Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-09-29 / 39. szám

39. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 7-ik oldal. — Felhívás. Felkérem mindazon hölgyeket, kiknél még kint vannak a nőegyleti taggyüjtő ivek, hogy azokat legkésőbb a jövő hét folyamán hozzám eljuttatni sziveskedjenek. Serly Móricz Ilka, I. alelnök. — A szépség statisztikája. Egy ame­rikai statisztikus 20 év óta foglalkozik azzal a közérdekű kérdéssel, hogy az egyes országok­ban hogyan oszlik meg a női szépség. Ebből a statisztikából közöljük a következő érdekes adatokat: Az Egyesült-Államokban 100 nő kö­zött 31 szép van" Svájcban 29, Csehországban 28, Lengyelországban 27, Angliában 41, Fran­ciaországban északon 62, délen 54. Svédország­ban 60, Ausztriában 61, Magyarországon 47, Japánban 63, Németországban északon 51. dé len 46, Oroszországban 33, Olaszországban 34, Spanyolországban 32, Hindosztánban 60, Tö­rökországban 37 stb. E statisztika szerint Ma­gyarország helyzete elég kedvező, ami bősé­gesen kárpótolhat minket más egyéb elmara­dottságainkért. — A borfogyasztási adó eltör­lése. A Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők Országos Szövetsége, amint arról egy Ízben már megemlékez­tünk, az őszszel akciót indít a borfo­gyasztási adó eltörlése érdekében. Már szét is küldték a felhívásokat a borvi­dékek érdekeltségeihez és magánosok, mint nagyközségek, valamint gazdasági egyesületek is igen nagy számmal je­lentették be csatlakozásukat. Több hegy­vidéken már előértekezleteket is tartot­tak és mindenütt a legnagyobb lelkese­déssel karolják fel az akciót. A szövet­ség ez év őszén, valószínűleg október második felében, nagy meetinget fog rendezni Budapesten, amelyről egy monstre-deputációt fognak meneszteni kormányhoz és a képviselőházhoz, hogy a magyar bortermelők erre az óhajára felhívják az illetékes tényezőknek a figyelmét. — Uj életpálya magyar nőknek. A hírneves angol gyermekkurzusok, az alapos né­metországi Kinderpflegerinnek mintájára már két év óla a délvidéki Fehér Kereszt Egyesü­let Temesváron magyar gyermekgondozónőket képez ki hat hónapos tanfolyamokban. Ezen tanfolyamokon jó családból való, kellő előkép­zettséggel biró fiatal nők a gyermekápolásban elméletileg és gyakorlatilag kiképeztetnek. Ed­dig valamennyi növendék megfelelő, jól jöve­delmező állásba jutott. A legtöbb a magyar ál­lami gyermekmenhelyekben, némelyek magán­házakban. Az okleveles gondozónők országos testvérszövetséget alkottak, mely szövetség tag­jai nyugdijáról, állásnélküliség esetére ellátá­sáról gondoskodik s egyébként is erkölcsi s anyagi érdekeikről. A most folyó 3. tanfolyam vizsgája szeptember utolsó napjaiban volt s a végzett növendékek uriházakban fognak gyer­mekek mellett állást vállalni. Ily gyermekgon­dozó alkalmazása végett s az uj tanfolyamba való felvétel végeit a nevezett egyesülethez kell fordulni. — Tulipános óra osztrák óra. Az órá­sok szaklapja írja: A magyarnak Pécs — né­metnek Bécshez címzett pécsi ékszerész, Schőn- wald Imre (van-e, ki e nevet nem ismeri V) hirdetésének legújabb szövege ez: »A mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelel Schőnwald Imre, pécsi óra- és ékszerüzlete. Talál ott mindenki egyaránt az Ízlésének és óhajának megfelelő tárgyakat, órát, ékszert, ezüst- és arany dísztárgyat. És minden, ami Schőnwaldnál kapható, magyar gyártmány«. Nohát ez már igazán visszaélés a közönség bizalmával és jóhiszeműségével, amely utoljára még el is találja hinni, hogy Schőnwald órát csinál. A napilapoknak tudnia kellene, hogy Magyarországon ez idő szerint egyetlenegy órát sem csinálnak s oly hirdetést, mely ezt állítja, hogy csinálnak, nem kellene felvenniük, mert mig ezzel a hamis reklámmal egy embert bol- dogitnak, ezreket károsítanak. — A lőfegyver-használat szabályo­zása. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter leiratilag utasította a törvényhatóságokat a lő­fegyver-használatára vonatkozó szabály-rende- lei elkészítésére. A belügyminiszter egyszers­mind kimondotta, hogy fegyvertartási engedélyt nem nyerhetnek: 1. akik elmebeli fogyatkozás miatt lőfegyver kezelésre képtelenek, 2. akik életük 20. évét nem töltötték be kivéve, ha vadászati szempontból kívánnak fegyvert tar­tani és értük az atya, illetve gyám kért engedélyt. — Táviratozás írógépekkel. Donald Murray, angol fizikus feltalálta a módját, hogy miként lehet a táviratozást Írógépek segítségé­vel lebonyolítani. A berlin—hamburgi vonalon már ki is próbálták az uj találmányt, amely a szakkörökben általános feltűnést kelt. A külön e célra készített Írógép, egy körülbelül másfél centiméter papírszalagra lyukas írásban tünteti fel a feladott távirat-szöveget. Ezt az Írást auto­matikus gépezet segélyével átadják a rendelte­tési állomásnak, ahol a távirat szövege szintén ilyen Írásban mutatkozik, amelyet automata se­gélyével rendes Írásra változtatnak át. A gépe­zet minden hivatalban elhelyezhető és ennek következtében elég, ha a papírszalagot, amely a lyukas Írást tüntei fel, átadják az illető hiva­taloknak. Viszont az is, aki táviratozni akar, maga is elkészítheti a lyukasztott papírszalago­kat és átadhatja a postának, amely az automa­tikus gépezet segélyével továbbítja a táviratot. A posta tehát csak szállító lesz a nélkül, hogy megismerné a távirat szövegét, E mellett az előny mellett nem kevésbbé fontos az a körül­mény is, hogy ily módon a táviratok kézbesí­tése jóval gyorsabb és olcsóbb lesz. Az osztrák kereskedelmi minisztérium is foglalkozik Donald Murray találmányaival és egy miniszteri tiszt­viselőt Berlinbe küldött, aki ott az uj találmányt tanulmányozni fogja. — Magyarország 1906. évi gabona- termése. A megejtett próbacséplések eredmé­nyéből ma már elég pontosan összeállítható az idei termés mennyisége. Ebből kitűnik, hogy a gazdáknak az idei termésre nincs okuk pa­naszkodni. A hivatalos kimutatás szerint a való­színű termés: búzában 46,837.100 mm., rozsban 13,115.000 mm., árpában 13,620.300 mm., zab­ban 12,082.200 mm.; 1905. évben pedig volt: búza 42,867.932 mm., rozs 13,739.128 mm., árpa 13,527.440 mm., zab 11,322.978 mm. TOLLHEGYGYEL Az ecsedi ember és a káposzta. Ki nem ismeri azt a tömött fejű, kemény, fehéres-zöld gyönyörűséget, a melynek ecsedi káposzta a neve? Három-négy vármegyére szól a hire ennek a derék növénynek, Ínyenc szak­értők még töltött alakjában is az első falatnál meg tudják különböztetni az izét más határok termésétől. Nagykárolytól Beregszászig, Szatmártól Nyíregyházáig minden valamire való őszi vá­sáron ott pompázik az ecsedi káposzta, örö­mére a jó gyomru vásárlóknak, hasznára a termelőknek. Nem csoda hát, ha az ecsediek valóságos kultuszt csináltak az ő különleges termékük­ből, a mit élénken illusztrál a következő meg­történi eset. Az ecsedi jegyzőnek sürgős dolga akadt Károlyban. Vasútnak még hire sem volt akkor, másnapig nem várhat, fuvarost keres hát, a ki illő árért bevigye a városba. Azonban nagy munkaidő van, senki sem akarja ott hagyni a cséplést, őszi szántást, mi egyebet, nem akad vállalkozó. Végig járja a jegyző a fél falut, de ered­mény nincs. Végre előfog egy módos gazdát, a kivel megértetni véli útja halaszthatatlan voltát és igér neki kétszeres fuvarbért. Mindhiába. — Nem mehetek uram; nincs az a kincs, a miért itt hagyjam a munkát. ígér a jegyző négy forintot, ötöt, felmegy egészen tízig, mindhiába. Az ember hajihatatlan. A legnagyobb zavarban egyszerre egy mentő gondolata támad a jegyzőnek. Azt kérdi a gazdától: — Van eladó káposztája? Sértődötten felel emez : — Hát már hogy is kérdezhet ilyent a tekintetes ur? Nekem nem volna káposztám? Van, a mennyi