Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-09-01 / 35. szám

4-ik oldal. SZ A TMÁRVÁR M EG Y E. 3 Ö. szám. csője, de lehet a hazafiatlanság melegágya is. Minden attól függ, hogy az iskola vezetői mi­lyen szellemtől vannak áthatva, hogy az ifjú­ságnak milyen irányt mutatnak, libben a tekin­tetben én teljesen nyugodt vagyok, mert isme­rem a tanári kar hazafiasságát és kérem Önö­ket, hogy fokozott éberséggel álljanak őrt itt e végvidéken, a magyar kultúra e végbástyáján. Tartsanak meg szives barátságukban. (Éljenzés). Az állami elemi iskola nevében Székely Árpád h. igazgató üdvözölte igen csinos be­széddel a főispánt, hangsúlyozva nagy bizalmu­kat, mert tudják, hogy a tanügv iránt a főis­pán már a múltban is nagy érdeklődéssel vi­seltetett. Dr. Falussy főispán megköszönve az üdvözlést, rámutatott arra, hogy a Nemzeti Is­kolának már évekkel ezelőtt munkatársa volt s annak hasábjain nem egy tanügyi kérdést világított meg. Az ő programmja az ingyenes állami népoktatás. S mig ez meg nem valósít­ható az egész vonalon, legfőbb törekvése, hogy minél több állami iskolát állítsanak föl. E te­kintetben már eddig is sikereket ért el. Legyen meggyőződve a tanítói kar, hogy érdekeiket mindig szivén viseli! (Éljenzés). Az ipar testület szónoka Csepey Ferencz elnök volt, ki keresetlen szavakban, meghitten tolmácsolta a testület üdvözletét. A főispán válaszában örömének adott ki­fejezést, hogy a nagybányai iparosok is belátták a szervezkedés, az egyesülés szükségességét s élnek azzal az erővel, sulylyal, melyet a társu­lás nyújt. Én Önöket, t. polgártársaim, e város gerincének tartom, kikre igen nagy feladatok várnak. S hogy e nagy feladatoknak meg is felelhessenek, kereskedelmi miniszterünk, a nagy Kossuth Lajos fia, iparos, kulturáltammá akarja fejleszteni az országot, ki akarja emelni az ipart mostani elnyomott helyzetéből, hogy bojkotálhasson a nemzet minden iparterméket, mi idegen. (Éljenzés). Szerencsét kívánok a testület megalakulásához, működéséhez s büsz­keséggel töltse el Önöket az a tudat, hogy a nemzeti vagyon az Önök kezébe van letéve! (Éljenzés). Glavitzky Károly, a kereskedők és keres- kedő-ifjak körének elnöke igen szép, talpra­esett beszédben üdvözölte a főispánt s kérte, legyen hathatós támogatója a kereskedők ér­dekeinek ! A főispán nagy szívélyességgel fogadta az üdvözlést. Kedves ez neki a független kereske­dők osztályától, kik sohasem feledkeztek meg arról, hogy mivel tartoznak a hazának. Ismeri a nehézségeket, melyekkel a kereskedelemnek küzdenie kell s igyekezni fog tőle telhetőleg, hogy e nehézségek elhárittassanak, de annál nagyobb érdem, hogy a kereskedőknek minden nehézség dacára oly tekintélyes részök van e város felvirágoztatásában. (Éljenzés.) A függetlenségi és 48-as párt üdvözletét 50 tagú küldöttség élén Farkas Sándor nyug. ezredes, pártelnök tolmácsolta lelkes szavak­ban, ígérve, hogy e pártot a főispán mindig oldala mellett fogja találni. Dr. Falussy főispán, mint a függetlenségi eszméknek kora ifjúságától fogva egy szerény harcosa, nagy örömmel fogadta a párt üdvöz­letét. Amiről mi függetlenségiek annyit álmo­doztunk, ime a megvalósulás stádiumában lát­juk, mert megszólalt a magyar nemzet szive. Többséget alkotunk a törvényhozás termében s ő felsége a király maga mellé vette a nagy Kossuth Lajos méltó fiát. Ő felsége is meg­győződött a nemzet lojalitásáról s a félreérté­sek, melyeket