Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-08-04 / 62. szám

3 ik oldal SZAT MAR-NÉMETI 1912. Szatmár, augusztus 4. 2 koronás francia szappan. Kerüli a vevő az olyan tisztességtelen üzletet, ahol e finom szap­pannak utánzatát akarják adni, vagy helyette más szappant kínálnak. Egy drb. pármai ibolya- szappan 70 fillér, 3 drb. 2 kor. Kapható minden jelentékenyebb drogériában és gyógyszertárban. A hol még nincs, odá 6 darabet teljesen a saját költségemen küldök 4 koronáért. E szappan egyedüli készítője Szabó Béla pipere-szappangyá- ros Miskolcon. ORSZÁG-VILÁG. Égő fürdő. Máramarosszigetről jelentik, hogy Kászómezőn az izraelita hitközség fürdője kigyul­ladt. A fürdőben tiz vendég volt, a kiknek sike­rült a lángok közül kimenekülniük. Agyongázolták a lovak. Szarvasról Írják, hogy Vári Sándor jómódú parasztgazda egy meg rakott szekér tetején a városba tartott. Lovai megbokrosodtak, a kocsi felborult és Vári a lovak patája alá került. A szerencsétlen parasztgazdát lovai agyonrugdosták. Késelő gyermek. Győrből jelentik: Gáspár István révfalui lakos 6 éves Zoltán fia és Mar- kotics György révfalui lakos 6 éves István fia játszadoztak, majd összevesztek, s veszekedés közben a kis Gá«pár Zoltánt pajtása bicskával fültövön szúrta. Több morfiumot vett be tévedésből Brecsá- nyi Gyulánó Erdélyi Anna 36 éves budapesti lakos varrónő, a ki a gróf Zichy Jenő-utca 42. szám alatt lakik. A morfiummal idegeit akarta megnyugtatni orvosi rendeletre, de az erős adag súlyos beteggé tette. A Rókusbán ápolják. Égő 8zalmáskoc8Í tetején. Szolnokról jelen­ük: Csúcs István csápai gazda szalmával meg­rakott kocsin a tanyáról hazafelé tartott. Útköz­ben valaki meggyujtotta alatta a szalmát, úgy hogy Csúcs István alig tudott leugrani. A kocsi és a lovak megégtek. Fegyver a gyermek kezében. Nagykőrösről Írják: A hatéves Szlovák Pál flóberttal verebet akart lőni. A madár azonban elröppent, erre a kis fiú tréfából közellevő nagybátyjára, Poveleczki Pálra fogta a fegyvert. A következő pillanatban a flóbert elsült, a golyó homlokon találta Pove- leczkit, a ki azonnal meghált. A császárlánc tolvaja. Kölnből jelentik, hogy a rendőrség letartóztatott egy fogtechnikust a kiről kiderült, hogy a kölni dómból többed magával ő lopta el annak idején a hires csá- 8zárlánczot Ez az aranylánc a német-római császárok koronázási disz« volt és ellopása egész Németországban kínos feltűnést keltett. A névtelen levél halottja. Nagyszalontáról Írják, hogy Keresztesi Lajos hatvanegyéves föld- birtokos nővérére íratta vagyonát és hozzáköl­tözött. Keresztesi ur utóbbi napokban levelet ka­pott, a melyben azzal fenyegették, hogy feljelen­tést tesznek ellene, mert nővérével viszonyt foly­tat. A levél gonosz tartalmán annyira elkesere­dett, hogy felakasztotta magát. Csaló gyógyszerész. Aradról jelentik : Vá­mosi Péter bonctői gyógyszerész még tavaly tel­jesen tönkrement. Vámosi aradi hitelezőire átru­házta a munkásbiztositó-pénztártól és az arad- csanádi vasutak részéről járó követeléseit, azon­ban ó maga gfelvette a követeléseket, megkáro­sítván igy hitelezőit. Az ügyészség indítványára csalásért most a törvényszék vádtanácsa vád alá helyezte. Elgázolta a kaszálógép. Győrből jelentik; A veszprémmegyei Lovászpatona községhez tar­tozó Vicse pusztán a munká ok kaszálógéppel vágták a esalamádét. Herczeg József 13 éves napszámosgyerek a kaszálógép elé fogott ökröket hajtotta. Az ökrök valamitől megijedve, hirtelen megindultak s maguk alá taposták a fiút. A ka- száló'gép keresztül ment a gyereken. A munká­sok húzták ki a gép alól összevagdalva, meg­csonkítva. A gép a jobb karját tőből elvágta. Életveszélyes sebeivel a győri közkórházba szállí­tották. Kellemetlen páciens. Munkácson dr. Fried orvoshoz beállított egy ember és kérte, hogy adjon neki visum repertum-ot. Az orvos meg­kérdezte, hogy minek, jmire az ember magából kikelve ordítozni kezdett, hogy ne kérdezzen, hanem Írjon, mert különbén leszúrja. Majd fgy Hegy kést vett elő és az orvosnak szegezte. Dr. Fried veszedelmes helyzetében a telefonhoz ro­hant és a rendőrséget hivta segítségül. Nagy- nehezen távol tartotta magától a veszedelmes embert, a kiről kiderült, hogy közveszélyes őrült. Ártalmatlanná tették. Tűz a pályaudvaron. Munkácsról jelenük: Könnyen végzetessé válható tűz ütött ki a mun­kácsi vasútállomás pályafentartási