Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-08-04 / 31. szám

31. szám.

SZ ATM ÁRVÁRMEGYE.

3-ik oldal.

Demokratizmus socialismus alakjában való előtérbe tolulása a társadalmi küzdelemnek ir- tóztató veszedelmes hazánk mai politikai helyzetében az alább kifejtendő specialis okon kívül általánosságban azért, mert elvonja a figyelmet aktuális főügyünktől a nemzeti ügytől és megbontja sorainkat melyeknek zártan kellene szembe állani az osztrák hatalommal.

A nemzeti kérdés tudvalevőleg nem lett megoldva csak elhalasztva. Ellenállásunkkal visszavertük a támadást és fegyverszünetre kényszeritetlük Ausztriát megkapván egy két évi felfüggesztéséért aspirációnknak a kormány- hatalmat. Óriási előny, ha öntudatos, életrevaló politikus faj volnánk és ki tudnék használni ezt az időt az erőgyűjtésre és a teljes egyöntetűség létrehozására, mely kizárná azt, hogy köztünk kapjon az osztrák hatalom törekvéseit támogató pártot.

De úgy látszik Ausztria tudta mit csinál. Ismerte fajunkat és biztos volt, hogy ezen idő nem erősíteni fogja vele szemben a magyart, hanem gyengíteni. Nem tömörülni fog a nemzet, hogy erősödve aktiv küzdelmet kezdjen, hanem szakadozni, bomlani és igv gyengülni. Gyengébbé válik mint a milyen volt a passzív ellenállásban és meg fog törni az osztrák hatalom újabb támadása alatt.

A másik veszedelem nemzeti ügyünkre nézve pedig abban rejlik, hogy a sociálisták és radikálisok mint a múlt tapasztalatai mutatják mind hazaárulók, a demokraták viselkedésepedig most olyan, hogy az ember a koalícióban való résztvételüket őszintének alig hiheti el.

Tudjuk, hogy a sociálisták Kristöffy érdekében tüntetőleg vonultak fel a nemzeti parlament ellen. hogy sztrájkkal iparkodtak megtörni a hazafias sajtót, hogy összetépték a nemzeti zászlót midőn a hazafias ifjúságot botokkal és késsel akarták a nemzeti ügy mellől elriasztani. A radikálisok gyűléseket tartottak és ligát alakítottak Bécs támogatására. Vázsonyi, Leitner és Bródy urak hazafiságáről pedig akkor hullott le a lepel, mikor a sociálista sajtó ugyanabba a verembe eset a mit a nemzeti sajtónak ásott. A hazátlan bitangok támogatóiban megismertük demokrata honfitársainkat, kiket csakhamar Eötvös táborában nyíltan is ellenünk láttunk fellépni.

Ettől a társaságtól mit várhat a nemzeti ügy? Az a veszedelem a melyet Kristóffy alatt jelentettek, ma már fokozottabb mérvben van meg, mert a nagy közönség nincs tisztában hazafiatlan mivoltukkal és vakon megy utánnok a demokrata jelszó által csábítva sok a jó hazafiak közül. így bukott el a közelünkben Nagy- szőllősön a 48-as nemzeti zászló Bródy Ernő demokratával szemben. A sajtó jelentős részben nyíltan vagy burkoltan mellettük van és magában a 48-as pártban is vannak híveik, mint p. o. Szatmár város képviselője, ki lapjában nem átal Eötvös mellett állást foglalni.

Ha a dolgok úgy fejlődnek, a hogy indultak, nemsokára a koalíció szemben fog állani egy radikális demokrata sdcialista csoporttal, mely nem vezényszót, önálló vámterületet és általában nemzeti engedményeket, hanem gazdasági és társadalmi reformokat, — de az ő ize szerintieket — fog követelni és általános szavazati jog, a hitbizományok eltörlése és a papi vagyon felosztása ellenében szívesen megszavazza örökre a magyar nemzet rabszolgaságát Ausztriának.

A demokrata radikális socialisla veszedelem azonban csak addig van, a mig mi magyarok fel nem ismerjük azt, mert mihelyt nem tudnak hangzatos jelszavaikkal félre vezetni és mihelyt a kívül vörös, belül fekete-sárga zászlójukat a nemzeti szin lepel alatt észrevesszük és nem lépünk ki a koalíció győzelmes és nemzetünk jövőjét jelentő lobogója alól, nincs semmi bajunk. Budapest legtöbb kerületétől, hol magyar szót csak elvétve hallunk, úgy se várjunk lelkesedést a magyar nemzeti ügy mellett a mint nem is láttunk a nagy küzdelem alatt. A fővárossal számoljunk le mint ellenséggel mindaddig mig egy vas- kezü kormány nem csak névleg, de tényleg is magyarrá teszi azt. Vigyáznunk kell azonban az országban különösen a vidéki emporiumok- ban, hol nem mindenütt uralja már a magyar kispolgári törzslakosság a helyzetet szemben a minden felülről összecsődült üzleti és munkás néppel. Sokan ezek közül mint Nagyvárad, Má- ramarossziget határozottan ellenségeink voltak a nemzeti küzdelemben.

