Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-03-10 / 20. szám

Szatmár, 1912 március 10. S Z A T M A R-N É M E T I B-ik mentés sikerült. A gyermek már egészen önki vületi állapotban volt s csak hosszas élesztős után sikerült eszméletre kelteni. A bátor élet­mentőt a városi tanács jutalmazás végett a kor­mányhatósághoz terjesztette fel. Szüreti mulatság. Nagysikárlón még az el­múlt év októberében történt, hogy a nagysikar- lói szőlőhegyeken nagy mulatságot csaptak őre- gek-ifjak vegyesen. Rngozán Gábor és Gindelstein Jakab odaváló lakosok azonban drágán fizettek meg a mulatozást. A vig kompánia ugyanis ala­posan felöntött a garatra, aminek persze vereke­dés lett a vége. Pap András, Fodor Dameter és Marosán János ugyanis, amikor már szóval nem győzték a civódást, a kezükügyébe eső tárgyak­kal Ragozánt és Gindelsteint úgy helyben hagy­ták, hogy több hétig az ágyat nyomták. A szat­mári törvényszék minap Ítélkezett ez ügyben és Pap Andrást 6 heti, a többi verekedőt pedig 14—14 napi fogházra és 10—10 korona pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A nyugdíjtörvény és a polg. iskolai tanárpk. A polgári iskolai státusban nagy nyugtalanság mutatkozik most, mert a pénzügyminisztérium­ból az a hir szivárgott ki, hogy a polgári isko­lai tanárok szolgálati ideje az uj törvényben is 40 év marad és csak annyi kedvezményt tartal­maz, hogy a lakbér 50 százalékát beszámítják a nyugdíjba, de ennek ellenében az évi járulék magasabb lesz. — B. u. ó. k. Az ember felolvassa a kár­tyáról e szót, azután félre teszi, hogy jókiván- sággal válaszoljon a jókívánságra. A négy be­tűvel nem törődik, pedig annak a négy betűnek nem mindig ugyanaz az értelme. Ismerőseinktől ha ilyen kártyát kapunk, a b. u. é. k. azt is je­lentheti : „be unom én kegyedet". Az orvos négy betűje se mindig jó kívánság, jelentheti ezt is : „bár utóljára én kezelném". A kormánypárti po­litikus szintén ezzel a négy betűvel üdvözli a miniszterelnököt, de ebben az esetben olvasható igy is : „bár utánad én következném". A színész ilyenkor a kritikusokat keresi föl névjegyével. A négyszégletü kartonlapon azonban hiába moso­lyog a négy betű, a kritikus úgy is tudja, hogy a betűk írt Íme ez: „bizony unom én kegyedet". A háziúr, a büszke és kíméletlen háziúr határo zott betűkkel Írja a kártyára b. u. é. k. Értelme pedig : „bőrét úgyis én kapom“. A mészáros a hentes, a pék, a fü-zeres és mindazok, akik egész esztendőben áremelésekkel rémítenek és akik el­len hiába hadakozunk szóval és Írással, szintén küldenek névjegyet, amelyen a négy betű egész évi átkozódásainkra felel röviden „bömbölhetsz utálatos, én kiállom". Sok nős férfi anyósának : „bár utolsó éved kezdődnék. Adomány a panyolaiaknak. A panyolai ár­vízkárosultaknak a budapesti »Jósziv egyesület« építkezési célokra 2000 korona segélyt utalvá­nyozott. — A magyar munkás Amerikában A new- yorki »Szabadság» legújabb számában követke­zőképpen jellemzi a magyar munkást Ameriká­ban : »C odálalos dolog az, hogy a földművesnek született magyar ember itt, Amerikában a gyár­ipari életben mily könnyűséggel tanul meg min­dent, Lehet, hogy ennek egyik oka a kényszer- helyzet, de másik oka bizonyosan az