Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-07-07 / 27. szám

szatmárvármegye.

2 7. szám.

4-ik oldal.

szanak meg, a kik e tiszt betöltésére kellő képességgel, akarattal és ügybuzgósággal bírnak.

Még arra a körülményre is kell felhívnunk kereskedőink és iparosaink figyelmét, hogy a kereskedő s iparkamara tagjai sorába sohasem választottak nagykárolyi kereskedőt vagy iparost, választottak' Szatmárról, Nagy- somkutról, Szinyérváraljáról, de Nagykárolyból, a megyeszékhelyéről soha, nem csoda tehát, hogy kereskedelmi és ipar érdekeink annyira mostoha elbánásban részesültek. Kereskedőink és iparosaink hassanak oda, hogy az iparkamarába városunk részéről annyi tag választassák, a mennyi kereskedőink és iparosaink számánál fogva őket joggal megilleti.

E törekvésükben mi a legnagyobb készséggel és buzgósággal fogjuk támogatni.

Az uj szatmári püspök.

A jul. 3,-í hivatalos lap a következő kinevezést közli:

TT 11'.-a *3s- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére a lemondás folytán megüresedett szatmári püspökségre dr. fío- romi$szq Tibor praelatust, apát-kanonokot püspökké kinevezem.

Kelt Bécsben, 1906. évi junius hó 20.-án.

Ferencz József s. k.

gróf Apponyi Albert s. k.

E kinevezés Mayer Béla kinevezett püspöknek még fölszentelése előtt való súlyos megbetegedése miatt a kétszer is megárvult szatmári egyházmegyében osztatlan, általános örömet keltett.

Egyrészt mert a főpásztor hiányát oly hosszú idő óta erősen érzi a népes és nagy egyházmegye; másrészt pedig azért általános a lelkes öröm, mert az uj püspök neve már régen tisztelt és becsült országszerte. Benne a magyar clerus egyik legbuzgóbb, fáradhatatlan és neves munkása került a szatmári püspöki székbe.

Férfias, nemes alakjával ott volt mindig a munkássorban — vezérré egyedül érdemei tették. Sohasem vonzotta a kitüntetés keresése, férfias energiáját mindig a munka szeretete lelkesítette, edzette és acélozta. Mert kemény akaratú ember. De teli van szerénységgel, szelídséggel és keresztényi alázatossággal. Ez szerettette meg mindenütt, a hol munkában töltött papi erényekkel teljes életét látták. Becsülték benne a keresztényt és a hazáját szerető és érte dolgozó embert. A felszínességnek nem barátja; alapos tudással mélyedt be az idők szellemébe s a szemlélődés és elmélkedés gondolataitól megtermékenyülve agilis tevékenységgel vett részt egyházának és hazájának soci- alis, politikai és társadalmi mozgalmaiban.

Szive maga a jóság. A krisztusi szellem hevitette ezt a szivet, a mely oly bőséges alamizsnákban rakta le adóját, áldozatát a felebaráti szeretet oltárán.

Boromissza ezt a krisztusi szeretetet, ez apostoli tevékenységet, ezeket a kiváló főpásztori és emberi tulajdonokat viszi magával a szatmári püspöki székbe. Adja Isten, hogy aki oly alázattal vonakodott elfogadni e méltóságot s aki oly szerényen fogadta el azt unszolásra, sokáig és sokat tehessen és hogy minél nagyobb lehessen — a magyar katholicizmus javára az Isten előtt.

Boromissza püspök életrajza.

Boromissza Tibor 1840 jul. 18-án született Kalocsán. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Baján végezte. Ezek elvégzése után a kalocsai egyházmegyébe felvételért folyamodott. A nagytehetségü iljut elöljárósága Rómába küldötte, ahol a filozófiát be is fejezte és abból doktori gradust szerzett. Rómában tartózkodása alatt makacs mellbaj támadta meg, melynek következtében kénytelen vo)t Kalocsára visszatérni és theológiai tanulmányait ott befejezni.