A lefolyt nagy küzdelem tanúságait le kell vonnunk kérlelhetetlenül. Megismertük barátainkat és ellenségeinket és akit ellenségnek ismertünk most, annak nem szabad szóhoz jutni ezen országban, nem szabad részesévé lenni semmi közhatalomnak, hogy biztosítva legyünk az ellen, hogy az osztrák hatalom érdekében ismét ellenünk forduljon. így járt el Szatmár- vármegye, igy kell tenni mindenütt és akkor nem félhetünk a demokrata köntösben közzénk furakodni akaró haladópárttól.

Á vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása.

A fenti cim alatt lapunk legutóbbi számában Vörös György csengeri járási számvevő felszólalásával kapcsolatosan közölt cikkünkben foglalt felhívásnak első eredménye a kérdés megvitatására legelső sorban hivatott volt vármegyei számvevői karnak múlt hó 29-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyv, mely a következőleg hangzik:

Jegyzőkönyv. — Felvétetett Nagykárolyban a vármegyeháza levéltári helyiségében

1906. évi julius 29-én az 1902. évi III. t.-c. által államosított volt vármegyei tisztviselők értekezletéről,

Uosvay László p. ü. számvizsgáló — mint a volt vármegyei tisztviselő karlársak ez idő szerinti elnöke a kartársak elé terjeszti a volt vármegyei tisztviselők kongresszusa elnöksége által folyó hó 20-ról nevére címzett, de a kartársakhoz intézett levelet, melyben megkeresést intéz, hogy »a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról« készített és közölt törvényjavaslat tervezetet letárgyalván, — az esetleges észrevételek, módosítások vagy javaslatok a tárgyalásban részlvett kartársak által aláirt jegyzőkönyvbe az elnökségnek megküldessenek.

Az elnökségnek a volt vármegyei tisztviselő kartársak sérelmei orvoslása tekintetében kifejtett erélyes — és céltudatos buzgó működése hálás elismeréssel fogadtatván, a törvényjavaslat tervezet szakaszonként ismételve felolvastatván és tárgyaltatván, — valamint az indokolás is megvitattatván : az azokban lefektetett elvek, módozatok és indokok osztatlan helyesléssel — módosítás, nélkül elfogadtatnak, és a törvényjavaslat tervezet a »Szatmárvár- megge« politikai lap szerkesztőségének ismertetés céljából jegyzőkönyvi kérelem kíséretében megküldetni határoztatik. Ilosvay László s. k. p. ü. számvizsgáló, Márton Elek s. k. p. ü. számellenőr. Szilágyi Lajos k. k. p. ü. számellenőr, Budaházy Zsigmond s. k. p. ü. számellenőr, Andrásy Jenő s. k. p. ü. számtiszt, Bodnár László s. k. p. ü. számtiszt, Teleky Antal s. k. p. ü. számtiszt.

*

Készséggel teljesítjük a volt vármegyei számvevői kar kívánságát,s alábbiakban az ügy fontosságára tekintettel szószerint adjuk úgy a törvényjavaslat-tervezetet, mint indokolását, kérvén az összes érdekelt szakköröket, hogy ehez a kérdéshez hozzászóljanak.

Törvényjavaslat-tervezet

a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról.

1. Fejezet.

A vármegyék háztartása.

1- §•

A vármegyék pénztári és számvevőségi teendőit — ide értve a gyámügyeiket is — az 1902. évi III. t.-c hatályon kívül helyezése mellett a minden vármegye székhelyén ismét szervezendő vármegyei pénztárak és vármegyei számvevőségek látják el.

A vármegyék állami javadalmazása — ennek törvényhozási utón leendő beszüntetéséig — minden hó első napján, előleges havi részletekben az 1883. évi XV. t. c. intézkedéseinek megfelelően a vármegyei pénztárnak pontosan kiszolgáltatandó. Aki a kiszolgálást bármi címen megakadályozza: hivatalos hatalommal való visszaélés bűntettét követi el.

Ez esetben felhatalmaztatik a vármegye alispánja, hogy az állami javadalmazás kiszol- gáltasásáig a vármegyei alapokból egy hóra saját hatáskörében, — hosszabb időre ellenben a törvényhatósági bizottság határozata alapján ugyancsak a vármegyei alapokból, — ezek készletének elégtelensége esetén pedig pénzintézettől rövid utón kölcsönt vegyen fel. mely kölcsönök a javadalmazás kiszolgáltatásakor azonnal visszafizetendők. A törvényhatósági bizottság eme határozata felsőbb hatósági jóváhagyást nem igényel: de a kölcsönnek a visz- szatartott javadalmazás folyósítása alkalmával leendő visszafizetésének ellenőrizhetése céljából a kormánynak bejelentendő.

Utasittatik a kormány, hogy a vármegyék állami javadalmazásának megfelelő jövedelmi forrásnak a vármegyéknek saját hatáskörükben leendő beszedésre való átengedését tanulmány tárgyává téve: egy éven belül e tárgyban a törvényhozásnak törvényjavaslatot mutasson be.

II. Fejezet.

A vármegyék pénztári kezelése.

4- §•

A vármegyei pénztárak a vármegyei és az utadóalap-költségvetésekben engedélyezett összegek erejéig, továbbá a vármegyei alapok és alapítványok valamint a gyámpénztári tartalékalap tekintetében az alispán, a vármegyei gyámpénztárt illetőleg pedig az árvaszék által — de a törvényben, szabályrendeletekben és jogerős határozatokban foglalt rendelkezések korlátái között — kibocsátott és mindenkor a számvevőség által ellenjegyzett utalvány rendeletek foganatosítására és egyáltalában a vármegyei és gyámpénztár kezelésével járó teendők ellátására vannak hivatva.

Az utalványozási jog csakis kormányható- ságilag jóváhagyott közgyűlési határozatok alapján terjedhet a vármegyei költségvetés korlátain túl.

5. §•

ügy a bevételek, mint a kiadások közvetlen a vármegyei pénztár által foganatositandók.

A postán vagy egyébként a vármegyéhez érkező pénz- és értékküldemények közvetlenül a vármegyei pénztárba vételezendők be.

6. §.

A vármegye alispánja a főügyész, árvaszéki elnök és számvevőség közreműködésével évente legalább 4-szer köteles a vármegyei pénztárt — úgy a pénzkezelés mint ügykezelés tekintetébe — váratlanul, alaposan megvizsgálni és erről mindannyiszor úgy a törvény- hatósági, mint a közigazgatási bizottságnak valamint a belügyminiszternek jelentést tenni.

A belügyi kormány köteles lehetőleg minden évben, — de legalább minden három éven belül egyszer, — a vármegyei pénzkezelést és számvitelt a helyszínén megvizsgálni.

7- §■

A vármegyei pénztárak a pénzkezelést az általános állami pénztári ügykezelésre vonatkozólag érvényben levő utasítás alapján, ennek a vármegyei pénztárakra való mikénti alkalmazása tárgyában kiadandó, továbbá a gyámügyi pénzkezelésre vonatkozó utasítás értelmében látják el.

III. Fejezet.

A vármegyék számvitele.

8. §.

A számvevőség kizárólag számvevői szolgálatot teljesítenek. A közigazgatási segédszolgálat tekintetében a vármegye alispánjának és az árvaszéknek alá vannak rendelve, és ezeknek az irányában kiadott rendelkezéseit feltétlenül teljesíteni tartoznak. Ellenben úgy az előzetes, mint az utólagos számviteli ellenőrzés tekintetében a vármegyei törvényhatósággal, alispánnal, árvaszékkel szemben önállóan működnek és ebbeli működésükért a közigazgatási bizottság utján a belügyminiszternek felelősek.

A rendeletre foganatosított feljegyzéseket a főszámvevő minden egyes esetben köteles a közigazgatási bizottság utján a belügyminister- nek bejelenteni.

9. §.

A r. t. városok és községek pénzkezelés és számvitele minden évben legalább egyszer vármegyei számvevő állal váratlanul a helyszínén megvizsgálandó.

A községi számvitel és pénzkezelés hathatósabb ellenőrizhetése céljából utasittatik a belügyminister részletes, a községi pénzkezelést és számvitelt szabályozó utasításnak egy éven belül leendő kiadása.

10. §.

A számvevőségnek a számviteli és ellenőrzési teendőket az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. és az ennek végrehajtása iránt már kiadott általános utasítás alapján, ezeknek a vármegyei számvitelre miként leendő alkalmazása tárgyában kiadandó, továbbá a gyámügyi számvitelre vonatkozó utasítások értelmében végzik.

IV. Fejezet.

A pénztári és számvevőségi tisztviselők.

11. §.

Az 1902. évi III. t.-c. alapján rendszeresített 35 számtanácsosi, 111 számvizsgálói, 100 számellenőri, 422 számellenőri járási számvevői, 239 számtiszti, 49 számgyakornoki, 58 adóhivatali segédi, 92 adótiszti, 19 adóhivatali gyakornoki és 82 szolgai állás ezen törvény életbe lépte napjával a pénzügyi tárcánál megszüntetik és ezek helyett a vármegyei pénztári és számvevői teendők ellátására 63 főpénztár- noki, 63 főszámvevői, 63 pénztári ellenőri, 230 számvevői, 40 pénztári tiszti, 230 alszámvevői, 225 pénztári és számvevősegédi és 82 szolgai állás szerveztetik, mely állások illetményeiről