Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-01-28 / 8. szám
‘ázatmár, 1912. január 28 SZATMA R-N É M E T 1 3-ik oldal. és az állam minden ténykedése az osztályérdekek érvényesülése. Éá e ’nézetünkkel szemben épp Kenedy ur harsogtaija, hogy nem igaz, mert a magyar állam a megtestesült jogrend, mely egyaránt védelmébe vesz mindenkit, parasztot csak úgy. mint urat. A legkevesebb, amit minden ember a jogrendtől elvárhat az, hogy megvédje otthona szentségét, mert az az igazán hazátlan, akinek otthonát a törvény meg nem védi. A felmentett urfiak pedig Achim otthonába törtek és a hálószobájában sérelmezték úgy, hogy halála következett be. És amidőn ezt Kenedy ur igazságosnak mondja, nem érzi e, hogy azt is mondja, hogy ebben az országban nincs otthona azoknak a do'gos millióknak, akiknek nem a tennis ground és a five o’ clock tea közt oszlik meg az életük. Ha Achimot nem illeti meg a házjog szentséges joga. _itt hazátlanná t-tlek millióka t legénykedő uifiak kedvéért. Hogy ez a magyar állam a kiváltságos kevesek osztáiyuralma, azt csak a belétóbb gondolkodók értették meg eddig, a nagy tömegek előtt ezt e rettenetes valóságot elpalástolták azok a hazugságok, fikciók s áitatások, melyekkel ezt a hazugságot fennmaradhatása érdekében kendőzni tudtak. Nekünk hazátlanoknak, proletároknak, humanistáknak, kulturembereknek, ennek a rendnek a fennmaradása nem érdekünk, de annál nagyobb érdeke annak az osztálynak, mely a hatalom birtoklója. Ennek a rendnek szüksége van arra a bitre, hogy az osztálvallam mindenkinek a jogrendje. É rend bölcsebb, belátóbb oszloposai tehát még áldozat ára i is igyekeznek ezt a bitet fentartani, hogy magok is hihessenek benne, vagy legalább másokkal elhitessék. Ez a bölcseség sugallta a kír. Kúriának az ítélet megsemmisítését. Mert az a megsemmisítés lehetett egyetlen módja a mi megcafoltalázunknak. És százezerek és milliók ezt ingyen fogadták is. Ez a kúriai határozat több ember lelkében építette te! a jogrend iránti bitet, mint Kenedy ur kötetekre menő kenetes prédikációi. De a budapesti polgárok bölcs verdiktje porrá zúzta ezt a hitet és nemcsak a mi véleményünket igazolta, hogy korhadt ez a mai rend egész a legmelyebb gyökérzeteig, hanem érdekes világot vetett a magyar polgárság társadalmi helyzetere és benső világára is. A magyar közélet voltaképp két gigász viaskodása. Az egyik a maroknyi kiváltságon osztály, mely hatalma birtokára kapzsi és élethalai harcra kész mindsn támadás ellenében, mely ettől az uzurpált hatalomtól megakarju fosztani. A másik gigász még csak születendőben van : _ a jogfosztottak milliói. Keze, lába, mi nden tagja, ize meg van már, csak az öntudata nincs még, pedig csak ez az öntudat szervezi egyénné energiáit. És e két gigász közt a polgárság hermafroditája. Hatalom és befolyás tiiján kizsák máuyoltatás tárgya leven, a proleta- rizálódas felé szoritódik egyrészt, másrészt ur- hatntmságával, gyerekes és lakájerkölcseivel mindenképpen az uralkodó kiváltságosakhoz tör- leszkedik. Nyomoiusága, kizsákmáuyolt volta, munkára szorultsága majd olyan, mint a prole- íárságé, hajlamai, ízlése, kedvtelései olyanok, mint az űré, joga papirosjug, mert híján van az önérzetnek, rövidlátóbb, semhogy a maga erejét felismerje, tanulatlanabb, semhogy érvényesülése módját megtalálhatná. Da az alázatosságában, komoruyikszerü alkalmazkodásában legalább látszatát őrzi meg az urhatnamságnak, amit a lo' vagias smokkságok kultuszában, az úri vétkek előtt való basravágódásban nyilvánít. Ez a szellem nyilatkozik meg a budapesti verdiktben, miért