Szatmárvármegye, 1905 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1905-11-18 / 3. szám

f 4-ik oldal. gyűlésbe, a mikor neki tetszett. Elvégre is az 6 hatalma nem a becsületes magyar verejték­től áztatott szamosmenti földben, hanem a bécsi Burgnak magyar könytől, magyar vértől ned­ves talajában gyökerezik. Az a ki minden lelki- ismeretfurdalás nélkül szövetkezik az istenta­gadó, hazátlan Jakabokkal, ép oly akasztófa­humoros cynizmussal megyefőnökösködik ma Nagykárolyban, mint a milyen kedélyes cs-k- kerületi kapitány lesz holnap esetleg Csaszlau- ban. ő vele a vármegyének aligha lesz többet oka foglalkozni. Jött és elmúlik, mint egy rossz álom. Nem térhetünk azonban igy könnyen napi­rendre a felett, a ki a november hatodikai »eskütételben* a megyefőnöknek segédkezet nyújtott. Jól jegyezzük meg: Nagy Sándor tb. főjegyző az állandó választmányban azt az elő­adói javaslatot terjesztette elő, hogy hivjuk meg, üdvözöljük, évszázados szokásaink szerint ün­nepeljük a megyefőnököt. Ez a javaslat meg­bukott és helyette az állandó választmány azt az indítványt fogadta el, hogy se ne hivjuk meg, se ne üdvözöljük s iránta való bizalmat­lanságunknak adjunk kifejezést. Természetesnek látszott, hogy az előadó azt fogja előterjeszteni, a mit az állandó vá-* lasztmány rendelt. Nem ez történt, hanem az, hogy az állandó választmány javaslatát fel sem olvasta, de felolvasta (állítólag) a királyi kine­vező kéziratot, melynek felolvasására pedig a közgyűlési elnök őt sem fel nem hívta, sem fel nem hatalmazta. A complicitás tehát nyil­vánvaló közte és a megyefőnök között. Úgy hiszszük ő is természetesnek fogja találni, hogy cselekedetének jutalmát ne nálunk, hanem a bécsi Hofrathoknál keresse. Mint csaszlau K-K Adjunkt még kitűnő szolgálatokat tehet az össz- birodalmi eszmének, — de Kölcsey vármegyéje aligha fog többet kérni belőle. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület e hó 12-én közgyűlésre volt összehiva. Bámulatos az az érdeklődés hiány, melyet városatyáink a köz­ügyek iránt tanúsítanak! Most is, bár két igen fontos kérdés (fogyasztási adó és színkör) volt napirenden, a közgyűlés megnyitásakor a ta­nács tagjaival együtt mindössze 41 városi kép­viselő volt jelen. Később egy kicsit megszapo­rodott a szám, de az összes képviselők felénél több egyáltalán nem jött el. Bezzeg lett volna csak adóvégrehajtó vagy írnok választás — férni sem lehetett volna a teremben! A városi képviselők egy részét szerencsés anyagi viszo­nyok, más részét polgártársaik bizalma képe­síti a városügyeinek intézésére. Arra azonban nem jogosít fel sem a vagyon, sem a bizalom, hogy a képviselőtestületi tagságot ugyan visel­jük. de anélkül, hogy az ügyekkel törődnénk. A ki nem érez magában sem hivatottságot, sem kedvet a közügyekkel való foglalkozás­hoz, mondjon le és adja át helyét buzgób­baknak. A közgyűlés lefolyása ez volt: Elnöklő polgármester az ülést megnyit­ván, felolvastatott a nagykárolyi kir. pénzügy­igazgatóság újabb megkeresése a fogyasztási adóknak jogkövetkezmények terhe mellett le­endő befizetése iránt. Ez ügyben már egy Íz­ben — névszerinti szavazás utján 46 szava­zattal 3 ellen úgy döntött hazafias képviselő­testületünk, hogy respektálá a vármegye tiltó határozatát, a törvényen kívüli állapot tartama alatt a fogyasztási adókat nem fizeti be. Uj momentum