1863-ban szentelték pappá és azután 6 esztendeig káplánkodott az egyházmegyében. Már mint káplán tiszta papi életével és európai látókörével nagy tekintélyre tett szert. 1879- ben hitoktató lett a kalocsai nőképző intézetben. Ugyanebben az esztendőben üresedett meg a jankováci (Jánoshalma) plébánia és a pát- ronus, herceg Boncompagni alkalmas papot keresett a plébániára. Boromisszát ajánlották neki s a herceg prezentálása folytán az alig 6 éves papot érseke ki is nevezte plébánosnak. 1881- ben iskolalátogató, 1889-ben esperes, 1890-ben heővizi apát lett. Plebánoskodásának egész ideje alatt nagy szerepet vitt a megyei életben is. Tekintélye szinte páratlan volt világiak és papok előtt egyaránt, mely különösen 25 éves papi jubileuma alkalmából jutott kifejezésre, amikor is Bács vármegye összes notabilitásai megjelentek előtte, hogy iránta érzett tiszteletüket és nagyrabecsülésüket kimutassák.

A király 1893-ban kinevezte kalocsai kanonoknak s ugyanakkor rektora lett a nagy- szemináriumnak. Rektori működését az ifjú papi generáció szeretetteljes, de egyúttal erélyesen komoly nevelése jellemzi. A rcktorsága alatt nevelődött papságon meg is látszott a kitűnő rektor hatása. Időközben igazgatója volt a Szent Család Társulatának és felügyelője a kalocsai képzőintézetnek 1898-ban a Kalocsai Katholikus Kör elnökévé választotta s mint ilyen kezdett tevékeny és hatásos részt venni az országos katholikus mozgalmakban Ismeretes. hogy az országos katholikus nagygyűlések éveken át alelnökükké választották. Igazgató tanácsi tagja évek óla a Katholikus Egyesületek Országos Szövetségének. A keresztény szociális mozgalmakban tanácscsal és teltei igen tevékeny részt vett.

1901-ben XIII. Leo pápa praelalussá nevezte ki. Boromissza még mint római theológus kivívta elöljáróinak legteljesebb elismerését és különösen Steinhuber bíborunk kedvelte meg a tehetséges és szorgalmas, erős magyar érzésű ifjú levitát. A bihornoknak Boromissza azóla is kedves embere. A jelenleg uralkodó pápa is személyesen ismeri és nagy jóindulattal van iránta. Másfél év előtt a pápa hosszabb magánkihallgatáson fogadta és magyar ügyekről beható beszélgetést folytatott vele.

A kalocsai érseki interregnum alatt káptalani helynök volt s mikor dr. Városy Gyula érsek elfoglalta székét, Boromisszát nevezte ki általános érseki helynökké. Mint ilyennek e két utóbbi minőségben alkalma volt fényes egyházkormányzati tehetségét is érvényre juttatnia.

Az uj szatmári püspök igazi barátságos, leereszkedő modora mellett különösen jótékonyságával nyerte meg a sziveket. Két alapítványa ismeretes. 30.001) koronát tett le, hogy annak kamatain egy kalocsamegyei növendék Rómában végezze tanulmányait. 5000 koronát pedig az érsekuradalmi tisztek nyugdíjalapja javára. A jótékonyságban nem keresi a nyilvánosságot; de azért még sem titkolhatta el azt, hogy a kalocsai szent Vince-egyletnek ő a legbuzgóbb pártfogója s azonfelül évente nagyon sok házi szegény talált nála segítséget.

Az uj szatmári püspök tehát valóban olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek méltóvá teszik arra, hogy helyet foglaljon a magyar püspöki karban. A magyar katholicizmus örül is, hogy a választás Boromisszára esett s kéri a Mindenhatót, hogy tartsa meg jó erőben, hogy apostoli munkálkodásától az egyház és haza még sokat nyerjen.

HÍREK.

