Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-01-07 / 2. szám

Szatmár, 1912. január 7.

SZATMAR-N É'M E TI

3 ik oldal.

.

II. Az Ökör és a Gőzeke.

— Ezópuszi mese —

Szólt az Ökör:

„Mióta tudom az eszem,

Ilyen állatra, mint a Gőzeke,

Melynek magától jár a kereke,

Én nem emlékezem.

Ahogy ez húz és szánt és kerekez,

Nem is fából, hanem Ökörből való vaskarika ez“

S felel a Gőzeke:

. „Könnyű neked teremtés remeke,

Neked még a mezők ős füve sarjad j Szénái eszel s tekintélyt ád a szarvad \ És tisztel minden társadalmi kör. — S Axiómákat kérődzői heverve.

Hidd el ily fennen s biztosan Mást lebecsülni ma senki se merne, Csak egy valódi született ökör.

HÍRÜK.

— A cukorgyár végre a megvalósulás stádiumába jutott. Megvágjuk féltünk utóbb, hogy gazdáink kishitűségén hajótérést fog szen- vedni ez a nagyjelentőségű ügy. Hónapok óta intézi a Gazdasági egyesület telhivásait, hogy a hiányzó 5—600 holdat sürgősen jegyezzék,

mert, ha december végéig nincs a kívánt meny- nyiségü föld a termelésre, dagába dől a nagyszerű j terv. De a Gazdasági egyesület agilissága meg- j mentette Szatmarnak a cukorgyárat. Emberei faluról-falura jártak úgyszólván vigécmunkát végeztek a vármegye gazdái között, hogy meggyőzzék a népet a cukorrépa termelés óriási gazdasági előnyeiről. Hogy a városnak mit jelent

a cukorgyár, könnyen elképzelheti mindenki, ha elgondolja,hogy ez a mi cukorgyárunk üzemké pesség, nagyság berendezés tekintetében a szerencsi gyár arányai szerint épül. Rengeteg mun- ! kást és hivatalnokot fog foglalkoztatni s igy attól eltekintve, hogy a föld intenzivebb kihasz- ! nálása mezőgazdasági szempontokból is nagyszerű előny, maga a gyár szociális tekiotetekben is hatalmas lépés a nagyváros felé haladásunk országiján. — A telep a hídon túl lesz, a Neusschlosz-féle gőzfürész kézelében, ahol mind a vicinálist, mind a nagyvasut pályáját érinteni fogja. Ezt a terülotet a véros ingyen engedi át a cukorgyár céljaira. A gyár négy és félmilió koronánál kezdi meg üzemét. A pánzkonzocium mögött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank áll.

— A püspök adománya. A máramarosszi- geti Mária Valéria nőnevelő intézet kibővítése céljából Boromissza Tibor dr. szatmáregyházme- gyei püspök harmincezer koronát adományozott.

— Toll és kard. Széles körben ösmeretes az a botrány, amelyet a színtársulat szilveszteri kabaréján, a Pannoniéban összegyűlt nagy közönség jelenlétében rögtönzött négy helybeli fiatal ember, ügyvédek és ügyvédjelöltek. Az eset kínos feltűnést keltett a kabarén, másnap is széles körben pertraktlták és a Szamos is megírta egy tárgyilagos cikkben. A négy ur úgy gondolta, hogy ami többszász ember jelenlétében megtörtént s amit a lap megirt, lovagias utón meg nem történtté lehet tenni. Ezért mind a négyen, név- szerint dr. Papp Mihály, dr. Szilvássy Gusztáv, dr. Darabant István és dr Sztán Miklós elküldték segédeiket, dr. Barbul Illés ügyvédet ég Gyo- lay István mérnököt Dénes Sándorhoz, a Szamos felelős szerkesztőjéhez elégtételt kérni Dénes Sándor szintén megnevezte segédeit, dr. Galgóozy Árpád fászolgabiró és dr. Shik Elemér ügyvéd főszerkesztő személyében. A felek segédei kardpárbajban állapodtak meg, amelyet Dénes Sándor mindenik ellenféllel addig köteles vivői, mig ő maga az első sérülést megkapja. Csütörtökön este kilenc órakor folyt le a párbaj a Zélinger- fele táncteremben. Sorshúzás utján elsőnek dr. Papp Mihály állott szembe Dénessel. Az első összecsapásnál dr. Papp Mihály a mellén kapott

egy 15 cm. hosszú vágást, Dénes Sándor pedig a bal fülén egy jelentéktelen sérülést. Dr. Fekete Samu és dr. Biró JeDŐ orvosok erre mindkét félre nézve megállapították az első vérré történt sebesülést, mire a segédek a párbaj további folytatását beszüntették. A magunk részéről furcsának tartjuk, hogy ha egy újságíró egy megtörtént dolgot — pláne enyhén — megír, azért karddal a kezében kelljen helyt állania, amit mi Dénes Sándor helyében nem is tettünk volna meg. Miért nem féltik az urak az önérzetüket akkor, mikor skandalumot csinálnak, miért csak akkor, mikor az újság est kötelességszerüleg megírja ?

— Uj vasúti fuvarlevél minták léptek életbe f, bo 1-én. A régi nyomtatványok többé nem hsaználhatók, 100 darabig terjedő mennyiségben f. hó 10-ik napjáig a vasúti állomások pénztá ráhan, 100 darabot meghaladó mennyiségben február hó 10-ik napjáig a m. kir. központi bélyegraktárnál (Fővámpalota), ezentúl pedig csak a pénzügyminiszternek esetről esetre kiadandó engedélye alapján váltják be e nyomtatványokat.

— Táncmulatság. Az asztalosok és nyomdászok helyi csoportja 1912. évi január hó 7-én este 8 órakor a Pannónia tánctermében a Munkás-Otthon javára világpostával egybekötött zártkörű táncm latságot rendez.

— Tulahld romantikája egyre hervad s maholnap a hires diák-játszotér csak a nagyok emlékezetében fog élni. A híradás rövid s kissé rideg. A katonai gyakorlótérről addig az ideig, mig a katonai gyakorlatok tartanak, a tanuló ifjúságot a városi tanács eltiltotta, mivel a város a tanuló ifjúság részére játéktérről gondoskodott.

— Toloncüfly. December hóban 106 foglalkozás , állandó lakás nélküli és rovott múltú egyén toloncoltatott el a város területéről illetőségi helyükre.

— Csőd. A szatmári kir. törvényszék, mint csődbíróság Kardos Jenő nagybányai kereskedő •Hen a csődöt saját kérelmére elrendelte Csőd- biztoiul Riedl Gyula kir. törvényszéki albiró, tömeggondnokul dr. ajtai Nagy Gábor nagybányai, helyetteséül dr. Hadady Lajos szatmári ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésere batáridőül 1912. január 14-ét tűzte ki a kir. törvényszék.

— A bikszádi csodarabbé Pásztori Árkád hires róla, milyen fejedelmi udvartartása van. Teheti, mert mint a jókutra, messze földről zarándokolnak hozzá az ájtatos hívek. Ki tanácsért, ki vigaszért. S a csodarabbá sűrűén osztogatja a lelki megnyugvást, meg a malasztot De egyebet aztán nem is osztogat. Megtörtént, hogy egy szegény avasi paraszt tűzifát lopott a bikszádi főpap erdejéből, s az agg csodatevő irgalmatlanul feljelentette a szegény fázékony Ördögöt.

