Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-05-01 / 35. szám
XVI. éyfolyam.. Szatmár, 1912. Május 2. Csütörtök. 35. 8Z. FÜGGETLEN POLITIKÁI LAP Megjelen hetenklnt kétszer: vasárnap ét szerdán. Belterjes gazdálkodás Szatmár, ápril 30. Az abnormális időjárás, mely veszélyeztelte az egész ország ez eszlendei termését, gondolkodóba kell, hogy ejtsen mindenkit, akit ez agrár ország földmive- lési ága közeiebbről érdekel. Ez a körülmény késztet minket arra, hogy e vezető helyen foglalkozzunk azzal a nagyfontosságu kérdéssel, mely országunkat, mint specialiter agrikullura államot, elsősorban kell, hogy érdekelje. Ez a kérdís nem egyeb, mint gazdálkodásunk belterjesebb művelése. Eddig a földmive- lők nálunk azt hitték, hogy a búzatermés a leghasznosabb s legtöbbet jövedelmező földmivelési ág. A búza, az acélos búza, minden földmives ideálja. Ennek minél nagyobb táblákban való lermelese s minél nagyobb mennyiségben való aratása legszebb álma minden földmives gazdának, melyet még gyermekkorából visz magával a magyar gazda s azt nem hagyja kimagyaráztatni fejéből még a legelőkelőbb szaktudós által sem. Pedig a bolgár kertészek, akik a városok körül telepednek le, egyike sem veti be földjét búzával. Nem is arat az olyan sok földön, mint a magyar gazda s emellett jövedelme sokkalta nagyobb, mint egy SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10------T«le!on-»ss!á cn 80. ■ Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalba* fizete tizszerte nagyobb gazdálkodó magyar földmives jövedelme. Ök elég okosan már régóta rájöttek arra, hogy a föld belterjes gazdálkodása nagyobb jövedelmet hajt a földmivelőnek, hogy azt a természeti csapások nem befolyásolják annyira, mint a nagyterületen való gazdálkodást, ellenben feltétlenül meg- julalmazsa a szorgalmas földművelőt. Ok kerti véleményeket termelnek egy hold földön s ez az egy hold föld annyi jövedelmet hajt nekik, hogy nemcsak, hogy egész esztendei szükségleteiket fedezik belőle, hanem még félre is tehetnek belőle s még hozzá nem keveset. ü amire a szegény, gyámollaian bolgár kertészek rájöttek, aminek áldásait ők élvezik már időtlen idők óta, arra a magyar földmivel ő nem volna képes? A magyar parasztgazda ne tudná értékelni a belterjes gazdálk odás értekét s áldásait ! ? Nem hisszük. Legalább nem akaijux. hinni. Meri elkepzelhelő-e józan ésszel, hogy valaki annyira süket s vak lehessen, hogy saját érdekében álló dolgokat meg ne halljon, meg ne lásson ? ! ! HIRDETÉSEK jutányos j áron felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Az országos jegyző kongresszus. A községi-, kör- és segédjegyzők már évek óta panaszkodnak állandóan erkölcsi és anyagi helyzetük tarthatatlanságáról és emlékiratokban, felterjesztésekben kérelmezték a kormánytól ennek a tűrhetetlen helyzetnék a gyökeres orvoslását. Eltekintve ugyanis attól, hogy ez a tisztviselői kar még mind:g a legteljesebb bizonytalanságban van, a mai községi törvény határozatlansága miatt, másrészt a fegyelmi jog gyakorlása szempontjából teljesen ki van szolgáltatva a feljebbvalói jó vagy rosszakaratának és anyagilag a legtöbb helyen olyan lehetetlen helyzetben van, amely egyáltalában nincs arányban azzal a képzettséggól és intelligenciával, amelyet tőle a kvalifiköczionális törvény megkövetel. Ez váltotta ki azután a jegyzői karból azt az elkeseredést, amely múlt évi közgyűlésükben nyíltan kitört és amelynek az lett az eredménye, hogy utasítottak az elnökségetK hogy tegyenek még egy kísérletet a belügyi kormánynál a helyzetnek legalább ideig enes megoldása iránt és ha ez sem járna eredménnyel: intézkedjék egy órszágos jegyző-kongresszus egybehivása iránt. A vezetőség meg is jelent a miniszterelnök- mint belügyminiszternél, valamint az államtitkár roknál, hol azonban a pénzügyi helyzetre hivatkozással igén bizonytalan, illetőleg majdnem elu« tasitó választ kapott. Ez a