csak az volt most, hogy a pénz­ügyigazgatóság megkeresésében Nagybánya vá­ros példájára hivatkozott, mely a befizetést teljesiti. Mi azonban nem követjük a nagybá­nyaiak példáját, a mennyiben a közgyűlés Sternberg Mórnak a befizetés mellett, Csipkés Andrásnak a befizetés ellen tett felszólalásai után egyhangúlag úgy határozott, hogy a fo­gyasztási adókat ezentúl sem fizeti be. Öröm­mel konstatáljuk, hogy a mi közönségünk esetleges anyagi károktól sem riad vissza ha­zafias és törvényes kötelességének teljesítésében. Második tárgy volt a színkör kérdése. E tárgyban hosszabb vita indult meg. Papp Béla és Kacsó Károly a Kölcsey-utca szabá­lyozása utján nyerendő téren leendő elhelye­zés mellett, Csipkés András, Reök Gyula, Bo- rody György, Adler Adolf a Strósz-féle telken való építés mellett beszéltek, Bordás Imre a gróf Károlyi téren való elhelyezést, Komódy Lajos pedig a kérdésnek ez idoszerint a napi­rendről való levételét indítványozták. A vita berekesztése után Debreczeni Ist­ván polgármester összefoglalta az anyagot s azután szavazásra tette fel a kérdést. Egyhangú lett a határozat a tekintetben, hogy a színkör favázas, de füthető épület lesz, hogy a Báthory és Jelenik féle utcanyilási alapok az építke­zés céljára felhasználtassanak, továbbá, hogy a város a saját kezelése alatti alapokból ve­SZATMARVARMEGYE. 3. szám. gyen kölcsönt a 35000 koronás államsegély fedezetül kijelölése mellett, végül, hogy a szín­kör fentartása s a tűz kár elleni biztosítása a város terhe, a színigazgatótól dij nem lesz szedve és az építés vezetése az építési, pénz­ügyi és szinügyi bizottságra ruháztatik. A szín­kör helyének kérdésében a közgyűlés névsze­rinti szavazással döntött. Negyvenhat szavazat esett a Strósz-féle telekre, huszonkilenc a Köl­csey-utca rendezése folytán nyerendő térre s igy tizenhét többséggel a Strósz-féle telek lett megszavazva. A Kölcsey-utcánuk, habár esetleg a szín­kör ügyétől függetlenül leendő rendezése ellen számbavehető érvet nem hallottunk felhozni. Ezután engedélyezte a közgyűlés az ipa­ros tanonc iskola előkészítő osztályának pár­huzamos osztálylyal kiegészítését. Nevezetesebb tárgy volt még a Korparéti puszta Szent-Mik- lós község határán levő, telekkönyviig Nagy­károly város tulajdonát képező, tényleg gróf Károlyi Antal birtokában levő részének ügye. E kérdés már többször volt a képviselőtestü­let előtt. A határozat az lett, hogy a város perbe bocsátkozik a gróffal. — Több kisebb jelentőségű ügy letárgvalása után a közgyűlés véget ért. Felkérettünk a következő sorok közlésére: Kedves Barátom! Becses lapod 2-ik számában érthetetlennek jelezed azt, hogy a legutóbbi vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvét, mint egyik hitelesítő aláírtam volt, — s várod erre vonat­kozólag nyilatkozatamat. Szívesen teszek eleget ezen óhajodnak az alábbiakban: Valamely gyűlés lefolyásáról, esetleg ho­zott határozatáról utólag felvett jkv. hitelesítése azért eszközöltetik, hogy mindenkétséget ki­záró módon' megállapíthassák és igazoltassák az, hogy a történtek, a hozott határozat, teljes hűséggel lettek utólag írásba foglalva. A hite­lesítés tehát a tanúbizonyság jellegével bir, a mely eljárásnál esetleg kétféle kifogás tehető j nevezetesen: hogy a jkvből valami kimaradt, vagy hogy valótlanságot tartalmaz. A hiányos­ság ismét vonatkozhatik