— A folyó évi fösorozások. Vármegyénk

közigazgatási bizottsága és az illetékes katonai hatóságok már megái lapították a vármegyénkben a folyó évben tartandó fősorozások határidejét A sorozások a kővetkező időpontokban lesznak megtartva: az avasujvárosi járásban március 4, 5. és 6-án, a szinérváraljaiban március 7., 8., és 9 én, a nagysomkutiban március 11., 12„ 13. és 14 én, az ardődiben március 16., 18., 19. és 20-ikán, a fehérgyarmatiban március 22., 23 24. és 27-én, a csengeriben március 29., 30. és április 1. és 2-án, a nagykárolyi városi illetö- ségüeket sprilis 3. és 10-én fogják sorozni, a nagykárolyi járásban április 12., 13., 15., 16 és 17-én, Nagybányán (városi) április 22 és 23-án, (járási) április 24., 25., 26. es 27-én, Felsőbányán áprilie 29 én, a szatmári járásban április 11., 12.. 13 és 14 én, a mátészalkai járásban

április 16., 18, 19., 20, és 21 -ik napján leszntk a sorozások. A vármegye területén két sorozó- bizottság fog működni. Saztmár város fősorozását március 1—2 éré tűzték ki.

— Önmagának ellensége az, aki nem a

»Milltelep«-röl, Nagyősz kér ajánlatot szőlőoltvá- nyokrol és amerikai szőlővesszökről.

— Szépírást! fiatalember este 7—8-ig mérsékelt díjazásért mindennemű irodai munkát vállal. Cim a kiadóhivatalban.

I nyolezas és egy hatos magy. államvasuti

CSÉPLŐGÉP eladó.

Értekezhetni lehet : Grünstein Mózessel

Szamos-Kóródon.

Ahány

ember él a megyében, bizonyos alkalmakkor szüksége van valamilyen nyomtatványra. Ha tehát Ízlésesen és hibátlanul kiállított nyomtatványt kíván, forduljon bizalommal BOROS ADOLF szatmári nyomdájához, ahol szakember

felügyelete alatt előállitott, megbízható és lelkiismeretesen elkészített munkát kap. Kezdve a névjegyeken, számlákon, levélpapírokon, eljegyzési és esküvői értesítéseken egész a könyvekig, közésgi és közigazgatási nyomtatványokig s minden a nyomdaipar körébe vágó összes munkákat gyorsan és jutányosán készít. A nyomdaipar szállilása terén

annyi

kellemetlenségnek van a megrendelő kitéve, hogy a munka kiadásánál elővigyá- zónak kell lenni, mert a piszkos és hibás nyomtatvány révén káros következtetéseket vonnak !e anank szétküldőjéről is. Az egész megyében általában az a

nézet,

hogyha hibátlan, ízléses és tetszetős kiállítású nyomtatványt akarunk, akkor bizalommal forduljunk BOROS ADOLF szatmári könyvnyomdájához és papirkereskedéséhez Szatmár, Hám Já- nos-utca 10. sz. (a Színházzal szemben.)

Meghivó.

Az Épifkező Építkezésekre Kölcsönző és Telkek Felosztását segélyző Szövetkezet II. évi rendes közgyűlését Szatmárnémetiben 1912. év január 16-án délután f^i 3 órakor saját üzleti helyiségében (Hám János-u. 1. szám) lógja megtartani, melyre a részvényesek tisztelettel meghivatnak.

I

A közgyűlés tárgyai i

1. Két jegyzőkönyvi hitelesítő választása

2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1911 -ik üzleti évről, ezzel kapcsolatban :

a) a zárszámadás és mérleg megállapítása ;

b) a nyereség felosztása ;

c) a felmentvények megadása.

3. Az igazgatósági és felügyelőbizot tsági tagok fizetésének megállapítása.

4. Három igazgatósági tag választása

5. Indítványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg S nappal az igazgatósághoz bea ittak. Az igazgatóság évi jelentese, valamint a zárszámadás és mérleg a hivatalos órák alatt az intézet üzleti helyiségében megtekinthetők.

Szatmár, 1911. dec. 31.

az Igazgatóság.