— Lapunk mai számát felelős szerkesztőnk távol létében Szabó Albert dr. szerkeszti.

— Sok az adó. Varmegyénkben a Ill ik osztályú kereseti adó kivetése nagyban foglalkoztatja az érdekelteket, mert a mint a nagykárolyi kivetés kimutatásaiból meggyőződtünk, még a Jakab és Lojzi gondos befolyása alatt készült kivetés oly horibilis arányokban törekszik most már nem szabadságainktól és jogainktól, hanem bőrünktől és vérünktől bennünket megszabadítani, hogy igazán érdemes lenne a körülbelül 12 év előtti azon mozgalmat megindítani, a mikor is a képviselőtestület felirata folytán éppen Wekerle pénzügyi miniszter ur az adókivetési számítások mérséklését rendelte el s a melynek egy jelentékeny leszállítás lett az eredménye. Miután a kereskedelmi és ipari pangás, valamint az üzleti és forgalmi élet gyengülése teljesen lehetetlenné teszi az emberi munkának az adókivetés mérve szerint való érvényesülését, az adókivető bizottságok bármily humánusán járnak is el, a felcsigázott kivetések ellenében nem képesek oly mérséklést keresztül vinni, a mely a ma alig mozogni tudó kereset eredményeinek megfeleljen és az egyenes adóval járó 150 százalékot kitevő további járulékok elviselésére a polgárokat képessé tegye. Amennyiben a fővárosi lapokból most azt olvassuk, hogy maga a pénzügyminiszter ur is felismerve az országos felszóllam- lások helyességét, a megállapításoknak a mostani nehéz viszonyokhoz alkalmazkodó mérséklését rendelte el, elvárjuk, hogy ha már más ut nem marad, legalább a kivető bizottságok védjék meg polgártársainkat. Tehát mindenkinek ajánljuk, hogy ügyének tárgyalásában részt vegyen.

— Értekezlet a nyomda részvénytársaság ügyében. A Nagykárolyi takarékpénztár egyesület helyiségében f. hó 1-én délután 5 órakor értekezlet volt, a melyen a jelenlevők Nagykárolyban egy uj korszerű nyomda és vonalzó intézet felállítását határozták el. Az uj nyomda felállítására határozottan szükség van, mert a városunkban levő két nyomda között évek óta kartell áll fent, ami egyrészt a nyomda ipar szabad fejlődését akadályozza,

másrészt odavezetett, hogy városunkban a nyomdai árak az átlagáraknál mintegy 30 százalékkal magasabbak. A felállítandó nyomda és vonalzó intézetet, melynek célja irodalmi vállalatok létesítése és a nyomdai müiparnak összes mellékágaival való művelése lesz, 25000 korona alaptőkével óhajtják megvalósítani, amely összeg 250 drh. 100 koronás részvény kibocsátásával fog beszereztetni. A mozgalom élén, mint alapítók Debreczeni István polgármester, Csipkés András, az önsegélyző népbank vezér igazgatója, Dr Gózner Elek ügvvéd, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Péchv László műszaki tanácsos az Ecsediláplecsapoló társulat igazgatója Reöck Gyula nagybirtokos. Dr. Roóz Elemér orvos. Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző, Dr. Nemestóthi Szabó Albert ügyvéd, Scbifbeek Károly földbirtokos, Yetzák Ede a Nagykárolyi takarékpénztár egyesület vezérigazgatója és Dr. Yetzák Ede ügyvéd állanak. E névsor teljes garanciát nyújt arra nézve, hogy a létesítendő vállalat minden izében reális, jól jövedelmező vállalat lesz, — igy nem csodálkozhatunk azon az óriási érdeklődésen, a melylyel a nagyközönség ez uj vállalattal szemben viseltetik.

— Évfordulón. ...»Habt acht! Verkeren! RüCkwärtskoncertirung!« 1866 julius 3.

