Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-08-07 / 63. szám

2-ik oldal. SZATMAR-NÉMETI Szatmár, 1912. augusztus 7. nélkülöznek észrevétlenül. Sápadt, fekete arcuk­ból alig pislognak felénk a tört fényű szemek. Néha, mikor egyedül tudják magukat egy pillantással undorító mosoly lopja ítéletünk elé a nagy küzdés tartalmát: Fáradj, öld meg a tes­ted. Meglesz a jutalmad. Szegény emberek! Bol­dogok ők. Boldogok abban a tudatban, hogy majd mikor egyszer, mikor már nem tudnak örülni annak, amit összeizsadtak, késői vénső- gükben irigyelni fogják őket a náluknál nyomo­rultabbak. Szerencsétlen boldogoki Szegény hiú törpék! De mi gondjuk van erre azoknak, akiknek már vanl Azoknak sincs, akik csak mutatják, hogy van. Minden fürdő hangos édes muzsikától» vidám nevetéstől. Hisz az a pilanatnyi ragyogás felér egy egész átélt esztendő nyomorával; Ér­demes azért koplalni s péntz szerezni még onnan is, ahonnan nem szabad. Hogyne! Hiszen sokan igy csinálnak. És érdemes! Hogy irigylik őket! Csakugyan érdemes, Vanitatum vanitas. Az biz az élet. Hiú dicsekvés. Árulják azt ami van; dicsekszünk azzal, ami nincs. Nagygyá akarjuk teremteni magunkat mások előtt, ha őni- téletünk ki nem elégít; mert hiúk vagyunk, mert arra születtünk. Silány lelkeknek ez a nevelője, nagyságoknak ez a megtartója, életmozgató nagy erős jelenség. Minden emberben van belőle. S hivalkodom azzal, hogy magamban is érzem. A beismerés különben erős ellensége; de hogy itt ezt s ezeket leírtam, mégis, ez is csak hiúság. Vince Lajos. H it iE« IBP* Halál után. (Egy virághoz) Ösmersz-e még kis virágocskám, Kis taika, bohő, illatos kedvesem ? Nem félsz-e tőlem, hogy illatodat Ily halál-módra holtan élvezem ? Lásd, most csak csont vagyok és váz, Szemem gödrében többé nincsen tűz . . . S valami vágy a földi lét után Éjfél tájban mégis úgy megiiz. Már zörgő csontjaim is porladók, Lásd, bordáimból már kettő elveszett . . . Tudod vasfogu ám az idő S örök létezés a földön nem lehet. No ne félj, ne félj, ez az én karom! Hogy vékony, hogy csak puszta csont ? I Kis bohő virágocskám, — hajdanában E porló csont sok virágot font. Hogy félsz tőlem, hogy féreg van a vállamon? Ne félj, téged ő meg nem harap! A kis falánk talán megérezte, Hogy ott még egy kevés hús maradt. No jöjj l Hisz voltam én is ifjú, Szerettem én is . .. Hogy most igy vagyok 9 Tudod, ilyen az élet, bohő változat, Ma még voltam s holnap porladok. Ma még akácvirágot tép kezém S puha kebelre lágyan tűzi fel, — Holnap .. . Már elsirattak, el is feledtek S aztán kevesebb egy porlott semmivel. S igy jönnek mások helyettünk, így jönnek mások utánunk, Nagy közösség ám ez az élet: Helyet töltünk be, helyet bocsátunk. No jöjj hát, nem magamért kérlek, Nekem kis bohóm, már nem kell virágod . . . De egy lány van és én nem feledtem, Hngy Ígértem neki — csókol, virágot . . . Bállá Gyula — Kinevezés. A m. kir. vallás- és közok­tatásügyi minister Tuma Julia okleveles óvónőt a szatmárcsekei államilag segélyezett községijkisded- óvodálól az aranyosmegyesi állami kisdedóvodá­hoz nevezte ki. — Megerősítés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a »Tiszakóródi gazdák szövetsége» alapszabályait 88118—912. szám alatt bemutatási záradékkal látta el. — Lókötés. Kovács Károly érkörtvélyesi, földbirtokos udvaráról tegnap virradóra ismeret­len tettesek 3 drb. lovat 2200 koiona értékben elloptak. A csendőrség nyomoz a tettesek után. — Könyvelő választás. A szatmári kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága tegnap dél­után tartott rendkívüli ülésében az üresedésben jött könyvelői állásra Dunka János városi hiva­j talnokot választotta meg. —r Titokzatos gyilkosság. Nagydobos köz- | ségbén tegnap reggel az udvaron meggyilkolva találták Ruszinkó István nagydobosi legényt. A tettesek ismeretlenek a mátészalkai járásbíróság kiszált a helyszínre a nyomozás és