Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-04-10 / 29. szám

i ’ Szatmár, 1912 április 10. SZATMAR-NÉMETI a-ik «Idái. ezen a ponton, egyetlen kikötőnk utján intenzivebb érintkezésben van a müveit külfölddel, mint ezer kilométerekre ter­jedő határainkon keresztül együttvéve. Éppen ezért minden alkalmat fel kellene használni annak a demonstrálására, hogy magyarok vagyunk, hogy Magyarország létezik és hogy a végrehajtó hatalmat az államalkotó faj kezeli. Ennek ellené­ben sajnosán tapasztaljuk, hogy a fiumei révhivatal biztosai és révkapitányai nagy­részt idegen elemekből vannak összeto­borozva, pedig ma már nagyon sok a .képzett magyar tengerészkapitány, aki az oceánjáró FZölgálatot nagyon szíve­sen felcserélné a nyugalmas kikötői szol­gálattal. A magyarok alkalmazása annál is inkább szükséges volna, mert a rcvbiz- tosok, akik évtizedek óta eszik a ma* gyár állam kenyerét, még azt sem tar­tották érdemesnek, hogy megtanulják a magyar nyelvet, amelyen hivaialoskod- niok kellene. Természetes, hogy ezek ki­használják a magyarság indolenciáját, mindent elkövetnek arra nézva, hogy a magyar elem a tengeri közigazgatásból kiszoruljon. Nemrég megírtuk, hogy en­nek a gárdának egy tagja, Szablics Mo- deszt révkapitány, akivel minden hivata­los eljárás folyamán csak tolmács utján leheL értekezni, nemrég részt vett egy horvát halásztársaság hajóavatásán, ahol a hajó árbocára minden törvényes inté^- kedée elEnére a horvát lobogót húzták fel. A.,t a lobogói, amelynek a tenger- hajózásban semmi jogosultsága nincsen és amelynek a kitűzését a révkapitány­nak hivatalból kelleit volna megakadá­lyozni. Ez az ur, aki akkor a jelenlété­vel tüntetett a magyar jogok arculcsa- pása mellett, hivatalos hatalmával foly­ton arra törekszik, hogy a fiumei rév- hivatal minden állásába horvátokal csem- pészszen be. Nemiég pályázatot hirdet­tek a fiumei kikötőben rendszeresített révpilóta állásokra, melyeket Szublics re­ferálása alapján csupa horvát emberrel töltötte* be. Pedig annyi megfelelő ma­gyar pályázó volt, hogy akár minden ál­lás nekik juthatott volna. Valamennyien négy évet kiszolgált haditengerészeti lisz­tek, akik bejárták az egész világot, be­szélik a tengerhajózásnál szükséges ösz- szes nyelveket, de ezek Szablics urnák nem kellenek, — mert magyarok. Neki sokkal kedvesebbek azok a minden intel­ligencia híján levő horvát parasztgyere­kek, akiket csak az kvalifikál a pilóta állásra, hogy néhány évig az Ungaro- « '))*.•( !Croat,í hajók fedélzetét mosták. így tű­nik el nemtörődömségünk folytán a ma­gyar tengerparton minden jogunk és igy esnek el az áilam kenyerétől azok a fiaink, akik a haditengerészet szolgála­tában jól beválva elsősorban volnának rcvpilótáknak alkalmazandók. De nem léphetnek államszolgálatba, mert — ma­gyaroknak születtek! — Ujságiró-sztrájk Nagyváradon. Nagyvá­radon sztrájba léplek a »Nagyvárad« cirnü napi­lap munkatársai, mert Sas Ede, a lap tulajdonosa, jogtalanul és ok nélkül levetette a lapról a fe­lelős szerkesztőjének, Marion Manónak a nevét, mert szerkesztőségnek egy egészséget veszélyez­tető helyiséget rendezett be és, mert a munka­társakat megszégyenítően alacsony fizetéssel ho­norálta, Nagyvárad közönsége rokonszoi.vével tá­mogatja a sztrájkoló újságírókat, akiknek az ér­dekében hélőn délután népes gyűlés volt a ke­reskedelmi iparkamara nagytermében. A gyűlésen amelyeü Rozvány Jenő ügyvécj elnökölt, áz elnök vázolta az újságírók sérelmeit, majd Dutka Ákos és Márton Manó leleplezték a lapkiadó üzérke­déseit a lap politikával, illusztrálták a velük szem­ben tanúsított bánásmódot és'i rendkívül csekély fizetést. Dutka a sztrájktörő Pelle ügyvédet tá­madta ezután és a közönség a közben megjelent' Pellét hangos s idalmakkal fögadta. Pelle esután mentegetni kezdte eljárását, beismerve a sztrájk­törők tobor?asát, azonban a ^közönség lehurrogta. A népg\ü!