Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-02-21 / 15. szám
2-ik oldal. SZATMAR-NÉMETI Szatmár, 1912. február 18. uép áhítattal hallgatja a vigasztaló szavakat, látszik rajtuk, hogy jól esik nekik. Megkezdődik a kenyérosztás. A jelenlevők soraiban felhangzik a si ás. A pap körülnéz, s jóságos ajkáról elhangzik egy szó: „Ne sírjatok I“ Mint a varázsütés, úgy hatott a népre, most megszűnik a sirás, nem hangzik a jajszó. Szépen sorjában alámennek a szekérhez s megkapja ki-ki az élelmiszeret. Köszön a nép, hálálkodik, könycsorduiás j nélkül törik a kenyér. A fehér kenyér láttára éber az élet, a lakosság bízik, nem fél, nem remeg. Viselik a csapást, nem töri meg őket . .. A bizalom, az erő ajkú éled. > Megszólal a templomban az imádságra hivó harang. A nép örömittasan, mint a nép vasárnapi napon tódul a templomba. A pap ismét beszél, a nép hallgatója, most már uj életet kapunk. Az árvíznek a káros voltával szemben meglesz a haszna. A földet jól raegöutözte, s igy a veszedelembe jutott embereknek ebben lesz kárpótolva az elveszett kincsük. Äxinlia«. A színházban ezúttal nincs kritizálni velő, Az előadott darabokat mar mind ösmeri a színházi közönség. Vasárnap délután az Obsitost elevenítették fel, es'e a Táncos huszárokat, hétfőn pedig a Szerelem gyermekét. Vasárnap dé’után telt ház mellett ment az Obs'tos Szalóki Dezső vendégszereplése vonzotta oda a közönséget, Szalóki már nem uj ember a szatmári színpadon. A közönség ha csak halo- ványan is, de emlékszik reá, noha akkor niég művészete nem állt a mai nívón. Elragadtatással és jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy Szalóki Dezső az elment Baróii helyét nagyon is pótolta. Benne nem csak színészt, hanem egy ügyes rendezőt is nyert a szatmári színház. Játékában egyéniségét vitte bele. Rutinos instrukciói, színpadi mozgékonysága, beleélés a szerepbe ez ő nála mind meg van. Minden mozdulatán, minden szaván meglátszott a lehetséges színész egyénisége. A közönség is ovációval fogadta. Egyes jelenetei után zajosan megtapsolták, s többször a függöny elé hívták Saalókit, aki ezentúl gyakrabban fogja a színházi est fénypontját emelni, mivel Heves Béla a társulat tagjává szerződtette. — Színházi műsor. Csütörtökön. Újdonság itt először , A kis kávéház“ vígjáték (B. bérlet,) Pénteken. Másodszor. Kis kávéház vígjáték (Cz. bérlet.) Szombaton. Újdonság, itt eléször „A pesti gyeiek“ a szegedi ,,Dugonics“* társaság által 1000 koronával jutalmazott énekes életkép Dal- noky Lajostól. (A bérlet.) Vasárnap délután ,.A falu rossza“ nép szinmü — este másodszor „A pesti gyerek“ énekes életkép (B. bérlet.) Hermann László zeneszerzői estélye. Díszes közönség hallgatta végig folyó hó 17-én a Hermann László hangversenyét, amelyen <5 nemcsak mint előadóművész, hanem mint zeneszerző' is megmutatta, hogy méltó arra a nagyrabecsülésre, melynek Szatmár közönsége tanu- jelét adja, valahányszor e fiatal művész eléje lép. Szerzeményeiből egy egész antholo- giat hallhattunk szombaton, mely úgy quantitás, mint qualitás tekintetében egy hasonió korú Mozartnak is becsületére vált volna. Már az első szám, a magyar stilü 4 tételes vonósnégyes meghódította a közönséget Hermann Lászlónak, mint zeneszerzőnek. A férfias energia a nőiesen gyöngéd bájjal mesteri módon párosul benne. Tömör, elegáns muzsika. ; Hasonlít a Beethovenéhez ; anélkül, hogy j reminiszenciákat lehetne találni benne. | Minden tétel hangulati kontrasztot képez egymással, de ez sohasem történik az egységesség rovására. Hegedű-zongoraszonátája pedig még : sokkal értékesebb. Átgondolt, de nem ' erőltetett kidolgozás teszik még brillián- , sabbá az anélkül is ragyogó témát. Igaz gyönyörűséget találtunk a dalai- I ban is. Az „Ave Maria“ harmonizálása 1 . i csodás, hozzásimul a szöveg fenseges 1 tárgyához. Az ,,Egy év múlva . . .“ pedig légiesen finom. Sok-sok fájdalom van benne kifejezve, de szerényen, nehogy panasz legyen belőle ; inkább sajátmagának sóhajtja el a fájdalmát, semmint hogy másra ráoetroyálná, hogy vele sírjon. Jónásné Baranyi Ilona úrnő ezt — úgy látszik, — éppen igy lógta fel. Nagyon bájosan, kedvesen, mondhatni szeretettel énekelte el e két dalt. (Remek virágbokrétát és sok tapsot kapott. Ez utóbbi részben a szerzőnek is szólott.) f ' Ezután jött a Valse Caprice. Egy igen sikkes apróság. Dacára annak, hogy Bendiner mester némi indiszpozicióval küzdött, ki lehetett érezni azt az ele- gánciát, amelyet csakis a szerző kvalitásainak tulajdoníthatunk. Végül előadásra került a várva-várt két Nocturne. Zavartalanul élveztük volna, ha nem lett volna velünk az az elszomorító gondolat, hogy mindjárt vé; e is lesz. Mindakettőt mély, szomorú gondolat és kissé szecessziós, ámde nem túlzott harmonizálás jellemzik. A közepén pedig beleszól egy-egy derűsebb epizód, mint egy szomorú mosoly, amely ha szomorú is, de mosoly. A szerző előadásában mindezek különösen szépek voltak. Kellemes hatásukat nem tudta elrontani az a kiséret, mely úgy szaladt, mintha kergették volna. A kvartéi vezető szólamát természetesen Hermann László játszotta, mig Ferencz Ágoston, Pfalcz Emil és ifj. Szarukán Zoltán urak együtt és külön-külön tőlük telhetőleg segítettek neki a mü szépséget kialakítani. A hegedü-zongóraszonáta még fényesebben lett volna játszva, ha a két művészember teljesen megértette volna egymást. \ A Hermann igazgató játékáról különben akármennyit Lünk, sohasem Írunk egészen újat, mert hiszen az ő művészetét ismeri már nemcsak a város, hanem sokkal nagyobb kör közönsége is. Megjegyezhetjük azonban még hangsúlyozva, hogy a legutóbbi nyilvános szereplése óta is sokat fejlődött. Vonása kiszélesült, szert tett valami melegségre, amely maradandó nyomot hagy a hallgató lelküietében is. Hisszük, hogy mindenkor meleg lelkesedéssel fogunk gondolni Hermann László tanár uniak művészi produkcióira valaminthogy lelkesedéssel tekintünk a kövelkezendők elé is. (— n—a.) — Kazinczy unokája meghalt. A zemplén- megyei Széphalom, ahol a nagy irodalmi reformátor hamvai nyugosznak, meghalt Bécske János nyugalmazott pénzügyi tanácsos. Kazinczy Ferencz lphygenia nevű lányának fia hetvenöt eves korában A nagy Kazinczy unokája kegyelettel őrizte nagyatyja emlékét, ő gondozta a széphalmi parkot és múzeumot s ő gyűjtötte össze legnagyobb részét ama erekly tárgyaknak, a mik a hírneves iró és nyelvújító életével bármi vonatkozásban voltak, Az ereklyelárgyakat most az Akadémia őrzi, a rengeteg levelet pedig Váczy János rendezte sajtó alá az Akadémia megbízásából. Kazinczy elhunyt unokáját az Akadémia temettette el a nagy iró hamvai mellé, a gyászoló családhoz pedig részvéttáviratot intézett. — Harmincötezer munkás kizárása. Az a válság, a mely a budapesti gépgyári iparban kitört, mindinkább komolyabb lesz s most már valószínű, hogy a legközelebbi napokban bezárják a fővárosi gépgyárakat és elbocsátanak harmincötezer munkást. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesületének munkásügyi szervezete szombaton délelőtt újra tanácskozott, a vezértitkár jelentést lett a munkaadók és munkásaik, illetőleg a munkásszakszervezetek köz! történt tárgyalásról. Ez a jelentés inkább kedvezőtlen mint kedvező a békére. Némi békülékenység ugyan tapasztalható, de azért ez mit sem változtat a gyárosok ismert álláspontján. A mun- kasügyi szervezet végrehajtó-bizottsága, amely már csütörtökön megkapta a fölhatalmazást a munkáskizaras elrendelésére, még két napig fog tárgyalni a munkás-szakszervezetekkel s hétfőn délelőtt újra ülést tart. Ha addig meg nem jönnek a gyárosok által emlegetett sztrájkok és bojkottok, akkor a hétfői ülésben kimondják a budapesti gépgyárakra a munkáskizárást. A végrehajtó-bizottságnak ezt az elhatározását a jövő kedden délelőtt szentesíteni fogja a fővárosi gépgyaro3ok teljes ülése. Lehetséges azonban, hogy a tizenkettedik órában enged mind a két fél merev álláspontjából s akkor tartós béke lép a mostani nyugtalanság helyébe. — A vasul tolvajai. Debreczenben hónapok óta tapasztalja a máv. főnökségé, hogy a (Ütő- ház mellett levő fa- és széntelapről nagymennyiségű tüzelő anyag tűnik el. Eleinte azt hitték, hogy a tartós hideg miatt fogy az anyagkészlet, utóbb azonban kiderült, hogy egy szervezett tolvajbanda éjszakának idején dézsmálta meg a máv. szenét és faját. Az álloroásfőnökség megiu- citolta a vizsgalatot, melyhez a rendőrség segítségét is igénybe vette s egy éjjel elfoglak a tolvajokat. Doró Lajos vasúti munkás volt a társaság feje. O irányzottá a nagyméretű lopásokat s a máv. tüzelőanyagát részben felhasználták, részben eladták. A rendőrség a tolvajokat letartóztatta. A kár nehány ezer korona. — A „mozi“ a tuberkulózis elleni küzdelem szolgálatában. A gyakorlatias érzékű Amerikában a mozgófénykép előadásokat már régibb idő óta fölhasználják az egészségügyi ismeretek népszerűsítésére. Eddigelé öt egészségügyi tárgyú i előadásuk van, ezek közül kettő a tuberkulózisí sál foglalkozik, A múlt hóban mutatták be az újabb tuberkulózis filmet, amelyet az amerikai ezermester Edison A. Tamás készített, az amerikai „nemzeti szövetség a tuberkulózis megelőzésére és tanulmányozására“ cimü egyesület Útmutatása és felügyelete mellett. A film 1000 lábnál hosszabb, s az előadást „Bond John ébredése“ címen a múlt december hónapban Newyorkban száz mozgófénykép színházban mu tatták be, s egész éven át a tuberkulózis elleni egyesületek rendelkezésére bocsátják. Meséje a I „darab“-nak rövidesen a következő: Bond John és neje vagyonos fiatal házaspár kéjutuzasra indult, s alkaimazottuk gyanánt magával visz ! egy tüdőbeteg ifjút. A fiatalember az utón mind rosszabbul lesz, s végre meg is hal; Bondné, aki önfeláldozóan. de elővigyázat nélkül ápolta, maga is megkapja a tuberkulózist. Mikor haza érkeznek, s a meghalt fiatalember nővérének tudtul adják a szomorú esetet, az felindulva gyilkosoknak nevezi, s följelenti őket, mert szerinte fivére attól a nyomorúságos, szennyes és hitvány lakástól kapta a bajt, melyet a gazdag IX i R E K.
