Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-06-16 / 24. szám

4-ik oldal. SZATMÁRV ÁRMEGYE. 24. szám. szobrászművészszel a szoborra vonatkozó szer­ződést is, melynek értelmében a szobrot vál­lalkozó köteles 9—10 méter magasságban és pedig Kossuth Lajosnak körülbelül 25 m. ma­gas alakját a legjobb összetételű ágyubronzból, a talapzatot elsőrendű vihar és fagyálló mész kőből legkésőbb 1907. évi augusztus 31-ig el­készíteni 20,000 koronáért. — A polgári lányiskola záróünnepe. Nagy közönséget gyűjtött egybe f. hó 8-án a polgári lányiskola záróünnepségének fényes műsora. Szinültig megtelt az iskola díszterme érdeklődő közönséggel, s valóban nagy gyönyörűséggel élvezte végig a válogatott mű­sor szebbnél szebb pontjait. Kedvesen sikerült iskolai ünnep volt e kis hangversenynek is be­illő záróünnepség, a melyben a főérdem az is­kola lelkes zenetanitónőjéé, Láng Margit ur- hölgyé, a kifáradhatatlan buzgósággal és mű­vészi szakértelemmel vezeti és fejleszti lány­iskola növendékeinek művészi érzékét. A 15 pontból álló műsor minden száma után lelke­sen hangzott föl az elismerés tapsa. Igen ügye­sen szavaltak: Singer Mária, Janilzkg Ilona, Serli Irma, Bakó Erzsébet. Paíag Jolán és Rosner Rezsin; a jól szervezett énekkar négy darabot adott elő, majd zongorán játszottak igen szép készültséggel: Czilli Vilma. Gönner Ella, Gáspár Magda, Márton Mária, Juhász Má­ria, Ggurovits Erzsébet és Gáspár Anna. — A rk. leányiskola záróünnepe f. hó 25-én d. u. 5 órakor lesz a zárda nagyter­mében a következő műsorral: Műsor: 1. Auber. «Nyitány» A Portiéi néma, négy kézre Ardeleán Sz. k. a. tanítónője. 2. Engelhart. «Esti ima» karének. 3. Chopin «Nocture» Petz Ilona. 4, Himmel, «A szívhez» négy kézre Ba­lázs K., Grabovszky A. 5. Farkas. «Rákócy in­duló» szavalja Lovas Margit. 6. Tutschek «Ta­vasz induló» két kézre Jékel Olga, Petz J., Ar­deleán Sz. cimbalmon Friedl Mariska. 7. Gänsc- hals. «Liliomdisz» Jékel Olga. 8. Petz—Tóth «A szabadban» daljáték. 9. Carras, «Illustratione Romana» Ardeleán Mariska k. a. 10 Giinschals. «Aranyfonó leány» Acél Etelka. 11. A Kugler. «Mozart» melodráma, Mosenthal költeménye, Tóth fordítása, zongora és harmonium kíséret­tel szavalja Friedl M. zongorán kiséri Ardeleán Mariska harmonium a tanítónő. 12. Czib ulka. «Sans Souci» Balázs Sándor. 13. Alelter «Vi­dámhazatérés» Hadnagy István. 14 Simon —Tóth «Egy falusi hangversenypróba» Daljáték. 15. Risner. «Zenebimbók» négy kézre Balázs S„ Kosztich Ágost. 16. Oscar de la cinna. «Au prinseps Ardeleán Sz. 17. Szabolcska «A haza­szeretetről» szavalja Serli Emma. 18. Erdélyi «Magyar nóták» cimbalomra, Marián Erzsébet, zongorán kiséri a tanítónő. 19. Weinwourm «Sylvia» Ardeleán Leontin. 20. Szent-Gáli. «Klapka induló» karének. — Tornaverseny. A nagykárolyi róm. kath. főgimn. intézeti tornaverseny sorrendje: 1906. évi junius 23-án délután 5 órakor kivo­nulás oszlopokban a versenytérre. (Lövölde.) 1, Felvonulás és oszlopokba állítás. 2. Hymnus, énekli a versenyben résztvevő ifjúság főt. Nik los János tanár ur vezetése mellett. 