Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-05-12 / 19. szám

4-ik oldal.

SZ A T M Á R V ÁR M KG V K.

19. szám.

a jövővel számot kell vetni, mely már az önálló vámterületnek a derengő fényét hozza az országra; ezzel a mezőgazdaságnak számolni kell. Ha függetlenek leszünk, legyen nekünk olyan gyáriparunk, mely a mezőgazdaságot kártalanítani fogja. Célom, hogy Szatmárvármegye területén gyárakat és ipari telepeket létesítsünk nemcsak az önálló vámterület szempontjából, hanem azért is, hogy a mezőgazdáknak téli munkát adjunk és a kivándorlásnak útját vágjuk.

Részletkérdésekről ezúttal beszélni nem akarok, de ígérem, hogy azokat a tapasztala tokát és azt az erőt, melyet becsületes munka közben szereztem, Szatmárvármegye rendelkezésére bocsátom. Ha a tisztviselői kar és a törvényhatóság bizottsági tagjai, kik minden szépért és nemesért lelkesedni tudnak, támogatnak, akkor a küzdelem nem lesz eredménytelen. Isten önöket sokáig éltesse! (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.)

Az éljenzés és és taps elhangzása után Jékey Zsigmond megyebizottsági tag emelkedett szólásra, ki a főispánt Szatmárvármegye törvényhatóságának bizottsága nevében a következő beszéddel üdvözölte:

Méltóságos Főispán Ur! Nekem jutott a megtisztelő megbízatás, hogy Méltóságodat mint Szatmár vármegye újonnan kinevezett főispánját Szatmár vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjai nevében üdvözölhessem. Üdvözlöm Méltóságodat szivem melegével, azzal a magyar őszinteséggel, mely keblemnek legszentebb vonása. Tudjuk mindannyian, a kik Szatmár vármegye régibb bizottsági tagjai közé tartozunk, hogy a vármegyének régi hagyományos szokása, hogy mfg a közgyűlési teremben az elvi ellentétek harcát férfiasán megszoktuk küzdeni, ezeknek a társadalmi életben kifejezést nem adunk.

Valamint a kertész hideg bámulattal gyönyörködik az idegen égalj igéző szinpompájá- ban, olyan dicső érzést érez Szatmár vármegye, mikor saját fiát látja a főispáni székben. (Éljenzés). Én arra kérem Méltóságodat, miszerint legyen erős Méltóságod a törvények megtartása körül való küzdelmében; legyen bölcs az igazságszolgáltatásban, de legyen kemény a hanyagságok megtorlásában. Adja a Gondviselés, hogy Méltóságod hivatalos éveit közöttünk kedves családjával együtt jó egészségben és vidám kedélylyel töltse; tapintatos vezetésével a sziveket maga iránt bizalomra gerjeszsze, a pártok harcában a békét ápolja, a személyéhez fűződő remények virágos kelyhét a bizalom harmatával öntözze. Hazánk, vármegyénk javára és társadalmi életünk felvirágoztatására Méltóságod közöttünk minél tovább működjék; ez a mi óhajunk. Isten sokáig éltesse! (Hosz- szantartó éljenzés).

Ezután ismét dr. Falussy Árpád főispán vette át a szót:

Meg akarom tartani — úgymond — én is azt az ősi szokást, hogy mikor a főispán beik- tattatik, ezzel egyidejűleg tiszteletbeli állásokra való kinevezésekről gondoskodik.

E szokáshoz híven kinevezte: Dr. Kovács Dezső ügyvédet tb. főügyészszé; Sepsy Sándor, Kováts Sándor, Bay Miklós, Izik Vilmos és Gulácsy Tibor szolgabirókat tb. főszolgabirókká;

N. Szabó Albert, dr. Vetzák Ede és dr. Vass Gyula ügyvédeket tb. ügyészekké; Kende Péter közig, gyakornokot tb. aljegyzővé; Pavella Zsigmondot Kállay Szabolcsot és Jékey Istvánt tb. szolgabirókká.

A közgyűlés — miután a jkv. hitelesítésére Kölcsey Antal és Jékey Zsigmond bizottsági tagokat kiküldötte — a főispán éltetésével ért véget.