is ez a verdikt a mai elméletünk legteljesebb igazolása. Romlott és korhadt ez a társadalom a kiváltságosak legmélyebb gyö- kórzetéig. A két gigász — a kiváltságos kevesek felső osztálya és a jogfosztott milliók letepert osztálya — harca még ma egyenlőtlen, mert a jogfosztottak öntudata kellő műveltség hijan meg em erősödhetett még, de meg fog erősödni és nem kétzégá* a kimenetele. A moit földre tepert j millióknak erőhöz kell jutni, de az elhatározó harcban a polgárság fog megőrlődni, mert tanú- -? ságot tett a maga élhetetlenségéről. A ház birtokában ma a kiváltságosak vannak, a jogfosztottak még a kapu előtt, a polgárság pedig a zugokban, a lyukakban, az odvakban, morzsákat lesve, darabokat csenve, alázatosan, hajbókolva, a tulhizlait oligarchia bűneit miméivé, vétkeit elsajátítva. Ennek nincs zerepe ma és nincs jövendője holnap. A budapesti bölcs verdikt a polgárság megnyilatkozása és ez a megnyilatkozás azt harsŐgja, bogy a ficsuraknak szabad megölni azt, akik nekik nem tetszik, szabad megölni főleg a parasztot, aki arról mer álmodozni, hogy a jogot szerzett embereknek a jogát eleven tartalommal is megtöltse. Mert nem kell ám elfeledni, hogy Achim nem is a jogfosztottak vezére volt, nem a sanszkülott vagyontalanoké, hanem ama jogosítottaké, akiknek a jogát egynéhány ügyes gör- beujju elkaparitotta. Csabának 40 ezer lakója, ebből csak 10 ezernek van joga. mert hisz a szavazatra jogosítottak száma csak valamivel több 2000 nél, ezek családjuk tagjaikkal együtt pedig legfeljebb negyedrésze a lakosságnak. De e kétezer jogosított választó között a valóságban vagy száz, tehát vagy 5 százaléka jogosít otlak- .iak usurpálta az összes hatalmat. Adrim nem u a jogfosztott 30 ezernek volt a forrid^lmi vezére, hanem annak a Í^OO-mik, akit az ö'száz már megszerzett alkotmányos jogától megfosztott. Ő a jogosított parasztság vezére volt abban, hogy azok, akiknek a jog megadatott, azokat csak e jognak megfé'elő hatalom is illesse. Igazában tehát a mai alkotmány betöltése volt az ő mozgalma. Az ő pártját nem a jogtalanok, hanem a jogosítottuk többsége képezte. Az ő harca tehát nem a jogosult tízezrek, hanem a hatalmat | u urpáló ötszázak ellen irányult. E ek után igazán soha nem sugalta-a Ke- ; nedv urnák a lelkiism rete, hogy Achim sze- i mélyében a jogrendet és a magvar alkotmányt verte agyon két úri fiú ? És ha nem *uga!ta, nem gondolja e, hogy ő a m i jogrendet és a mai magyar alkotmányt sokkal kevésbbé tiszteli, mint mi. És vájjon annak a 12 esküdtpolgárnak eszébe jutott-e, mikor ítéletével behódolt az úri erkölcsöknek, hogy annak az elvnek a prokla- málása, hogy az nrnak szabad agyonütni a parasztot, hogy az apán ejtett sérelemnek jo^os megtorlása a fiuk halálos vendetiáia, hogy az embert saját hálószobájának a szentséges joga sem védheti meg a betolakodók inzultusa elől, hogy egyszerűen és óperte proklamálták az in- j zultaláH jogát, egyszersmind halálos Ítélete az esküdtszéki intézmények, a polgárosodásnak és a polgárság kulturfokánek ? Vagy tán nem is tudják, hogy mindezt proklamálták ? A kelevény nem gyógyul attól, ha nagyot ütnek rá — csak hamarább kifakad. Ez is ki fog fakadni. Á jó nagykárolyiak! A szomszédban újságot olvasnak ! ! Egyik nagykárolyi laptársunk közli a kö- j vetkező hirt : Színigazgató választás Szatmáron. A nagy érdeklődéssel ki ért és várt színigazgató választás megtörtént Szamáron folyó ! hó 17-én, szerdán. A szinügyi bizottság pár szó- ' többséggel újból Héves Bélát választotta meg. j Ezzel azonban — mint a szatmári lapok Írják — i nincs még végleg