és végül kimondotta, hogy a »Nagysá- radc cimü lapot, valamint eiínek kiadóját bojkot­tálja és bojkott alá helyezi k szlrájtörőket is. Ä munkáspénztár és a színigazgatók. A munkásbiztositó pénztárak és a színigazgatók kö­zött már régebb idő óta folyik a harcz a szín­házak müvésvi személyzetének a biztosítása mi­att. A kérdés ezideig azért nem volt véglegesen megoldható, mert míg a kereskedelemügyi mi niszter a színészeket nem találta biztositandók- nak, addig a közigazgatási bíróság egy felmerült segélyezési ügy kapcsán kimondotta, hogy a szín­házak művészi személyzetének a tagjai a bizto­sítási kötelezettség szempontjából egyenlő elbírá­lás alá rsoek a műszaki személyzet tagjaival. A kerületi pénztárak e határozatra támaszkodva, sorra kirótták a járulekot a színigazgatókra, akik a pénztár intézkedését magukra nézve sérelmes­nek találván, ügyüket a rendes bíróság elé vit­ték. A munkásbiztositó pénztárak azonban any- nyira zaklatták a szi igazgatókat, hogy végre az Országos Szinészegyesület közgyűlése is kényle- 1 len volt foglalkozni az üggyel, amikor ia úgy határozott, hogy a múltra vonatkozó járulékokra | nézve egyességét kötöttek az Országos Pénztárral. A szinészegyesület küldöttei eljárván az Orszá­gos Pénztar igazgatójánál, oly megállapodást lé- tesiteltek, hogy az Országos Pénztár a múltra vonatkozó járulékokat elengedi, ezzel szemben azonban kötelezik magukat a színigazgatók, hogy a színészeket 1912 május hó 1-től kézdödőJ'eg a kerületi pénztárakhoz pontosan bejelentik. — Elvitte a VÍZ az erdőkincstár alsóferne zelyi faraktárát. Több, mint 1500 méter tűzifa úszott el, melyből mintegy 200 métert kifoglak Nagybányán. A többit hozza a Szamos váro­sunk felé, — Hűtlen kocsis. Valkcvszky Sándor kis tárnái lelkész feljelentette Kóuyi Mihály nevű kocsisát, hogy az nagy mennyiségű ingóságának ellulajdonitása után megszökött tőle. A csendőr ség elfogta a hűtlen kocsist, letartóztatta éí megindította ellene az eljárást. Az ellopott in góságok egy része megkerült. — A flyermekcsiny váge. Pilisi Antal lf éves Károly nevű fia incselkedett apjának amúgy is veszedelmes lovával. A ló kiiugott és homlo kon találta Pilisi Károlyt, aki pár órai kínlódás meghalt. Katona és csendőr harca. Mezőturán Kút András, 68 ik gyalogozredbeli örvezető, _ ak a húsvéti ünnepekre jött haza szabadságra, ... nagypénteken este 8 órakor, ittasan, zajongva jár: az utcán és mikor a szolgálatot teljesítő esendői rendreutasitotta, szembeszállt a csendőrrel, fi szóváltásból dulakodás támadt, miközben Kur ki akarta csavarni a csendőr kezéből a fegyvert A oendőr önvédelemből elsütötte fegyverét és át lőtte a garázdálkodó katona vállát, állapota életve széiyes. A vizsgálatot megindították ez ügyben. Arviz Szinérváralján. A napok óta tartt havas esőzés következtében a Szinérváralján ke resztül vonuló s/inér patak tegnapelőtt délután kiöntött. Több mint 200 ház 611 viz alatt, fi viz elöntött a szántóföldeket is ss nagy károka okozott a vetésekben is. A járásbirósÁgi épüle és a katholikus templom megközslilhetlen. Ai utcákon ládikokkal közlekednek. A főszolgabirt személyesen vezeti a mentési munkálatokat városunkból katonaság kirendelését kérte. Ha a: esőzés nem szűnik meg, az egész környék vii alá kerül. Az áradást nagyban elősegíti az, hon) * hegyekből nagy mennyiségű olvadt hó tör elő öngyilkos gyermek. Papp Ferenc szakasz gazdálkodó 9 éves Teréz nevű kislánya husvé első napján a Mária patakba ugiolt. A hullámol összecsaptak feje fölött és az öngyilkos kisleány nem került többé a viz felszínére. Játszótársai szemeláttára tűnt el a habok alá. — Hulláját még nem találták meg. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár város törvényhatósága f. hó 9-én d. u. 3 órakor köz- gyülést tartott Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozatát múlt számuk­ban közöltük. Ezen tárgyakban hozott a közgyü-., lés az előterjesztéseknek megfelelő egyhangú határozatokat. A közgyűlés, melyen a bizottsági tagok nem nagy számban jelentek meg, d. u. 5 órakor ért véget. Közigazgatási bizottsági ülés. A városi tör­vényhatóság közigazgatási bizottsága e hó 9-én d. e. ülést tartott a főispán elnöklete alatt. A bizottság tudomásai vette a polgármester jelen­tését, mely a vízvezetékről, cukorgyárról, polgári iskola építéséről és a városfejlesztési r.-t. alaku­lásáról szólott. Jelentést tettek még a bizottság­nak Dr. Jéger Kálmáu a város közegészség-ügyé­ről, Bodnár György a tanügyi állapotokról és Czilli György az állategészségügyi állapotokról. Uj közigazgatási gyakornok. A főispán Thur- mann Zoltán jogszigorlót dijas közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Tolvaj éjjeli őr. Börvely község éjjeli őrét Wákar Ferencet Kun Antal gazdaember azon csiple rajta, hogy csirke állományát dézs­málja. A hűtlen éjjeli őr ellen megtették a fel jelentést. A puska. Tóth Sándor penészleki kerülő puskával a vállán betért Papp György Iákására és fegyverét a konyhában letette. Mig a vendég a háziakkal beszélgetett, Papp 8 éves kis fia a konyhában hagyott puskát felemelte és a konyha ajtón át kifelé célozva, elsütötte. Abban a pilla­natban akart a konyhába menni Derzsi Jánosnó akinek a gelyó jobb tenyerét teljozen átlyukasz­totta. A súlyosan sérült asszonyt beszállították a nagykároiyi közkórházba. — Váltóhamisitó asszonyok. A szatmári i királyi ügyészség .fogházába beszállították özv : Pozsonyi Andrásné é9 Hamkán Mihálytié é«a> ' márudvari lakosokat, akik Lupán Simon nevére ; nagyobb összegű váltőt és kötelezvényt hamiii- tottak és ezt a szatmári Leszámítoló bankban : értékesítették. — Szerencsétlenség. Móka János deDgelégi ! lakos 2 éves kis fia egy őrizetlen pillanatban az udvaron álló, vízzel lelt csöbörbe esett. A sze­rencsétlen csöpség a csöbörbe fűlt. i — Kiszúrta a szemét. Kánya György gör- ! bedi lakos ittas állapotban ment ki a korcsmá­ból. úgy, hogy le kellett feküdnie az ut mentén. Az arra jövő Csáki Péter meglátta haragosát és késével mind a két szemét kiszúrta. Letartó* tatták és a szatmári ügyészség fogházába |szil- ! litották. — Er/y fővárosi orvos tragikus halála. A j fővárosi társadalomnak jelentős szerepet vitt, is- j mert egyénisége, Baumgarten Egmont dr. egye- ! térni magántanár, gépespecziálista tragikus körül­mények között halt meg vasárnap délben. A je­les operatőr, akit hatalmas termete után a fő­város közönsége is jól ismert, a minap megope- rálta egy kis leány gégepoliptiát s műtét köz­ben a psciens m^gharapta a tanár egyik ujját. Baumgarten, minthogy régen cukorbeteg volt, veszélyesnek találta a sérülést, s ezért Hercel Manóhoz fordult, aki megoperálta megharapott ujját. A műtét sem ^menthette meg már Baüm- gartent, aki vérmórgesés kövstkeztébeu vasárnap meghalt Halála, amely hivatásának teljesítése közben érte, nagy vesztesége az orvosi tudo­mánynak. □------------------------------------------------------□ Jó házi koszt kihordásra is kapható BRAND VENCELNÉNÉL Batthyány-u. io. sz. n___________________________________n □­□ F elelős szerkesztő: Borgida József.

Next

/
Thumbnails
Contents