Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)
1906-07-14 / 28. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 28. szám. és neje-féle alapítvány 15 K kamatát a magyar nyelvben felmutatott előmeneteléért megkapta Labonc Emil II. o. t. Nagykároly város hazánk ezeréves fennállásának emlékére kitűzött jutalmát megkapták: a 100 koronás jutalmat Juhász Kálmán IV. o. t. Az I. 50 koronás jutalmat Dezső László III. o. t„ a II. 50 koronás jutalmat Gájásv Kálmán IV. o. t. Az igazgató adományából könyvet kaptak: Szolomájer Jenő I. o. t., Gózner Dezső II. o. t. és Toóth Géza III. o. t. A Nagy károlyi Takarékpénztár-egyesület a Gőnyei-alapból 20 koronát adományozott a Segitő-egyesületnek. A Kereskedelmi- és Iparbank 25 koronát adományozott az ifjúsági könyvtár részére. 25 koronát a Segitő-egyesületnek, 20 koronát pedig a kirándulási alap javára. A Központi Takarékpénztár 10 koronát adott a tanári könyvtár céljaira. Az Önsegélyző Népbank a gimnáziumi Kölcsey-Önképzőkör céljaira adott 15 koronát. Dr. Adler Adolf a saját és neje nevéről elnevezett alapítványt 115 koronával gyarapította. Kepes Sándor szinérvár- aljai sirkőgyáros megküldötte a tiszabecsi honvédemléknek *trachitból faragott modeljél, továbbá 40 drb különböző ásványcsiszolatot is adományozott. Lakai Géza gyógyszerész 32 darab részint eredeti, részint átirt XIV — XVIII. szazadból való oklevelet adományozott, melyek a Kubinyi és Meskó családra vonatkoznak. Az Önsegélyző-Népbank, a Takarékpénztár, a Központi Takarékpénztár, a Kereske- delmi-bank és Toóth Sándor ur 70—70 koronát adományoztak tanulmányi kirándulás céljára. Igazgató a jótékonycélu gimnáziumi hangverseny tiszta jövedelméből 100 koronát elküldött a tüdőbetegek Szanatóriumának a javára. Az ifjúság gyűjtéséből 34 koronát küldött a Vakokat gyámolitó országos egyesületnek, _ 60 koronát pedig a magyar Iskolahajó céljaira. A tanárkar 14 tagbói állt; a rendes tárgyakon kívül mint rendkívüli tantárgyat: zenét 42, román nyelvet 14, szabadkézi rajzot 30, francia nyelvet 8, éneket 104 és gyorsírást 76 növendék tanult. A Kölcsey-önképzőkör 78 taggal ez idén igen szép működést fejtett ki, 17 felolvasó, 1 rendkívüli, 2 nyilvános diszülést és záróünnepélyt tartott a kör mindig igen válogatott, eleven műsorral — Kitűzött 9 pályatételt, a pályázók közül Csáky Gusztáv VI., Papp Ferenc VII., Diczig Géza VI., Kompolthy Béla VIII., Bartha István VIII. és Kálmán Miklós VI. o. t. nyerték el a jutalomdijakat. A Segélyző-egyesület bevétele 1434 K, kiadása pedig 165 K volt, összes vagyona 9259 K. Ez évben 54 tanulót segélyzett 362 könyvvel és 18 tanulót részesített tandijse- gélvben. A szertárak közül a tanári könyvtár 57 művel, az ifjúsági könyvtár 68 művel gyarapodott. A tanulók közül tiszta jelesek : Gyermán János, id. Sternberg László és Szolomájer Jenő I. o. t., Gózner Dezső II., Székely Imre III., Juhász Kálmán és Moskovits Lajos IV., Horváth Endre V., Nagy István és Somossy Miklós VII. o. tanulók. — Az intézetbe összesen 293 tanuló iratkozott be, ezek közül kimaradt 23, 5 az I„ 3 a II, 2 a III., 3 a IV., 6 az V. és 4 a VIII. osztályból és igy vizsgálatot tett 270 és pedig a következő eredménynyel: minden tárgyból jeles 9, jó 33, elégséges 168; egy tárgyból elégtelen 26, két tárgyból 15, több tárgyból elégtelen 19. A tanulók közül róm. kath. vallásu volt 107, gkath. 40 ág. ev. 6, ev. ref. 54 és izraelita 63; magyar anyanyelvű 259, német 3, román 7, orosz 1. Nagykároly városi volt 211, vidéki 59 tanuló. Majd a jövő iskolai évre való tudnivalókat közli az igazgatóság. — Beérkezett még hozzánk az állami polgári leányiskola s a rkath. elemi fiú- és leányiskola értesítője, a melyekről jövő számunkban adunk ismertetést. H I E E K. — A december 28-iki vármegyei közgyűlésnek, melyet az akkori alispánhelyettes hivott volt össze törvény adta jogánál fogva, a megyeházán való megtartását Nagy László megyefőnök tudvalevőleg csendőr szurony nyál akadályozta meg. A törvényhatósági bizottság az erőszak elől kénytelen volt elvonulni s e közgyűlést Ilosvay Aladár elnöklete alatt a városi tornacsarnokban tartotta meg. Kristófy volt belügyi ügyvivő persze nyomban megsemmisitette az ezen közgyűlésen hozott határozatokat, azzal az indokolással, hogy a közgyűlés nem volt törvényszerűen összehiva, mert főispán létében az alispán j helyettesnek nem volt összehívási joga. Andrásy Gyula gróf belügyminiszter Kris- tófmak ezen megsemmisítő határozatát hatályon kívül helyezte s a dec. 28-iki tornacsarnoki közgyűlés határozatait jóvá hagyta azzal az igen nevezetes és minden irányban rendkívüli nagy fontosságú indokolással, hogy a közgyűlésnek Ilosvay Aladártól történt összehívása igenis törvényes volt, mert Nagy László nem tevén le a hivatali esküt a törvényhatósági bizottság előtt, főispáni joghatóságot nem gyakorolhatott. így ez a kérdés melyrőí hónapokon keresztül folyt jogvita általános megelégedésre talált megoldást. A belügyminiszter szigorúan törvényes alapon hozta meg határozatát, mely a volt haladópárt köreiben érthető kínos feltűnést kelt. — Helyette ütések a vármegyében. Nagy Sándor I. aljegyző nyugdíjügye jogerősen befejeztetvén, a főispán 1. aljegyzőnek Manyii Bélát, II. aljegyzőnek Kerekes Zsigmondolt, III. aljegyzőnek Kozma Gerőt, IV. aljegyzőnek Madár assy Istvánt és V. aljegyzőnek Kende Pétert helyettesítette. — Vizsgálat. A vármegyei bútorok, fel- szerelési tárgyak részletes, leltár alapján felvételére kiküldött albizottság e hó 13-án működését megkezdette. Az eljárás előreláthatólag hosszabb ideig fog tartani, mert az albizottság feladata a legpontosabban megállapítani az elmúlt korszak vásárlásainak mérlegét. A beadandó albizotlsági jelentés alapján fog a vármegye közönsége a továbbiak iránt intézkedni. — Panasz. A Kaplony-utcza kifelé menetjobboldali gyalogjáróján egy helyütt mintegy három négyszögméter területen az asphalt beomlott, félméternyire le van süppedve. Más városokban, hol a rendőrség a rend őre, addig is, mig megigazítják a járdát, elkerítik az ilyen veszélyes helyeket, melyeken sötétben ugyan könnyen kitörheti a lábát az ember. Demidor ur azonban úgy látszik, csak az abszolutizmus bajnokainak testi épségével törődött! — Megtorlás. A mint kitűnő forrásból értesülünk, Kemény Alajos itteni pénzügyigazgatónak Besztercére való áthelyezése befejezett dolog. Sokkal élénkebb emlékezetben vannak Keménynek az abszolutizmus idején viselt dolgai, semhogy szükséges volna azokat részletesen felújítani. Elég csak arra a szereplésére hivatkoznunk, a mikor ő interpellálta meg a volt megyefőnököt (persze: rendeletre) a közig, bizottságban a vármegyei tisztviselők ellenállása miatt. Méltó megelégedéssel konsta- í táljuk ezen áthelyezésből, hogy a koVmány a tisztítás nagy munkájába komoly igyekezettel belefogott. A besztercei pénzügyigazgatóság különben országszerte a legkellemetlenebb pozíciónak van elismerve. Csak egy lépés választja el a »jól megérdemelt nyugalom «-tói. — Az uj pénzügyigaz gató. A Kemény Alajos áthelyezése folytán megürült nagykárolyi kir. pénzügy igazgatói állásra Piachíj Gyula pénzügyminiszteri titkár neveztetett ki. Benne vármegyénk pénzügyi közigazgatása kiváló szakerőt nyer. — Uj házfönök és plébános. Schweig- ho/Jer János dr., a ki csak egy esztendeje működött városunkban mint a kegyesrendiek helybeli házfőnöke s a rkath. hitközség plébánosa s e rövid idő alatt is általános tiszteletet és becsülést vívott kL magának a társadalom minden rétegeiből nemes gondolkodásával és megnyerő, tapintatos működésével — saját elhatározásából lemondott viselt tisztségéről. A rendnek most ülésező nagygyűlése a megmásíthatatlan lemondást elfogadta s igy Schweighoffer János dr. osztatlan sajnálatunkra távozik körünkből. Kisérje meleg ragaszkodásunk és megemlékező tiszteletünk. — Helyébe a piaristák nagykáptalanja Titz Antal drt választotta meg nagykárolyi házfőnöknek és plébánosnak. Titz Antal dr. neve széles körben ismeretes, mint theologiai iróé. Mint theológiai tanár a rend kolozsvári és budapesti hittudományi intézeteiben működött és úgy is mint theológiai tanár, úgy is mint szakiró általános elismeréssel találkozott. Legutóbb a rend budapesti hittudományi intézetében és főgymnasiumában tanított. Innen jön közénk férfikora elején (szül. Szabadkán 1867-ben). Kedves, megnyerő modorával társadalmunknak s egyházi életünknek bizonyára nálunk is szerepet vivő, vezető tagja lesz. A mint őszinte tisztelettel veszünk búcsút elődjétől, ép oly" meleg szeretettel köszöntjük őt, mint a nagykárolyi piarista társház főnökét és a kath. hitközség plébánosát. Isten hozta körünkbe! — Helyiérdekű vasutak. A dec. 21-iki közgyűlés határozatainak jóváhagyásával megerősítette a belügyminiszter a vármegye közönségének a Szatmár—mátészalkai vasútra megszavazott 200,ÜÜ0 s a nagykároly—margittai vasútra megszavazott 150,000 koronás hozzájárulással mindkét vasút rövid időn belüli létesítése befejezett dolognak tekinthető. — Helyreigazítás. Lapunk egyik utóbbi számában közöltük a vármegye azon határoza- tát, melylyel megörökítettük a nemzeti ellenállási alapra annak idején adakozók névsorát. E névsorból nyomdai tévedés folytán künnmaradtak a következő nevek és adományok: Jékey Mór 360 K, Jékey Zsigmond 388 K, Jékey István 110 K Antal Alajos 200 K. — Halálozás. Bolla Kálmán ny. altábornagy honvédségi adlalus a napokban 66 éves korában elhalt. A kiváló képzettségű katona kassai honvéd kerületi parancsnoksága idején sokszor megfordult városunkban, hol rendszerint a kegyesrendiek vendégszerető házának volt szívélyesen látott vendége. — A Nagykárolyi Kossuth Asztal- társaság vasárnap f. hó 8 án igen látogatott közgyűlést tartott. Kun István elnök bejelentette mikép az asztaltársaság zászlót szerzett be, melynek felszentelését indítványozza nagyobb szabású ünnepély kapcsán megtartani. A közgyűlés lelkesedéssel fogadta az eszmét, elhatározta, hogy a