erős akarat. .Pénzt csinálni" jöttek a legtöbben s igy a pénz­nek nem is sajnálják az árát. Annyi bizonyos, hogy a különféle foglalkozásokban népünk olyan tanulékonyságról tesz bizonyságot, amiről otthon fogalommal sem birnak. Amerikaszerte ismert tény, hogy nehéz munkában a magyarnak párja nincs. Honfitársaink nagy része nem bánja, akár­milyen nehezen kell is dolgozni, csak a munka legyen állandó. A munka utáni vándorlásnak is tényleges nyomait látjuk. Ha egy uj vasgyár vagy kőszénbánya nyílik, az első munkások kö­zött majdnem bizonyosan van egy nehány ma­gyar is. Ha a helyzet jo, a posta viszi a levelet, a honfitársakat pedig hozza a vonat. A viszo­nyokkal ismeretien embe uek feltűnik az, hogy egyik-másik helyen túlnyomó az egy faluból vagy egy környékből szármázó magyar. Pedig ezen nincs mit csodálkozni. Az első települők, eleinte különösen, hazairtak s jöttek a rokonok és isme­rősök. Később, mikor a magyar kolóniáknak hire máshova is eljutott, más vidékek magyarsága is ellátogatott a „plózze" (Place helyiség). Az utóbbi időben már könnyebb kifirtatni a jó helyeket. És honfitársaink ki is tudják firtatni. A távolság és fáradalom nem határoz. Csapatostól mennek oda, ahol olcsóbb a dollár.» — Főherceg, mint ötvötmeeter. Az uralko- dócsaládokban, igy a Habsburg-családban is régi szokás, hogy a család minden tagja valami ipa- rosmesterségat tanul ki. így tanulta meg jjFerenc | József ifjú korában a cipészmesterséget. Mint ér- | dekes esetet említjük meg a Politikai Híradó je- ] lentése alapján, hogy József főherceg fiai, ki , mosi végzi a VIII. gimnáziumot, Jőzsef Ferenc kir. herceg az ötvösmesterséget tanulja. A mes- ] térség titkaiba Hibján Samu, az Iparművészeti Iskola tanára vezeti be, aki a műötvösségre és zománcozásra tanítja a fiatal főherceget. A fiatal főherceg jjigen ügyes tanitványnak mutatkozik; az iskola nemrégiben tartott kiállításán két pár gombot és egy pillangóval ékesített hajtüt mu­tatott be. Féléve foglalkozik az ötvösség tanulá­sával és hetenként két délutánt fordít rá. — Braziliába öt nap alatt. A délamerikai köztársasagok rendkívüli fellendülése kiszámitha- tétlan jelentőséget biztosit annak az afrikai va­sútvonalnak, amelynek tervezetével az 1910 évi vasnti kongresszus foglalkozott. Nemzetközi va­sút építéséről van szó, Tangerből Marokkón Nyu­gat Afrika tengerpartján, Rio de Oron át, Da­karba, (Senegal) és onnan Braziliába már csak három napi tengeri ut van hátra. A költségelő­irányzat 200 millió fracra rúg, amelyet az összes érdekelt államok, igy Spanyolország, Franciaor­szág, Nagybrittania, Németország, Ausztria-Ma- gyarország, Olaszország, Oroszország *tb államok és az összes délamerikai köztársasághoz tartozó államok adnak össze. A nagy fontosságú világ­forgalmi vonalat a közlekedés kellő gyorsasága érdekében mindjárt |kettős vágányura építenék. A vasút nyomtávolságát rendes méretűre terve­zik, hogy a Spanyolországból Tangerbe hajón átszálliott vonatok közvetlenül folytai hassák út­jukat. • — Jó reklám 1 Minden hirdető olvassa el a Leopo d Gyula hirdető vállalat Budapest, Erzsé­bet-körüt 41, most megjelent 1912 évi hírlap és naptár katalógusát, mely igazán tanulságos és hasznos