lényeges, vagy lényeg- j télén körülményekre. Nem akarván jelen alkalommal azon | kapcsolatossá tett kérdésekkel foglalkozni, hogy t. i. a főispáni kinevezés törvényesnek vagy törvénytelennek tekintendő é, hogy van-é joga a thatóságnak megakadályozni a szándékolt eskületételét, hogy már magában a kinevezés | ténye folytán gvakorolhat-é főispáni jogokat avagy ahoz előzőleg az eskületétele szükséges stb., mert ezek egyáltalán nem függnek össze a jkv. hitelesítési eljárással, ugyanazért csakis arra terjeszkedem ki, hogy az általam is hite­lesített jkv. tartalmaz-é valamely valótlanságot, avagy kimaradt-e belőle valamely lényeges megtörtént tény felemlitése a melyek kellett volna, hogy meggátoljanak abban, hogy a jkv. hitelesítéséhez hozzá járuljak. A közgyűlés egyedül azért lelt összehiva, hogy előtte a főispán a hivatali szokott esküt letegye; minthogy a jkvben az foglaltatik, hogy a főispán a közgyűlés színe előtt a szószerint idézett esküt letette, s minthogy ennek meg­történtét — követlen a főispán mellett állván — saját fülemmel hallottam, a jkv. ezen tartalmát nem kifogásolhattam. Hogy más hallotta-é, avagy egyátalán hallhatta-é az reám mint hi­telesítőre nem tartozhatott, valamint az sem constatálható a jkvbe, hogy ki hallotta az eskü szövegét ki nem. Hogy kimaradt volna valamely lényeges ténykörülmény constatálása a jkvből szintén nem állítható, mert ilyennek egyedül az lett volna minősíthető, hogy az elnöklő főjegyző a gyűlést az eskületétel közben bezárta volna. Csakhogy ezt sem én sem senki más nem hal­lotta s a főjegyző is ezt a már megtörtént jkv- hitelesités után tartott ellenzéki értekezleten hozta nyilvánosságra. A jkvet tehát ez indokból illetve irányban sem kifogásolhattam. Végül még megemlítem, hogy a kérdéses jkvben nem foglaltatik az, mintha a már elnöklő főispán kérdést intézett volna a közgyűléshez, ha vájjon kiván-e valaki a szólás jogával élni. Mindenesetre azonban sajnálni lehet az eljárás során tényleg alkalmazott erőszakot, annyival is inkább, mert a közhangulatból ítélve, az eskületétel érdekében arra szükség nem volt. Nagykárolyban, 1905. nov. 16. hived és elvtársad Dr. Schönfflug Richdvd, vm. t. főügyész. Kívánságához képest közöljük a vármegye főügyészének ezen nyilatkozatát, már csak azon tisztelet folytán is melvlyel az ő mindig egyenes, férfias, törvénytisztelő egyénisége iránt viselte­tünk. Természetszerűleg készséggel hitelt adunk a nyilatkozatában foglalt összes ténybeli kije­lentéseknek is, de megfogja nekünk engedni, hogy az e tényekből levont következtelésekkel nem mindenben értünk egyet. Nevezetesen a főügyész ur nyilatkozatából kitűnik, hogy ő rajta kívül, ki a Nagy László közvetlen szom­szédságában állott, senki más a teremben nem hallhatta az eskü szavait. Pap Sándor megye­bizottsági tag. jelenleg haladópárti képviselő és gróf Berchtold Arthur megyebizottsági tag, jelen­leg nógrádvármegyei megyefőnök, kik szintén hitelesítették a jegyzőkönyvet, — tehát szintén nem hallhattak semmit azon esküből, melynek megtörtént letételét igazolták. Ez annál is inkább nyilvánvaló a főügyész ur nyilatkozatából, mert hiszen azt is előadja, hogy ő maga sem hallott egy szót sem a tőle másodiknak ülő Ilosvay Aladár kijelentéseiből. Tehát csak azt hitelesíti, a mit hallott, de nem hitelesítette azt a mit nem hallott, Ilosvaynak