boncolás megejtése végett. — A fürdés áldozata Nagyecsed községben tegnap Pál Sándor 12 éves fiú a barátaival a Krasznába ment fürödni. Fürdés közben az ár magával sodorta, majd elmerült és mire társai | segítségért siettek, eltűnt. Holttestét tegnap húzták ki és temették el a község részvétele mellett. — Meglopott karmester. Dankovits Antal, nagybányai kincstári karmester feljelentést tett, hogy tegnap a lakásából 3 drb. nadrágot elloptak. A rendőrség megállapította, hogy a tolvaj Kruppa Vilmos, aki beismerte a bűnét, annyival is inkább, mert a lopott nadrágokat megtalálták a lakásán. * — Sikkasztó szolga. Tordai György nagy­bányai lakos megbízta szolgáját Nagy Józsefet, hogy a vasúton érkezett podgyászszát váltsaki és ennek fedezésére átadott neki 106 koronát, ami­vel a hűtlen szolga megszökött. Elrendelték or­szágos körözését. — Bűntény vagy öngyilkosság. Izsák Sámuel tartolczi lakos kutjában ma reggel a szolgáló egy emberi holttestet talált. Azonnal jelentették az esetet a csendőröknek, akik megállapiloiták, hogy a halott Fehér György tartolczi gazdálkodó és j hogy testén több seb tátong. Szigorú vizsgálatot indítottak. — Halálos szerencsétlenség a bányában. I Verécze községben, a Reichmanu kőbányájában Mihók János a kőhordással foglalatoskodott. Mun­kája közben két vasúti kocsi közzé került ame­lyek a szó szoros értelmében összelapitották. A vizsgálatot megindították, hogy kit terhel a fe­lelősség. — Meplopták a pásztor órán. Blachkó Ká­roly nagykárolyi kereskedő Zimmer István ven­déglőjében mulatott. Mikor mar egy kissé elázott Körmendi Jozefa kaszirnő a szeparéba csalta, ahol abban a bizonyos pillanatban a Blaehó zsebéből egy 300 korona tar'alrau erszényt kilo­pott. Káros feljelentést lett, de a kaszirnő tagadja a teltét. — Fiatal betörök. Krassói Róza szinérvár- aljai lakos feljelentést tett, hogy mig ő a piacon járt valaki bemászott lakásának a nyitott ablakán és a szekrényből 20 koronát ellopott. A csend­őrök megállapították, hogy a tettesek Stenger Imre és Szatmári József 12 éves fiuk, akik be is ismerték a lopást. A pénz nagyrészét cuko ra el is költötték. — Letartóztatott gyilkos. A kányabázai csendőrök letartóztatták Rusz Grigor tarlóiéi lakóst, aki a múlt héten Salamon Grigor buján­I házai gazdálkodót megölte. Rusz beismerte a bűnét de azzal védekezik, hogy tettét jogos vé delemben követte el Erőssen megvasalva kísérték be a szatmári kir. törvényszék fogházába, ahol Morvay vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba he­lyezte. — Felrobbantott lakóház A múlt héten történt, hogy Hánek Mihály láposbánvai bánya­felügyelő házát ismeretlen egyének felrobbantot­ták. Emberéletben nem esett kár, azonban a ház, valamint a benne lévő sok bútor, mintegy 3000 korona értékben, tönkre ment. Ez ügyben a nagy­bányai járásbiróság és Bertalan Miklós főbánya­mérnök tegnap kiszállt Láposbányára a helyszín szemle megejtése végett. — Meglopta az anyját. Molnár Jánosnó tiszahetényi lakos panaszolta a csendőrségen, I hogy ismeretlen tettes, mig ő a mezőn volt, be- ! tört a lakásába és az ágyban elhelyezve volt 120 j korona pénzét elloptak. A csendőrök rövidesen ! kézrekeritették a tolvajt és pedig káros nő 16 , éves János nevű fia személyében aki beismerte ! a lopást és a pénz nagy részét vissza is adta. A fiatal betörő ellen megindították az eljárást, i mert anyja kéri a fia megbüntetését. — Szabó-féle pármai ibolya szappan a leg­finomabb mosdószappan azok közt, a miket I eddig forgalomha hoztak. E szappan lágy habja az arcbőrt üdíti, tisztitjá, finomítja. Nők és fér­fiak egyaránt kedvelik, mert többet ér mint egy 2 koronás francia szappan. Kerüli a vevő az I olyan tisztességtelen üzletet, ahol e finom szap- j pannak utánzatát akarják adni, vagy helyette más szappant kínálnak. Egy drb. pármai ibolya­szappan 70 fillér, 3 drb. 2 kor. Kapható minden jelentékenyebb