Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)
1912-03-31 / 26. szám
Szatmár, 1912 március 30. SZATMAR-NÉMETI S-ik ol«a‘. társaságában visszautazott Cseugerbe anélkül, bogy a váltókat rendezte volna. Csengéiben le- tánto gott a vonatról és kifeküdt az országúira. Innen a sógora vezette hsza megyesit a falujába, akkor azonban már hiányzott a zsebéből a váltórendezésére szánt 250 korona. A lopással a két falujabeli atyafit gyanúsítják, akiknek kiléte iránt megindult a nyomozás. Megkéselt mezőőr. Márián János mezőőr a tilosban talált*. Horskovits Mayer 1 vait és behajtotta azokat. Herskovits é« fia erre megtámadták a mezőőrt s mikor látták, hogy nem boldogulnak vele, a fiú kést rántott és a mezőőrt kezén megszűrte, azután a lovat elhajtották tőle. A mezőőr az esetről jelentést tett a hatóságnál. — Eltűnt leány. Jankovich Mária 12 |éves nagybángal leány két héttel ezelőtt eltűnt szüleinek lakásáról és azóta nyoma veszett Szülei kétségbeesetten kutattak utána, de eddig eredménytelenül. Most a csendőrséghez fordultak segítségért. Az eltűnt leány ixaltált természetű’ magába zárkózott volt, azt hiszik, hogy öngyilkosságot jkövftalt el. Ehhez a feltevéshez pedig hozzájárul még az is hogy a fiatal leány reménytelenül szerelmes volt. Most a csendőrség orzzá- gosan körözteti. Gyilkosság. A nagyszalontai járásban Oláh- homoród község halárán az arra cirkáló csendőrök egy meggyilkolt férfi hullftj;Vra*akad <ik. A hulla újaira egy kötél volt csavarva, ruhája megtépve, csizmája lehúzva A hulla fényképét megküldték az összes rendőrségeknek, köztük a a szatmárinak is, ahol rünfeld és Tóth delek- tiveknek adtak ki az ügyet a nyomozás megej- tóse vegett. A detektívek megállapították, hogy a meggyilkolt ember egy ugocsamegyei kereskedő, akinek neve után azonban még most kutatnak. Az egyetem felé. A debreceni egyetem kiépítése iránt megtörtént az első lépés. A város kórházi bizottsága munkába vette az egyetemi kórház építését, mely az uj egyetemi terület mellé, ugyancsak a Nagyerdőre jön. A terveket Korb Flóris neves államépitészeti mérnök készítette. A kórház 420 beteg számára épül és pedig négy klinikaszerü épülete le*z, összesen 35 holdnyi őserdő közepette. Az uj egyetemi körház egyike lesz Európa legaiodernebb gyógyintézeteinek. A zsidórabok husvótja. A debreceni királyi főügyészség körlevelet boe«ájtott ki, amelyben megengedi, hogy a fogházban levő zsidórabok az államkincstár megterheltetése nélkül a húsvéti ünnepek alatt rituális eledeleket ehessenek. Az Attila kávés ügye. Annak idején nagy érdeklődést keltett az a gyilkosság, amely a múlt hóban játszódott le az Attila kávéház előtt. Szabó József, az Attila-kávéház tulajdonosa egy éjjel a vasredőnyhuzóval fejbe ütötte Birbon Miksa ács- segédei. Birbon az ütés következtében másnapra meghal'. Ebben a gyilkossági ügyben a vizsgáló- bíró ma. csütörtökön hallgatta ki a tanukat, akik nem mind vallottak terhelőén Szabóra nézve. Az a tanúvallomásokból kétségtelen, hogy Szabó erős felindulásban követte el tettét. Szabó kü lönben hasonló cselekményért már volt büntetve. Pályázat. Az »Első Magyar Általános Biztosító Társaság* helybeli főügynöksége kezelő tiszti állásokra pályázatot hirdet. A próbaszolgálat idejére a fizetés havi 90 korona, kinevezés esetén a kezdőfizetós 1300 korona. Pályázhatnak 4 középiskolát végzett, 30 évnél nem idősebb egyének. — Automatikus előléptetés és nyugdíj kilátásba helyeztetik. Zenélő húsvéti tojást ad húsvéti ajándékul teljesen ingyen mindazoknak Wagner a »Hangszer-király* (Budapest, Jószcf-korut 15.},'kik még husvét előtt bármit vásárolnak. Hivatkozzon ezen kedvezményre és a rendeléssel együtt küldje be ezen utalványt is, mert csak igy tarthat számot az ajándékra. — Ajánlatos már most feladni a rendeléseket, hogy a szállitás halasztást ne szenvedjen a husvét előtt tömegesen felhalmozódó rendelések miatt. Nagy fényképes főárjegyzéket bárkinek teljesen ingyen küld. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság közgyűlése. Légnagyobb hazai biztosító intézetünk, az. Első Magyar Általános Biztosító Tár aság e hó 16-án tartotta gróf Csekonics Endre v b. t. tanácsos elnöklete alatt ezidei közgyűlését, melyen a főúri világ él a pénzügyi kiválóságok nagy számmal vettek részt. Elnök a közgyűlés határozatképességének megállapítása után meleg részvéttel emlékezik meg gróf Zichy Nándor és Szende Károly igazgatósági tagok elhuny- táról és érdemeiket a mai közgyűlés jegyzőkönyvében örökítik meg. Az igszgaíóság jelentését or- modi Ormódy Vilmos főrend, vezérigazgató terjesztette «lő, maly szerint annak dacára, hogy a lefolyt, év üzleti eredményét a nagymérvű tűzkárok igen erősen bsfolyásolták, mégis a társaság ötvennégy éves fennállásának tartama alatt a legjobb évi eredményt mutatta. Az évi mérleg 5 267,882 korona 88 fillér tiszta nyereséggel zá- I rult. Az igazgatóság indítványozza, hogy a jutalékok levonáa és különféle tartalékalapok dotálása után 3.200,000 kor. osztalékul fizettessék ki, részvényenként 800 korona, mely összeg a részvényeseknek julius elseje helyett márc. hó 18 tói kezdve fizettetik ki a társaság főpénztáránál. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóság indítványait elfogadta és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta és Bókay János részvényes indítványára az elnöknek, ormódi Ormódy Vilmos vezérigazgatónak, a kormányzó- tanácsnak, a választmánynak, a felügyelő-bizottságnak és a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az elért fényes ereményért. Jóváhagyta továbbá a közgyűlés az igazgatóság és a választmány közös elha’áiozásából kifolyólag a közhasznú és jótékonysági intézetek számára megszavazott adakozásokat, melyek az eddigi adakozásokat jóval felülmúlják. A választmányba dr. Gaál Jenőt, gróf Széchenyi Pált, gróf Wenck- hnim Dánest és gróf Zichy Aladárt választották meg. A társaság igazgatósága hajduska Albert vérér-titkárt aligazgatóvá nevezte ki. — Az 1911. év üzleteredményéről izóió mérleget az utolsó oldalon közöljük. A végrendelet. York Edgár hadnagy fájdalmas sóhajtással telte Íróasztalára a végzetes sürgönyt, mellyel értesítették, hogy atyja nővére, miss York Amália elköltözött az élők sorából. Ms. York halála váratlanul érte a fiatal tisztet, ki éppen Londonba akart utazni. Utazá sának célja igen fontos volt. York hadnagy ugyanis a nyár folyamán hosszabb ideig tartózkodott Skóciában, egy igen kedves barátjának falusi birtokán. A zöld erdők, ragyogóan tiszta égboltozat s az enyhe skóciai szellő az ő titokzatos suhogásával megkedveltették Yorkkal e zordon, regényes tájat, de az ö kissé érzelgős szive csak akkor kezdett rajongó vonzalommal viseltetni Skócia természeti szép ségei iránt, amikor bolyongásai közepette meg- i^mprkedf-ü miss Fölkér Annyval. A bájos szőkejleány, kit e környéken ton- nerhousei rózsának neveztek, egy ezredes árvája volt, ki a szudáni hadjáratban Vodihalfánál elesett. ' *' ■ "l € ■ V Nyolc hétig tartózkodott York hadnagy Skóciában és ez ^laff oly szenvedélyei gze- relemre gyűlt a sxép leány iránt, hogy egy aa- pon minden különösebb bevezetés nélkül lábai elé borult. — Anny. meghalok önért — mondta és szeme oly fájdalomtelt tekintettel tapadt a leányra, hogy ms. Anny könnyekre fakadt. E naptól kezdve York hadnagy a legboldogabb ember lett a földön. Midőn aztán be kellett vonulnia ezredéhez, távozása előtt eljegyezte kedvesét. A házasság megkötésébe* azonban meg kellett nycrniök ms. York Amália beleegyezését, mert a fiatal .tisztnek diszcs egyenruháján kívül semmi egyebe nem volt, York hadnagynak e körülmény nem "sok goDdot okozott, mert biztosra vette a dúsgazdag matróna beleegyezését, hiszen ez úgy szerette őt. mintha saját gyermeke lett volna. Skóciából visszatérve rögtön felkereste nagy- nénjét, hogy elhatározáiát közölhesse vele. Nagy volt azonban a meglepetése, amikor a háznagy arról értesítette, hogy ms. York néhány nap előtt orvosi tanácsra szintén Skóciába utaiott. Hetek múltak el anélkül, hogy York had- nagy érintkezésbe léphetett volna nagynéniével. Annál nagyobb volt a meglepetése, midőn egy napon asztalán egy terjedelmes levelet talált, melynek borítékán megismerte nénje írását. A levél lartá’mn valóságos villámcsapásként halott a hadnagyra. Tartalma ez volt: Kedves Edgár! Régi kívánságom volt, hogy téged előbb- ulóbb mint házasembert üdvözölhesselek. E forró kívánságom azonban ezideig teljesitetlen maradt. A sors véletlenje, úgy látszik, engem snemelt ki arra, hogy neked megmutassam az utat, mely a boldogsághoz vezet. Skóciai utamban egy közeli rokonunkat, egy elhagyatott szegény leányt fedeztem fel. Rövid ismeretségünk alatt annyira a szivemhez nőtt, hogy nem tudtam többé nélkülözni Elhatároztam t#há!, hogy adoptálni fogom. A kedves gyermek fölvette nevemet és ezután házamnál oly jogokat fog élvezni, mintha tulajdon leányom volna. Azt akarom, hogy • napokban meglátogass, mert megvagyok róla győződve, hogy mihelyt ms. Yorkot meglátod, a legforróbb óhajom teljesedni fog. York hadnagy e levél elolvasása után megsemmisülve rogyott egy székre. Aztán utazni akart rögtön. Meg akarta mondani nagynénjének, hogy az Ő szive már választott és hogy nincs az a földi hatalom, mely őt Fölkér Annytól elválaszthatná, de a szolgálat, ez a kíméletet nem ismerő nyűg máskép határozott. York hadnagynak részt kellett vennie a helyőrség tisztikarának hétnapos tereplovaglá- sán és mire állomáshelyére visszatért; asztalán találta már a végzetes sürgönyt, melyet öt nap előtt adták fel Londonban. Egy másik irat ís feküdt az asztalon, mely értesítette a temetés napjáról. Erről is lekésett és ez fájt York hadnagynak a legjobban. Még utolsó útjára sem kísérhet te azt, ki neki az életben annyi jót telt aki őt annyira szerette. A közjegyzőtől is kapott értesítést, mely nagynénje végrendeletének főbb bontozatait tartalmazta. Ezek szerint vagyonát unokaöccse és nevelt leánya felerészben öröklik, de ha nevelt leánya unokaöccsét kívánná férjül, akkor ez tartozik e kívánságnak eleget lenni, ellenkező esetben a vagyon York kisasszonyra száll York hadnagy pedig ezer font évi apanázst kap. York hadnagy ez u'óbbi paiszusnál keserűen felkacagott. Aztán csomagoltatott, hogy megtegye életének legkellemesebb útját. Késő délután volt, midőn nagynénjó villá jához ért. Cs* tides egyhangúságban feküdt előtte a regi ház, melyhez gyermekkorának legkedvesebb emlékei fűztek. A terjedelmes park utjain ropogva töredez tek lábai alatt a sárga falevelek. A lombjiikté! megfosztott fáknn pedig fürge madarak ugrattak és apró fejecskéjükkel pedig oly barátságosan integettek, mintha tudták volna, hogy e nagyon CSARNOK Gustavo A. Beeper költeményeiből. I. Szemébe könnycsepp égett hirtelen S már majdnem megbocsájtotlam neki, De büszkesége letörölte azt És ajkam nem ejtett egy szót se ki. Utunk elvált s tovább mentünk tehát Szerelmünkre gondolva szüntelen S magamba mondtam, — mért hallgattam én? S ő szólhatott igy — mért nem sirt szemem ? 11 Az első rezgő hajnali sugár Fénysávot vág a tengeren, Szikrázva nő meg ez, majd szétterül Az égő napfény hirtelen. A csillogó fény az öröm képe, A rezgő árnyék fájdalom, Lelkem borongás, felhős éjjelén Lesz-e majd egykor hajnalom ? Spanyolból fordította: Barna János.