VII. Tisztelgő küldöttségek.

Alig ült el a közgyűlési teremben az utolsó éljen rivalgás, kezdetét vette a küldöttségek végtelen sorozatának fogadása. Bárha a vezetők legnagyobb része okos tapintattal rövidre fogta az üdvözlő szónoklatot, mégis háromnegyed tizenkettőtől jóval három óra utánig tartott, mig az összes megjelent egyházak, hatóságok, testületek tisztelgése véget ért.

Elsőnek a kerületi róm. kath. papság tisztelgett Kosztra Ignác esperes vezetése alatt. Majd a nagy károlyi ev. ref. egyházmegye, élén Segesváry József esperessel. Azután a Schweig- hoffer Jánostól vezetett nagykárolyi róm. kath. hitközség és sorban utána Nagykároly város összes hitfelekezetei. A gör. kath. román egyházat Ardelian Korjolán főesperes, a gör. kath. magyar egyházat Somossy Miklós hitközségi elnök. az ev. ref. egyházat Debreczeni István főgondnok, az ág. ev. egyházat Lucz Ignác, a neolog izr. egyházat Fürth Ferenc főrabbi, az őrt. izr. egyházat Grosz József rabbi vezette. A főispán minden egyes vallás felekezet küldöttsége előtt hangoztatta a felekezeti béke és türelmesség nagy fontosságát.

Élénk feltűnést keltett, hogy az ág. ev. hitközséget Lucz Ignác, a közelmúlt haladópárti humoristája vezette.

A kegyesrendi társház küldöttségének élén Schweighoff er János házfőnök állal elmondott üdvözlő beszédre a főispán visszaemlékezve a nagykárolyi piaristáknál nyert oktatására, meghatott szavakban felelt.

Majd a nagykárolyi honvédségi és csend- őrségi tisztikar tisztelgett Tanárky Béla őrnagy vezetése alatt.

Azután Máramaros vármegye nevében Kricsfalussy Sándor, Debrecen sz. kir. város nevében öt tagú küldöttség élén Vecsey Imre főjegyző üdvözölte a főispánt.

E küldöttség fogadása után feltárult a fogadó szobába nviló aj ló mindkét szárnya és hatalmas tömegben vonult be a vármegyei függetlenségi párt küldöttsége Luby Géza elnök vezetése alatt. Voltak legalább százötvenen. Az üdvözlésre a főispán ismételten hangoztatta rendületlen függetlenségi elveit.

A szatmári kir. ügyészséget ifj. Jákó Sándor vezette tisztelgésre, a hírhedt Balsav külföldön pihentetvén idegeit.

Majd a nagykárolyi kir. járásbíróság következett, élén Szabó Pál kir. járásbiróval.

Még javában folyt ezen küldöttség tisztelgése, a midőn a szomszédos kis terem felől falrengető abcug, le vele kiáltások hangzottak. A főispán szobájában levők azt hitték, hogy legalább is Nagy László érkezett meg, de a mint kiderült, a tüzelés csak Kemény Alajosnak szólt, ki dacára saját tiszlviselőtársai figyelmeztetésének. opportunusnak találta a pénzügyigazgatóság küldöttségét a főispán elé vezetni. Fogadása részleteiről lapunk más helyén emlékezünk meg bővebben.

Majd gyorsan egymásután következtek a különböző állami hivatalok és az adóhivatal Kimer János hivatalfőnök, a m. kir. erdőhivatal Márton Sándor erdőmester, a kir. tanfel1 ügyelőség Bodnár György tanfelügyelő, a kir. ■államépitészeti hivatal és iparfelügyelőség Kacsó Károly főmérnök, a kir. államvasutak Jeney István főmérnök, a kir. posta- és távirda Schnébli János főnök vezetése alatt.

A nagvkároiyi főgymnasjum tanári karát Cseh Lajos igazgató vezette. Üdvözlő beszédére adott válaszában a főispán ismét alkalmat vett magának visszaemlékezni Nagykárolyban töltött gyermekéveire.

A szőlőszeti és borászati felügyelő tisztelgése után a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület mintegy fit) tagú küldöttsége jelent meg Domahidy Sándor elnök vezetésével. Az egylet nag3'jelentöségü tevékenységét kifejtő üdvözlésre a főispán, mint maga is gazda, de egyszersmind a mindeniránvu közgazdasági kérdések alapos ismerője, hosszabb, szakszerű beszédben válaszolt.

.Azután a Széchenyi-társulat következett Ilosvay Aladár vezetése alatt, majd az ecsedi láp lecsapoló társulatnak a választmány tagjaiból, érdekeltekből a társulat tisztviselőiből alakult nagy küldöttsége Domahidy Sándorral élén.

Azután a nagykárolyi Kölcsey-egyesület került sorra Kovács Dezső dr. egyesületi ügyész vezetése alatt. A m. kir. állatorvosokat Czilti György törvényhatósági állatorvos, a nagykárolyi négy pénzintézetet Reök Gyula, a mátészalkai függetlenségi pártot Szalkay Sándor, a nagykárolyit Papp Béla vezette.

Felette bensőségteljes volt a vármegyei közigazgatási ellenzék üdvözlése és erre adott főispáni válasz. A küldöttségben Böszörményi Emil dr. vezetése alatt Teleki Géza gróf, Böszörményi Zsigmond, Szeőke Sándor, Kossuth István, Luby Béla, Sárközy Andor, Szalkay Sándor, Madarassy Dezső, Világossy Gáspár, Bikfalvy Albert, Szabó Albert, Kovács Dezső, Vetzák Ede, Gózner Elek, Fuchs Jenő, Buday József vettek részt.

A nagykárolyi kereskedelmi testületet Brichla Miksa, a nagykárolyi ipartestületet Adler Adolf, a polgári kaszinót id. Vetzák Ede, a Kossuth Lajos asztaltársaságot Kán István, a nagykárolyi ipari hitelszövetkezetet Schnébli Károly, a községi és körjegyzők mintegy 60 tagú küldöttségét Bodoky Béla, a nagykárolyi dalegyesületet Cseh Lajos vezette.

Majd a »Szatmárvármegye« lapvezérlő bizottsága és szerkesztősége nevében, amely testületileg jelent meg, Kovács Dezső dr. üdvözölte meleg szavakkal a főispánt, ki a lap alapításának eszméjét elsőül vetette fel annak idején. A főispán rövid utalással politikai és közigazgatási programmjára, elismerő szavakkal emlékezett meg a lap által a nemzeti ellenállás alatt teljesített nagy szolgálatokról s a jövőben is reá váró nemzeti feladatokról.

Nagybánya város Gellért Endre polgár- mester, Felsőbánya város Farkas Jenő polgár- mester, Ér-Endréd község, a főispán szülőfaluja Nagy István községi jegyző vezetése alatt tisztelgett.

Nagykároly város több mint száz tagú küldöttségét, mely a városi képviselőkből s tisztviselőkből alakult, Debreczeni István polgármester vezette. Az üdvözlő beszédre adott válaszában különösen kiemelte a főispán azon érdemeket, melyeket Debreczeni Nagykároly város fejlesztése körül elért.

A nagykárolyi ügyvédi kar Papp Béla vezetése alatt vett búcsút a főispántól, mint volt ko légától; utolsó maradt a régi szokáshoz képest a vármegyei tisztikar, mely Ilosvay Aladár alispánhelyettes vezetésével tisztelgett s melynek adott válaszában a főispán röviden, de markáns vonásokban vázolta közigazgatási programmját.

Végül a beiktató közgyűlésen kinevezett tiszteletbeli tisztviselők nevében Kovács Dezső dr. tb. főügyész üdvözölte nehány szóval a főispánt.

Vili. A bankett.