gonosz tanácsadók szítottak önző érdekekből, elsimultak. Még azonban nincsen minden kivíva, küzdenünk kell továbbra is s magasan lobogtatnunk a függetlenség lobogóját. Meg vagyok arról győződve, hogy e nemes vá­ros nem lesz hűtlen e lobogóhoz soha, mert a hazaszeretet s a függetlenség vágya a szivekbe van beírva. (Éljenzés.) Az ev. ref. egyház küldöttsége csak most került sorra s szónokuk Soltész Elemér lelkész volt. Hasonló alkalmakkor, úgymond, elszóln­iuk mondani, hogy az egyháznak milyen nagy múltja van, mennyit küzdöttünk, szóval dicse­kedni szoktunk; de most szakitok e szokással, mert ezzel szerintem a jelent kicsinyeljük, más­részt pedig bölcs Salamon szerint »bolond beszéd az, hogy a régi idők jobbak voltak.« Vajha igy gondolkozhatnának s érezhetnének utódaink is. Szokás kérni is ilyenkor. De én ezt sem teszem, ami tisztességtételünk önzet­len; legföljebb azt kérjük, hogy fogadja jókí­vánságainkat oly jó szívvel Méltóságod, mint amily igaz szívből fakadtak azok. Dr. Falussy főispán nagy örömének ad kifejezést, hogy maga előtt láthatja hitsorso- sait, testvéreit. A múltról én is beszélhetnék, mert hiszen családom története össze van forrva a protestantizmus történetével, sőt egyik ősöm vértanú halált is szenvedett. De én azt tartom, hogy nem kell dicsekedni a múlttal, a múltat tisztelni kell, hiszen sokszor a múltak tiszteletéből merítünk magunknak erőt a küz­delemhez. Én a legteljesebb bizalommal viseltetem Önök, testvéreim iránt s hiszem, hogyha e vá­rost valamikor a nemzet ellenségei be akar­nák venni, Önök a legelső sorokban fognak küzdeni. Kérem, tartsanak meg lelkirokonsá­gukban, jóbarátságukban. (Éljenzés.) Az ág. ev. egyház küldöttségét Ilévész János lelkész vezette, hangsúlyozva, hogy a nagybányai ág. ev. egyház csekély számú hívei dacára is mindig erős mentsvára volt a ma­gyarságnak. A főispán az üdvözlésre igen szívélyes szavakban válaszolt, rámutatva arra a nagy hi­vatásra, mely a nagybányai protestánsokra vár a magyar kultúra szolgálatában. Legvégül a városi tisztikar tisztelgett a főispán előtt. Gellért polgármester nagy szó­noki hévvel előadott beszédben tolmácsolta a tisztikar üdvözletét, iörhetlen bizalmát s hódoló tiszteletét s kérte a főispánt, hogy viselje szi- vép mindenkor e nagy múlttal biró város ér­dekeit, különösen most, midőn korszakos alko­tások megvalósítása előtt áll. Dr. Falussy főispán nagyszabású beszéd- j del válaszolt az üdvözlésre. Ismétli, úgymond, hogy mindazt a szépet, nemeset, mit e városról hallott, túlszárnyalják azon jelenségek, amiket itt tapasztalt. Nagyon örül, hogy ez ősi várost megismerhette s bevallja, mulasztást követeti el, hogy azt előbb nem ismerte meg, de talán jobb igy. Ha főispánkodása előtt jő el, a sze- retetet csak szerelettel hálálhatta volna meg, de most a város iránt érzett rokonszenves ér­zelmeit. szeretetét másképen is ki akarja mu­tatni! (Éljenzés.) Legyenek Uraim meggyőződve, hogy semmi jo.gos és méltányos kérelem telje­sítése elől nem fogok elzárkózni s hű munka­társuk leszek abban, hogy e várost a boldogu lás útjára vezessük. (Éljenzés.) De én nem is féltem azt a várost, melynek vezetése ilyen ki­próbált kezekbe van letéve, melynek irányítá­sát ilyen hazafias tisztviselői kar intézi. (Lel­kes, hosszantartó éljenzés.) A tisztelgő küldöttségek fogadása ezzel véget ért. ♦ A verőfényes szép idő, mely a szombati fogadásnak kedvezett, vasárnap esősre fordult. Egész délelőtt szitált az eső, de a csúnya, őszies időjárás dacára a Széchényi-ligetben rendezett díszebéd jól sikerült. A negyedik fogásnál szólásra emelkedett föl dr. Falussy főispán, hogy ősi magyar szo­kás szerint áldomást mondjon a királyra. A magyar nemzetet, sgymond, mindig a törhet- len királyhűség jellemezte; királyhűségét még azok a történelmi események sem voltak ké­pesek megingatni, melyek sokszor végzetesen nehezedtek a magyar nemzetre, mert szent talizmánunk, Szent István koronája elválasztha­tatlanul fűzte össze magyar nemzetet koronás királyával mindenkor. Minden időkben voltak gonosz tanácsadók, mint a legközelebb lezajlott küzdelemben is, kik a király jóságos szivét a nemzettől elfordítani igyekeztek, de törekvésük mindig hajótörést szenvedett azon a szent szimbólumon, melyei Szent István hagyott örö­kül fölkent utódainak s a magyar nemzetnek. A legelső magyar emberre, őfelségére a ki­rályra ürítem poharamat s bizonyára osztatlan érzelmeinket tolmácsolom, midőn kívánom, hogy őfelségét a Mindenható nemzetünk bol­dogságára igen sokáig éltesse. (Hoszantartó za­jos éljenzés.) A főispán beszédét a társaság állva hall­gatta végig. Gellért Endre polgármester a főispánt él­tette ; Szőke Béla h. plébános a főispánéra s gyermekeire ürítette poharát. Égly Mihály a főispánnal jött vendégeket, Dr. Kovács Dezső Nagybánya polgárságát él­tette ; Nemestóthi Szabó Albert dr. a város tisztviselőkarát köszöntötte föl; dr. Falussy főispán Gellért polgármestert éltette, Almer Lajos dr. Falussy főispánra ürítette poharát, mig Stoll Béla a főispáni pár vendégszerető házigazdáit: Neubauer Ferenc főbányatanácsost és nejét éltette. Gellért Endre második beszé­dében Farkas Jenő. Felsőbánya polgármesterét köszöntötte, mig Farkas polgármester a ma­gyarság erősbödésére ürítette poharát. Felkö­szöntőket mondottak még : Simon Aurél, Almer Károly, Rényi Árpád, Kerekes Zsigmond, Lu­kács Jenő stb. Az ebéd igen vidám hangulat­ban csak az esti órákban ért véget. A nagybányai festőiskola a főispáni pár ott időzése alkalmából az országúti műterem­ben képkiállitást rendezett, melyben mintegy lüö darab képet állítottak ki. A főispáni pár a diszebédről érkezett a kiállításra, hol Grünwald Béla mester fogadta a tanítványok élén. A főispán nagy érdeklődés­sel nézte végig a tartalmas tárlatot s elismeré­sének igen hízelgő hangon adott kifejezést s többször ígéretet tett, hogy a festőiskola kibő­vítése érdekében minden követ meg fog moz­dítani. Nagyon sikerült képeket állítottak Pelróth Vilmos (cigányok), Börcsök Samu (tájképek), Boromisza Tibor (egy szobor mű s több táj­kép), Mikola András (tanulmányok!, Czigány Dezső (önarckép s kettős arckép), Ferenczy Valér, ki már Párisban is szép sikereket ért el, a kiállításon négy művel szerepelt, Jakab Zoltán (tájképek), Kiss Rezső. Rónai József. Krizsán János szoba interieurjével s temető rész­letével általános feltűnést keltett. Ez a tehetséges fiatal festő a legszebb reményekkel kecsegtet s ha a tovább képzéshez meg lesznek az anyagi eszközei, szép művészi pálya előtt áll. Kandó László és Planny temperamentumos tájképek­kel vettek részt a kiállításon; Telbisz Vilma, Breidenbach Antonia kitűnő tanulmányokkal. Vasárnap este a Kaszinó elnöksége a fő­ispáni pár tiszteletére nagyszabású kaszinó­estélyt rendezett. Az estély fényesen sikerült. Nagy' és dí­szes közönsége volt, úgy, hogy a Kaszinó