tartalmú. A legeredményesebb reklám Leopold Gyula nagy apparátussal és modern irányban dolgozó irodája révén eszközölhető, mit fényesen bizonyít a sok nagyhirdető elisme­rése, melyeket katalógusában közöl. Leleményes és individuális tevékenységgel, sok éven át gyűjtött tapasztalatok és tanulságok célszerű fel­használásával, a tudásnak és intelligenciának ér­vényesítésével. gyors, szorgalmas és lelkiismere­tes munkával sikerült Leopold Gyulának elérni azt, hogy a legnagyobb bel- és külföldi cégek nála összpontosítják hirdetéseiket. A választójogi reform újabb irodalma. Barcza Imre, »A Magyar parlamenti választójog újabb irodalma« czinaü munkájában tartalmi kivonatát adja azoknak a tanulmányoknak, folyóiratokban megjelent értekezéseknek, amelyek az utolsó év­tizedben e kérdésről nyomtatásban megjelentek. , A munka tisztán tudományos s ismeretterjesztő í jellegű. A szerző tartózkodik mindennemű párt­állástól. Igyekszik tiszta tárgyilagossággal módot ! nyújtani a küszöbön levő nagyfontosságu kérdés- , nek a megvilágításához. Ajánljuk e forrásmunkát mindazoknak, akiket a népképviselet kérdése I mélyebben érdekel s akik elakarnak igazodni, miként haladjunk s melyek útjaink a fejlődés felé. A munka a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg, de kapható minden könyves boltban. Ára 1 korona 20 fillér. Szerkesztői üzenet. D. Kálmán urnák, Helyben. A szerdai szá­munkban „Úgy anyagilag, mint erkölcsileg“ czim alatt megjelent hirre vonatkozólag salnálkozásunknak kell ki­fejezést adnunk, hogy abban Önre nézve nem hízelgőén nyilatkozott a hir szerkesztője. Ám — az igazság ked­véért ki kell jelentenünk, hogy az eredeti fogalmazvány nem úgy szóit és azt valaki szedés közben, önkényesen változtatta meg. Megnyílt! A borok királya a hirts tékaj- hegyaljai borok kaphatók: asszu, szaturtdal. asztali, stb, minőségekben. Literenként Mór I ktr. 60 fillértől kapható . a kizárólagos tokajhegyalja bórák kicsiny és nagyban árusítása flzlstébei Szatmár. Hám János-utca Dr. Vajay palota. Meghívó. A »Szatmárhegyi Hitelszövetkezet» folyó március hó 17-en d e. 11 órakor, Szatmárhagye®, az intézet helyiségében rendkívüli közgyűlést* tart, melyre a tagokat ezúton hívjuk meg. A közgyűlés tárgyai: 1. Jkv. hitelesítők kiküldése. 2. Az igazgató és felügyelőbixoltság által megállapított leltárak, mérleg és zárószámadáeok brterjesztéze és az ezzel kapcsolatos határosatok. 3. Igazgatóság javaslata a szövelkaset fel­számolásának kimondása tárgyában. 4. Esetleges indítványok. Szatmárhegy, 1912. március 5. Tisztelettel Az igazgatóság. * Ha e közgyűlés határozatképtelen volna, a közgyűlés napjától számított 14 napra összehívandó újabb közgyűlés a most e meghívóban felvett tárgyak felett — az alapszabályok értelmében — a megjelentek számára tekintét nélkül fog határozni. Földbirtokosok! Háztulajdonosok! Ajánljuk olcsó, hosszú lejáratú, könnyen fizethető törlesztóses j elzalogkölcsönt. Nincs váltó. A kölcsönt au in­tézet nem mondhatja fel ; ka­matlábat nem emelheti. Érdeke, hogy ajánlatot kérjen ! Szatmári Közvetítő-Bank R.-f. Deák tér 21. szám. Felelős szerkesztő: Borgida József. Telefon-lnter- urban 2—59.

Next

/
Thumbnails
Contents