válasz annyira elkeserítette a jegyzői kart, hogy most már erélyesen követelték a kongresszus egybehivását és azt a választmány is elrendelte. Most folynak a Spanyol városok. Irta : Dr. Barna János. II. Cordoba. A székhelyi jelleg megszűnése nyomasztólag hat a város iparára, amely lassan hanyatlani kezd, hogy azután a keresztény uralom beköszöntésével teljesen meg is szűnjék. Az ipar pusztulása maga után vonta a kereskedelem sü- lyedését is. Az anyagi jólétnek ilyetén való megfogyatkozása a szellemi kultúra dekadenciáját, a lakosságnak nagyfokú megfogyatkozását is eredményezte. Ha nem is vesszük szóról szóra igaznak az egykorú arab irók följegyzéseit, hogy a város virágzása korában 100—130000 házból állott, és a hivők 3000 mecsetben dicsérhették Alláhnak nagyságát, azonkívül 500 kórház, 800 nyilvános iskola, 900 fürdő, és 600 vendéglő állott az emberek rendelkezésére. Olyan számok ezek, melyekhez foghatót nem találunk az emberiség kuliura történetében, ha a keleti irók túlzásait le is számítjuk. Cordoba kulturális intézményei közül nem hagyhatjuk említés nélkül II Hakem kálijától alapított közkönyvtárat sem, amely 400,000 kéziratos kötetből állott. Ezek az intézmények avatták a művelődés központjává lordobát s hozzátehetjük még azt, hogy ma a XX, században sincs a Pyrenensi félszigetnek egyetlen városa sem, a mely fölülmúlná bármi tekintetben a IX. századi Cordobát. És mi van mindezekből a pompás alkotásokból ma még? Mi élte túl a birodalom bukását? Az utókor, miből tanulhatja becsülni, megismerni a középkor legnagyobb és legműveltebb nemzetét, a mórt? Nem sok ami reánk maradt, ! csupán a főmecset, de értékre nézve annál kiválóbb Az emberi fantáziát meghaladó csodás emlék tárul szemeink elé, ha Cordoba egykori főmecsetét belülről alkalmunk volt megpillantani. Magának a menekülő Abdurrahmánnak lelkében fogamzott meg a mecset építésének gondolta, ő maga részt is vesz a tervezés nagy munkájában. Arábia délceg sudáru pálmái lebeghetttek telke előtt, mikor az építés nagy munkáját elkezdette, hogy fölépítse a nyugati izlamnak szentélyét, hova a mozlinek ezrei és ezrei majdan elzarán- dokoltassanak Egy második Mekkává akarta birodalma fővárosát tenni a művész költő kalifa. 786-ban kezdik a mecsetet építeni. Megindul a lázas munka és hordani kezdik az építő anyagot. A római pogány isteneknek félig rombadőlt templomai szolgáltatják az éptiőanyag oroszlán < részét. Az uralkodó emberei bekalandozzák a félszigetet, átmennek Afrikába sőt a bizánci csá. szárság területeire is és mindenütt vásárolják öszse a pompás márvány és porfir oszlopokat, hogy anyagul szolgáljanak az újonnan épülő mecsethez. Abdurahman utódai szent kötelességnek tartották az ellapitó nagy munkájának folytatását. Nagyobbitják a mecsetet dél majd keleti irányban, de ragaszkodnak mindenütt az alap építmény stilusához, úgy hogy a hozzátoldások, mint szerves részek kapcsolódnak be az ősi mecset testőbe III. Abdurrahmán, II. Hakem és Almauzor épitetnek a templomon. A mecset északi oldalához ragasztott nyitott udvart Abdurrahman (192—961) építette. A mecset alaprajza hatalmas négyszöget matat, melyet hat- száztizenkét oszlop osztott tizenkilenc hosszanti hajóra És hogy a térbeli hatás nagyobb legyen és a mecset magasságát emelhessék az oszlopfőket két egymás fölött elhelyezett vörös és fehérszinben váltakozó ivekkel kötötték össze. Az ivek úgy vannak megszerkesztve, hogy a felső iv hordozza a diszes mennyezetet maga fölött. Ma egész teljességében nincsenek meg az oszlopok, mert a mecset közepén lévő oszlopokból a spanyolok vagy százat kidöngettek és a kidobott oszlopok helyébe keresztény templomot építettek be. (Folytatása következik.) S Z A T i A A KAGYTOZSD női; férfi és gyermek F O PH"* rufa;&käiain *' u legolcsóbb árban 11 ELLETT 3ZEREZHETŐKBE ELŐFIZ Egész évre 8 kor. Fél év/' ; 2 kor Es vés szám . —— ifT i ,....». ...i^ • ~ TÁRCA.
