Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-09-22 / 38. szám
4-ik oldal. SZATMÁRV ÁRMEGYE. 38. szám. szappannal mossuk a ruhát, a papir, a tinta Bécsből kerül hozzánk, a suhogó selyem svájci, a szőnyeg a min járunk, a külföld' gyárainak munkája, evőeszközeinkről a kétfejű sas néz ránk, tűzhelyeinkre német vagy angol védjegy van beforasztva. lámpáink, kályháink — tudj’ Isten — melyik országból származtak hozzánk, a vasaló, varrógép, poharunk, csészénk, tintatartónk, szobáink falain a képek keretestül együtt, nádfonatu, hajlított fáju székeink — mind a legszükségesebbek, a mindenhol föltalálhatok — egytől-egyig a külföld munkája. Akármihez nyúlunk otthon, a szállókban, vendéglőkben, nem vagyunk biztosak még a sótartóról s a fogpiszkálóról sem, hogy nem idegen gyárt- mány-e. Hát nem égbekiáltó, megszégyenítő, irtózatos bün-e ez? És rajta segíteni csak egy kevés akarat kell. A tulipán bizony nem hangos, jelszavas politikát, de komoly, öntudatos munkát jelent. Lelkiismeretes, mindenkit becsületében kötelező határozott munkát. A szóvirágokból nagyon régen elég volt; ezt a folyton szegényedő a kivándorlástól megnéptelenedő, kevés munkája miatt elégedetlenkedő népet — a mely a nemzetet alkotja — csak a cselekvés menti meg. A cselekvés pedig mindenkinek egyaránt kötelessége. Ezt 'át kell érezni mindannyiunknak, de legfőképen a Magyar Védő Egyesület helybeli vezetőinek. Tőlök függ, hogy városunkban el ne aludjék ez a nagy nemzeti munka. Nekik kell fölvilágosítani a vásárló közönséget, hol szerezzék be szükségleteiket; ellenőrizni a kereskedőket; folyton ébren tartani, buzdítani, utat mutatni mindegyiküknek, hogy a szavakból és a sok lángadozásból végre cselekedet is legyen. Legkevésbbé sem akar vádaskodásba fűlni ellenök e cikkünk, sőt az ellenkezőt célozza. A kiket az általános bizalom e szent munka élére állított, bizonyára megérdemlik e bizalmat és megvan bennök minden képesség, lelkesedés, munkakedv arra, hogy megvalósítsák, a mire vállalkoztak. — Pár hónappal ezelőtt közlelkesedés közepette városunkban is — mint országszerte — megalakult a Magyar Védő Egyesület helyi fiókja oly célból, hogy a honi ipar támogatását és fejlesztését minden erejéből előmozdítsa; épen ez okból egy társadalmi és egy ipari szakosztályt szervezett, hogy egyikben a vásárló közönséget, a másikban pedig az iparosokat és kereskedőket • tömörítse. A fiókegyesület tehát célól tűzte ki mindegyik szakosztályában, hogy minden lehető eszközt fölhasznál az előbb említett, nemzetkárositó és a magyarságot elszegényítő, de egyúttal megbélyegző nemtörődömség és közönyösség kiirtására. A Magyar Védő Egyesület lelkes lapjából, az Iparvédelem-bő\, olvassuk is, hogy a vidéki fiókok a megalakulás után derekas munkássággal valósítják meg feladataikat: a kereskedők kirakataikba helyezik a Védőegyesület tábláját, üzleteikben feltűnő helyre kifüggesztik: minő magyar gyártmányok kaphatók boltjaikban ; a helyi fiók pedig a helyi sajtó és falragaszok révén tudtára adja a közönségnek, melyik üzletben szerezheti be a honi ipar készítményeit; ellenőrzi a kereskedőket; felvilágositással szolgál nekik a magyar beszerzési források nyilvántartásával és minden módon állandóan éb- rentartja a vásárlókban annak a komoly kötelességnek érzését, hogy csak magyar készítményt vegyenek. — A mi tájékozatlan közönségünk számára ugyanezt kérjük a helyi fiók-egyesület vezetőitől. Lássák el kereskedőinket védőtáblákkal ; adják tudtul, melyik kereskedőnél milyen magyar gyártmányt lehet beszerezni; tartsák nyilván a honi készítmények beszerzési forrásait, hogy minden kérdezősködőnek bármikor útbaigazítással szolgálhassanak. Lapunk mindenkor készségesen fölajánlja segítségét e helyi Védőegyesületnek ebbeli munkájában, sőt örömmel vesz részt ebben a derék, hazafias munkában, csak alkalma legyen reá. Hiszszük is, hogy ezentúl sokszor lesz. A pihenés ideje elmúlt, a szavak korát meguntuk és megsínylettük, most már — remélve reméljük — a lettek ideje következik. A hangos szavak hazaszeretetei hirdettek, de ha cselekvés nem következik ezekre, a szónoklatokból ezt a szomorú hazaszeretetet kell kiolvasnunk : Illa mihi patria est, ubi pascor. non ubi nascor, Illa, ubi sum pastus, non ubi natus eram. Illa mihi patria est, mihi quae patrimonia praebet Hie, ubicunque habeo, quod satis est habito. — A debreceni Bocskay-szobor. Debrecenből jelentik, hogy a Bocskay-szobor bizottság Veszprémy Zoltán főispán elnöklésévl tartott legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a szobrot október hó 31-én leplezik le. ^z ünnepségre vonatkozó programmot a bizottság legközelebb ki fogja adni. Lóverseny. Nevezések. Szatmár, 1906. szeptember 23. vasárnap. II. Sikverseny. 1150 korona; ebből 800 korona adva Szatmár szab. kir. város által, 350 kor. az Urlovasok Szövetkezete által. 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyediknek beérkező lónak, 3 é. és id. lovak részére, melyek az 1905 —1906. években 760 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher 3 é. 66. 4 é. 70. 5 é. és id. 73 kg. Kanca és heréitekre iy2 kg. kevesebb. Minden 400 kor. össz- nyeremény után 1 kg. több, halmozva 3 évnél 7 kg-ig, 4 é. és id-nél 5 ktr-ig. Félvéreknek 3 kg. engedmény. Lovasok, kik még 400 kor. értékű versenyt nem nyertek, 5 kg. súly engedménnyel lovagolhatnak. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. t. Balás Iván ur id. s. m. Világos. 2. br. Berg Hermann száz. 3. é. sp. h. Percent. 3. Hagelin Hennig száz. id- p. k. Caserta. 4. Ugyanaz 3 é. p. k. Timelles. 5. Karácson hdn. Avanti. 6. Kazy István ur id. s. k. Lissa fv. 7. Gr. Mérveid Miksa száz. 8 é. sp. k Robot. 8. Ugyanaz 3 é. p. m. Gosse. 9. Nagy Ákos száz. 5 é. p. k. Gota Elf. III. Hölgyek dija. Vadászverseny ; 200 kor. értékű tiszteletdij az elsőnek, 100 kor. értékű tiszteletdij a második, 50 kor. ért. tiszteletdij a harmadik beérkező lónak, 4-ik beiratási diját menti Táv. kb: 4oöo m. Szatmár megy ében vagy Szatmár-Németi szab. kir. város területén nevelt, valamint Szatmár szab. kir. város garnizonjának tagjai bona fide tulajdonában levő 4 é. és id. félvér lovak számára. Teher kiegyenlítés nélkül. Lovagolva 50 m-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 kor. 1. Dr. Galgóczy István ur id. sp. h. Sólyom 2. Kovács Miklós ur 5 é. sz. k. Flóra. 3. Kölcsey Gáobr nr id. sz. k. Lády. 4. Natfy György ur 5 é. p. k. Babám. IV. Akadályverseny. ii5o kor. adva az Urlovasok Szövetkeze e által Ebből 800 kor a győztesnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak számára, melyek 1905—1906. években 760 kor. értékű akadályversenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 tn. Teher 4 é. 68 kg. 5 é. 73 kg. id-re 75 kg. Lovasok, kg. még 4oo kor. értékű versenyt még nem nyertek, 5 kik sulyengedménynyel lovagolnak. Beiratás 10 kor., további 20 kor. az indulóktól. 1. Báró Berg Hermann száz. id. s. k. Bárkáról. 2. Hagelin Henning száz. id. p k. Caserta. 3. Ugyanaz 4 é. p. m. Csákó fv. 4. Kazy István ur id. s. k. Liszsza. 5. Gróf Merveldt Miksa száz. id. p. m Ismét. 6. Ugyanaz 4 é. s. h. Jutalom. 7. Nagy Ákos száz. 5. é. s. m. Olyankincs fv. 8. Streicher Lajos hdgy. id. s. h. Incze. V. Tenyészverseny. Sikverseny, iooo kor. adja a földtnivelésügyi m. kir. Miniszter Ur (a dij megadásától Dliét*4é1zve)I Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 kor. a második 100 kor. a harmadik beérkező lónak, 4-ik ló beiratási diját menti. Szat- mármegyei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő, 3 é. és id. Magyarországi félvér mének és kancák számára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. óó kg. 4 é. 70 kg. id-re 73 kg., kancákra i1/^ kg. kevesebb. Lovaknak, melyek legalább 500 koronás versenyt nyertek, 5 kg, több. Beiratási dij i5 kor. további 10 kor. az indulóktól. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. t. Berenczei Kovács Jenő ur id. p. m. Násznagy. 2. Berenczei Kovács Miklós ur 5 é. sz. k. Flóra. 3. Kubinyi György száz. 4 é. p.k. Mondjacsak. 4. Ifj. Meszes Mátyás ur id. v. p. k. Menyecske. 5. Nagy Ákos száz. 5 é. s. m. Olyankincs fv. 6. Ugyanaz 4 é. p. m. Galifard For. 7. Paxy Kornél fhdgy. 5 é. p. k. Marcsa. VI. Gátverseny. 750 korona ; ebből 600 kor. adva a Magyar Lovaregylet által a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásából. 600 kor. győztesnek, 100 kor. a második, 50 kor. a harmadik beérkező lónak, 4 é. és id. lovaknak, melyek igo5—1906 években 760 kor. értékű akadály vagy gátversenyt nem nyertek. Táv. kb. 24oo m. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. bg1/^ kg., id. 71 kg. Minden, 4oo kor. össznyeremény után 1 kg. több 5 kg-ig 3 é. és id. nyeretlen lovakra 3 kg. engedmény. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. 1. Balás Iván ur id. s. m. Világos. 2. Báró Berg Hermann száz. id. s. k Barkarol. 3 Hagelin Henning száz. id. p. k. Caserta. 4. Ugyanaz 4 é. p. m. Csákó fv. 5. Kazy István ur id. s. k. Liszsza. 6. Gróf Merveldt Miksa száz. id. p m. Ismét. 7. Ifj. Meszes Mátyás ur id. vp. k. Menyecske. 8. Nagy Ákos száz. 5 é. s. m. Olyankincs fv. 9. Streicher Lajos hadgy. id. s. h. Incze. Lezáratott 1906. szept. i5-én este 8 órakor. Kristöffy elmebeteg. Az Ország című politikai napilapban, mely információinak alaposságáról és arról ismeretes, hogy nem szokott szenzáció hajhászásban utazni, olvassuk a következőket: — Kristóffá idegbetegsége. Az el- mult abszolút korszak legtöbbet emlegetek vezető emberét, Kristóffg József volt belügyminisztert súlyos idegbaja miatt hozzátartozói a Drezda melletti Lehmann-féle szanatóriumba vitték. Kristóffy már régóta búskomorságban szenvedett. Legutóbb, amikor családjával Leányfaluról Budapestre költözött, állapota már annyira rosszabbodott, hogy családja orvosi konzíliumot hívott össze. — Az orvosok ekkor megállapították, hogy Kristóffy szen- vedelmes morfinista és oly nagyfokú ideggyöngeségben szenved, hogy, ha szanatóriumba nem viszik, megőrül Kristóffy egy ideig kétségbeesetten védekezett az ideg- gvógyintézetbe való szállítás ellen, de a múlt csütörtökön oly heves idegrohamok lepték meg, hogy már maga kérte családját, vigyék el valamelyik szanatóriumba. A napokban családja a legnagyobb csöndben, hogy a dolog nyilvánosságra ne kerüljön, el is helyezte Drezda mellett a Lehmann-féle ideggyógyintézetben. A szerencsétlen embert felesége és leánya kisérte el útjára. Hát, — szó sincs róla. — az emberi nyomorúság. bárkit érjen is, önkénytelenül kiváítja mindenkiben a szánalom érzését. Ám ez az érzés csak átfutó, pillanatnyi olyan esetben, a mikor a végzet azt éri utói, a ki minden emberi bűnök legsúlyosabbjál, a soha m“g nem bocsáthatót, a semmi töredelemmel le nem vezekelhetől: a hazaárulást követte el. Kristóffy számára nincs irgalom az égben. úgylátszik, nincs kegyelem a földön sem. Erkölcsi tévelygései, honáruló vétke feletti töprengés, a zord bojkott, melylyel minden tisztességes ember illette és illeti, megbomlasz- lották cselszövő agyának sejtjeit. Súlyos sors ez kétségtelenül, s akár az emberi szánalom, akár a fái um igazságosságossága szemponjából tekintjük is az esetei, komor gondolatokat ébreszt az mindenkiben, kivéve talán azt az egv cinikusan kacagó alakot, a ki a nála sokkal kisebb kaliberű Kristóffynak felbujtója volt, a ki nem fél sem emberek átkától, sein Isten verésétől, a ki épen olyan vígan él a jogtalanul szerzett szeszgyárból, mint az adózok keserves terhére bitorolt kegydijából, a ki, ha valahova bekerül, az nem szanatórium lesz, és a kiben — és ez a legjellemzőbb tünet, — még annyi lelkiismeret sem lakozott, mint a nagy gonosztevő Krislóffvban. HÍREK — Küldöttség a főispánnál. E hó 18-án az erdődi járásbeli Homoródok 15 tagú küldöttsége tisztelgett Varga Kornél vezetése alatt a főispánnál, megköszönvén, hogy azon községek lakossága érdekében legelő átengedés iránt eredményesen közbenjárt a Károlyi Alajos gróf-féle hitbizományi uradalomnál. A főispán a szívesen fogadott küldöttséggel hosszasabban elbeszélgetett az erdődi járás ügyes-bajos dolgairól..
