Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-09-22 / 38. szám

4-ik oldal. SZATMÁRV ÁRMEGYE. 38. szám. szappannal mossuk a ruhát, a papir, a tinta Bécsből kerül hozzánk, a suhogó selyem svájci, a szőnyeg a min járunk, a külföld' gyárainak munkája, evőeszközeinkről a kétfejű sas néz ránk, tűzhelyeinkre német vagy angol védjegy van beforasztva. lámpáink, kályháink — tudj’ Isten — melyik országból származtak hozzánk, a vasaló, varrógép, poharunk, csészénk, tinta­tartónk, szobáink falain a képek keretestül együtt, nádfonatu, hajlított fáju székeink — mind a legszükségesebbek, a mindenhol föltalálhatok — egytől-egyig a külföld munkája. Akármihez nyúlunk otthon, a szállókban, vendéglőkben, nem vagyunk biztosak még a sótartóról s a fogpiszkálóról sem, hogy nem idegen gyárt- mány-e. Hát nem égbekiáltó, megszégyenítő, irtó­zatos bün-e ez? És rajta segíteni csak egy ke­vés akarat kell. A tulipán bizony nem hangos, jelszavas politikát, de komoly, öntudatos munkát jelent. Lelkiismeretes, mindenkit becsületében köte­lező határozott munkát. A szóvirágokból na­gyon régen elég volt; ezt a folyton szegényedő a kivándorlástól megnéptelenedő, kevés mun­kája miatt elégedetlenkedő népet — a mely a nemzetet alkotja — csak a cselekvés menti meg. A cselekvés pedig mindenkinek egyaránt kötelessége. Ezt 'át kell érezni mindannyiunk­nak, de legfőképen a Magyar Védő Egyesület helybeli vezetőinek. Tőlök függ, hogy városunkban el ne alud­jék ez a nagy nemzeti munka. Nekik kell föl­világosítani a vásárló közönséget, hol szerez­zék be szükségleteiket; ellenőrizni a kereske­dőket; folyton ébren tartani, buzdítani, utat mutatni mindegyiküknek, hogy a szavakból és a sok lángadozásból végre cselekedet is legyen. Legkevésbbé sem akar vádaskodásba fűlni ellenök e cikkünk, sőt az ellenkezőt célozza. A kiket az általános bizalom e szent munka élére állított, bizonyára megérdemlik e bizalmat és megvan bennök minden képesség, lelkesedés, munkakedv arra, hogy megvalósítsák, a mire vállalkoztak. — Pár hónappal ezelőtt közlelkesedés közepette városunkban is — mint országszerte — megalakult a Magyar Védő Egyesület helyi fiókja oly célból, hogy a honi ipar támogatá­sát és fejlesztését minden erejéből előmozdítsa; épen ez okból egy társadalmi és egy ipari szak­osztályt szervezett, hogy egyikben a vásárló közönséget, a másikban pedig az iparosokat és kereskedőket • tömörítse. A fiókegyesület tehát célól tűzte ki mindegyik szakosztályában, hogy minden lehető eszközt fölhasznál az előbb em­lített, nemzetkárositó és a magyarságot elsze­gényítő, de egyúttal megbélyegző nemtörődöm­ség és közönyösség kiirtására. A Magyar Védő Egyesület lelkes lapjából, az Iparvédelem-bő\, olvassuk is, hogy a vidéki fiókok a megalakulás után derekas munkásság­gal valósítják meg feladataikat: a kereskedők kirakataikba helyezik a Védőegyesület tábláját, üzleteikben feltűnő helyre kifüggesztik: minő magyar gyártmányok kaphatók boltjaikban ; a helyi fiók pedig a helyi sajtó és falragaszok révén tudtára adja a közönségnek, melyik üz­letben szerezheti be a honi ipar készítményeit; ellenőrzi a kereskedőket; felvilágositással szol­gál nekik a magyar beszerzési források nyil­vántartásával és minden módon állandóan éb- rentartja a vásárlókban annak a komoly kö­telességnek érzését, hogy csak magyar készít­ményt vegyenek. — A mi tájékozatlan közönségünk szá­mára ugyanezt kérjük a helyi fiók-egyesület vezetőitől. Lássák el kereskedőinket védőtáb­lákkal ; adják tudtul, melyik kereskedőnél mi­lyen magyar gyártmányt lehet beszerezni; tart­sák nyilván a honi készítmények beszerzési forrásait, hogy minden kérdezősködőnek bár­mikor útbaigazítással szolgálhassanak. Lapunk mindenkor készségesen fölajánlja segítségét e helyi Védőegyesületnek ebbeli munkájában, sőt örömmel vesz részt ebben a derék, hazafias munkában, csak alkalma legyen reá. Hiszszük is, hogy ezentúl sokszor lesz. A pihenés ideje elmúlt, a szavak korát meguntuk és megsínylettük, most már — re­mélve reméljük — a lettek ideje következik. A hangos szavak hazaszeretetei hirdettek, de ha cselekvés nem következik ezekre, a szó­noklatokból ezt a szomorú hazaszeretetet kell kiolvasnunk : Illa mihi patria est, ubi pascor. non ubi nascor, Illa, ubi sum pastus, non ubi natus eram. Illa mihi patria est, mihi quae patrimonia praebet Hie, ubicunque habeo, quod satis est habito. — A debreceni Bocskay-szobor. Deb­recenből jelentik, hogy a Bocskay-szobor bi­zottság Veszprémy Zoltán főispán elnöklésévl tartott legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a szob­rot október hó 31-én leplezik le. ^z ünnepségre vonatkozó programmot a bizottság legközelebb ki fogja adni. Lóverseny. Nevezések. Szatmár, 1906. szeptember 23. vasárnap. II. Sikverseny. 1150 korona; ebből 800 korona adva Szatmár szab. kir. város által, 350 kor. az Urlovasok Szövetkezete által. 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a má­sodik, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a ne­gyediknek beérkező lónak, 3 é. és id. lo­vak részére, melyek az 1905 —1906. évek­ben 760 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher 3 é. 66. 4 é. 70. 5 é. és id. 73 kg. Kanca és heréitekre iy2 kg. kevesebb. Minden 400 kor. össz- nyeremény után 1 kg. több, halmozva 3 évnél 7 kg-ig, 4 é. és id-nél 5 ktr-ig. Fél­véreknek 3 kg. engedmény. Lovasok, kik még 400 kor. értékű versenyt nem nyer­tek, 5 kg. súly engedménnyel lovagol­hatnak. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. t. Balás Iván ur id. s. m. Világos. 2. br. Berg Hermann száz. 3. é. sp. h. Percent. 3. Hagelin Hennig száz. id- p. k. Caserta. 4. Ugyanaz 3 é. p. k. Timelles. 5. Karácson hdn. Avanti. 6. Kazy István ur id. s. k. Lissa fv. 7. Gr. Mérveid Miksa száz. 8 é. sp. k Robot. 8. Ugyanaz 3 é. p. m. Gosse. 9. Nagy Ákos száz. 5 é. p. k. Gota Elf. III. Hölgyek dija. Vadászverseny ; 200 kor. értékű tiszteletdij az elsőnek, 100 kor. értékű tiszteletdij a második, 50 kor. ért. tiszteletdij a harmadik beérkező lónak, 4-ik beiratási diját menti Táv. kb: 4oöo m. Szatmár megy ében vagy Szatmár-Németi szab. kir. város területén nevelt, valamint Szatmár szab. kir. város garnizonjának tagjai bona fide tulajdonában levő 4 é. és id. félvér lovak számára. Teher kiegyen­lítés nélkül. Lovagolva 50 m-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 kor. 1. Dr. Galgóczy István ur id. sp. h. Sólyom 2. Kovács Miklós ur 5 é. sz. k. Flóra. 3. Kölcsey Gáobr nr id. sz. k. Lády. 4. Natfy György ur 5 é. p. k. Babám. IV. Akadályverseny. ii5o kor. adva az Urlovasok Szövetkeze e által Ebből 800 kor a győztesnek, 200 kor. a máso­dik, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a ne­gyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak számára, melyek 1905—1906. években 760 kor. értékű akadályversenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 tn. Teher 4 é. 68 kg. 5 é. 73 kg. id-re 75 kg. Lovasok, kg. még 4oo kor. értékű versenyt még nem nyer­tek, 5 kik sulyengedménynyel lovagolnak. Beiratás 10 kor., további 20 kor. az indulóktól. 1. Báró Berg Hermann száz. id. s. k. Bárkáról. 2. Hagelin Henning száz. id. p k. Caserta. 3. Ugyanaz 4 é. p. m. Csákó fv. 4. Kazy István ur id. s. k. Liszsza. 5. Gróf Merveldt Miksa száz. id. p. m Ismét. 6. Ugyanaz 4 é. s. h. Jutalom. 7. Nagy Ákos száz. 5. é. s. m. Olyankincs fv. 8. Streicher Lajos hdgy. id. s. h. Incze. V. Tenyészverseny. Sikverseny, iooo kor. adja a földtnivelésügyi m. kir. Minisz­ter Ur (a dij megadásától Dliét*4é1zve)I Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 kor. a második 100 kor. a harmadik beérkező lónak, 4-ik ló beiratási diját menti. Szat- mármegyei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő, 3 é. és id. Magyaror­szági félvér mének és kancák számára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. óó kg. 4 é. 70 kg. id-re 73 kg., kancákra i1/^ kg. ke­vesebb. Lovaknak, melyek legalább 500 koronás versenyt nyertek, 5 kg, több. Beiratási dij i5 kor. további 10 kor. az indulóktól. Legalább 4 különböző tu­lajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. t. Berenczei Kovács Jenő ur id. p. m. Násznagy. 2. Berenczei Kovács Miklós ur 5 é. sz. k. Flóra. 