3. Szabad- gyakorlatok, 4. Botgyakorlatok, mindkettőt ve­zényli Szolomájer János'tornatanár. Előtornász: Szabó János. Oszlopvezetők: 1. Kompolthy Béla. 2. Bartha István. 3. Patay Béla. 4. Fürth Mór. 5. Petách Endre. 6. Mitők Dezső. 7. Rup­recht Béla. 5. Egyéni versenyek, futás I—VIII. oszlopig. 50, 60, 80 és 100 méterig. »Turul« futó-verseny I. és II. osztály. 6. Magasugrás rúddal V—VIII. oszlopig. 7. Súly dobás V—VIII. oszlopig. 8. Magasugrás I—IV. oszlopig. 9. Táv­ugrás V — VIII. oszlopig. 10. Különféle gyakor­latok a nyújtón, korláton, lovon és bakon. 11. Minta csapattornázás a lovon, füles-labdajáték, hol az V. oszlop mérkőzik a VI. oszloppal. Határidő 10 perc. A pontok is számítanak. 12. Oszlopokba állás és a verseny dijak kiosztása. 13. Oszlopokba állás és a versenydijak kiosz­tása. 13 Szózat, énekli a versenyben résztvevő ifjúság főt. Niklos János tanár vezetése mel­lett. Beléptidij 40 fillér. Kedvezőtlen idő esetén a verseny junius 24-én délután 5 órakor tartatik meg. — A színkör építés ügyében f. hó 12-én az építészeti, szinügyi- és pénzügyi bizottság együttes ülést tartott a melyen Kopeczek György épitész-mérnök bemutatta az építendő színkör terveit, rajzait, költségkimutatását, is­mertette az építés rendszerét, annak beosztása előnyeit. Ezek szerint az általa tervezett min­den tekintetben modern favázas, de nem fűt­hető színkör, melyben 16 páholy, a földszinten 320 ülőhely, a karzaton 50 ülő és 200 állóhely lenne s 93,690 koronába kerülne, ha pedig a színkört fűthetővé akarnók tenni, ahhoz még 9000 K, kiadás jönne. Minthogy pedig nekünk csak 54,000 K. áll rendelkezésünkre és csak az állami segély emeléséből remélhető még egy kis pénz, tehát ezt a tervet a bizottság el nem fogadhatta, hanem módosításokkal és a költségeknek 63,000 koronára való redukálásá­val elhatározta hosszas tanácskozás után, hogy Kopeczek György műépítész terveit elvben el­fogadja, őt a módosított tervnek megfelelő költségvetés mielőbbi elkészítésével s az épít­kezés művezetésével és felülvizsgálatával meg­bízza. Kimondatott továbbá, hogy a részletes munkatervek alapján az árlejtés ki fog íratni s hogy a bizottság javasolni fogja a képviselő- testületnek, miszerint a még hiányzó összegnek az állampénztárból leendő fedezésére a belügy­miniszterhez feliratot intézzen. — Kisebb borgazdaság. Ez alatt a cim alatt 28 oldalra terjedő, tartalma^ kis füzet je­lent meg Márton Sándor nagykárolyi m. kir. erdőmester szakavatott tollából. A borgazdaság általános elveit fejtegető bevezetés után külön fejezetekben foglalkozik a szüreteléssel, bor­fejlesztéssel, seprűről lefejtéssel, borérleléssel, bőrbetegségekkel s azok gyógyításával, végül a pinceépitéssel és felszereléssel és borismeret­tel. Mindig szakszerű és gyakorlati tanácsainak jó hasznát veheti minden szőlősgazda. A füze­tet szerző egy korona beküldése ellen bér­mentve küldi meg. — Felakasztotta magát Nagg László itteni napszámos e hó 13-án. Tettének oka életunottság.