D. u. 3 óra felé járt már az idő, mikor a küldöttségek fogadtatása véget ért. A fogadtatás után diszebéd volt a Magyar Király nagy éttermében, melyen mintegy 3UÜ-an vettek részt. Dr. Falussy Árpád főispán szintén megjelent; vele jöttek : Gr. Károlyi István, Gr. Teleki Géza, Jékey Zsigmond. Ilosvay Aladár, dr. Böszörményi Emil és Cseh Lajos. Megjelentek a nevezetteken kívül: Debrecen város, Bihar és Mármaros vármegye küldöttei, Domahidy István, Domahidy Sándor, Kölcsey Antal, Péchy László. Rébav Dezső, Luby Géza és dr. Kelemen Samu orsz.-gyűlési képviselők, Szalmár-Németi szab. kir. város képviseletében: Pap Géza polgár- mester, Kőrösmezev Antal főjegyző, Vajay Károly tisztiügyész, Ferencz Ágoston tanács- jegyző, Jákó Sándor bizottsági tag, továbbá Cholnokv Imre szatmári kir. közjegyző, Dienes Lajos. Tanárky Béla őrnagy egész tisztikarával, s a vármegye szine java, minden notabilitása.

Az első felköszöntőt dr. Falussy Árpád főispán mondotta a királyra. A mai nappal — úgymond — itt Szatmár vármegyében is lezártunk egy sötét korszakot annak összes bűneivel, összes tanulságaival együtt. Minden időben úgy volt, hogy nem hozott a nemzetre soha az idők forgataga olyan csapást, a melyből valami tanulságot ne vont volna le a nemzet. így vagyunk a mostani válsággal is; ebből a válságból levonhatjuk azt a tanulságot, hogy mégis csak »a legelső magyar ember a király.« A midőn a vészterhes felhők már-már sújtó villámaikkal lecsapni akartak hazánkra, a midőn minden izében megrendült Magyarország alkotmánya, az utolsó pillanatban 0 Felsége szive kitárult és magába foglalta az ő szeretett Magyarországát, elűzte hitvány zsoldosait, kik az utolsó pillanatban is végzetes lépésre akarták, vezetni. De ő felébredt és észrevette, hogy tévútra van vezetve és alkotmányszeretéveL elűzte a gonosz tanácsadókat s megmentette magát az alkotmányt. Ennek a nemeslelkü uralkodónak, a mi szeretett királyunknak egészségére emelem poharamat és kérem, hogy az Isten sokáig éltesse.

A felköszöntőt — melyet a közönség állva, hallgatott végig, — zugó éljenzés és a tapsnak egész vihara követte.

Majd Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző a következő felköszöntővel emlékezett meg a nemzeti kormányról: Akár gyűlésen, akár nyilvános összejövetelen nem is lehet talán egyébről szólani, mint arról az átalakulásról, a mely az egész magyar nemzetet fellelkesitelte, reményekre jogosította, a mely változás az egész nemzetben meghozta a reményt arra, hogy igazán eszményibb, hazafiasabb irányzat hódit tért, olyan, mely különösen nálunk, a mi politikai közéletünkben rendkívüli nagy átalakulást jelent. Jelenti azt, hogy politikai közéletünk megszűnik a lelkiismeret, a politikai erkölcsök vására lenni, hol a legértékesebb, portéka a meggyőződés. Jelenti az átalakulást, a mi az irányzattal jár, hogy mindaz, a mi egy ideig a nemzet törekvéseinek útjába álló és a nemzetet megbélyegző dolog volt, végleg eltűnt. Mi lehet egy pártra nézve felemelőbb, mint ha biztos reménynyel néz a jövő felé ? Erre a választ megadta az a körülmény, hogy Ö Felsége a magyar nemzet igazi vezéreit nevezte ki magyar minisztereivé; olyan nevek, mint Kossuth, Apponyi biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy az elveket, melyekért rajongott a magyar nemzet, feladni nem fogják. Poharamat a magyar nemzet vezéreire ürítem; Isten őket sokáig éltesse!

Lelkes éljenzés között csengtek össze a poharak, s a közönség a főjegyző indítványára táviratilag üdvözölte a nemzet vezérférfiait.

Kevés idő múlva Domahidy István dr. F'alussy Árpád főispánt köszöntötte fel. Úgy érzem — mondá — hogy a mai nap kettős ünnepe Szatmár vármegyének, mert e napon Szatmár vármegye élén nemcsak alkotmányos főispánt látunk, de e vármegyének szülöttét. Ha történelmünket áttekintjük, tapasztaljuk, hogy sok válságos idők múltak már el felettünk ; de a mikor a legválságosabbak voltak, i a magyarok Istene mindig megvédte a magyar