raktárában. Tegnap délben egy arra haladó mozdony szik­rájától meggyulladt a raktár korhadt fazsindelyes teteje és egy pillanat alatt lángragyujtotta a rak­tárban felhalmozott nagymennyiségű faanyagot. A gyorsan előfutotí személyzet a sok kátrányos és festékes bordót kihordotta és igy az épület mellett levő raktárakat és irodákat sikerült meg­menteni. Az épület azonban elpusztult. A vasúti személyzet megfeszített munkával, négy lokomo- tivban levő vízzel lokalizálta a tüzet, a mely különben kipzámithatatlan károkat okozott volna. KRÓNIKA. Terka néni férjhez megy. Icinyke, picinyke, kis fehércseléd Terka néni. Alig egyjarnsz. Még leány, mert nem volt ura soha, de az életkora egy kicsit előrehaladott úgy, hogy tiszteletből Terka néninek illendő szólítani. Terka néni még eddig soha sem gondolt a férjhez menésre, de a múlt napokban meglátta Jóskát és miután megmagyaráztuk neki, hogy Jóska bizonyos közeledési hajlandóságot érez a személyisége iránt, menten olyan szerelemre gyuladt, hogy alig tudtuk megfékezni. Az igazat megválva, Jóska nem tudott a dologról semmit, de öt is belevezettük a szere­lem berkeibe. Jóskának szintén mese gyorsasággal elre­pültek a feje fölött az évek úgy, hogy jogosan megválaszthatnák az agglegények diszelnöknek és Őt is illendő volna Jóska bácsinak nevezni, dehát a férfiak iránt nem tartozunk annyi tisz­teletet tanúsítani, mint a nők iránt; igy aztán Jóskát csak Jóskának szólítjuk. Hát m ndom Jóskánaa is megmagyarázt uk, hogy mi az a szerelem és hogy nilyen mennyei boldogság az a házasélet, meg hogy Terka néni őtet nagyon szereti és csodák csodája, számításon felüli eredményt értünk el. Jóska a beszédünk elhangzása után azonnal megesküdölt, hogy ő még gyermekkora óta só- várgó szerelemmel es deklik Terka néni után és hogy neki soha senki más nem lesz a felesége csak Terka. (Zárjel közt súgom meg, hogy soha az életben még addig nem Iá*ták egymást.) Miután Jóskával is ilyen sikeresen meg­egyeztünk, Terka nénit még jobban belevezettük a férjhez menésbe és megmagyaráztuk nek', hogy estére jön a kérő. Nosza I volt aztán készülődés. Terka néni egyebet sem csinált egész nap, mint mosdott meg fésülködött, azután meg azt az egyetlen egy szál fogát pucolgatta és ha elénk került illegette, billegette magát, mint egy özvegy kecske. Estére osztán csakugyan eljött a kérő. Ter­ka néni annyira ügyeskedett ős forgott össze vissza, mint egy kergült birka; hogy még bemu­tatkozni is majdnem elfelejtkezett. Én segítettem aztán ki őket a bajból. Mon­dom: legelőször is mutatkozzanak be. Erre Jóska megigazgatta a nehány szál csurgóra álló baju­szát és férfias lustasággal Terka elé állt. — Latyakos Jóska vagyok. — Tessék? (Terka néni egy cseppet nagy szót hall.) — Latyakos Jóaka vagyok. — Igenis. És úgy állottak egymással szemközt, mint valami boldogtalan kappantyukok. Ismételt közbeavatkozásomra Terka néni leültette udvarlóját a nagy láda tetejére és be­szélgetni kezdtek. A férfi vitte a szót s az alatt Terka néni állandóan a hátát, vagy pedig a fejét simogatta Jóskának. Vagy tiz percnyi beszélgetés után Jóska (elkerekedett és se szó, se beszéd, hirtelen to­vább állott. Terka néni meg lelkesedéssel beszélte azután, J hogy milyen szép ember is ez az ő Jóskája, hogy 6 bizony hozzá is megy, annál is inkább mert neki a konyhai berendezésből csak egy vastag- ételes tál hiányzik a többi már megvan. És tisz­telettel meghívott engem meg Lajos urfit nász­nagyoknak azon kéréssel, hogy legyünk rajta az esküvő mielőbbi megtörténtén, mert — azt mondja — nagyon kiváncsi rá, hogy milyen is az a férjhezmenés. K—ő. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K. G. A nagyszekeresi ref. lelkész merényletének részleteit az „Uj Szatmár“ közölte a színtiszta igazságnak megfelelően. A „Szamos" híradása egyoldalú értesítésen alapuló közlemény és helyesen méltóztat irni, hogy na­gyon is reklamizü. T. B. Lapunk 17. számában, „Gyuri bácsi“ aláírás­sal ellátott, „Avaslevél az Avasból" cimü vezércikkünket a közszeretetben élő Fodor György törvényhatósági le­véltárnok irta. Amikor erről értesítjük, jelezzük, hogy kérdésére azért nem felelhettünk rendes időben, mert hozzánk intézett levelét illetéktelen kezek jogtalanul fel­bontották és az igy csak kerülő utón jutott hozzánk. Felelős szerkesztő: Bállá Gyula. a $ fi fi 1 % % fi fi

Next

/
Thumbnails
Contents