3. Kubinyi György száz. 4 é. p.k. Mondjacsak. 4. Ifj. Meszes Mátyás ur id. v. p. k. Menyecske. 5. Nagy Ákos száz. 5 é. s. m. Olyankincs fv. 6. Ugyanaz 4 é. p. m. Galifard For. 7. Paxy Kornél fhdgy. 5 é. p. k. Marcsa. VI. Gátverseny. 750 korona ; ebből 600 kor. adva a Magyar Lovaregylet által a földmivelésügyi m. kir. minisztérium tá­mogatásából. 600 kor. győztesnek, 100 kor. a második, 50 kor. a harmadik beérkező ló­nak, 4 é. és id. lovaknak, melyek igo5—1906 években 760 kor. értékű akadály vagy gátversenyt nem nyertek. Táv. kb. 24oo m. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. bg1/^ kg., id. 71 kg. Minden, 4oo kor. össznyeremény után 1 kg. több 5 kg-ig 3 é. és id. nye­retlen lovakra 3 kg. engedmény. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. 1. Balás Iván ur id. s. m. Világos. 2. Báró Berg Hermann száz. id. s. k Barkarol. 3 Hagelin Henning száz. id. p. k. Caserta. 4. Ugyanaz 4 é. p. m. Csákó fv. 5. Kazy István ur id. s. k. Liszsza. 6. Gróf Merveldt Miksa száz. id. p m. Ismét. 7. Ifj. Meszes Mátyás ur id. vp. k. Menyecske. 8. Nagy Ákos száz. 5 é. s. m. Olyankincs fv. 9. Streicher Lajos hadgy. id. s. h. Incze. Lezáratott 1906. szept. i5-én este 8 órakor. Kristöffy elmebeteg. Az Ország című politikai napilapban, mely információinak ala­posságáról és arról ismeretes, hogy nem szo­kott szenzáció hajhászásban utazni, olvassuk a következőket: — Kristóffá idegbetegsége. Az el- mult abszolút korszak legtöbbet em­legetek vezető emberét, Kristóffg József volt belügyminisztert súlyos idegbaja miatt hozzátartozói a Drezda melletti Lehmann-féle szana­tóriumba vitték. Kristóffy már rég­óta búskomorságban szenvedett. Legutóbb, amikor családjával Leány­faluról Budapestre költözött, álla­pota már annyira rosszabbodott, hogy családja orvosi konzíliumot hívott össze. — Az orvosok ekkor megállapították, hogy Kristóffy szen- vedelmes morfinista és oly nagy­fokú ideggyöngeségben szenved, hogy, ha szanatóriumba nem viszik, megőrül Kristóffy egy ideig két­ségbeesetten védekezett az ideg- gvógyintézetbe való szállítás ellen, de a múlt csütörtökön oly heves idegrohamok lepték meg, hogy már maga kérte családját, vigyék el va­lamelyik szanatóriumba. A napok­ban családja a legnagyobb csöndben, hogy a dolog nyilvánosságra ne ke­rüljön, el is helyezte Drezda mellett a Lehmann-féle ideggyógyintézetben. A szerencsétlen embert felesége és leánya kisérte el útjára. Hát, — szó sincs róla. — az emberi nyo­morúság. bárkit érjen is, önkénytelenül kiváítja mindenkiben a szánalom érzését. Ám ez az érzés csak átfutó, pillanatnyi olyan esetben, a mikor a végzet azt éri utói, a ki minden emberi bűnök legsúlyosabbjál, a soha m“g nem bocsáthatót, a semmi töredelemmel le nem vezekelhetől: a hazaárulást követte el. Kristóffy számára nincs irgalom az ég­ben. úgylátszik, nincs kegyelem a földön sem. Erkölcsi tévelygései, honáruló vétke feletti töprengés, a zord bojkott, melylyel minden tisztességes ember illette és illeti, megbomlasz- lották cselszövő agyának sejtjeit. Súlyos sors ez kétségtelenül, s akár az emberi szánalom, akár a fái um igazságosságossága szemponjából tekintjük is az esetei, komor gondolatokat ébreszt az mindenkiben, kivéve talán azt az egv cinikusan kacagó alakot, a ki a nála sok­kal kisebb kaliberű Kristóffynak felbujtója volt, a ki nem fél sem emberek átkától, sein Isten verésétől, a ki épen olyan vígan él a jogtalanul szerzett szeszgyárból, mint az adó­zok keserves terhére bitorolt kegydijából, a ki, ha valahova bekerül, az nem szanatórium lesz, és a kiben — és ez a legjellemzőbb tünet, — még annyi lelkiismeret sem lakozott, mint a nagy gonosztevő Krislóffvban. HÍREK — Küldöttség a főispánnál. E hó 18-án az erdődi járásbeli Homoródok 15 tagú küldöttsége tisztelgett Varga Kornél vezetése alatt a főispánnál, meg­köszönvén, hogy azon községek lakos­sága érdekében legelő átengedés iránt eredményesen közbenjárt a Károlyi Alajos gróf-féle hitbizományi uradalom­nál. A főispán a szívesen fogadott kül­döttséggel hosszasabban elbeszélgetett az erdődi járás ügyes-bajos dolgairól..

Next

/
Thumbnails
Contents