zászlószentelést lehetőleg akkor tartja, mikor Kossuth Ferenc mint kilátásban van. — városunkban időzik de mindenesetre még a nyár folyamán. A zászlószentelés keretében tervbe vétetett, egyházi ünnepély, díszközgyűlés és egy nagyobb szabású nyári táncmulatság, melynek jövedelme a ’ zászlószentelés költségeire fog fordittatni az esetleges maradvány pedig az asztaltársaság jótékony céljaira fog forditattni. Egyébként a rendezéssel egy 120 tagú rendező bizottságot bíztak meg, melynek elnökéül Kovács Dezső drt. választották. — Az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének Junius hó 12-én Szi- lágy-Somlyón tartott közgyűlése dr. Bohus János krasznabélteki plébánost, a krasznabélteki hitel- szövetkezet elnök igazgatóját egyhangúlag intézőbizottsági tagnak megválasztotta. — Dr. Mayer Béla püspök búcsú-levele Zomborban, jun. 29-én kelt. A levél a papsághoz latin nyelven van Írva, a klasszikusok mélységével. Híveihez intézett magyar leveléből a következő megindító részeket közöljük : Krisztusban kedvelt híveim ! Még nem is láttalak titeket és már is búcsúzni jövök tőletek; még nem hangzott fülembe a ti »Isten hozott üdvözléstek és már is azt kell mondanom nektek: »Isten veletek.« Legyen az Isten kifürkészhetlen szent akarata... Lelkiismeretem nem engedi, hogy mint teljesen roncsolt idegzetű ember, folyton ágyban fekve vezessek egy terjedelmes megyét és végezzek lélekbe vágó, nagy horderejű teendőket, melyek még egy teljesen ép egészségű és fiatal erőkkel rendelkező főpapnak is összes lelkierejét igénybe vennék. Miért is ismételten alázattal terjesztém elő állapotamat az egyház fejének. X. Pius szentséges atyánknak. Ama kéréssel fordultam hozzá, hogy ha Isten dicsőségével és a lelkek üdvével megegyezőnek találná, mentene fel püspöki hivatalomtól. Készségesen visszalépek. 0 Szentsége teljesen átértve jelen tehetetlenségemet, f. é. március hó l3-án kelt hivatalos iratában engem legkegyelmesebben felmen- j tett a szatmári püspökség elfoglalásától... Áldott legyen részemről is aki az Ur nevében jövend hozzátok. Őszinte tisztelettel, gyermeki bizalommal és igaz szeretettel fogadjátok őt, kit a végtelen bölcs és kegyes Gondviselés kijelölend számotokra, és ha meg vagytok győződve jóakaratomról, melylyel szívesen feláldoztam volna magamat értetek, emlékezzetek meg rólam imáitokban, hogy gyermeki alázattal és bizalommal nyugodjam bele a jó Isten további intézkedéseibe. Az Atyának és Fiúnak és Szendéteknek áldása szálljon reátok és maradjon mindörökké veletek. Amen. Zombor, 1906. évi junius 29. Mayer Béla. — A vármegyei számvevőségek visz- szaállitása. Jelentettük, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a vármegyék autonómiájának intézményes biztosítása és kiépítés céljából foganatosítandó kormányintézkedések közé felvette a vármegyei pénztárak és számvevőségeknek a vármegyék hatáskörébe való visszaállítását is. Ezt a kérdést a belügyi kormányzat az 1902. évi III. t.-c. tervbevelt hatályon kívül helyezésénél úgy politikai, mint adminisztratív szempontból mérlegelés alá vette, úgy találván, hogy a számvevőségeknek a törvény- hatóságok által feliratilag kért visszahelyezése teljesen indokolt, melynek megvalósítását a kormány már azért is szükségesnek vélte, hogy a megyei pénztárak felett a minden időben való