ter­mei ép oly képet mutattak, mint farsang ide­jén, a legnagyobb elit-bálok alkalmából. Asztalbontás után csakhamar kezdetét vette a tánc s a legpompásabb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. A kitűnő mulatságról a jelen voltak a legszebb emlékekkel távoztak. Hétfőn délben Gellért Endre polgármester és neje ebédet adtak az illusztris vendégek tiszteletére, mely vidám hangulatban az esti órákba nyúlt át. A hétfői nap legfőbb programmját az ké­pezte volna, hogy a főispáni pár látogatásokat teszen. A közbejött szerfölött csúnya idő azonban lehetetlenné telte, hogy e szándékukat meg­valósítsák. Egész nap úgy szakadt az • eső, mintha öntötték volna, minek következtében a látogatások elmaradtak. Miután a főispánnak f. hó 30-án hivatalos ügyekben a fővárosba kell utaznia s igy nagy­bányai látogatását nem hosszabbíthatta meg, a főispáni pár rövidesen más alkalmat fog ke­ríteni arra, hogy az elmaradt programmpont- nak is eleget tegyem Dr. Falussy Árpád főispán feleségével együtt kedden délelőtt Felsőbányát látogatta meg. A város közönsége a főispáni párt nagy ünnepélyességgel fogadta. A város lobogódiszt öltött. Farkas Jenő polgármester nagy küldött­séggel a város határáig jött a főispán elé, ki­nek kíséretében voltak: Gellért Endre polgár- mester, Neubauer Ferencz bányaigazgató, Da- mokos Ferenc főszolgabíró. Farkas polgármester fogadó beszédére a főispán igen meleg hangon válaszolt. Megérkezés után a polgármesternél vil­lásreggeli volt. Délelőtt a főispán a városházán a város küldöttségeit együttesen fogadta. A küldöttsé­get Farkas polgármester mutatta be s a jelen­levőkhöz a főispán hosszabb beszédet intézett. Délben fényes bankett volt, melyen dí­szes, előkelő közönség vett részt. A felköszön­tők sorát a főispán nyitotta meg, ki ő felsé­gére ürítette poharát; Farkas polgármester a főispánnét éltette; dr. Szokol a vendégeket köszöntötte; Gellért Endre Farkas Jenőné pol- gármesternét éltette. Csausz István Gellért pol­gármestert. A szépen sikerült banketten még számos felköszöntő hangzott el. A lacfalusi kirándulásról, már e cikk be­vezetésében megemlékeztünk. Kedden estére a főispáni pár visszaérke­zett Nagybányára. A főispán résztvett a füg­getlenségi pártnak a Polgári Körben rendezett lakomáján, melyen mintegy százan voltak je­len. A főispánt dr. Vass Gyula köszöntötte, a főispán a függetlenségi pártot éltette, dr. Mis- kolcy Sándor a főispánnéra ürítette poharát, Almer Lajos a főispánt köszöntötte, Gellért Endre Neubauer főbányatanácsost, mint 'a fő­ispán vendégszerető házigazdáját éltette, Virág Lajos a főispánt, Neubauer főbányatanácsos vendégeit, Gellért polgármester Grünwald festő­művészt, Grünwald pedig a városra ürítette poharát. Még számos lelkes toaszt hangzott el az estélyen, melyről a főispán éjfél után távozott. A főispáni pár szerdán délelőtt a gyors­vonattal utazott vissza Nagybányáról Nagy­károlyba. Számos kocsi kisérte ki az állomásra, hol a búcsuzásnál ismételten kifejezést adtak annak, hogy Nagybányáról feledhetetlen em­lékekkel távoznak. Akció az erdödi járás érdekében. A nepotizmus korszakának letiinte remélni engedi, hogy az olyan isten háta megetti, minden forgalomból kizárt vidék érdekei­nek istápolására is reá kerül végre a sor, mint a milyen az erdödi járás. Arról ne­vezetes ez a szerencsétlen vidék, hogy ám­bár az útadót természetszerűleg épen úgy

Next

/
Thumbnails
Contents