elintézve a nagy agitációval , lefolyt választás. Nagy pártja volt ugyanis Kró- mer Sándornak iv, mely párt a közgyűlésen Kré- mer melleit foglalt ál Iáit s miután e párt ót* határozott többségben van, éppen nem kizárt dolog, hogy Haves csak elveszti Szatmári. Vej merre van kftzájek ezeknek a szatmári lapoknak ? ^intiá^e Nincs tovább. Egyszerű szavak egyszerű emberek mindennapi tragédiája. Nem dobálóznak a színészek nagy szavakkal, mint Bernstein darabjaiban, nincsenek benne megrázó kitörések, vérfagyasztó sikoltások. Pár egyszerű igazság és láz, láz, játékláz. A bajt, a szomorúságot a kártya okozza, melyet a szerencsétlenkezii fiatal ügyvéd vesz a kezébe, hogy rosszul menő irodája költségeit pótolja. Sok a veszteni valója — elveszti a felesége hozományát, a saját kis jö védelmeit _ a kliensek pénzét. Az emberek me gnesseiik és keresik a pénzüket. Négyezer koronát kap az apósától, ezzel utoljára próbál szerencsét. Mer,_ de a közmondás is hazudik .. .. mert vészit. Elveszti a négyezer koronát és nincs tovább. Azaz, hogy nem lenne tovább. De egy hirtelen zűrzavarban észreveszi a ba rátja tárcáját az asz1 álon tele ezresekkel. Ellopja és rettenetes kínokat áll ki utána Kifizeti a klienseket és másnap visszahozza a pénztárcát a még meglévő pénzzel és egy kötelezvényt, mely a hiányzó pénzzel való adósságát bizonyltja. És becsületes ember lesz belőle. Szőke játszotta az ügyvéd szerepét. Egyszerűen visszaadva a nem komplikált, de nagy fájdalmakat. Rendkívül szépen alakított a harmadik felvonásban. Elegánsan nyugodt es szatirikus volt Fehér Gyula. H’hnel Aranka a mit ssm sejlő asszony szerepében éppen olyan jó volt milyen szépen játszotta a boldogtalan férjéért remegő nő szerepét. Radócz tőle eddig ismeretlen komolysággal és egyszerűséggel játszott Lenkey _ úgy látszik ... minden szerepkörben na gyon jól beválik. Színházi műsor : Vasárnap két előadás délután feihelyárakkal Felhő Klári, népszínmű. Este ötödször Leányvásár. Operett. (Bérletszünet c.) Hétfőn Asszony! László a budapesti Király színház kiváló baritonistájának első vendégfel- léptéül, rendes heiyárakkal Luxenburg grófja, Operett. (B. bérlet,) Kedden Asszonyi László második vendégfellépte A kis gróf. Operett. (C. bétlet.) Szerdán As-zonyi László harmadik vendég- fellépte Leányvásár hatodszor (Bérletszünet a,) HÍREK. — Pályázatok Bodnár György kir. tanfelügyelő a következő pályázati hirdetményt teszi közzé : »A báró Sina Simon féle, kiérdemült néptanítók, óvók segelyezésere szolgáló alapítványnál két évi 200 kororás alapítványi hely üresedett meg. Pályázhatnak kiérdemült néptanítók, kik szegénységüket kiváió tanítói működésűket hitelt érdemlőleg igazolják, valamint az is, hogy hasonló alapítványt, vagy segélydijat nem élveznek. A fenti kellékekkel birt néptanítók árvái is pályázhatnak. A felekezeti volt tanítók saját egyházi főhatóságuk, az állami és községi volt tanítók hivatalom utján folyamodhatnak, a fent jelzett adatokat igazoló okmányok csatolása mellett a valláá- és közoktatásügyi miniszter úrhoz folyó évi máju3 hó 1-ig«, — A nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság nyugdíjazás folytán megüresedett penztárnoki állá*, évi 2200 kor. törzsfizetéssel, 400 kor. ssemélyi pótlékkal és lakpénzzel javadalmazott, a szioérvaraljai, esetleg más adóhivatalnál betöltendő adóhivatali pénztárnoki állásra pályázatot hirdet. A kérvényeket két hét alatt lehet benyújtani — A nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság a krasznaszentmiklósi posta- mesteri állásra január 12-?n lejáró pályázaiot hirdet.