drogériában és gyógyszertárban. A hol még nincs, odá 6 darabet teljesen a saját költségemen küldök 4 koronáért. E szappan egyedüli készítője Szabó Béla pipere-szappangyá- ros Miskolcon. — Két öngyilkosság Szatmárcsekóben. Szat- márcseke községben Id. Kónya József gazdálkodó az istállóban a gerendára felakasztotta magát, azonban testének nagy súlya alatt a kötél elsza­kadt, ő pedig leesett, minek folytán vérömlést kapott és nehány perc múlva meghalt. Hozzá­tartozói előtt mindig emlegette, hogy gyógyítha­tatlan betegsége miatt öngyilkos lesz, amit teg- náp végre is hajtott. Ugyancsak Szatmárcsekében Kiss Sándorn® szül. Lóránd Juliánná a községháza udvarán levő A hágóvas felfedezésével azooben más kor­szak állott be, mivel a hágóvas csak az újabb időben 'erjedt el és már ébredező magyar turisz­tikát talájt. A hágóvas föltalálása lehetővé tette a Tátra téli világát is kikutatni és most a ma­gyaroknak megnyílt az alkalom letörni a múltnak szégyenét. És el lehet ősmerni, hogy a magyarok szépen dolgoztak azóta, mert a Tátra még csak 1—2 éves téli történetét, legnagyobb részt ma­gyarok nevei népesítik be. Rokfalusi Lajos csak 1912-ben vagy 12 első téli megmászást csinál s amellett a két Komarnicky, Hefty és még többen, nem egyszer győzelmesen ostromolják meg a téli Tátra hegyes csúcsait. A Dubke-torony téli megmászásával a ma­gyar turisztika ügye nagyot lendült, mert addig nehéznek illetve megmászhatatlannak tartották. Sőt Serényi már azt is kimondja, hogy a Simon-, a Dubke- és a Hegyes-tornyok téli megmászását meg sem szabad kisérleni ... Mi azonban meg­mászása tervével Rokfalusyval együtt, már regen foglalkoztunk, de tervünk mélységes titok volt, nehogy másoktól megsejtve, esetlej idegenek által megelőztesaünk. Megmászására kétszer tettünk kísérletet, először 1911. december 10-én de rósz idő miatt tervünket fel kellett adni. Utolsó és eredményes kísérletünk 1912. március 24-ón volt.1" ♦Jegyzet: Téli túrák december 1-től május 2 ig tartanak, megjegyezvén, hogy a Magas Tátra néha még május négy részében is teljesen hóbi­rodalom. Az eső csak május végével kezd esni de igen gyakoriak még junius és júliusban is, a néha hetekig tartó havazások. A május köz°pén a junius közepéig tett túrák igen veszélyesek mart az állandóbb esőzés következteben ez a lavinaomlásnak a főideje. 23-án este utaztunk a Poprádi-tóhoz, aho megrendelésünkre a menház bérlője gondoskodott ellátásunkról. Ugyanakkor a kassaiaknak volt hi vatalos kirándulásuk, mely alkalommal Mauret Ar ur és Wandracsek Dezső a Nyugati Vaskapu- csúcs I-ső téli megmászását vitték keresztül. Leg nagyobb meglepetésünkre a két leghíresebb len gyelturistát, R. Kordyst és J. Maslankát már ; Poprádi-tónál találtuk, kiktől eléggé kellett tar tanunk, hogv szintén a Dubkéra készülnek. Ezer hiedelmünket különösen megerősítette az, hog} érdeklődéáünkre azt felelték, hogy céljuk í »Tátra-csucs.« Aki ismeri a Tátrá csúcsot** és a nagy kuloir mely télen oda felvezet, és amelyet tólen veze­tővel már többen, úgynevezett »Pimf« (műkedvelő turisták is megcsinálták, az egy Kordysnak nehe zen fogja elhinni, hogy Lengyelországból jőve célja csak a Tátra-csucs legyen. Mi legalább is nem hittük. S ezért elhatároztuk, hogy reggel, hacsak lehet, megelőzzük őket. Még sötét volt j mikor reggel már teljes felszereléssel útnak in­Í * dúltunk. Az éjjeli hideg következtében a hó oly keményre fagyott, hogy néhol szinte jégfelület képződött a hó felszínén. Ilyen helyeken aztán a sikamlósság miatt a skivel (olvasd: si) csak ne­hezen, folytonosan visszacsúszva tudtunk előre haladni, sőt meredekebb részleteknél már csupán oldallépésekkel volt csak lehető a feljutás. **A Tátra-csucs délkeleti gerincének utolsó nyúlványán van a Dubke-torony, illetve az u. n, Sárkány-fal: a Dubke, Behn és Breuer. Balia Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents