 21 méh. család

zirzon kasba n.,

és méhészeti felszerelések eladók.

Értekezhetni lehet Hah.ll JállOS gyógyszerésznél 3— 1ST ag^feaxoly-Tosin-