tetszik. — Helyes. Hogy adja százát ? — Két forint ötven krajcár. — Igen, de nem nekem kell a káposzta. Egy ismerősömnek kellene beszállítani Károlyba. — Hászen van én nekem uram még sze­kerem, csak épen egy forinttal drágább lesz, ha Károlyba viszem. — Áll az alku. Csak azt kötöm még ki, hogy én is felülhessek a szekérre. — Csak tessék, szívesen beviszem a te­kintetes urat, még nekem is jó lesz, ha bejön^ én úgysem nagyon tudom a járást a városban. Mikor indulunk, uram? így jutott be az ecsedi jegyző Károlyba a legnagyobb munkaidőben, három forint öt­ven krajcárért és még száz fő káposztát is kapott érte. * Megtörtént. Egy hires családapa felsóhajtása : — Mégis csak nagy dolog az, ha a magam szegény gyermekeit kontóra ruházom, az idegen szegény gyermekek ruhájához pedig készpénz­zel kell hozzájárulnom! Vármegyei krónikás adomák. Ki hinné el, hogy volt valaha ellenzéki atrocitás is szatmárvármegyei képviselőválasz­táson ? Pedig, igaz ugyan, hogy a szelidebb faj­tából, de volt és még hozzá nem is eredmény nélkül. Az aranyosmedgyesi kerületben történt. Szentiványi volt a nemzeti párt, György Endre (a később Gyuri Bandi néven közismertségre szert tett darabont) pedig a kormánypárt je­löltje. A szabadelvű csengő érc bámulatos hó­dításokat tett az előbb Szentiványi hoz hű Avas­ban, úgy, hogy az eredmény a választás regge­lén még ugyancsak bizonytalannak mutatkozott. Hozzá kell tennünk az előadáshoz köny- nyebb megérthetés okából, hogy ez az eset még a régi választási törvény idejében történt, a mikor a választási elnök minden felelősség nél­küli szuverén módjára intézkedett minden te­kintetben. Kováts Eduárd, maga is régi Apponyi párti ember — volt a választási elnök és mély­séges aggodalommal látta a választás reggelén a György Endre párti avasánok rémséges tö­megét bevonulni Medgyesre. Megkezdődik a szavazás és György End­rének már az első félórában túlnyomó több­sége van. Az elnök kedvetlenül diktálja a foly­ton szaporodó György párti szavazatokat, de a mint jobban figyelni kezd a szavazásra, arca egyszerre felderül. Nehány szót súg a mellette- ülő helyettes elnök fülébe, azután átmegy a szomszédos sátorba, a másik küldöttséghez, annak elnökével is vált nehány szót és egy­két óra múlva György Endre nagy többsége egyre jobban és jobban fogyatkozik, a nemzeti párti jelölt pedig előretör. Pedig az avasi hadak rendületlenül ki­tartottak, — mi lehetett hát a nem várt for­dulat oka? Semmi egyéb, mint az, hogy az első hatvan-hetven szavazat leadása után a nemzeti párti elnök észrevette, hogy az avasán, bármi­ként csücsöríti is az ajkát, nem bírja kimon­dani a gömbölyű ö betűt és nincs az a liter pálinka a világon, a mely képes volna meg­tenni azt a csudát, hogy ne Gyorgye-t mond­jon György helyett. így aztán hiába szállították be a kor­mányparti kortesek az avasi falukat teljes erő­vel, százból kilencvenet visszautasított a szava­zatszedő küldöttség, mert »nem létező jelöltre adta a szavazatát.» Estére pedig Szentiványi sok száz szótöbb­séggel győzött Gyorgye-Györgv-Gyuri Bandi felett, — hála érte az avasánok lapos betűt ejtő beszélő szerveinek. 4636/1906. Iksz. r Árverési liirietiÉyí kivonat. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai Jobbágy Gyula hagyatéki ügyében a nagyká­rolyi kir. járásbíróság 1906. Ö. 34/11 sz. vég­zése folytán végrehajtási árverés joghatályával biró árverés alá bocsátja a szatmárnémeti kir. törvényszék területén fekvő s a nagykárolyi 2135. sz. betétben A I 1—2, sorsz. 418—419. hr.- szám alatt felvett ingatlannak Jobbágy Gyula nevén irt 1/i részét 2806 kor. kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1906. évi november hó 27. napjának d. e. 9 óráját, helyéül pedig Nagykárolyban a kir. járásbíróság árverési termét tűzi ki, mikor T

Next

/
Thumbnails
Contents