Königgrälz . . . Pergelt a tambour dobja, harsogott a kürtös trombitája, harsány hangon ko- mandirozolt Clam-Gallas Eduárd parancsnok ur . . . s magyar katonák ezreinek testét zúzta szerte a poroszok lovainak donogó patkója. Yitte a táviró a hirt s a börziánerek lármájába sok ezrek jajjszója vegyült. Ármádiánk a »győzhetetlen«, e csatákban a babéros koszorúba újabb levelet fűzött. Rosszmájú emberek ugy- mondják igaza volt Napóleonnak mikor mondta: Ausztria egy gondolattal és egy hadsereggel mindig megkésik. A kőniggrátzi csatát nem a porosz iskolamesterek nyerték meg Elvesztettük mert köd volt. Igen. Nem láttunk jól. Punktum. Azt tetszik mondani: hát a poroszok láttak? Hja csak nem kívánhatjuk, hogy nekünk is olyan éleslátásu szemünk legyen mint a poroszoknak! Boszniát is okupáltuk mi egy bandával meg egy század huszárral. A köd, a derék chlumi köd ! . . .

— Aratósztrájk. A Kristóffvtól országosnak tervezett aratósztrájkot vármegyénkben, — ugv mondják, — a boldogtalan emlékű Nagy Lászlónak lett volna hivatása szervezni. Meg is kezdte a nemzetközi szociáldemokraták lelketlen izgatásai segítségével az akciót, könnyű lévén neki handabandázni, miután sem a jól kiérdemelt kegydijat, sem a szeszt nem kell learatni a gonosz izgatások következményekép nagykárolyi járásban fel is lépett több helyen az aratósztrájk, a mely azonban eddigi értesüléseink szerint csaknem mindenütt teljes kudarcot vallott. A mi előrelátható volt, mert a törvény szerint megkötött szerződésekkel szemben a munkások sztrájkja célra nem vezethet és szociális szempontból nem alkotó hanem romboló munka, mely első sorban a munkásnak árt és e mellett sújtja a gazdát is. A szociáldemokrácia célja azonban csupán az osztály- gvülölet élesztése és ennek a célnak szolgál akkor is, ha tönkreteszi a munkást nyári keresményének elvesztésével, mert az elkeseredett embert elvakitja azzal, hogy bajának okául nem a törvényszegést hanem a hatóságot mint a földbirtokosok érdekeinek védőjét tünteti fel.

Julius 4-én Érendréd községben működő összes aratók sztrájkba léptek. Követelésük a tizenegyedik részen kívül a convencio jelentékeny emelése volt. Sepsv Sándor tb. főszolgabíró 26 csendőrrel azonnal a helyszínen termett és előbb a békéltetést majd midőn a Strobentz-féle bérlet és özv. Veres Györgyné aratóival sikerre nem vezetett, ezekkel a ki- hágási tárgyalást kezdte meg, A tárgyalás folyamán a munkások látván, hogy eredmény helyett súlyos büntetés vár reájok önként valamennyien minden emelés nélkül munkába állottak.

Alig érkezett haza estére a tb. főszolgabíró már várta a jelentés, hogy a Vállajhoz tartozó ágerdei majorban a Mándy Géza által bérelt Károlyi grófi uradalomban ütött ki az aratósztrájk Azonnal a helyszínre sietett és megkezdte a tárgyalást azon 30 pár csongrád- megyei aratóval, kik sztrájkba léptek, mert tizenegyed helyett tizedén akartak aratni. A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy magok a munkások 10—12 métermázsára becsülik egy holdnak termését, tehát egy pár ember naponként métermázsa búzát kereshet és ennek dacára elégedetlenkedtek. Az egész éjen át másnap délig tartott tárgyalásnak és a tb.. főszolgabíró erélyes közbelépésének meg is volt a kellő eredménye amennyiben a munkások az aratásba ismét beállottak.

Lapunk zártakor értesülünk még arról is, hogy Remetyén a Jasztrabszky Kálmán birtokán" is kiütött az aratók sztrájkja, az eredményről azonban még értesülést nem nyerhettünk.