- — Az 1905. évi újoncok sorozása a vármegyei alispáni hivatal által kiadott ujon- cozási, utazási és működési tervezet szerint vár­megyénk területén f. hó 11-én vette kezdetét és julius hó 14-ig tart két katonai bizottság előtt a melléjük kiküldött polgári bizottság je­lenlétében. Az első katonai bizottság működé­sét folyó hó 11-én Erdődön kezdette meg. Ju­nius hó 15-én és 16-án Nagybányán a város­beliekre, 18—21-én a nagybányai járásbeliekre nézve, polgári elnök dr. Komoróczy Iván, or­vos di\ Fekete Sámuel vm. főorvos. Junius 22. és 23-án Felsőbányán az ottani illetőségüekre polgári elnök Domokos Ferencz, orvos dr. Fekete Sámuel, Junius 25 28-ig a mátészalkai járásbeliekre Mátészalkán, polgári elnök Jármy Andor, orvos dr. Serly Gusztáv. Junius 30-án, julius 2-án és 3-án a csengeri járásbeliekre Csengerben, polgári elnök Madarassy Gyula, orvos dr. Serly Gusztáv. Julius 5, 6., ' 7., és 9-én a szinérváraljai járásra nézve Szinérváral- ján polgári elnök Papolczy Béla, orvos dr. Fekete Sámuel. Julius 11 —14-ig a nagy­károlyi járásbeliekre nézve városunkban N. Szabó Antal polg. elnöksége alatt, orvos dr. Serly Gusztáv. A második katonai bizottság a sorozást Nagysomkuton kezdi meg a nagysom- kuti járásbeliekre junius 25—27-én, pofg. el­nök Mán Lajos, orvos dr. Fekete Sámuel. Junius 30-án és julius 2—4-én Szatmárnémeti­ben a szatmári járásbeliekre nézve Jakó Endre polg. elnöksége alatt, orvos dr. Fekete Sámuel. Julius 6. és 7-én Nagykároly városi illetősé­güekre városunkban Reök Gyula, orvos dr, Serly Gusztáv. Julius 12 14-én a fehérgyar­mati járásbeliekre Fehérgyarmaton, polg, el­nök Jékey Zsigmond, orvos dr. Fekete Sámuel. A nagykárolyi járásban 1008, városunkban 304 az állitáskötelesek száma. — Hivatalos órák változása. A vár­megyénél a hivatalos órák e hó 1-től kezdve — további intézkedésig — reggel 7 órától 1 óráig tartatnak. — Az ügyvédi kamara köréből. A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara Stoll Tibor dr. nagybányai lakos ügyvédet az ügyvédség gyakorlásáról történt önkéntes lemondása foly­tán a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzé­kéből törölte; nevezett ügyvéd iratait Vass Gyula dr. nagybányai lakos ügyvédnek adta át. — Gyufagyár városunkban. Kaufmann Alfréd helybeli kereskedő, a Kaufmann Ignác és fia cég egyik beltagja városunkban egy gyufagyárat akarván felállítani, a kormányhoz tiz éven át évi 10.000 korona segély megadá­sáért folyamodott. — Katonazene lesz folyó hó 16-án a »Magyar Király« kávéház helyiségében. — Festői kiránduló hely. Visk Várhegy gyógyfürdő Máramarosmegye legszebb részén fekszik, hegyekkel körülvéve. Levegője tiszta, pormentes. A fürdő vasúti állomása Bustyaháza órányira Visk Várhegytől. E kedves fekvésű hazai gyógyfürdőnek ünnepélyes megnyitása e hó 17-én lesz, mely alkalomból a fürdőigazga­tója, Bőhm I.ajos fáradságot nem kiméivé, fe­lette érdekes szórakoztatásról gondoskodott. Mint gyógyfürdőt, ajánljuk olvasóink figyel­mébe és felhívjuk figyelmüket a mai számunk­ban megjelent hirdetésre. — Sikerült az Orsz. Posztókiv. Áru­háznak (Bpest. Rottenbiller u. 2 sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruha szövetet egy csődbe jutott posztó gyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetek­ből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfiruha szövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti sorokat t. ol­vasónk figyelmébe ajánljuk. (5 —) TOLLHEGYGYEI, Megtörtént. A szatmári vasúti vendéglőben egv éhes ur olvassa az étlapot. Nehezen tudja magát el­határozni, végre is a mellette hajlongó pincér­hez fordul: — Ajánljon valamit. — Talán egy pesti szeletet parancsoljon a nagyságos ur — Pesti szelet? Mi az? — Az kérem még ezelőtt egy néhány héttel bécsi szelet volt, de miután minden oszt­rák dolgot bojkottáltunk, elkereszteltük pestinek. — Jól van, adjon hát egy pesti szeletet. A Gaumed szolgálatkészen tovalebben s néhány perc múlva a vendég elé helyez egv tányért, melynek fenekén szégyenkezve húzó­dik meg egy mikroskopikus kicsiségü bus darab. — Na hallja, riad fel az éhes ur mérge­sen. egy korona húsz fillérért mégis csak bot­rány ilyen parányi húst adni. — Kremássan — felel előzékeny ravasz­sággal a pincér — csak természetes, hogy a hús kicsiny. Hiszen jól tetszik tudni, hogy Budapest is sokkal kisebb Bécsnél. 3418/1906. K. Piactakaritási dij és illetékjöYedelem bérbeadási árverési hirdetmény. Nagykároly város tulajdonát képező — Nagykároly város heti és országos vásárain szedhető — piactakaritási dij és illetéknek szedési joga folyó 1906. évi Julius 4-én délelőtt 11 órakor Nagykárolyban a városházánál a köz- igazgatási jegyző hivatalos helyiségében tartandó nyílt árverésen 1907. év január 1-től 1912. év december 31-ig terjedő hatévi időtartamra a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. Kikiáltási ár egyévi bérösszegre nézve 10500 korona. Felhivatnak mindazok, a kik ezen piactisztitási dij és illetékszedési jogot bérbe venni óhajtják, hogy a kitett he­lyen és időben a kikiáltási ár 10%-a 1050 korona bánatpénzzel ellátva jelen­jenek meg. Az árverési, illetve bérbe adási fel­tételek s a vámtarifa az árverés napjáig a városi közigazgatási jegyző hivatalos helyiségében megtekinthetők. Nagykároly, 1906. junius hó 1-én. ZDeToreczeni (2—2) polgármester. 3182/1906. K. fására® bértaáási árverési hirdetmény. Nagykároly város és Gróf Pappen­heim Siegfriedné Károlyi Erzsébet Grófnő közös tulajdonát képező Nagykároly vá­ros heti és országos vásárain szedhető vásárvám szedési joga folyó 1906. évi Julius 4-én délelőtt 10 órakor Nagyká­rolyban a városházánál a közigazgatási jegyző hivatalos helyiségében tartandó nyílt árverésen 1907. év január 1-től 1912. év december 31-ig terjedő hat évi időtartamra a legtöbbet Ígérőnek bérbe­fog adatni. Kikiáltási ár az évi bérösszegre nézve 14500 korona. Felhivatnak mindazok, kik a vásár- vámszedési jogot bérbe venni óhajtják, hogy a kitett helyen és időben a kikiál­tási ár 10%-a 1450 korona bánatpénz­zel ellátva jelenjenek meg. Az árverési, illetve bérbeadási fel­tételek s a vámtarifa az árverés napjáig a városi közigazgatási jegyző hivatalos helyiségében megtekinthetők. Nagykároly 1906. Junius hó 1-én. IDe'brecizien.i (2—2) polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents