Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-02-14 / 13. szám
2-ik oldal. SZATMAR-NÉMETI Szatmár, 1912. február 14" tovább elfogy még a legutolsó, szegény, de még nem egészen koldusbotra jutott vevőkörük. Siessenek velünk karöltve cselekedni, hogy elmúljék már végre az a keserű pohár, amely karácsonykor telt meg számukra csordultig. Cs. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár. 1912. február 12. Választásokkal vegyes tárgysorozatu, tehát látogatott közgyü és volt e hó 12-én, melyen Csaba Adorján főispán betegsége miatt dr. Vajay Károly polgármester elnökölt. Mindjárt a közgyűlés megújítása alkalmával bejelentette, hogy a főispán távolléte miatt a számvevőség- és adóhivatalnál rendszeresített állások betöltésére a választást a jövő havi közgyűlésre halasztja. Majd elrendelte a polgármesteri havi jelentés felolvasását, melyben a vízvezeték munkálatainak elhaladásáról, nevezetesen a próbakutak fúrási munkálatainak mibenállásáról tesz említést. Bejelenti, hogy a városi bérház A. és B. épületrészének, mely két épületrész május 1-ére átadható lesz a közhasználatnak, — csaknem minden lakrésze bérbe van adva. A felső kereskedelmi és polgári iskola építésére kért államsegélyt a minisztérium megtagadta. Újból kérte a tanács a sfegé.y megadását, mert — a város több irányú megterheltetése folytán — az eredeti tervnek megfelelő költséges építkezésbe nem mehet belő. A város általános szabályozási tervének ügye is tovább vitetett egy lépéssel ; a vízvezetéki igazgató elkészítette a térképet, melyen az újonnan felvett adatok ki vannak tüntetve és pontosan megállapítva azon körzetek, melyek tekintendők első, másod stb. ranguan beépítetteknek, mert annak ismerete a szabályozás kérdésével foglalkozó idegen szakértőnek elengedhet- lenül szükséges. A jelentés felemlíti, hogy a nagykárolyi pénzügyigazgatóság a város fejlődésére tekintettel benyújtott azon kérelemre, hogy a jelenlegi 60 korlátlan italmérési engedély 80-ra emeltessék indokolás nélkül elutasító határozatot hozott. A városi tanács az elutasító határozatot a pénzügy- miniszternél megfelebbezte. A polgármester havi jelentése egyhangúan tudomásul vételeit, úgyszintén a keresk. miniszternek a közúti alap számadásának jóváhagyása tárgyában felolvasott leirata. Bejelentetett és tudomásul vétetett, hogy a miniszter a számvevőség és adóhivatal újjászervezése folytán rendszeresített állásokat — az adóügyi tanácsosi állás kivételével jóváhagyta. Hozzájárult a közgyűlés a kiskökerti régi védtöltés eladásához; jóváhagyta a Makray József r. kath. kántor megválasztását; tudomésul vette a debreceni üzietvezetőségnek azon intézkedését, hogy a város területén gőzmozdony csak kivételes esetben járhat ; akkor is csak koksszal fütve. Többek hozzászólása után, a tiszti főügyész megnyugtató válaszara elfogadta a jogügvi bizottságnak azon javaslatát, hogy az odiózus dr. Makray Ákos féle ügyben ujrafelvéteii kérvény adas- sék be. Hosszabb vitát provokált a Heves Béla színigazgatóval a szinügyi bizottság által kötött szerződés jóváhagyása. Eléggé sajnálatos dolog, hogy épen ily fontos kulturális kérdés kapcsán merülnek fel felekezeti torzsalkodások. Érezzük, hogy jogunk van ezt kritika tárgyává tenni, mert _ ta lán lapunk volt az egyedüli, mely épen azért, mert felekezeti jelszavakkal karcollak a két pályázó érdekeiért, nem foglalt állást egyik mellett sem. Ám nem nyerhetett Heves Béla a szerződése jóváhagyásánál távolról sem a nyit, mint amennyi a város vesztesége erkölcsiekben, ha a közgyűlés termében otthont nyer az a romboló rém, amely minap e kérdés tárgyalásánál felütötte ott a fejét. Nem emlékezünk rá, hogy Szatmár város közgyűlési termében felekezetiesked- tek volna. Ez volt az első eset. Kívánjuk, hogy az utolsó is lett légyen. A Heves Bélával kötött szerződés jóváha- ! gyását különben Bakcsy Gergely bizottsági tag I ellenezte erősen. Elég gyenge érve az volt, hogy Heves Béla nem rendez ifjúsági előadásokat. Mát- ray Lajos a szinügyi bizottság álláspontját védelmezte azzal, hogy szinügyi bizottságnak — amely megbízását a közgyűléstől, közvetve tehát a város közönségétől kapja, erkölcsi kötelessége a közönség kívánságát honorálni. A közönség pedig Heves Béla mellett foglal állást akkor, amikor estéről estére megtölti a színhazat. Még Tanódy Márton vett részt a vitában és — csak helyeselhető — felszólalásában tiltakozott az ellen, hogy kulturális kérdéseket felekezeti szempontok alapján döntsenek el. A közgyűlés 36 szavazattal 32 ellenében jóváhagyta a Heves Bélával kötött szerződést. Megállapította a közgyűlés a csatornarendszert és jóváhagyta a Zarka Elemérrel a vízvezetéki munkálatok felügyeletére vonatkozóan kötött szerződést. Elfogadta a közgyűlés az előterjesztett szak- bizottsági javaslatokat. Megállapította Tóth Lajos tűzoltó özvegyének nyugdiját évi 140 koronában és kihirdette dr. Kerekes István orvos és Koszorús Lászlénó szülésznő oklevelét. Ezzel a közgyűlés véget ért. Czakó Vilmos Mind jobban közeleg a csütörtök este, amikor a szatmári közönség jubiláns titkárát Czakó Vilmost ünnepli. Ez alkalomból a jubiláns üdvözlése után ssinre kerül az Ocskay brigadéros Herczeg Ferenc hetásos történelmi színmüve, amelyben az ünnepelten kívül fallép — a debreczeni színház igazgatójának udvarias előzékenységéből — Szilágyi Ernő hösszerelme», aki 2 év előtt közönségünk kedvence volt s aki a darab címszerepét creálja. — A fő női azere- peket Z Hahnel Aranka, Czakó Miczi játszák. — A díszelőadás után társas vacsora lesz a Pannóniában, amelyre úgy a kávéház, mint az étterein főpincére elfogadja a jelentkezést. Egy teríték ára 4 korona. Szombat és vasárnap a „Táncos huszárok“ ment másodszor és harmadszor a bemutató előadástól azzal az eltérő szereposztással, hogy a suszterinas szerepét Irmag Magduska a debreceni színház karmesterének a leánya játszotta. — Ez a csöppség — alig 12 éves — annyi bájos kedvességgel, olyan pajzán ügyességgel játszott s oly biztos otthonsággal mozgott a színpadon, hogy ez az esetben is a legnagyobb mérvben dicsérendő volna, ha egész életét, mind a 12 esztendejét a színpadon töltötte volna. — A közönség hálás is volt a kellemes estékért, — amely főkép az ő érdeme. — A kis művésznőnek, sokat szívből tapsolt neki s minden felvonás után a lámpák elé hívta — a darab többi szereplői mindenben a régiek voltak. Hétfőn este a „Csűri" ment harmadszor az előzőkhöz hasonló jó előadásban és ügyes rendezess«* 1. Kedden a „Leányváaár“ került színre, még pedig rövid idő alatt már nyolcadszor s mindig táblás ház előtt. — ügy a kellemes zenéjü utünő darab, mint a jó előadás, fényes kiállítás és ügyes rendezés teszi azt, hogy e darah immár 8 házat hozott össze s reméljük, hogy a fenti előnyök meg sokáig fogják műsoron tartani a Heves Béla a színigazgató. A folyó hó 12-én hétfőD délután tartott városi közgyűlés elfogadta, illetve megerősítette a szinügyi bizottság azon halározatát, hogy a városi színházat a következő három évre Heves Bála igazgatónak adja oda. — Megállapíthatjuk, hogy e választás nem ért érdemtelen egyént, mert a Heves direktorátusa alatt színre került darabok, úgy az előadás, mint a kiállítás tekintetében szinte kivétel nélkül ki- fogástalauok. Ezt pedig ilyen aránylag kis városban a színigazgató áldozatkészsége nélkül produkálni nem lehet s igy az ő áldozatát, méltán honorálta a közgyűlés az újabb három éves szerződéssel. Színházi müior. Csütörtökön Ócskái brigadéros, Czákó jubileuma. Bérlet szünet. Pénteken Szerelem gyermeke. Újdonság (C) Szombaton Szerelem gyermeke (A) Vasárnap este Táncos huszárok, Bérlet szünet. Eladó s z ó' 1 ő Nagylippán (Szatmárhegy) a Bakó-féle 8ZŐIIŐ modern villaépülettel bebutorozva hozzátartozó prés és hordókkal jutányosán eladó Értekezhetni: Kálmán Ignác Szatmár, (Széchenyi-utca.) Sajiii tiá^. Hogy meg fog ijedni, tudom, hogy többé nem lesz szeszélyes és kacér 1 — mondogatja mágában Zoltán ur. Amint Klárika e sorokat megkapta, egy édes mosoly vonult kis ajkan át. Leült és válaszolt a levélre. Mikor készen volt, igy monn- iogizáit: — No szegény Zoltánom, hogy fogsz erre a levélre ide rohanni. Zoltán reszkető mohósággal bontja fel a levelet. Olvassa : „Jó Zoltán! Őszinteségét őszinteséggel óhajtom viszonozni. Öa vétkes, de ón is az vagyok. Vallott. Egyszer egy bizonyos órában behatolt egy „jó barat“ oda, hova mint hitte, egyedül Ön lehetett és őt karolta azon kedves. Klárikáf, kit Ön oly nagyon szeretett. E barátom kezdetben csak az utcán enyelgett velem, ha esetleg találkoztunk. Később meglátogatott és oly kedves, oly fénylő tulajdonsága volt . . . Bevallom, hogy szeretem. E barátom önnek régi ismerőse. Ön oly sokszor dicsérte őt hévvet. Szép szőke ifjú. Édes mosolyával egészen elvarázsol. Hogy játszadozik fölbontott fürteimmel, mily édesen, lágyan érinti ajkamat, nyakamat. Éljen hát boldogul drága kedvesével, én is nagyon boldog leszek az én „jó barátonr'-mal. Klárika.“ Midőn Zoltán e sorokat átfutotta, rohant egyenes Klárikához Klárika a pamlagon ül. Nagy lelki harcot viv. Hiszen az irt neki „olyan“ levelet, kit úgy szeret, de úgy . .. jobban mint önmagát. Zoltán egyenesen Klárika lábaihoz borul s szomorú hangon szavalja. _ Ah, Klárika! ne tegyen őrültté, legyen sz ánalommal fájdalmaim iránt. Ugye levele csak koholmány? Lábaihoz borulva esdek szóért. Szólj ! beszélj ?? — Uram, foglaljon helyet és beszéljünk komolyan. A mit Írtam, az oly igaz, mint az Ön | levele, melylyel elszomorított. Hisz Önnek is van | egy kedvese, mint nekem. így rendben vagyunk. — Nekem kedvesem? Ah, igen... el is feledtem 1 Hisz csak tréfa volt az egész. E kedves _susogja Zollán, átölelve Klárika karcsú de rekát, — e kedves a — könyvtáram. — Mily kegyetlenség engem igy megbántani . . . — De beszélj Klárikám, csak nem i . . igaz, amit Írtál? Ez lehetetlen 1 — Igen, ez valóság — mondja Klárika lehajtott fővel. — Valóság? / kiált fel Zollán magánkívül. ... Igen. — Esküdjél, Klárikám, esküdjél! Zoltán olyan halovány, mint a fal. Klárika megszánja. Megfogja a kezét, odavonja magához és hallkan suttogja. — Zoltánom holnap reggel jöjj el és látni fogod őt bejönni.. . — Hogyan?? kérdi Zoltán majdnem őrülten — Igen, e kedvesem a — napsugár.