a közgyűlést eskü köz­ben berekeszlő enunciátióját. Már pedig, hogy e berekesztés a most jelzett időpontban meg­történt, ezt Ilosvay jelentette ki kétszáz bizott­sági tag előtt. Abból, hogy a famózus jegyző­könyv hitelesítéséhez Ilosvay Aladár, a közgyű­lés lulajdonképeni elnöke meg sem hivatott, vele a jegyzőkönvvnek aláíratását meg sem kisérlették. nyilvánvaló, hogy Nagy László szán­dékosan távol tartotta a hitelesítési aktustól épen azt, akinek ténybeli előadásai nyomán Schönpílug is bizonyára megtagadta volna a jegyzőkönyv aláírását. A tiszti főügyész nyilat­kozata teljesen meggyőz arról, hogy az ő eljá­rása ugyanilv jóhiszemű volt, — de egyszersmind nyilvánvalóvá teszi, hogy Nagy László ravasz fondorlattal szemelte ki épen őt, a tőszomszéd­ságában ülőt, de ki Ilosvay kijelentéseit nem hallhatta, jegyzőkönyvhitelesilőnek a két stroh- manja mellé. Lubv Gézát pedig, kit szintén kinevezett hitelesítőnek, a hitelesítéshez meg nem hívta. — Magára a hitelesítésre különben még visszatérünk. HÍREK. — Jelen számunkhoz postautalványt mellékeltünk oly kéréssel, hogy azt ki­töltve a lapunkra való előfizetést kiadó- hivatalunkhoz beküldeni szíveskedjenek mindazok, a kik előfizetőink sorába akar­nak lépni annál is inkább, mert lapun­kat ezentúl csupán azoknak küldjük, a kik elöfisetőkül jelentkeznek s az előfi zetési dijat beküldik. — Vezércikkünk. E helyen is felhív­juk olvasóink figyelmét lapunk mai számának vezércikkére, melyet Lengyel Zoltán ország­gyűlési képviselő, a koalíciós ellenzék agilis tagja irt számunkra. — Politikai párbajok. A november ha- todiki megyegyülésből kifolyólag három pár­bajjal végződő lovagias affaire keletkezett. Te­kintettel az általános érdeklődésre, melyet kel­tettek és főleg, hogy a sokféle verzióval szem­ben az igazságnak megfelelő leírását adjuk a dolgoknak, az alábbiakban közijük a felvett jegyzőkönyveket és az egyes párbajok lefolyá­sát a szemtanuk előadása alapján. A Nagy Sándor és Szabó Albert közti lo­vagias ügyről felvétetett az alábbi jegyzőkönyv. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagykárolyban 1905. évi no­vember 7-én d. u. 4 órakor Dr. Kovács Dezső lakásán a Nagy Sándor tb. főjegyző és Dr. N. Szabó Albert ügyvéd urak között felmerült lo­vagias ügyben. Jelen voltak alantirottak. Nagy Sándor ur megbízottai lovagias elég­tételt kérnek N. Szabó Albert úrtól felükkel szemben, 1905. évi november 6-án este 11 órakor a Magyar Király szálloda éttermében tanúsított azon eljárásért, hogy »szemtelen bi­tang gazember, hogy mert ide tolakodni* ki­fejezés kíséretében mellbe lökte, úgy, hogy fe­lük hanyatt esett. Dr. Nemestóthi Szabó Albert ur megbí­zottai annak kijelentése után, hogy felüket az hozta olyan rendkívüli izgalomba, hogy Nagy Sándor ur ki a megyegyülésen az ellenzék el­len a legexponáltabb módon foglalt állást, — hívatlanul beállított az ellenzék zárt jellegű banquette helyiségébe — a kért lovagias elég­tételt felajánlják. Az ügynek békés elintézése megkiséreltet- vén, az eredményre nem vezetett, mire segé­dek az ügynek fegyveresen leendő elintézésé­ben állapodnak meg. Feltételek a következők: Párbaj neme pisztoly párbaj egyszeri go­lyóváltással 30 lépésről, öt-öt lépés avanccaR célzási és lövési idő 5 másodperc, csütörtök lövésnek számit. Vezető segéd Ilosvay Aladár.. /

Next

/
Thumbnails
Contents